Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-10 / 2. szám

I 1 Groó Gyula Prédikáló asszonyok III. 6. Eszter. - Eszter története a zsidó- az, hogy nehéz életének, hosszú öz­ság babiloni, majd azok uralmát felvál- vegységének H nyolcvannégy éve volt tó perzsák uralmának korában, illető- már özvegyasszony - a végén - száz leg uralma alatt, a „fogságban”, igazá- éves is elmúlt talán - megtalálhatta éfe­ban kitelepítésben, deportációban élő tériek értelmét. Elvégezhette - most' nép idejében játszódik. Az események csak! - az Úrtól neki szánt feladatot, történeti hitelességének kérdése nem Megláthatta az Üdvözítőt, idetartozik. 'Mindenesetre a zsidóság Ebben van emberi életünk értelme: hagyománya e kitelepítésben a végve- találkozni Jézussal. Nem lehet elég ko­szélyből, teljes kiirtatásból való meg- rán - de soha sincsen későn, amíg mentetés történetét megőrizte, sőt e élünk. Anna ezért élt - várt - s ezért könyvet felvette az ún. ünnepi könyvek érdemes volt élnie. Nem tudhatjuk, mi­közé, amelyet az éppen e megmentetés kor jut el egy emberi élet ehhez a betel­emlékére alapított Purim ünnepén jesedéshez, amit csak Isten kezéből szoktak felolvasni (Eszter 9,26-32). S e nyerhetünk el. Talán egy hosszú és nem könyv belekerült az Ótestamentomba, könnyű élet utolsó napjaiban. Amikor közös szent könyvünkbe is. Annak el- mostanában oly sokat beszélnek „élet­lenére, hogy e könyvben Isten neve - megvalósulásról", az emberi élet értel­talán a II. parancsolat túlságos tisztele- mének kiteljesüléséről, - nem ártana te miatt?-elő sem fordul! Persze: csak Anna prófétanőre többet gondolni. Is­a neve nem. Valójában jelen van a törté- ten órái másként járnak, mint a mi nelmet formáló s népét - szeme fényét! türelmetlenül sietős időmértékünk. És- megőrző Úr valósága az elbeszélt ese- Isten más mértékkel méri az élet „érté­mények mögött. két”, úgynevezett sikerélményeit, mint Ahasvéiós perzsa király, ez az. igazi a mi szűklátókörű szemléletünk, keleti kényúr, elűzi udvarából felesé- Ez Anna igehirdetése mindenkori ér- gét, Vásti királynét. S hogy az elűzött vénnyel - nekünk is. királyné helyébe az uralkodó, sok 8. Mária. - Hogyan is maradhatna ki megidézett „szép termetű szűz leány" Mária, Jézus édesanyja a prédikáló közül, épp a zsidó Esztert választja ki, asszonyok közül? Hiszen az Újtesta­aki azután majd, immár mint királyné, mentum gyöngyszeme az az istendicsé­felveszi végveszélyben forgó népe rö himnusz, amelyet Erzsébettel, Ke­ügyét és azt a félelmetes zsarnok1 elé resztelő János édesanyjával való talál­viszi, - ez már nyilván Izrael Istenének kozása alkalmával elmond (Lukács a műve. 1,46-55). A jelenetet a világ legna­Bizony nem kevés bátorság kellett' gyobb festőművészei örökítették meg ahhoz, hogy a deportálásban élő szol- képeiken. Mária prédikáló hálaéneke a ganép egy leánya, Eszter, akár király- Magnificat: Magnificat dominum ani­néi méltóságában is, odaálljon, életét ma mea - Magasztalja lelkem az Urat. kockára vetve (5,1-2), az ókor egyik Emlékeztet erősen ez a himnusz Anná­leghatalmasabb birodalmának kény- nak, Sámuel édesanyjának hálaéneké­urá elé, hogy megmentse halálra szánt re: „Ujjong szívem az Úrban...” (I. népét. S feladatát minden idők diplo- Sámuel 2,1-10). matáit megszégyenítő eszességgel és Mária éneklő prédikációja vallásté- tapintattal végezte ' (5,4—7-7,6). Isten tel. Az angyali üdvözlet ígéretére, rá­nevének említése nélkül is, annak aka- mondott alázatos és engedelmes igen rátát hirdette - tehát igét hirdetett - a (Lukacs 1,38) kibontása. Formájában, pogány fejedelemnek. Isten útjai ki- felépítésében az ótestámentomi zsoltá­számíthatatlanok és kifürkészhetetle- rok mintáját követi. Isten hatalmas cse­nek. Ennek az isteni akaratnak, népét lekedeteirőlszól, amiket javunkra elvé­megmentő szeretetnek (Ésaiás 37,23) gezett. Hármat emel ki ezek közül Má­eszköze volt Eszter királyné s ezért ria prédikációja: Istennek nemzedékről méltó, hogy neve és cselekedete bele- ' nemzedékre szóló hűségét, amellyel került a Bibliába, a - szóval, tettel - megemlékezik népéről, Izraelről, irgal­igehirdetők közé. Halált megvető me- mas ígéreteiről, melyeket az Ősátyák­részsége, a hit bátorsága, amely égé- nak Abrahámnak s a többieknek tett. sze'n Isten Jcezére bízza magát, s ezzel Isten néha megvárat, de rólunk soha el például szolgálhat, minden idők hivő nem feledkezik. - Azután azt, hogy Is­emberelnek. ten „mindig a mélybe tekint" (Luther). 7. Anna. - Anna prófétanő (Lukács . A kicsinyekre, a megalázottakra, a sze­2,36-38), akárcsak Keresztelő János, gényekre és éhezőkre, az alacsony sor­oz 0- és Újtestamentom határmesgyéjé- súakra. Felveszi ezek ügyét, felemeli és nek alakja. Azok közé tartozott, akik- nagy dolgokra méltatja őket - mint őt ben forrón égett a várakozás és remény- is, az egyszerű parasztleányt. - Végül: ség, hogy Isten „megváltja Jeruzsále- megalázza a szívükben felfuvalkodot­met”, elküldi végre az oly régen és sok- takat, a hatalmasokat és gazdagokat, szór megígért Felkentet, Messiást. őket trónjukról ledönti. S most itt van előtte a templom csamo- Luther Mária énekéről, a Magnifi- kában egy kis gyermek, nyolcnapos catról írt könyvecskéjét Bölcs Frigyes csecsemő csupán, akit a törvény rende- szász Választófejedelemnek ajánlotta, lése szeriht felhoztak a jeruzsálemi mint „a fejedelmek tükörét". Minden­templomba, hogy körülmetéltessék. kori vezetők, uralkodók számára szóló S Anna, a Lélek sugallatára bizonnyal, útmutatásként. így kell a reánkbízott felismeri: ő az, a várt s immár elérkezett hatalommal mint szolgálati lehetőség­Izrael felkentje. Nem tudhatjuk, mek- gél élni, mások javára. De bizonnyal kora .volt azoknak a „mindazoknak, minden időkre s mindenkihez szóló, akik várták Jeruzsálem megváltását” a érvényes intelem és felemelő, vigasztaló köre, akikhez Anna igehirdetése, Jé- ígéret is ez a prédikáció. Felszabadítja, zusról szólása, Istennek hálaadása elju- hálaadásra indítja és reménységre sér­tőit. Ez nem is fontos. Hanem inkább kenti azokat, akik az Urat félik. Milyen messze hallatszik ki Isten igéje? Nincs hely felsorolni mindazoknak a testvéreknek a nevét, akik adomá­nyaikkal és kétkezi munkájukkal elő­készítették rákospalotai gyülekezet ünnepét. Advent első vasárnapján nagytemplomunk előtt a gyülekezet je­lenlétében Bártfay László felügyelő ezekkel a szavakkal köszöntötte dr. Harmati Béla püspököt és kedves fele­ségét: „Nagy öröm számunkra, hogy nagy többséggel megválasztott püspö­künket első budapesti presbiteriktató és harangszentelő szolgálatában Rá­kospalotán köszönthetjük.” Ezután kedves régi szokás szerint palotai nép­viseletbe öltözött fiatalok virággal kö­szöntötték a püspökasszonyt és az es- peresnét. A megtelt nagytemplomban, igehir­detésében a püspök többek között a következőket mondotta: „Nógrádban, ahol születtem, a régi időkben érdekes módon történt a pap­választás. Akkor, amikor néni volt még hangosító berendezés, minden gyüleke­zet örült, ha olyan papot kapott, aki­nek erős hangja volt. Ezért a papvá­lasztáskor, próbaprédikációkor, a presbiterek közül néhányan kimentek a templom elé, becsukták az ajtókat és hallgatták meddig hallatszik ki a prédi­káció. És azt választották meg, akinek a hangja a legtávolabbra ért, azaz arra figyeltek, mennél messzebbre hallat- szón ki az igehirdetés a templomból. Ezen az ünnepen, amikor most a gyüle­kezet tisztségviselőit, presbitereit iktat­juk be hivatalukba és örülünk, hogy egy új harang került a kistemplom tor­nyába, arról van szó: vajon meddig, milyen messzire hallatszik ki mindaz, ami itt a gyülekezetben történik? Tud-e a gyülekezet az igehirdetésekből úgy feltöltekezni, hogy a hétköznapokban minél messzebbre vigye Isten igéjét, mi- jnél tágabb körben tudjon az 0 szerete- tével szeretni...” Az istentisztelethez kapcsolódó köz­gyűlésen a gyülekezet lelkésze, Bolla Árpád beszélt az ötven fős presbité­riumról. Van közöttük, aki már több mint fél évszázada presbiter - mint Csizmadia Pál egyik másodfelügyelő - vannak, akik nemrég lettek nagyko­rúak. Szólt az új harangról, amelyet a háborúba elvitt harang helyére szentel­tek feli Hívogasson ez a harang sok szép békés esztendőben Isten igéje hall­gatására, megújulásra. A lelkész kö­szöntötte az új püspököt, akit a gyüle­kezetek szeretete, tisztelete és bizalma helyezett a püspöki székbe. Óriási lehe­tőség és felelősség ez az ö számára. Óriási lehetőség és felelősség a gyüleke­zetek számára. Éljünk a lehetőséggel és a felelősséggel! Nagy öröm volt számomra, hogy ver lünk ünnepelt a Bp. XV. kér. Tanács VB elnöke Szabó István és a HN titkára Szabados István, aki megköszönte mindazt, amit a gyülekezet és lelkésze a kerületért is tesz. Hangsúlyozta, hogy morális adósságaik talán a legnagyob­bak. Ehhez nyújthatna a gyülekezet több segítséget. Bánszky Pál, a tatabányai gyüleke­zet felügyelője, a harangot adó gyüle­kezet testvéri köszöntését tolmácsolta. Szirmai Zoltán esperes és a jelenlévő egyházmegyei felügyelő, Húsz Róbert az egyházmegye a jókívánságait adta át. A közgyűlés befejezése után Agárdi György presbiter bemutatta a gyüleke­zettörténeti kiállítást, majd ezt köve­tően átsétált a gyülekezet a kistemplo- munkba harangszentelőre. Valami, amit régen elvesztettünk, újra megta­láltuk. Nem csoda, hogy örült a gyüle­kezet apraja és nagyja, amikor megszó­lalt a harang szava. Istent dicsérte énekkarunk, gyermekkórusunk, gyüle­kezeti énekünk. Az istentiszteletek után vendégein­ket és a presbiterházastársakat megte­rített asztalokkal várta a gyülekezet. B. Á. Magyar evangélikusok Brazíliában Visszapillantó tükör II. befejező rész Júliusban nyílt alkalom, baráti meg­hívás és házassági jubileum kapcsán ellátogatni a Franciaországnál na­gyobb Minas Gerais államba és főváro­sába, a két milliós Belő Horizontéba. Ez az iparilag fejlett, ércekben gazdag ál­lam 600-1400 m. átlagmagasságban fekszik, de az állam déli részén a Ma- gas-Tátrával felérő hegyei is vannak. A teljesen modern fővárosból könnyen lehet nyomon követni a brazil történe­lem XVII-XVIII. századi, aranylázas korszakát. Sahara, Ouro Preto (Fekete Arany), Mariana lázas fejlődésnek in­dultak. A két utóbbi városból egymást váltva főváros is lett Minas Geraisban. Itt olyan csodás barokk műalkotások születtek az aranyláz okozta gazdagság nyomán, ami egyedüláló a világban. Az UNESCO „univerzális műemlékvá­rossá” minősítette ezeket a városokat. Magában Ouor Pretoban 23 templom és kápolna hirdeti a régi fővárosi voltot és az aranykor gazdagságát. Van olyan templom, ahol a barokk fa és zsírkő faragványokat 450 kg arany (23 kará­tos) díszíti. Itt fojtotta vérbe az akkori portugál gyarmaturalom az első. füg­getlenségi törekvéseket is. Ezek a he­lyek ma mind múzeumok és a brazil nemzeti kegyelet búcsújáróhelyei. Itt élt ezekben a városokban Aleijadinho (Nyomorékocska), aki portugál apá­tól, néger anyától származott', kora leg­híresebb szobrászává lett. Ez a művész felnőtt korában, amikor a keze, talán a lepra miatt, használhatatlanná vált és földöncsúszva járt lábsérülése miat, a csuklójára köttette a hagyomány sze­rint a vésőjét és a kalapácsot és úgy dolgozott. Szobrai mindenütt ott van­nak, ezek közül a Congonhas do Cam- poban lévő kápolna stációi és az ott lévő 12 apostol szobra a rokokó szob­rászművészet csúcsát jelentik. Mariana alig marad alatta Ouro Pre- tonak. A két közeli város alatt ma is 100 m mélységig kimutathatóan arany van, de 300 métertől lefelé vízzel teltek meg a bányák. Ma sokkal könnyebben és olcsóbban lehet másutt Brazíliában aranyhoz jutni. Ez a víz alatti arany a rejtett tartaléka az államnak. Ma a vá­rosok a turisták ezreiből élnek. Vissza: felé, a Rio de Janeiroba vezető sztrádán lehet látni azokat a dús, vasérccel telí­tett hegyeket, ahonnan a lánctalpas marógépek bontják a kőzetet, és viszik a kohókba, vagy porrá őrölve, 400 km hosszú vascsöveken, vízzel elegyítve juttatják le a tengerpartra, ahol a tró­pusi napon a vizet elpárologtatják, és megszilárdult ércként hajózzák be a tömböket. Az út le Rio de Janeiroba a közel 3000 méteres hegyek között szép és megragadó. Ezt a várost újra látni is élmény. Most járhattam a hatalmas, méhkasszerű katedrálisban, ahol belül­ről négy óriási színes ablaküvegsáv ad­ja a meghitt világítást. A „Cukorsü- veghegy” felvonóiról újra elénk tárul ennek a nagyszerű városnak legszebb panorámája. Itt láttam vendéglátóim' jóvoltából favelát (szegénynegyedet) is először közelebbről. Istenben boldogult dr. Káldy Zoltán püspök úrról igen meleg szavakkal em­lékezett meg az Indaiatubában lévő es- perességi gyűlésünk vezetősége. Az utolsó két hónap a búcsúzás és a baráti meghívások- ideje volt. Ezzel párhuzamosan a presbitérium is készít- geti az idejövő utód útját. A közbenső idő szolgálatát jórészt laikusok látják el, és felújítják a gyülekezet otthonát. Szükség esetén Mohay Szabó Béla református lelkész jön úrvacsorát osz­tani. Aug. 30-án este érkezett el a bú­csúzás pillanata, erre az alkalomra ká­polnánk zsúfolásig megtelt. Ott voltak a vezető bencés lelkészek is: dr. Jordán Emil és dr. Gácsér Imre. Acz istentiszte­let szeretetvendégséggel folytatódott. Az istentiszteleten hangzott el ez az ige „Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt” (Lk 17,10). Csakis így lehet a 70 éves életkor után vállalt szolgálatot helyes szintre helyezni Isten előtt. Ezt érezte a szolgá­lattevő is, és annál szebb volt az, hogy a gyülekezet szeretete a hosszú együtt- lét alatt oly sokféle módon megmutat­kozott. Számunkra a száz km-nél messzebb lévő repülőtérre kikísérők csoportja és virágai mellett maradandó értékű meg­tiszteltetés volt, hogy a búcsúztatók között megjelent a helyi magyar kon­zuli teendőket ellátó Térjék Mihály kö- vettanácsqs és neje is. Kézfogásokban a baráti gesztus mellett, a hazafelé ve­zető út kapujában, államunk szetfetetét is megérezhettük. Benkö István CD Evangélikus Naptár 1988 évre * 1 Sajtóosztályunkon jelent meg H dr. Nagy Gyula püspök és Lehel |R László szerkesztésében gazdag és H változatos tartalommal az Evan- H gélikus Naptár, melynek központi témája a család. „Az a legkisebb I emberi közösség, melynek igen fontos szolgálatát csak akkor is­merjük föl igazán, amikor a bajok I jelentkeznek életében. A Naptár a I családot hármas összefüggésben I mutatja be: Isten-adta jó rend, I amit az ember bűne rontott meg, . de az Isten szeretete a családi élet- I nek is megújulást ajándékoz. Isten családformáló közelségét |1 bibliai meditációk mutatják . be, ij amikor Jákob, Zakariás és Jézus í! családjáról olvasunk. A továb­biakban a családról írt tanító írá- ) sok már a mai élet problémáiba , vezetnek át: a nők és férfiak kap­csolatába a házassági szövetségbe, szülők és gyermekek viszonyába, a testvéri összetartozás kérdésébe. S ezek végiggondolása illeszti bele a keresztyén embert a nemzetbe és az emberiség nagy családjába. Egyházunk útján a Naptár meg­áll dr. Káldy Zoltán püspök emlé­ke előtt. Az emlékező sorok között eddig még meg nem jelent pécsi képek idézik fel Káldy püspök alakját és szolgálatát. - . A móri szórványgyülekezet, a Budai Szeretetotthon és az új Teo­lógiai Akadémia építése már a má­ban jelentik az utat a jövő felé. Az évfordulók tanulmányai egy­házi múltunk nagy alakjai előtt áll­nak meg tisztelgéssel. A Türelmi Rendelet után épült 200 éves temp­lomok pedig nemcsak egyházi mű­emlékek, hanem az Isten erejét megtapasztalt gyülekezetek „hit­valló épületei”. A Krónika, a Gyü­lekezeteink élete és a 11 lelkészről írt megemlékezés az 1986 július és az 1987 június közötti esetendő fontosabb eseményeit öleli fel. A Naptár utolsó egységében verseket és elbeszéléseket taláraz olvasó. Nemcsak a régebbi írókkal találkozik itt, hanem újak is jelent­keznek írásaikkal. Az utolsó lapon pedig újdonságként keresztrejt­vényt fejthet meg a rejtvéhyt ked­velő. A sok kép pedig még értéke­sebbé teszi a csaknem 200 oldalas könyvet. Bízunk abban, hogy az Evangé­likus Naptár „hasznos útitárs, a család könyve, Isten igéjének szol­gálattevője” lesz 1988-ban. Detre János * * * Az Evangélikus Naptár kapható, megrendelhető Sajtóosztályunkon. Pótrendeléseket is elfogadunk. Ára: 30,- Ft. Megnyílt az esztergomi főszékesegyházi kincstár December 4-én az esztergomi Bazilikában megnyitották az át­rendezett és kibővített főszékes­egyházi kincstárt, hazánk egyik legértékesebb gyűjteményét. A nagy érdeklődéssel kísért meg­nyitón többszáz főnyi közönség körében ott voltak Komárom me­gye és Esztergom egyházi, állami és társadalmi vezetői. A megnyitón Kovács Tibor őr­kanonok és Paskai László prímás mondott köszöntőt, majd Pozsgay Imre a Hazafias Népfront főtitká­ra mondott beszédet. Méltató sza­vaiban egyebek között hangsú­lyozta : ezekben az ünnepi percek­ben arra a szerepre is gondolnunk kell, amelyet a katolikus egyház az államalapítástól kezdve a mai na­pig betöltött hazánk politikai és kulturális életében. A kincsek tör­ténelmünkre emlékeztetnek, ezál­tal erősíthetik nemzeti öntudatun­kat, egységünket, de sugallja azt is, hogy — mint történelmünk során többször is tettük - kitekintsünk szomszédaink felé, és az előítéle­tek, idegenkedés helyett azt keres­sük, ami összeköt bennünket. Vé­gül kiemelte, hogy továbbra is szükség van a hívők és nemhivők közös célokért való összefogására. Dávid Katalin tudós, főrendező mutatta be a hazánkban páratlan gazdagságú gyűjteményt, amely nemcsak új elrendezésben, hanem a réginél négyszerié nagyobb helyi­ségben várja a látogatóit. Mik láthatók a kincstárban? A katolikus liturgiában használt kultikus jcegyszerek: kelyhek, ke­resztek, szentségtartók, ereklyetar­tók, történelmi érdekességű mise­ruhák, palástok, püspöksüvegek, pásztorbotok gazdag tárháza tárul a látogatók elé és a vüágon egye­dülálló ékszerremek, Mátyás ki­rály kálváriája. A kincstár különböző darabjai, részint a keleti egyház művészetét, részint a román stíluskorszakot, részint a gótikát reprezentálják. A barokk kor művészeti kivirágzá­sának, a török kor keresztyén em­lékeket nem kímélő jelenléte sza­bott gátat. De azért néhány értékes tárgy ez időből is származik. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a kincstár megtekintését azzal a bi­zonyossággal, hogy egy nagy él­ménnyel lesznek gazdagabbak. Bódás János Ut, Igazság, Elet Uram, Te megtartod minden ígéreted: a Hozzád térőket soha ki nem veted. Aki fáradt, ki megterhelt, azt megnyugosztalod. Bűnbánóknak kegyelemmel teríted asztalodl Megígérted: ingyen adod azt a vizet, mely felüdít minden szomjúhozó szívet. Megkeresed és megtartod mind, aki elveszett, s Te adsz nékik bővölködő, megújult életet. Hozzád térek én is, ne vess ki engemet, segítsd elhordozni gondomat, terhemet, itass az élet vizével, mert szívem eleped. Asztalodnál erősítsd meg testemet, lelkemet. ' Keress meg, ha hűtlen Tőled messze estem, vezess a jó úton, ne hagyj tévelyegnem, tarts meg, hogy hálaadással szolgálhassak Néked, s hogy Te légy a bővölködés. Út, Igazság, Elet! V___________ ______________y

Next

/
Oldalképek
Tartalom