Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)
1988-03-06 / 10. szám
Böjt harmadik vasárnapja Az üdvösség titka Fél évszázada már, hogy fülembe cseng káplánkorom utolsó principálisának böjti prédikációja, amit éveken át hallottunk tőle, s mindig ugyanazt: három kereszt áll a Golgotán... De mindig csak a középső keresztről beszélt. Miért nem szólt - merült fel bennem a szenvedéstörténet olvastán a kérdés - az ott nyüzsgő mellékalakokról, a tömegről, s a farizeusokról, a katonákról s a szájasokról, akik szidták, gúnyolták, káromolták a nagy Szenvedőt: másokat megmentett, magát miért nem menti meg... ha isten Fia volt, szálljon le a keresztről... Vagy legalább az asszonyok és János néma fájdalmáról. .. Nagy a sokadalom a három kereszt körül. S az ott mozgó alakokról, elmondott szavaktól valóban sok a mondanivaló. Mindegyik kitágul az értünk áldozott élet evangéliuma felé. De érdekes, hogy az evangélisták közül csak egy, Lukács szól arról a párbeszédről, ami a két szélső kereszten függő két lator között zajlik le, s amire Jézus, a középső, tesz pontot. Latroknak, gonosztevőknek, Márk törvény- sértőknek mondja őket. Jézusnak minden szava gazdag, mérhetetlen tartalommal telik meg. De most figyeljünk arra, amiben felfedi az üdvösség titkát. Mindnyájunk számára, akik így, vagy úgy, magunkra ismerhetünk ebben, vagy abban a vonásban minden ott résztvevő bámészkodóban, kíváncsiban, hallgatagban, káromlóban, vagy könnyezőben. Jézus az egyik szenvedő, bár saját bűne miatt szenvedő társának szól: ma velem leszel... Ez az üdvösség titokzatos szava. Jézussal lenni! - ez az üdvösség. Görög szava: szótéria. A biblia ősi nyelvén: jöhosua. Ugyanaz a szó, amiből Jézus neve ered: szabadító. \ A lator a maga bűnösségét vallja, de Jézust ártatlannak mondja. Ezzel mutat rá megváltói küldetésére. Lukács, a késői feljegyző az őskeresztyének hit-tartalmára is rámutat. Jézus az, aki ártatlan szenvedé- sével és halálával szerezte meg az üdvösséget azoknak, akik reá tekintenek, őt látják, benne bíznak. Nincs más, előfeltételhez kötve. Sem kegyességi hovatartozáshoz, sem bizonyos közösségekhez, még bűneink mérlegeléséhez sem. Csak a hozzá tartozáshoz. De ezt sem az ember dönti el. Sem én, sem más, csak Jézus egyedül. O mondja: velem leszel. Ő akarja így. „Emlékezzél meg rólam” - így vágyódik a lator. „Nem az az igaz ember - mondja Dosztojevszkij - aki eszére, tudására, cselekedetére, erejére és tisztaságára büszke, hanem az, aki emberi gyöngeségét és bűnös voltát legvilágosabban érzi... Mindegyikünkben valahol a lelkünk mélyén ott lappang egy ima: jöjjön el a te országod.” Dosztojevszkij nagy lélekismerő volt. Isten országa ott van, ahol Jézus van, ahol és akiben ő az úr. Az ember annyira üdvözül, amennyire részt vesz Isten munkájában - vallotta Németh lászló. Én nem szeretnék a mennybe jutni - idézi Anna-Maija Raittila finn költőnő egy kisgyermek vallomását - mert ott nem lehet ölben ülni. Én meg azért nem akartam odajutni - idézi ugyanő saját gyermekkori emlékét - mert féltem, hogy elcsúszom az üvegtengeren (Jelenések könyve). Ám Jézus a gyermekeket az ölébe vette! Isten országa, az üdvösség nem „másvilági” ígéret - írja Garaudy francia filozófus - hanem teljesítendő feladat. A szenvedéstörténet drámai leírásának legemberibb, legmelegebb mondata ez: velem leszel. Mert ez annyit jelent, hogy.érted tettem, megváltottalak, én hívlak, enyém vagy! Koren Emil A lelkészek munkájában nagy segítséget jelent Hollósy Elek felügyelő segitőkészsége és Németh László műszaki ellenőr lelküsmere- tes munkája. A templom tetőszerkezetét három ütemben szeretnénk lSbonta- ni. Amennyiben ezeket az optimálisan tervezett határidőket tartani tudjuk, a templomtető helyreállítási munkálatoknak váratlan időjárási meglepetések beszámításával is, szeptember végéig be kellene fejeződniök. Nagymértékben elősegíti a munkálatokat, hogy a fel- használásra kerülő anyagok 80 %- ban rendelkezésünkre állnak. Az egyetlen jelentős tétel, amely hiányzik, az a 32 000 db hódfarkú cserép, melyet már nem tudtunk beszerezni. Pesszimista állásponton állók szerint mindezek a felsorolt dolgok úgy következnek egymás után, ahogyan az a nagy könyvben meg van írva. De hol van erre az anyagi fedezet? Az olyan mondat, mely igennel kezdődik és a „DE” szóval folytatódik, mindig az aggodalmaskodó emberek mondata volt és az is marad. Bennünket éppen az eddigi tapasztalataink, személyes élményeink, és nem utolsó sorban a hitünk jogosítanak fel arra, hogy anyagi vonatkozásban is reménységgel szóljunk az előttünk lévőkről. Az elmúlt két év maradványa: 781 479 Ft. Amire a gyülekezetnek ebben az vében szüksége van az 5 millió forint. Amikor a megoldást keressük, akkor az első lépés nem az, hogy másoktól várjuk: oldják meg helyettünk problémáinkat. Első renden magunk akarunk mindent megtenni, legalábbis mindazt ami emberileg is megvalósítható. A gyülekezet vezetősége annak idején elhatározta, hogy egy évenként megismétlődő, ugyanakkor három évre terjedő és minden személyt elérő gyűjtést szervez meg, melynek optimális összegét a gyülekezet vezetősége - célként - 3 millió Ft-ban állapította meg. A soproni gyülekezet tagjaitól az 1987-es év végéig 1400 000 Ft Túrmezei Erzsébet Meddig? Uram, Teneked sok a Pétered, sokak a nagycsütörtök éjszakáid. S olyan kevés a csendes Jánosod, aki nem Ígér, nem fogadkozik, de elkísér egész a Golgotáig. Mert olyan könnyű azt kimondani egy izzó percben: Meghalok Veled! De annyi minden visszahúzna még, ha ránk borul a szörnyű éjszaka, Ira megérint a fagyos lehelet. Talán csak egy kis gyermek mosolya, vagy a hitves könnyfátyolos szeme... Susognak a szélben ringó habok: a halászbárka, otthon képe hív... Ö, legalább búcsúzni kellene! Hamu alól az életösztön is felparázslik: Ó, ily hirtelen? Egy percre olyan szép lesz a világ, átölel minden színe, illata! ...S már ej is hangzott a „Nem-ismerem”! Uram, Teneked sok a Pétered, sokak a nagycsütörtök éjszakáid. Ö, bár lehetnék csendes Jánosod, aki nem igér, nem fogadkozik, de hű marad egész a Golgotáig! Evangélikus Élet 1988. március 6. Múzeumigazgató kitüntetése Benoschofsky Ilonát, a Zsidó Múzeum igazgatóját 75. születésnapja alkalmából február 16-án köszöntötte Miklós Imre államtitkár, az. Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Átadta a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést, amelyet az Elnöki Tanács a zsidó és az egyetemes magyar kultúra ápolásában és fejlesztésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül adományozott Benoschofsky Ilonának. Az ünnepségen jelen volt Losonci András, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke és Schöner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbitanács elnöke. Készülünk az ünnepre? (Folytatás az 1. oldalról) (Ef 6,10-20: Isten fegyverzete!), hogy elevenebbé tegyük akadozó imádságainkat. Természetesen továbbra sem akarjuk evangélikus gyakorlattá tenni a böjt nem-evés formáját, mert nem a nem-evésen van a hangsúly, de szeretnénk bárkit arra indítani, hogy valamilyen - egyénre szabott formában - készüljön a nagy ünnepre, hogy anÖrömünnep Józsefvárosban (Folytatás az 1. oldalról) könyv elevenségével a gáz bevezetésének történetéről. Határidő- csúszások, engedélyek kérése, de szívet melegítő segítőkészség alkotják a napló egyes tételeit, a filmkockák egyes mozzanatait. A gáz bevezetésének várható összege 550-560 ezer forint. Ennek egyik felét az e célra kapott adományokból, a másik felét a gyülekezet megtakarított pénzéből fedezik. Majd így zárta beszámolóját: köszönetét mondok Istennek. Minden segítő embernek. És nem utolsó sorban az otthon lakóinak, mert ebben az ügyben mindenki az Úr eszköze volt. A beszámoló Szirmai Zoltán, a Pesti Egyházmegye esperese, Blá- zy Lajos, diakóniai ügyvivő lelkész, Grünwalszky Károly nyugalmazott lelkész, az otthon egykori szervezője, dr. Selmeczi János, a Teológus Otthon igazgatója köszöntésével ért véget az ünnepi közgyűlés. Dr. Novák Károly presbiter cikke nyomán nak titkai jobban elérhessék a szivét. Böjti időnek nevezzük ezt a nagycsütörtökig tartó 40 napot; ez /a felkészülés ideje. Mire készüljünk? A mi Urunk Jézus Krisztus passiójára! Arra kell a lelkünket, gondolatainkat, egész lényünket ráhangolni, hogy Ő a mi bűneinkért, miattunk vállalta magára az embertelen szenvedést, egészen addig, míg végül föld és ég között függött a kereszten. A „kereszten létei” azt is jelentette, hogy az embervilág már kivetette magából, de az ég még nem fogadta be, hogy teljes legyen a szenvedése: érettünk, helyettünk, miattunk. A legkevesebb az, hogy készülünk méltóképpen megünnepelni Jézus Krisztus -passióját. Minél mélyebben éljük át lelkileg az „érettünk, helyettünk, miattunk” szenvedő Jézus helyzetét, annál gazdagabban ragyog fel a feltámadás örömhíre. Nagypéntek nélkül nincs húsvét! Ha nem nézünk a keresztre és a rajta értünk kiszenvedő Isten Fiára, akkor nem fogjuk igazán látni a Feltámadottat sem. Ezért kell készülnünk. Ribár János A soproni templom felújítási munkálatairól Az 1988. év feladatai Befejező rész T A gyülekezet 1988. évi előkészületei sokrétűek lesznek. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy az egyébként jól működő, de csak fél munkaidőben dolgozó fővállalkozónk olyan alvállalkozókkal fuzionáljon, akik teljes munkaidőben tudnak a munkálatokban részt venni. Másrészt a különböző műveletek - bádogos-ács-tetőfedő-kőműves - összehangolása mellett szeretnénk elérni, hogy a műhelyben előkészíthető dolgok már a téli hónapokban elkészülhessenek. Mindezek figyelembevételével képzelhető csak el, hogy az 1988. év IV. negyedére a gyülekezet befejezhetné a tervezett I. ütem munkálatait, tehát a teljes templomtető helyreállítását. gyűlt össze. Ézért szeretnénk a gyűjtést elsősorban ezen a ponton folytatni, hogy a 88-ban és 89- ben megismétlődő minden gyülekezeti tagra kiterjedő gyűjtés valóban meghozza a hozzáfűzött reményeket. Köszönjük Isten- ’ nek, hogy munkálja bennünk az adakozási készséget, s köszönjük gyülekezetünk tagjainak, hogy az egyre nehezedő gazdasági helyzetben is szívükön hordozzák az ősi templom megújításának ügyét. » Az Országos Egyház és a Magyarországi Evangéükus Egyház minden gyülekezete mind a mai napig páratlan áldozatkészséggel áll a soproni templom felújítási munkálatai mellett. Úgy érezzük, hogy a siófoki templom építése és a teológiai akadémia építésére való gyűjtés immár joggal igényli és irányítja az érdeklődést és az áldozatkészséget ebbe az új irányba. Soksok gyülekezet és sok-sok magányszemély küldte el adományát közvetve vagy közvetlenül Sopronnak. Köztük olyanok is, akiknek eddig név szerint nem tudtuk megköszönni áldozat- készségüket. Szeretnénk ezért egyrészt hálaadással és köszönettel nyugtázni minden egyes adományt. Másrészt szeretnénk ezúton újra köszönetét mondani azon gyülekezeteknek és magánszemélyeknek, akiknek neve, ill. nevei nem jelentek meg az Evangélikus Élet hasábjain. A döntő tény mégiscsak az, hogy szabályosan jutott el, szabályosan került elkönyvelésre és szabályosan kerül felhasználásra is. Nem titkolt reménységünk, hogy külföldi testvéreink támogatására és segítségnyújtására továbbra is számítunk. A Burgenlandi Egyházmegye (Ausztriai Ev. Egyház) komoly összegeket gyűjtött. Ezen adományoknak csak egy része jutott el eddig hozzánk. Az NSZK-beli Württenbergi Tartományi Egyház 50 000 márkát ígért a soproni templom felújítására. Ugyanakkor komoly gyűjtés folyik a finn evangélikus testvéreknél is. A Kouvola-i gyülekezetben gyűjtést rendeztek, melynek anyagi eredménye már nov.hónap végén 40000 finn márka volt. Egy másik finn gyülekezet, melynek lelkésze Szimon János lelkész testvéremmel áll kapcsolatban, hasonló összeget gyűjtött gyülekezetében. Tény az, hogy amennyiben ezek a kalkulációk reálisak, abban az esetben a soproni gyülekezetnek minimum 1 millió Ft-ot kellene összegyűjteni az 1988. évben. A gyülekezeti gyűjtésen kivül ennek az ügynek a szolgálatában állnak azok a különféle rendezvények, amelyeket erre az évre tervezünk. Két magyar és egy amerikai orgonista szeretne hangversenyt adni ebben az évben templomunkban, melynek bevételét felajánlják a soproni templom javára. Tervezzük két NSZK-beli énekkar szolgálatát, melyek ugyancsak a templomfelújítás javára tartanának hangversenyeket. Ugyanakkor reménységünk van arra is, hogy Bánjfy György színművész április 4-én húsvét 2. napjának délutánján előadói estet tart a soproni evangélikus templomban, melynek teljes bevételét a templom helyreállítására ajánlja fel. Közben sokakat már a torony, sokakat az orgona állapota nyugtalanít. Bennünket azonban a reménység határoz meg. A reménység, mely eddig sem szégyenült meg, és hisszük azt, hogy ezután sem fog megszégyelnülni. Krámer György O. Kapi Béla evangélikus püspök egykori egyházlátogatása 1926. június 20-21- ig a délbaranyai Magyarbólyban. 1926. június 20-21-ig kedves és felejthetetlen ünnepélye volt a magyar- bólyi evangélikus gyülekezetnek. D. Kapi Béla dunántúli evangélikus püspök egyházlátogatást tartott. A püspök kíséretében voltak: Schöll Lajos főesperes, Müller Róbert alesperes, László Miklós püspöki titkár, Mech- wart Ernő egyházmegyei felügyelő, Dörmer Frigyes egyházmegyei aljegyző és Baldauf Gusztáv pécsi lelkész. A vasútállomáson Tóth Dezső főszolgabíró, a templom előtt, az egyház nevében, magyar éf német nyelven Vértesi Zoltán lelkész üdvözölte a püspököt, aki magyarul és németül válaszolt. A nőEgyháztörténeti mozaikok Visszapillantás egy hajdani püspöki egyházlátogatásra egyleti elnöknő és a ieventefőoktató üdvözlése után a püspök megjelent az iskolában, ahol egy tanuló üdvözölte őt. A püspöklátogatáskor tartott' ünnepi istentiszteleten oltári igét, János 6,64-68 olvasott Schöll főesperes, ezek után a helyi lelkész, Vértesi Zoltán 2Kor 4,17-18 alapján prédikált, majd a püspök Jel 2,1-7 alapján hirdette Isten igéjét. Utána közgyűlés volt, melyen a helyi lelkész röviden felolvasta a gyülekezet történetét, s a gyülekezet meghallgatta és jegyzőkönyvbe foglalta a püspök észrevételeit és utasitásait. Végeredményben tapasztalatait Összefoglalva a püspök örömmel állapította meg, hogy a gyülekezetben a vezetők részéről örvendetes, tervszerű munkát talált, a hívek részéről pedig buzgósá- got, vallásosságot és áldozatkészséget. Mind a templomban, mind az iskolában és a lelkészi hivatalban megfelelő rendet és pontosságot talált. Mindezért köszönetét és elismerését fejezte ki mindenek előtt a lelkésznek, a tanítóknak, a presbitériumnak és az egyháztagoknak. Ezek után a nagy iskolateremben 70 személy részére közebéd volt. Feljegyezte: Vértesi Jolán
