Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-07-16 / 29. szám

Evangélikus Elet 54. ÉVFOLYAM 29. SZÁM 1989. JÚLIUS 16. SZENTHÁROMSÁG UTÁN 8. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 8,50 Ft c------------------------^ Me rt bármilyen hivatásban van is valaki, minden embernek tökéletes­ségre kell törekednie, azaz Isten fé­lelmében, a hitben és a felebaráti szeretetben kell növekednie. Melanchthon 1______________I________1 Se gítsük a templomépítő Siófokot! Nyári meleg van, idegen szótól hangos a Balaton partja. A sió­foki gyülekezetben mégis a télre, december 16-ra gondolnak. Ekkorra van ugyanis kitűzve az új templom felszentelési ünnepe. Új templom épül Siófokon és nem is akármilyen! Az évek óta tartó tervezgetés, számítgatás, álmodozás után már látszanak a falak, kirajzolódik elénk valami a Makovecz Imre tervezte mo­dern épületből. A gyülekezet kinőtte a régi gyülekezeti házat és kápolnát. Növekszik a város, vele a gyülekezet is, nyáron pedig óriásira nőtt az idegenforgalom. Merész tervek születtek Józsa Márton lelkész és Jáki András felügyelő vezetésével. Új templom és új parókia! Összefogással épül az új templom: a helyi tanács adta a telket hozzá, Finnországból kaptak egyházi segítségből, a testvérgyüle­kezetektől építőanyagot, fát. Segítenek a nyugatnémet gyüleke­zetek is, valamint a Gusztáv-Adolf-segélyszolgálat. Fiatalok dol­goznak építőtábor keretében itt Dunántúlról és az Alföldről is. Ez a templom nemcsak Siófoké, ez mindnyájunké. Kérjük és várjuk gyülekezeteink, híveink segítségét és áldozatát. A temp­lom és parókia összesen kereken kilenc millió forintba kerül. Ez összeg nagyobbik részét, hat és fél milliót fedezi a régi épület eladása. Hiányzik azonban még mindig néhány százezer. Az egyházkerület nevében kérem hazánk minden evangélikus gyüle­kezetét, segítsük a siófoki gyülekezet vállalkozását. Az egyéni és gyülekezeti adományok eljuttathatók közvetlenül a siófoki gyü­lekezetnek (Fő utca 93. 8600 Siófok) vagy a helyi lelkészi hivata­loknak. Isten áldása legyen az adakozókon és .adományukon! Dr. Harmati Béla püspök Itt tart az építkezés ELŐ VIZ BUDAPEST ’89 - Billy Graham a Népstadionban Az Európai Baptisták Konfe­renciája idejénfjön Budapestre ismert amerikai evaügélizátor jú­lius 29-én. Kb. 70 országban járt már, sportcsarnokokban és sza­badtéren, összesen mintegy 90-100 millió ember hallgatta igehirdetését. Nem „baptista evangéliumot” hirdet, hanem azt az evangéliumot, mely minden hívőnek üdvösséget jelent. Igen fontosnak tartja, hogy szolgála­tának az legyen az eredménye: szívvel hiszünk... valljuk is meg! A keresztyének élete odaszentelt élet legyen. Más szóval: az evan- gélizáció alkalma ne csupán egy estére szóló felbuzdulás legyen, hanem folytatódjék az után is. Lehet, hogy magyar evangélikus egyházi szokásainkhoz képest idegen lesz az a felszólítás, mely az evangélium által megérintette- ket a dobogó elé hívja és akik kijönnek azokat tanácsadók, - előre felkészített lelkészek és más egyházi munkások - fogadják majd, nevüket, címüket az illeté­kes egyházukhoz, lelkészi hivata­lukhoz továbbítják, hogy otthon a saját gyülekezetükben kapja­nak utógondozást. Az evangélizáció ökumenikus jellegű lesz. Mit jelent ez? Azt,' hogy már előkészítésében is részt vesz szinte valamennyi «keresz­tyén egyház és felekezet, mely hazánkban működik. Vidéki vá­rosokban és falvakban közösen szervezik az utaztatást, ahol szükségesnek látszik, „különvona- tokat állít be a MÁV, melyek időre hozzák és hazaszállítják az evangélizációra jönni kívánókat. Külön-ki kell emelnünk, hogy az ökumenében a római katoli­kus« egyház is benne található. A Püspöki Kar levelet és felszó­lítást küldött a lelkipásztorok­nak és buzdított a részvételre. Ilyen még nem volt Magyaror­szágon, hogy valamennyi egyház közösen rendezett volna alkal­mat az evangélium meghirdetésé­re és a hit ébresztésére és meg­erősítésére, hogy azután minden­ki a saját egyházába, gyülekeze­tébe jusson el. Igen nagy lesz azoknak a felelőssége, akik ezt az utógondozást és annak szer­vezését vállalták. Bárcsak megál­daná Isten Szentlelke ezt az estét úgy, hogy sokan tudnák vállalni a tudatos hit és keresztyén élet útját éppen a mai Magyarorszá­gon, éppen mai életünkben. Mi lesz még? Készül egy kö­zös énekfüzet, melyben az est énekei együtt találhatók majd. 3000 tagú énekkar - ez is öku­menikus (!) - fogja Istent dicsér­ni. (Még lehet jelentkezni Trajt- ler Gábor zenei igazgatónál!) Július 11-től a TV mindkét csatornáján, a különböző napi- és heti, képeslapokban is talál­kozunk majd hirdetésekkel, fel­hívásokkal, ismertetésekkel, me­lyek erre az evangélizációra hí­vogatnak. Mindezek abban is se­gítenek, hogy kiki maga is hívo­gasson. Az elképzelés ugyanis az, hogy meghívjuk és össze­gyűjtjük azokat is, akik megke­reszteltettek ugyan, névleg vala­melyik egyházhoz tartoznak, de hitüket nem gyakorolják. A szer­vezők egyik felhívása így hang­Bill\ Graham imádkozik Bush amerikai elnök beiktalásán zik: Imádkozz barátaidért és hozd el barátaidat! Sajtószolgálat is lesz a Népsta­dionban, az evangélizáció szín­helyén. A különböző egyházak sajtóosztályai elhozzák kiadvá­nyaikat és árusítjuk azokat. Saj­tóosztályunk is ott lesz és né­hány kiadványunkat leszállított áron fogjuk kínálni! Természete­sen kapható lesz biblia is minde­gyik elárusítónál, és a Billy Gra­ham Társaság kiadványait is meg lehet majd vásárolni. Egy lelkes előkészítő csapat már ez év eleje óta itt tartózko­dik Budapesten. Amerikai B.G. Társaságbeli szakértők és önkén­tes magyar munkások szorgos­- kodnak azon, hogy július 29-én, szombaton este a Népstadionban ne „szenzációs esemény”, nagy­szerű demonstráció legyen, ha­nem teljesüljön Pál apostol Ti- móteusnak írt szava: Isten „azt akarja, hogy minden ember üd- vözüljön és eljusson az igazság megismerésére.” (1 Tim 2,4) Belépődíj természetesen nincs!- de, hogy a Népstadionban mindenki helyhez jusson és jó rend legyen, ingyenes belépő je­gyet osztanak ki az eljönni szán­dékozóknak. A jegyek már kap­hatók a lelkészi hivatalok útján, és szerkesztőségünkben is! Tóth-Szöllős Mihály HITOKTATÁSRÓL - a TV 1 HÉT című adásában Az idei nyár egyik legfontosabb egyházi feladata a hitoktatás őszi megkezdésének előkészítése. Nem­csak az egyházban érezzük ennek fontosságát. A TV július 2-i HÉT c. adásában Murányi László szerkesz­tésébe összeállítást láthattunk, melyben előkerültek kérdések az egyház oldaláról is, az iskolavezetés oldaláról is. (Hadházy László ope­ratőr és Nagy Mária vágó közre­működésével.) Egyházunk részéről Keveházi László esprest, pilisi lel­készt kérdezték, katolikus részről dr. Várszegi Asztrid püspök beszélt egyháza hitoktatási kérdéseiről és Ügyeljetek egymásra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmétől, hogy a keserűségnek gyökere felnövekedve kárt ne okozzon.” Zsid 12,15 megszólaltattak egy iskolaigazga­tót is, Fekete Istvánnét, a Szilágyi Erzsébet gimnázium igazgatóját. A rövid pár perces riportban elő­jöttek nehéz kérdések. Keveházi László beszélt az elveszett négy évti­zedről, mely idő alatt majdnem két generáció nőtt fel anélkül, hogy alapvető bibliai, egyházi műveltsé­get szerzett volna. Most ezeknek a gyermekeit kell hívogatni, össze­gyűjteni, tanítani. Nagyok a nehé­zségek, de reménységgel tesszük fel­adatunkat. Valamennyire oldódik a félelem a szülőkben, hogy állásukat nem fenyegeti veszély, gyermekük jövőjét, előmenetelét nem gátolja a hitoktatásban való részvétel. Ugya­nakkor nem lehet elképzelni azt, hogy hazánk megtalálja helyét a mostanában sokat emlegetett „Eu- rópa-ház”-ban, -bibliai kultúra nél­kül. Erkölcsi okok is amellett szól­nak, hogy kézbe adjuk a biblia üze­netét. Ezért fontos, hogy ezen a nyáron minden vasárnap hirdetjük a jelentkezés lehetőségét, plakáto­kat helyezünk el és a látogatásokat is felhasználjuk ismertetésre. Várszegi püspök beszélt arról a félelmetes és katasztrofális hiány­ról, mely tapasztalható e téren és világi hitoktatók bevonását ígérte egyházában. A gimnáziumi igazga­tó is elismerte, hogy óriási érték- vesztés történt mind a szülőknél, mind az elmúlt időben képzett pe­dagógusoknál. A tárgyi feltételek biztosításánál örömmel hallottuk, hogy nem csupán a tantermekről, de oktatási segédeszközökről, vi­deo, vetítő, egyéb audiovizuális se­gítségről is szólt, ill. ígérte azok biz­tosítását. Figyelemre méltó volt a püspök záró mondata: Bizonyára sok nehézség lesz az év elején, de igen fontos az emberség az igazga­tók részéről is, de az egyház részéről is. A hitoktatás előkészítése kiemel­ten fontos az egyháznak ezen a nyá­ron, ezért folyamatosan visszaté­rünk reá lapunk hasábjain! tszm Imádkozzunk az evangélium ereje megbizonyulásáért! Jézus így szólt hozzá: „Kövess engem!” Lévi felkelt, otthagyott mindent, és követte őt. Lk 5,27-28 Szent Iván napját egyszer Verna hegyen töltöttem Olaszországban. Annak sziklahasadékaiban volt Is­ten szegény kicsinyének, Assisi Fe­rencnek a pihenőhelye. Az egész környék ma is a zöld minden ár­nyalatát árasztja magából: a sötét­barnába hajlótól egészen a vakító sárgás csillogásig: „Légy áldott, Uram, mindenért, amit teremtet­tél...” Pezsdülés, csicsergés, víz­csobogás minden formában, és minden fokozaton. Ferencről be­szélik, hogy mikor először kúszott fel a nehezen megmászható mere­délyen, a vezetőjéül ajánlkozott földműves csaknem elepedt a szomjúságtól a forróságban. Fe­renc észrevette ezt, megállt és letér­delt a napégette szikla előtt. Imádságára vízerecske tört f, lő _Azért, mivel a földműves <• ’omjas volt. Leereszkedőben nem udtam nem emlékezni a legenda erecskéire anélkül, hogy éreztem volna talpam alatt azokat. Az égész emberiség élete kivárt forrás­erekre épül. Ezek nem a mi imád­ságaink erőitől fakadnak fel. A mi imádságaink mindig gyengék kéte­lyeink és állhatatlanságunk miatt. Ézek a forráserek most is Jézus áldozati halálának és feltámadásá­nak erőiből fakadnak. Ahol csak járunk, pihenünk, félünk és tervez­getünk, mindenütt várják, hogy előhívjuk őket. Hogy valaki észre­vegye a másik szomjúságát és meg­álljon. Hogy valaki könyörögjön és higgyen azért is, aki maga még nem tud, nem mer, nem bír vagy nem akar hinni. „Ne legyen közöttetek olyan férfi vagy nő, nemzetség vagy törzs, amelynek a szive ma elfordul az Úrtól, Istenünktől... Ne legyen közietek mérget és ürmöt termő gyökér!" (5Móz 29,17) Az Izrael népéhez szóló figyel­meztetésből megdöbbentett az utolsó intelem. Kesernyés, fanyar ízű növényekről van szó. Esetleg a mi örömünk színét vesztett, hét­köznapi növény. Útszéli, kerítés tövében terjedő gyom, amire nem is figyelünk. „Ne legyen köztetek mérget és ürmöt termő gyökér!” Figyelmeztetés ez mindnyájunk­nak személy szerint, hogy vegyük észre saját indulataink, hangne­münk, irigylésünk, vádaskodá­sunk és megkeseredésünl^ kezde­teit. Ugyanakkor ebben erőteli fe- lelösségrehí vás van: ügyeljünk egymásra, hogy senki ne maradjon egyedül, észrevétlen, hangtalan sértődéssel, segítést vagy segítőt nélkülözve... Hogy senkinek a szí­ve el ne forduljon az Úrtól ma sem... Ez általában észrevétlen törté­nik, mint ahogyan az üröm terjed. Csak éber elővigyázatosság veheti útját. „Ügyeljetek egymásra, hogy senki se hajoljon el Isten kegyelmé­től...” Anna-Maija Raittila Nincs Isten kegyelmén, szere- tetén, hatalma körén kívül eső ember. Nincs számára reményte­len eset. Jézusnak egy szava ele­gendő ahhoz, hogy minden meg­változzék. Az evangélium Isten­nek ereje minden hívő üdvözitésé- re (Róm 1,16). A tétlen üldögé- léshez, kényelemhez szokott em­ber egyszerre felkelt és indult. A vámszedőnek eddig helyébe hoztak mindent, most valaki - talán egy ismeretlen? - útra szó­lította, s egyetlen szavára indult. Lévi otthagyott mindent, és kö­vette Jézust. Ebbe a mindenbe belefér pénz, kényelem, gonddal kiépített elv-barikád, de sokféle megkötöttség, kudarc, szégyen, bűn is. Krisztusért kárbaveszni hagytam mindent és szemétnek ítélek - vallotta Pál is (Fii 3,7). Higgyünk a csodában, az élet­változás csodájában! Jézus elhívottjai között a sze­gény halászok, megbélyegzett vámszedök, hét ördögtől meg­szállt Magdalai Mária mellett vannak nagyon különféle embe­rek: a föld és a gyárak egyszerű munkásai mellett tanárok, orvo­sok, bírók, kereskedők, tudósok, művészek, filmsztárok, ünnepelt énekesek, sportolók, börtönvisel­tek és száműzöttek, az élet pere­mére szorultak és a középpont­ban döntő szavúak, mindenfélék. Közéjük fér az is, aki éppen ne­ked jutott eszedbe, akit neked kell hívni és akihez éppen a te szavad ér el a leghatékonyab­ban. De olyanok, is, akiknek a megtérésében éppen te kétel­kedsz leginkább. Jézusnak mindenki drága - éle­tét adta minden ember vétkéért. Isten azt akarja, hogy minden em­ber üdvözüljön és az igazság isme­retére eljusson. Bárkinek bármit adott is a világ, az nem lehet olyan sok és értékes, hogy annál többet és nagyobbat ne tudna Jézus adni, amikor őt igazán szívünkbe zár­juk. Ha Isten egyszülött Fiát halál­ra tudta adni értünk, „mimódon ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?" (Róm 8,32). Adjunk hálát Jézus váltságának egyetemességéért, az evangélium erejéért, azért hogy Jézus követése mindennel felér. Ma sincs senki, aki sokszorosát ne kapná annak, amit Jézusért odahagyott (Mk 10,29-30). Valljuk meg, hogy nagyon óvato­sak vagyunk a lemondásban, koc­kázatvállalásban. Bátortalan Jé­zus, követésünk miatt maradunk jutalmazása nélkül, válik erőtelen- né szavunk, mellyel hozzá hívoga­tunk. Könyörögjünk a Szentlélek erejéért Billy Graham és minden evangélis­ta, igehirdető, bizonyságtevő és hí­vogató számára, hogy sokan in­duljanak el az evangélizációra és Jézus követésére. Csepregi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom