Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-03-19 / 12. szám

ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 54. ÉVFOLYAM 12. SZklJt 1989. MÁRCIUS 19. VIRÁGVASÁRNAP ÁRA: 8,50 Ft Tanuld meg hát mi az igazi megtérés. Péter keserve­sen sír. A megtérésnek ez a kezdete. Az ember megismeri és fájlalja a maga bűneit. Többé nem leli kedvét a bűnben, hanem elszakad tőle. Szívből meg­siratja, hogy megszegte bűnével az Isten akaratát. Ezt azonban képtelenek vagyunk magunktól megtenni. Krisztusnak kell ránktekintenie, mint Péterrel cselekedte. Luther ■■■ Pahnarum — böjti segélykérés Andreas Gryphius VIRÁGVASÁRNAP Máté 21,1-11 Nézd, nézd, Sión, vonul az írások Királya! Örömszerződ jön itt. Atyja parancsait ö végrehajtja hűn. Kikben még él a hit (Elfutnak csakhamar), most mennek még nyomába. Segítséged csak ö! Siet szeretni. Drága Vére eloltja az átok villámait, S a kárhozatból így téged kiszabadít. Vonul, hogy még se légy szent üdvéből kizárva. Hozsanna Istenünk! Hozsanna Dávidunk! Tiéd a gúny, halál: ily áron vigadunk. Rabszolga lett értünk e szent királyi Fölség. Áldunk, mert fölemelsz a bűn-teher alól. Meghalsz, hogy éljünk. Élsz, hogy tudjunk halni jól. Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Ur nevében! Hozsánna a magasságban. (Mt 21,9b) Értelmi fogyatékosok ép műalkotásai MŰVÉSZEK STETTENBŐL Gúnyért áldás miénk, s a kínodért dicsőség. Fordította: Szénási Sándor ________________________________________________________J Egyházunk küldöttsége Genfben Kétnyelvű meghívót kaptunk, mely a budapesti Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem Galériáján megnyitandó kiállításra hívott. A Német Szö­vetségi Köztársaság Baden-Württembergi tartományában, a Rems meden­céjében 140 éve foglalkoznak fogyatékosok intézményes gondozásával. Általában „Stetteni Gyógyintézet” címszó alatt foglalhatók össze ezek az intézmények, és az Evangélikus Egyház Diakóniájához tartoznak. A Kreatív Stúdióban Fotó: Kauber Uram, ne légy távol tőlem, erősségem, siess segítségem­re! (Zsolt 22,20). Urunk! Messze vagy-e vagy kö­zel - vitáznak erről széles e vilá­gon. Embertársaink egy része tá­volinak, elérhetetlennek tart, meg sem próbál segítségül hívni Té­ged. S mert ott sem jár, ahol Te megszólalsz és népedet szólítod, bizonyítva látja álláspontját. Túl vagy messze a csillagok felett - mondják. Közted s köztünk áthi­dalhatatlan a távolság. Ne engedd, hogy kételkedé­sük ránk ragadjon. Adj erős bi­rodalmat abban, hogy nem vagy elérhetetlen. Te magad bizony­nyal el tudsz érni minket, hiszen Jézusban egészen közel jöttél hozzánk, ő egyetlen lépés távol­ságot sem tartott tőlünk. Magá­hoz ölelt, testvérünkké lett s fgy mi családod tagjai lettünk. Urunk) Hányszor tapasztal­tuk: itt vagy, közel vagy, karnyúj­tásnyira vagy! Hallótávolság­ban. Fáradt édesanyák is feléb­rednek piciny gyermekük halk nyöszörgésére, Te nem alszol, néped őrizője vagy (Zsolt 121,4). Meghallod hát kiáltásunkat, sut­togva elmondott kéréseinket is. Megosztod árvaságunkat, igazi erősségünk vagy. Urunk! Sokkal közelebb vagy mint gondoltuk. Hiszen „ha a hajnal szárnyaira kelnék is, és a tenger túlsó végén laknék, ke­zed ott is elérne, jobbod megra­gadna engem!" (Zsolt 139,9). Ha akarnánk, akkor sem tudnánk előled elmenekülni, de ha mene­külnénk is, nem veszítenél el szemeid elől. Tp vagy az az Atya, aki a messzi utat kémleled, s elébe sietsz a hazatérőnek. A Feléd vezető útról kiáltjuk hát: „Siess elénk! Siess segítségünkre!” Ámen. Zászkaliczky Pál Egyházunk négytagú hivatalos küldöttsége tett február 27. és már­cius 1. között látogatást a Lutherá­nus Világszövetség genfi központ­jában. A delegáció tagjai voltak: dr. Nagy Gyula püspök-elnök, dr. Harmati Béla püspök, dr. Frenkl Róbert professzor, egyházkerületi felügyelő és dr. Gyapay Gábor, az Evangélikus Gimnázium megbí­zott igazgatója. Egyházunk képviselői megbeszé­léseket folytattak a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Lutherá­nus Világszövetség sokoldalú, ha­gyományosan jó kapcsolatairól, az épülő új Teológiai Akadémia, a ki­bővítésre kerülő Teológus Otthon és az újra megnyíló Evangélikus Gim­názium céljaira kilátásba helyezett külföldi egyházi segítségről, vala­mint a LVSZ ez évi programjáról. A tanácskozásokon részt vett a Lutheránus Világszövetség részé­ről dr. Ishmael Noko, az Egyházi Együttműködés Osztályának igaz­gatója, Gerhard Messner, a Pénz­ügyi Osztály vezetője, Margaret Stasius, az Együttműködés Osztá­lya pénzügyi titkára és dr. Görög Tibor Európa-titkár. Részt vettek ezenkívül a találkozón a nyugatné­met, a svéd, a finn és az észak- amerikai evangélikus egyházak képviselői is. Dr. Gunnar Stálsett, a LVSZ főtitkára, feleségével és dr. Anza Lema főtitkárhelyettessel együtt vacsorán látta vendégül egyházunk küldötteit. A hazai egyházi delegáció tagjai ezenkívül részt vettek dr. Bogsch Árpád, az Egyesült Nemzetek Szel­lemi Tulajdonvédő Hivatalának vezérigazgatója és svájci magyar evangélikus vezetők találkozóján, a hivatal központjában, és megbe­széléseket folytattak az Egyházak Világtanácsa és az Európai Egyhá­zak Konferenciája munkatársaival az Ökumenikus Centrumban. A Stetteni Gyógyintézet mutat­kozott be a kiállításon. Most nem olyan képeket és maketteket hoz­tak el, melyek az intézmény háló­zatát, munkáját mutatnák be, ha­nem az értehpi fogyatékos gondo­zottak saját munkáját, művészi produkcióját, tehát a munka gyü­mölcsét. A vándorkiállítás megjár­ta már Angliát, Dániát, Svédor­szágot és Finnországot, Belgiu­mot, Hollandiát és Svájcot. Elmúlt évben voltak a Szovjetunióban és természetesen az NSZK vala­mennyi tartományában is láthat­ták e műveket. Egyházunk Diakóniai Osztálya régóta kapcsolatban áll az intéz­ménnyel. Csizmazia Sándor dia­kóniai ügyvivő járt náluk és kö­zös megegyezés alapján készültek Budapestre. Az ügynek megnyer­ték az Értelmi Fogyatékosok Or­szágos Érdekvédelmi Szövetségé­nek (ÉFOÉSZ) vezetőségét is. így lettek a társrendezői a kiállítás­nak. 100 képet hoztak el Stettenből. A „Kreatív Műhelyében (Alkotó műhely) dolgozó emberek a képző­művészet útján jobban tudják kife­jezni érzéseiket, örömüket, szomo­rúságukat, olykor agressziójukat. A műhely vezetője Anne Dore Spellenberg elmondta, hogy e ké­pünkön is látható Berndt Bauer • először nem tudott mást rajzolni, 'mint csupa „B" betűt. Telerajzolta vele a papírlapokat, azután felol­vasta belőle, amit ki akart fejezni. A csupa egyforma betűből előtűn­tek érzései, gondolatai, melyek ép­pen foglalkoztatták. De a betűk mindig ugyanazok voltak. Nyolc évi munkával el lehetett érni, hogy más betűt is le tudjon írni. Ez az eset is igazolja, hogy az eredmény­nél is sokkal fontosabb az odáig vezető út. Ritterné Józsa Judit az ÉFOÉSZ főtitkára jegyezte meg, hogy ezzel a kiállítással az értelmi fogyatékos (Folytatás a 3. oldalon) GYÓGYKEZELTETÉSI ÉS KEDVEZMÉNYES ÜDÜLTETÉSRE SZOLGÁLÓ OFFERTÓRIUM lesz ezen h vasárnapon. Lelkészeink, egyházi alkalmazottaink is kerülhetnek nehéz helyzetbe, amikor egy-egy súlyosabb esetben gyógykezeltetésükhöz segítséget kérnek. Az üdülés különösen is szükséges ma, amikor szórványszolgálatokban, gyülekezeti összevonásokban túlterheltek a lelkészek. Lelkészcsaládokban - hála Istennek - nem ritka a három, vagy annál több gyermek. Az ő üdülésük a magas árak mellett bizony nehézségekbe ütközhet. Mindhárom esetben tud segíteni egyházunk, ha a mai oífertórim adakozásában kifejezésre jut a gyülekezetek szeretete. Adakozzunk jó szívvel. Bemutatják a kiállítást Nemrégiben zsúfolt templomban kü­lönböző felekezetű hívők énekelték fe- ' ledhetetlen hangerővel ezt a zsoltárt. Elgondolkoztam miként van az, hogy ezt mindenki tudja, és mindenki szereti. Nyilván azért, mivel közel van minden­ki szívéhez. A forróságban eltikkadt, a kiszáradt patakmederben csak csepp­nyi víz után is lázasan kutató szarvas nagyon kifejező az ember szomjúságá­ra, Isten utáni vágyakozására. Ennyire lehet kívánni Istent, vágyakozni szere- tetére, kegyelmére. Tudva, hogy csak O segíthet rajtunk. ­Az állat tudja, hogy elpusztul víz nélkül, azért szimatol utána, tesz meg 100 km-eket felkutatására, ereje fogy­táig. El is pusztulj ha nem lel vízre, vagy nem ered meg a hónapok óta só­várgott eső. Az embe.r nem tudja. Azt hiszi, meg­van Isten nélkül is. Pedig rá is pusztu­lás, halál vár, mint a víztelen sivatag állataira. Elgondolkodtató, hogy ebben az annyira szívesen énekelt zsoltárban mi­iven mélvséces ellentétek vannak. Gyöngyszemek a zsoltárokból Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvizekhez, Úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem. Zsolt Egyik oldalon a könnyhullatásig Isten után szomjazó ember. Az élő Isten után „Könnyem lett a kenyerem éjjel és nap­pal.” (4. v.) Másik oldalon pedig az embervoltából kivetkőzött tagadás, elutasítás. „Mintha csontjaimat tördel­nék, mikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap mondogatják nekem: hol van a te Istened?" (II. v.) Erezzük, hogy ez nemcsak szónoki kérdés, amire nem kell felelni, mert a kérdező is tudni véli a választ: sehol. Egyáltalán nincs Isten. 42,2 Akkor pedig már biztatás sincsen, megmaradás sincsen. Csak a víztelen sivatag. A biztos halál. Sok-sok ember­re nem is vár más. Pedig Isten nem hagyta magát meg- bizonyítatlanul. Neki van temploma, oltára és népe - ha messze is. A zsoltár­ban szereplő helynevek: Hermón, Mi­cár, a Jordán forrásvidéke Eszak-Gali- leára utalnak. Messzire Jeruzsálemtől. Nem tudni, hogyan került oda a temp­lomos hivő: vándorként-e vagy fogoly­ként, de ott is erősíti hitét Istennek korábban megtapasztalt közelsége. „Emlékszem, hogy milyen tömeggel vo­nultam, és hogyan vezettem Isten házá­hoz hangos ujjongással és hálaénekkel az ünneplő sokaságot." (5. v.) A régen megélt Isten-jelenlét, a kegyelem oltá­rának megismert valósága a szűkös időkben is vigasztalást és biztatást je­lent. Erő.t az ellenséggel szemben. A hit reményét a végső győzelemre. „Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az Úr, imádságot életem Istené­hez. Ezt mondom Istenemnek, kőszá­lamnak: Bízzál Istenben, mert még há­lát adok neki, szabadító Istenemnek." (9., 10., 12. v.) Sebessége árvizeknek És a zúgó, nagy habok Fejem felett megütköznek, S már- már összeroskadok. Uram, hozzád esdeklek. Mert gyó■? gyulást szivemnek Bármilyen nyomorúságban Csak te adhatsz, én kőszálam! (76. ének 4. v.) Csepregi Béla Országos Lelkészkonferencia fiatal lelkészek részére Gyenesdiáson A konferencia témája: fiatalok az egyházban A konferencia 1989. május 8-án, hétfőn, este 18 órakor. kezdődik és május 11-én, csütörtökön délben zárul. Részvételi díj: 800 Ft. Erre a konferenciára a 40 éven aluli lelkészek jelentke­zését várjuk. A konferenciára jelentkezés .visszaigazolá­sa a jelentkezés sorrendjében történik. A jelentkezéseket az Országos Iroda címére: 1085 Budapest, Üllői út 24., 1989. április 1-jéig kérjük levélben megküldeni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom