Evangélikus Élet, 1989 (54. évfolyam, 1-53. szám)

1989-07-02 / 27. szám

Evangélikus Élet 1989. július 2. GYERMEKEKNEK Egyháztörténeti arcképcsarnok 18. I I I I I A ^ VASÁRNAP IGÉJE Rm 6,12-18 Luther Márton (1483-1546) 1483. november 10-én született a németországi Eislebenben. Apja bányász volt. Családját e nehéz testi munkával csak szű­kösen tudta eltartani, mégsem mondott le gyermekei iskoláz­tatásáról. Márton - miután az alsóbb iskolákat elvégezte - az erfurti egyetemre is beiratko­zott. A tehetséges ifjúnak 22 éves korában megengedik, hogy filozófiát adjon elő az al­sóbb fokú hallgatóknak. Min­denkit meglep döntése, amikor 1505-ben megszakítja egyete­mi tanulmányait, és belép a Szt. Ágoston rend erfurti kolostorá­ba. Érdeklődése itt a Szentírás felé fordul. 1512-ben már a Szentírás doktora. Még ebben az évben tanár lesz a witten­bergi egyetemen: a Szentírás magyarázatát adja elő. A Biblia fölé hajolva egyre világosab­ban felismeri: az evangélisták és az apostoli levelek másként mutatják be Jézus Krisztust, mint a középkori egyház. Az evangéliumok lapjairól, és fő­leg Pál apostol leveleiből, Jé­zus Krisztus úgy lép elő, mint a bűnösök barátja, megváltója és üdvözítője. A legfelségesebb Úr, Isten Fia, mégis végtelenül irgalmas az elesett bűnösök­höz. Ezzel szemben a korabeli egyház tanításában, hagyo­mányaiban, szertartásaiban Jézus Krisztus szigorú bíróként jelenik meg, akinek a haragját ki kell engesztelni. Ebben min­denek előtt Szűz Mária és a' szentek sietnek az ember segít­ségére, a középkori tanítás szerint. Jézus előtt szerzett ér­demeiket engesztelő eszköz­ként bocsátják a hívek rendel­kezésére. A „búcsúcédulák" árusításában is ez a gondolat jutott kifejezésre. E cédulákon a szentek érdemeit kívánták áruba bocsátani. Ki-ki vásárol­hatott belőlük, biztosítva vele elhunyt szeretteinek üdvössé­gét. Luther ez ellen emelte föl szavát 95 tételében, amit plakát formájában szögezett ki a wit­tenbergi vártemplom kapujára, 1517. október 31-én. Ebben ki­fejti, hogy az egyház kincse nem a szentek érdeme, hanem: „Az egyház igazi kincse az Is­ten kegyelmének és dicsőségé­nek legszentebb evangéliu­ma.” ez arról szól, hogy Jézus halála az egyetlen és elégsé­ges engesztelés bűneinkért. A Jézus vérén szerzett bűnbo­csánat ingyenes. Megvenni nem lehet, hittel kell elfogadni. Luther megtérésre hívta kora egész egyházát Jézus Krisztus­hoz, akit egyedül az evangéliu­mok és az apostoli levelek mu­tatnak be hitelesen. Szava nem maradt visszhang nélkül. Ha­zájában - és hamarosan Euró­pa szerte - sok követője lett. A római pápa udvarában még­sem talált meghallgatásra. A pápa tételei visszavonására akarta kényszeríteni Luthert, ö nem volt hajlandó erre, mivel nem a Szentírás alapján vagy a józan ész érveivel próbálták meggyőződésétől eltéríteni, csupán az egyházi tekintéllyel fenyegették. X. Leó pápa „ko- nokságáért" 1521-ben kiközö­sítette Luthert az egyházból, ö a kiközösítést nem ismerte el, és a pápa átkát tartalmazó bullát nyilvánosan elégette. Követőinek száma ekkor már oly nagy volt, hogy ezt minden veszély nélkül megtehette. Ez­után a wormsi brodalmi gyűlés elé idézték. Luther itt sem enge­dett: tanaiból semmit; sem vont vissza. V. Károly császár jelenlé­tében is bátran hitet tett amel­lett, hogy az egyházban Krisz­tus legfőbb tekintélyét minde­nek előtt a Szentírás hordozza. A Szentírás fölötte áll a pápa és a zsinatok tekintélyének is. Mi­vel nem hátrált meg, birodalmi átokkal sújtották e nézetekért. Bárki büntetlenül megölhette volna ettől a naptól kezdve. Mégsem esett bántódása. Bará­tai - Bölcs Frigyes szász válasz­tófejedelem oltalma alatt - lehe­tővé tették, hogy élete végéig szabadon folytassa reformátori művét. Véghelyi Antal KIÉ AZ ÉLETED? „Csak voltam!” - milyen jó így tekinteni vissza a múltra, eddigi életedre. Csak voltam: a bűn szolgája, hamis, álnok, önmagámnak élő, önző. Csak akkor lehet így visszatekinteni, ha már mássá lettél. Az új helyzetedből látod igazán addigi önmagadat, hogy ki voltál, s milyen mélységben lennél még ma is Jézus Krisztus szabadítása nélkül. Amit Pál leír a római hívőkről, az a te tapasztalatod és bizonyságtételed is lehet: „Csak voltam - mássá tett Isten Jézus Krisztus által.” Ho­gyan? Uralomváltással és munkahelyváltoztatással. Látnod kell, hogy mindenképpen valakinek dolgozol. Vala­milyen ügyet előrevisz, amit teszel. Jót vagy rosszat. Ez így van lelkileg is: Istenét vagy a sátánét. Milyen jó annak, aki a kegyelem alatt él. „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben.” Ez a parancs csak annak bizonyosságában ért­hető, hogy „a bűn rajtatok nem uralkodik.” Ha egy rabszol­gának mondjuk, hogy ne viselkedj úgy, mint egy rab, az gúnyolódás. De ha egy felszabadított rabszolgának mondjuk, az biztató fölszólítás, hogy éljen kiváltságával, lehetőségeivel. Te választod meg, hogy kit szolgálsz. Miért mész más mun­kahelyre? Mert az jobbnak ígérkezik. Miért adtad át magadat Jézusnak, hogy ő rendelkezzék veled? Mert ő is odaszánta magát érted és rendelkezésedre áll minden, amivel cél felé segíthet: keresztje, Lelkének ereje, vezetése, S amikor látod, hogy útja jó és érzed hogy ő segít, ennek következménye, hogy odaszánod magad. Ami nem egy folyamat, hanem egy egyszeri, életre szóló döntés. Most már, életed Krisztusnak való odaszentelése után a bűn nem úr fölötted, ne is engedd, hogy parancsoljon. A 12. v. intésének nem lenne értelme, ha a bűn nem törhetne elő a hívő ember életében is. Mert ugyan Krisztusé lettél, de a bűn vissza akarja szerezni hatalmát életed fölött. De föl kell ismerned, hogy Krisztus által, az Ő szolgájaként most van erőd, hogy ellenállhass minden gonosz kívánságnak, amely régen menthetetlenül legyűrt. Fölismerhető Jézus szeretete. A hívőnek azért, högy helye­sen követhesse őt, a keresőnek, hogy rátaláljon élete megol­dására. Jellegzetes tanításról beszél igénk. Hogy Valaki szeret bűneink ellenére, hogy Valaki inkább egyszülött Fiát adta, hogy mi el ne vesszünk, hogy a bűnbocsánat által teljesen újat lehet kezdeni - ezt sehol máshol nem halljuk a világban. Csak Krisztusnál. És ha kész vagy odaszánni életedet az ő követé­sére : a te életed is mások számára fölismerhetően jellegzetes élet lehet. Nem különcséged miatt, hanem azért, mert O vette kézbe, s így megelégedett ember vagy, akinek minden szaván és cselekedetén átsugárzik Krisztus mentő szeretete. S ez a Vele és általa való új, tiszta és győzelmes élet vonzó lehet. Odaszántad-e már magad erre a jobb életre? Széli Bulcsú IMÁDKOZZUNK Uram, köszönöm, hogy láthatom a veled és a nélküled való élet közti különbséget. Köszönöm, hogy kereszted és minden bűnöm ellenére felém áradó szereteted vonzóvá tette követésedet. Utamon maradj ve­lem, hogy Lelked erejével győzhessek naponként a megkörnyékező bűn fölött. Áldj meg, hogy életem másokat Hozzád vonzzon! Ámen. Nemde annak vagytok szolgái, - mondja az apostol, - akinek enge­delmes szolgálatára magatokat odaszántátok. Vagy a bűnnek halálra, vagy Istennek igazságra. Ha tehát kegyelemből bűnbocsánatot nyerte­tek s megigazíthatok, - Istennek tartoztok engedelmességgel, hogy akarata szerint éljetek. Mert valakit szolgálnotok kell, vagy a bűnt - mely azonban ha benne maradtok, Isten haragját és a halált zúdítja rátok - vagy a kegyelem Istenét, új életben. A bűnt tovább nem szolgál­hatjátok, mert hatalmától most már megszabadultatok. Most már tehát ellenállhattok a bűnnek, mert Krisztusban vagytok és tiétek feltámadá­sának ereje. LUTHER „írok nektek, ifjak.. AZOK A TELEFONSZÁMOK... A Mennyei béke kapujának tere fegyvertelenül tüntető diá­kok vérébven állt. Tankok tép­ték az utca kövezetét és gázol­tak át a diákokon. A fiatal kínai katonák nem voltak hajlandók megtenni azt, amit azután a határról odavezényelt, „kipró­bált" 27. hadsereg megtett. Sortűz, fájdalom, halál. Es a lánctalpasok aszfaltba tiporták a képzőművészeti főiskolások szabadság-szobrát is, a jelkép­pel a szabadságot. Akkor megindult a bosszú. A kínai televízió újra és újra bemondta azokat a telefonszá­mokat, melyeken föl lehet jelen­teni embereket. Akkor azok a telefonszámok éppen olyan borzalmasak voltak, mint a tér felé közeledő tankok. Jelezték: a bosszú nem ért véget, és cin­kosokat kerestek. Mindig és mindenhol voltak és vannak ilyen telefonszámok. A bosszúra éhesek, a gyávák, a hatalmukat féltők, a diktáto­rok telefonszámai. Melyek az­után ott lapulnak a fejekben: a spiclikében, a törtetőkében, a gerinctelenekében, az árulóké­ban, a létükkel is gyilkolóké- ban. Kik is adják ezeket a számo­kat? Egyszerűen azt mondhat­juk: a hatalom. Vagy ponto­sabban: a diktatórikus hata­lom. Mert bármilyen hatalmi definíciót is fogalmazunk, azoknak a telefonszámoknak a birtokosai mindenkor és min­denhol diktátorok. Azonban az, hogy a szám bevésődéséig, a kagyló felvéte­léig milyen utat tesz meg az : j ember, az már sokkal, de sok- 1 kai fájdalmasabb kérdés. Mert azoknak a számoknak a meg­jegyzése, tárcsázása egyrészt egy jellem leépüléséj, másrészt egy csőre töltött kivégzőfegy- ver lassú fölemelését jelenti. Azok a telefonszámok az­után egyik napról a másikra megváltozhatnak. De ott az agyban is cserélődnek. Mert ; már az élőhalott, gerinctelen ember megszokta, hogy ott a szám. A jellemtelenség maga- ' tartásformává lett életében. Változott a helyzet és más szá- ! mot tanult. Azok a telefonszá- i mok... Tankokként vonják kö- ' rül életünk tereit. Vagy ami még ennél is borzalmasabb: látha- I tatlanul aknásítják alá minden­napjainkat. Hányszor, de hány- I szór késztette az embert azok­nak a számoknak a léte öncen- j zúrára, a „felelősek vagyunk még álmainkért is”- gondolat megélésére. Azok a telefonszámok... Hány, de hány gondolatot nyo- j! morítottak meg! Azok a tele­fonszámok... Népeknek, nem- | zeteknek, egyházaknak válhat- * tak rabtartóivá. Mikor jut el végre az Istentől j felelős szeretetre teremtett em- n bér a gerinctelenségből a ki- | egyenesedésig? Azokat a tele- | fonszámokat megsemmisítve i küldetéséig? Nagy László Csoóri Sándor Hűsvét másnapján- részlet ­Húsvét másnapján is kiált a kakas, pedig te azt hitted már: túlvagyunk minden áruláson, túl péteri s júdásí éveinken. (Megjelent a költő A világ emlékművei című kötetében, 1989-ben.) 575 éve került a máglyára Húsz János Imádkozzunk igazi evangélizációért! NEM VOLT „MŰHIBA”! Amikor Jézus tovább ment onnan, meglátott egy embert ülni a vámnál, akit Máténak hívtak, és így szólt hozzá: „Kövess engem!" Az felkelt és követte öt. Mt 9,9 A reformációt megelőző, megúj­hodási mozgalmak sorában jelen­tős helyet foglal el a Húsz Jánosról elnevezett huszitizmus. Húsz működéséhez a valdensek, Wiclif iratai, a nemzeti szellemű prágai érsekség, a prágai egyetem és néhány prágai lelkész jelentettek a kedvező feltételeket. 1402-ben Húsz már a prágai egyetem tanára, és a Bethlehem- kápolna igehirdetője volt. Széles körű bizalom, rokonszenv és nép­szerűség kísérte működését. Először filozófiai kérdések miatt volt vitája az egyetemen. Később Vencel király azt kívánta az egye­temtől és a klérustól, hogy a pisai egyetemes zsinat (1409) időtarta­ma alatt a pápákkal szemben sem­legesek maradjanak. Húsz és köve­tői ezt meg is tették, de az érsek, a tanárok és a diákok egy csoportjá­val XII. Gergely pártjára állt. Prá­gában Húsz lett a helyzet ura, mint egyetemi rektor, és a király taná­csosa. Húsz győzelmét az érsek nem nézte jó szemmel; Huszt és munka­társait „eretnekséggel” bevádolta V. Sándornál, az új pápánál. Wic­lif iratait az 1410. évi nemzeti zsi­nat határozata szerint elégette, és Huszt eltiltotta az igehirdetéstől, majd őt és követőit kiközösítette. A pápa Húszra és követőire 1411- ben kimondta az átkot, de ez ha­tástalan maradt. A teológiai fakultás szakított Hússzal, a pápa pedig tartózkodási helyét is átok alá vetette. A király kívánságára elhagyta Prágát; a mozgalom így a vidékre is kiterjedt. Tanaiban küzdött a pápai ura­lom mindenfajta megnyilvánulása ellen. Az egyház feje Krisztus. A pápa nem csalhatatlan, Krisztus és az apostolok nem rendelték el a pápaságot; a pápa nem nagyobb, mint a többi püspök és igehirdető. A szerzetesrendek feleslegesek; az igehirdetőket az eleven hit és az alapos tudás jellemezze. Az úrva­csorát mindenkinek, Krisztus ren­delése szerint, két szín alatt kell kiszolgáltatni stb. Hangsúlyozta a nemzeti nyelv fontosságát az ige­hirdetésnél. Fő műve: „Értekezés az egyházról”. Zsigmond császár, cseh és ma­gyar király, Vencel testvére és utó­da zsinatot hívott össze Konstanz- ba, a szakadás megszüntetésére. Erre Huszt is meghivta, hogy ott igazolja tanítását. A zsinat távo-. labbi célja a megrendült pápai te­kintély helyreállítása volt. Húsz tudta, hogy életét kockáz­tatja, ha elfogadja a meghívást; mégis, 1414. november 4-én meg­érkezett Konstanzba, garanciale­véllel, és katonai kísérettel. A zsinat külsőségeiben is jelen­tős esemény volt; az idegenek szá­mát a zsinat tartama alatt ISO 000- re becsülték. Huszt háromszor vitték a zsinat elé: 1415. június 5-én, 7-én és 8-án. Érdemleges és tárgyilagos kihall­gatásban nem részesült. A zsinat Wiclif tételeit és Húsz tanítását el­ítélte. A vádlott nem vonta vissza tanait, amelyek közül 39-et „eret­nektanításnak” minősítettek. Ha­lálra ítélték, és 1415. július 6-án, máglyán elégették. Hamvait a Raj­nába szórták. Később Prágai Jero­mos, Húsz barátja és munkatársa, szintén a konstanzi zsinat ítélete nyomán került máglyára. A máglyák szították fel igazán a néphangulatot, és a huszita hábo­rúk ,Jelzőtüzei” voltak, amelyek évtizedeken keresztül sem tudták levezetni az egyházi és a társadalmi feszültségeket. A huszita mozga­lom két ágban (utraquisták; tábo- riták) folytatódott. Hazánkban főleg az északi or­szágrészen érződött a huszitizmus hatása, de országszerte ismerték tanításukat. A táborita irányzat hatással volt az 1437. évi erdélyi parasztfelkelésre. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nemzeti hősének tekinti Húsz Jánost. Új emlékművét avat­ták fel Huszinecben, Húsz szülővá­rosában. A Betlehem-kápolnát re- nováltatta az állam, Húsz életéről és szolgálatáról pedig nagyszabású filmet készíttetett. Húsz szobra Vald és Wiclif szobrával együtt a wormsi Luther- emlékmű talapzatán áll. Méltó he­lyen. (De Húsz rehabilitálása a katoli­kus egyház részéről még késik. Ugyancsak 575 éve.) B. B. Az evangélizációnak gyakran volt gyengéje, nagy kísértése, hogy megelé­gedett a könnyen mozgósítható hallga­tósággal, a különben is érdeklődő gyü­lekezettel. Ritka esemény volt, hogy kívülvalókra is kivethette hálóját, s a templomi gyülekezet többszörösét ösz- szegyűjthette. A kapemaumi történetben Jézust nagy sokaság követte (Mk 2,13): a cso­dát tapasztalok, Jézus hatalma ámulói, szeretete, ajándékai után vágyakozók tömege. Talán csak egy kívülálló, kö­zömbös, érdektelen feladatot ellátó szerepel a történetben: az útszéli vám­szedő. Jézus éppen ezt az egyetlen kívül­állót szólítja meg, az elnyomó hatalom kiszolgálóját, fajtájának, népének ki- szipolyozóját, a csak egyéni, anyagi ér­dekére tekintöt. Igazán reménytelen­nek tetsző eset. Jézus tovább ment az érdeklődőkkel megtöltött és áttörhetetlen gyűrűvel körülvett házból, a csoda színhelyéről. Ma is tovább akar menni a gyülekezet­ből, a hívők meleg közösségéből min­den elérhető, sőt elérhetetlennek látszó emberhez. Különösen is az evangélizá- . dóval. Július 29-én este 6 órakor a budapes­ti Népstadionban Billy Graham ameri­kai baptista lelkész a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa meg­hívására és rendezésében evangélizá­dót tart. Sorakozzunk fel imádságunk- , kai e mögé a nagy hitébresztő szolgálat mögé. Fütse át szívünket a kívülálló- j! kért való felelősség, a Jézusról semmit nem tudókért, a tudatlanságukban vét- | kezőkért, a közönyösökért, dnikuso- kért, a hetykén minden szentet és tisz- tát elutasítókért, a verejtékünkből élő- | kért, a türelmünkkel és jóhiszeműsé- günkkel visszaélőkért; a mi korunk vámszedőiért. Hogy Jézus tovább me­hessen a budapesti evangélizádón is, és ] minden, a mi köreinkben ezen a nyáron | rendezendő evangélizádón. Adjunk hálát az evangélizáció új le- I hetőségeiért, az éledő felelősségért, a | várt népstadioni nagy evangélizáció- j ért! Valljuk meg, hogy nagyon elbátorta- | lanodtunk, elhitetlenedtünk, tehetet- lenné váltunk az evangélizáció szolgá- tatában. Könnyen feladtuk, hagytuk elfojtani. Megelégedtünk a belső kör- ‘i rel. Könyörögjünk az előkészületek sike- 1 réért, igazi figyelemkeltésért. Kérjük Istentől, hogy az evangélizáció lehessen az egyházak valóságos összefogása. Fi- \ gyeljünk fel egész népünk ínségére, gondjaira, tegyünk meg mindent, hogy Jézus tovább mehessen a mi világunk-1 ban is, hogy Billy Graham szolgálatai igazi evangélizáció lehessen! Csepregi Béla * 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom