Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-03-06 / 10. szám

Evangélikus Élet 1988. március 6.-Ö--RÓL #-RA Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. Lk 9,62 VASÁRNAP „Higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoz­tok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” -Mk ll,24(lSám l,27-Lk9,57-62-Ef5,l-8,a-Zsolt 129) Az amen szócska azt jelenti: bizonnyal, valóban. Azt a hitet fejezi ki, aminek minden imádságban meg kell lennie. Aki imádkozik, vizsgálja meg magát, hogy csakugyan hi- szi-e vagy kétli a meghallgatást? Ha kétli, akkor szíve zárva van és így Isten nem is tud bele adni semmit. Isten megígérte az imádság meghallgatását; a kételkedéssel meg­hazudtoljuk, kétségbevonjuk Isten szavahihetőségét. Soha nem fölösleges és soha nem reménytelen hiábavalóság az imádság. HÉTFŐ Ismét kérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: „Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?” Jézus ezt mondta: „En vagyok...” I Mk 14,61-62 (Jer 23,51 Lk 9,5T-56 - Mk 11,15—19) Annak, hogy számunkra Jézus az út, az igazság és az élet, magyarázata, hogy Ő több volt, mint, egy az emberek közül, több volt, mint egy nagy tanító. O volt a Krisztus, az Élő Isten Fia. „Bizony Isten Fia volt!” Figyel­jük meg a szehvedő Krisztusnak minden szavát, mozdula­tát és látni fogjuk, hogy nem pusztán egy ember szenvedett és halt meg. Nincs benne semmi hősies póz, semmi megve­tés, gyűlölet - törődött arcáról békesség, szelidség áradt. Titok, de tény: abban a testben az Isten jelent meg közöt­tünk és szenvedett értünk. KEDD,, így szólt hozzájuk Jézus: Jöjjetek utánam, és emberek halászaivá teszlek benneteket.” - Mk 1,17 (Zsolt 25,121 Jób 7,11-21 - Mk 11,27-33) Jézus követése gyak­ran megvalósíthatatlannak tűnik, pedig Ő nem kíván lehe­tetlent. Munkatársul hív, hogy legyünk az 0 képviselői a családban, munkahelyen, kórházi szoba közösségében... Természetesen Ő maga is ott van velünk, mellettünk, előt­tünk, utat mutatva, tanácsolva és vezetve. Jézus az ember­től döntést, törekvést és irányulást vár. Felé és Hozzá. Gyakran, amikor Jézus nagyot lép, lemaradunk Tőle. Vagy akkor maradunk le, akkor válunk alkalmatlanná, I morzsolódunk le, amikor sokáig gondolkodunk, vagy túl I gyakran hátratekintgetünk. j SZERDA „Aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, I aki pedig elveszti az életét éné/tem és az evangéliumért, az I megmenti azt.” - Mk 8,35 (Ám 6,6 - Ez 13,17-23 - Mk I 12,1-12) Mijellemezte Jézus életét? Isten iránti engedelmes- I ség és önzetlen szolgálat mások iránt. Türelem és kitartás élete minden gonosz szándékú hántása közepette is. Odaadó volt, szelíd, barátságos. Mi jellemzi az ember életét? Istentől való elfordulás, el-elszakadás. Egymás fel, - és kihasználása saját érdekei szem előtt tartásával. Türelmetlenség, gyors összeomlás, ingerlékenység, barátságtalanság. Mindenki meg akarja nyerni a saját élete játszmáját, de rossz az elgondolás és rossz a kivitelezés is. Tanuljunk Jézustól: Eszköznek lenni egymás javára és az Isten dicsőségére. CSÜTÖRTÖK „Változzatok meg értelmetek megújulásá­val, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” - Rm 12,2 (Zsolt 143,10 - Jer 20,7-13 - Mk 12,13-17) Az ember nem kis önteltsége, magabiztossága következtében sok mindent megenged ma­gának. Az életére nézve értékrendet is sok ember maga akar megszabni. A hívő ember számtalanszor kerül próba­tétel elé, amikor is el kell döntenie a hogyant. Úgy, ahogy divat? Úgy, ahogy szokás? Úgy, ahogy a másik is csinálja? Vagy úgy, hogy abból kitűnjék, hogy Isten adott a keresz­tyén ember számára mércét. A Jézusban újjászületetteknek törekedniük kell arra, hogy felismerjék, ezt válasszák és úgy cselekedjenek, ami és ahogy Istennek tetsző. PÉNTEK „Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el,” - Mk 13,31 (Ézs 65,17 - Lk 12,49-53 - Mk 12,18-27) Az emberben mindig megvolt a vágy, hogy a jövőbe pillantson. Fordult jósokhoz, képzeletéhez, amik előbb-utóbb illúziókhoz vezettek. Jézus gyakran beszélt a környezetének a jövőről, a végső dolgokról, amiben már akkor is sokan kételkedtek. Elképzelések, vélemények, ma­gyarázatok sora követte egymást Jézus visszajövetelével kapcsolatban. De, maga a figyelmeztető és reményt adó mondat ragyog. „Él az Úr, s áll ígérete, ördög világ minden csele megszégyenül...” SZOMBAT „Jézus ekkor azt mondta a gazdagnak: Add el, amid van és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.” - Mk 10,21 (IKrón 29,14 Mt 12,38-42 - Mk 12,28-34) Jézus nem csupán egy sor pompás gondolatot helyezett az ember szívére, amin keresztül felüdül a lelke. Gyakran egy-egy mondatával felráz, hogy megtaláljuk az Ő útját, vagy épp le ne térjünk erről. Mert gyakran hamis alapokra épít az ember: ami kézzelfogható az a biztos. Pénz, arany, olaj, atom ideiglenes biztonságok, Isten Jézus követése által a biztos alapot kínálja. „Te építsd házad a Krisztusra - s a ház örökké áll.” Szeker Éva ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1988. március 6-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácshá­zi Zelma, de. II. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. (családi) Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. II. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. fél 4. gyermekszeretetvendégség, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Ker­tész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11 (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Fa- biny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12 (úrv.) Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Reuss And­rás. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Reuss And­rás. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár- Újtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kis­pest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bizik László. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszent­mihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Ta­más. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kis- tarcsa de. 9. (úrv.) Solymár Péter. Rákoshegy de. 9^ (úrv.) Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Fabulya Hilda. Rákosliget de. 11. (úrv.) Fa- bulya Hüda. , Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Mik­lós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Mado­csai Miklós, du. 6. Szebik Imre. Torockó tér de. fél 9. (úrv.) Szebik Imre. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Takács József, de. 11. (úrv.) Takács József, du. fél 7. ifjúsági úrvacsorái istentisztelet. Pesthidegkút de. fél 11. Kő- szeghy Tamás. Budakeszi de. 8. Kőszeghy Tamás. Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. fél 10. (családi) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Donáth László. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Nem a dal szövege jut az eszem­be, amikor leírom ezt a mondatot. Nem is az idei szürke tél havat bű­völő vágya. Az az út, amely emlé­keimben előttem fut, a Ladoga je­gén vezet át. Gondolom azóta is, immár kerek ötven esztendeje, ugyanúgy vezet a vastaggá hízott jég hátán a parttól a szigetkéig, mintegy 3-4 kilométer távolságon át, mint akkor. Pitkäranta, magyarul Hosszú­part, valóban messze nyúlik el a parti erdőben. Megbújnak a kis házak a hatalmas fenyőszálak tövén. A szi­geten pedig vékony csíkban ereszti füstjét a cellulózgyár kéménye. Ak­kor még nem beszéltek levegőszeny- nyezésről, de itt nem is igen lehetett, mert a gyakori szél messze vitte, felszívta, elnyelte a füstöt, s ami mégis ott maradt, a tó vize tisztította. A szigeten, a gyár körül kis tele­pülés húzódott. Munkások lakták, akiknek kényelmesebb volt a mun­kahely közelében lakni, mint átjárni a tavon, nyáron csónakon, télen sí­vel. Pedig ez utóbbi alig tartott fél óránál tovább. Az a kis mozgás, evezés, vagy sízés pedig kell az em­bernek. Jouko megkért, mennék át a szi­getre. Vasárnap délután bibliaórát tartanak ott azoknak, akik nem jöt­tek át délelőtt az istentiszteletre. De biztatott, hogy érjek vissza sötéte­dés előtt. O tudta, miért. Ragyogón sütött a nap. Csak úgy szikrázott a hó! Megértettem, miért nevezik a finnek februárt helmikuu- nak, gyöngy hónapnak. Milliárdnyi csillogó gyöngyszem dobta vissza a nap sugarát. Szinte vakított. És mi­csoda színorgia táncol a havon! Szegények, fásult emberek azok, akik csak fehérnek látják a havat. Olykor csodálatosan kék. Máskor megkapón zöld. Talán a parti erdők távolodó hírét viszik utánad. Más­kor lila. Az alkonyi pír hírhozó üze­nete? Selymes, simogató, olykor sértőn érdes. Külön hangulata van a léc ütemes mozgásának. Utat vág a kristályos hóban. Halkan surrog, sistereg, szinte énekel. Csapást vág maga előtt. Mintha mondaná: „erre jöjj!" Pompás ez a tág, szabad világ! Már kirajzolódnak a szigetke há­zai. Hamarosan célhoz érek. Szives szeretettel fogadnak a kis otthonban. Együtt van a szomszéd­ság is. Magyar lelkészt még úgysem láttak itt, különösen aki az ö nyel­vükön is pontyög. Beszélgetünk, énekelgetünk. Ez is, az is bizony­ságtevő szavakat mond. „Szeura- tot" tartunk. Aztán mennem kell. Közeleg a korai finn alkony. Mire csatolok, bizony már jócskán közelít az éj királynője, s hamar sötét leplet bo­rít a tájra. Kezdem érteni a figyel­meztetést: igyekezz hazaérni söté­tedés előtt. Sebaj, beállók a régi nyomomba, az hazavezet. Míg jöt­tem, a lécem vágta a havat s dalol­ta: „erre jöjj!" Most a nyom éne­kel: „le ne térj!” Megy is egy ideig, de előbb kö­dös, fehér dunnaként fekszik rám a homály, aztán félelmes, éjfekete sö­tét ül a tájra. Elfog a szorongás: kezdem nem látni a nyomot. Hátra próbálok nézni, legalább egyenes-e a futásom. Már azt sem látom. Az­tán feltámad az esti szél, sőt viha­rossá válik. Eltűnik a nyom. Ha látnám se látom. „Befútta az utat a hó.- nem a nóta ez már, hanem a döbbenetes valóság: elvesztettem a nyomot, nincs út, elveszthetem a helyes irányt is. Rámül az ijesztő félelem, a szorongó rettenet. A kö­döt is elvitte a szélvihar, de a vaksö­tét ül a tájon. Hátul a házak már rég eltűntek, elől sehol a part! Ritkán remegtem így. Hogyan találok haza? A hol erről, hol arról süvítő szél eltérítő erejű. Kerenghe­tek így megfagyásig! Egyre nehe­zebb a futás, amely idejövet oly könnyed volt. Kivert a verejték. A hó a lécek alatt nem surrogott, de recsegett. „Elveszejtelek” - süvítet­te Pohjola sötét királynője, s én vonszolva csúsztattam a léceket lé­pést ől-lépésre, mintha az örökkéva­lóság vonzana félelmesen. S akkor messze felgyulladt egy kicsike fény. Mint a betlehemi csil­lag. Fénynek így nem örültem még!. Megmenekültem! Frissek lettek a lépteim, elmúlt a verejtékes félelem, ismét surrogtak a lécek. Percek múlva otthon voltam. Joukoék ablakába kitettek egy égő gyertyát. Micsoda ereje tud lenni a fény­nek, bármilyen kicsinek tűnik is! Mentő Ellet!? Lehet, hogy hat. Rendelésre. Párbeszéd a lelkészi hivatal „hitetlenkedőjével”:- Na, tessék felírni nyugodtan még ötöt abból az új fordítású Bibliá­ból.- Ötöt? Örömmel! De hiszen tegnap elvitt egyet magával, s csupán egyet jegyeztetett elő?- írja csak fel az ötöt. Amit elvittem marad nálam a német mellett.- És a többit hová szánja?- Szét. Ötfelé. Elárasztom a családot.- Mindenkinek? Igen, mindenkinek... Mindenki olvas-hat. Reménykedhet...... (-us) Böjt harmadik vasárnapján az oltár­terítő színe: lila. A délelőtti istentiszte­let oltári igéje: Ef 5,1-9; az igehirdetés alapigéje: Jn 1,35-40. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1988. március 20- án vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet: dr. Nagy István teológiai tanár, Budapest. Elmondok egy történetet Az úrvacsorabor Csöngettek! Három fiú állt az ajtóban. Hárman az ifjúsági körből. Vajon mit akarnak. Szombat délután volt. Éppen a vasárnapi szogálatokra készültem. Különösebb nem is lett volna abban, hogy becsöngettek, de valami érdekes feszültség volt a tekintetükben. Kicsit meg is ijedtem. Nemrég érkeztünk haza egy kirándulásról. Autókkal mentünk. En előre siettem. Ok még megálltak fürdeni egyet a Balatonban. Csak nem történt valami baj velük az úton? Jól sikerült kirándulás volt. Különösen ne­kem vált hasznomra, hiszen alig isme­rem még ezeket a fiatalokat. A kirán­dulások oldott együttlétei közelebb hoznak egymáshoz fiatalokat és lel­készt egyaránt. - Hoztunk egy üveg bort a holnapi úrvacsorához. - Kö­szönjük - mondom zavartan. Úgy lát­szik itt az a szokás, hogy így hozzák az úrvacsorabort!? - Ok is észrevették, hogy nem egészen értem a dolgot és Laci máris hozzátette: - ennek nagy története van ám! - Mi az? kérdezem.- Mosolyognak, egymásra néznek, mintha azt tárgyalnák szótlanul, ki mondja el a sztorit. Végül is Laci foly­tatja: - Mi úgy mentünk el a kirándu­lásra, hogy előtte bevásároltunk. Gon­doltuk, hogy majd este a vacsora és az áhítat után mi is megtartjuk az áldo­mást a sátorban. Vettünk mindenféle italt. Az esti áhítat igéje azonban meg­döbbentett mindnyájunkat. A pünkös­di jelenetben arról volt szó, hogy egye­sek az egész csodát az „édes bornak" tulajdonították. Szótlanul mentünk a sátorba. Fáradtak is voltunk, nem it­tunk. Másnap egyikőnk azt mondta, hogy ne igyunk többet, és a bort szán­juk oda a vasárnapi úrvacsorára. - Na­gyon megható... mondom, de ők foly­tatják. - Csak ezután jön a csoda! Ha­zajövet Laci táskájában voltak az üve­gek - érintetlenül. Ő ügyetlenül vette ki a kocsiból, és az egész rakomány az útra esett. Minden összetört, csak ez az üveg bor nem! Ez csoda! - Lelkesen mondják mind a hárman: ez csoda! Ragyog a szemük, boldogok! - A to­vábbi beszélgetésből kiderült, hogy ez a csoda nem is volt olyan egyértelmű.- A nagy csörömpölésre sokan fel­figyeltek. No de mi is hangoskodtunk, és mondogattuk mindenkinek, hogy itt csoda történt - meséli Laci. - Volt egy fiatalember, aki le akart lohasztani minket és bebizonyította, hogy fizikai­lag miért tört össze a sörösüveg és mi­ért nem a boros! - Vasárnap ott van­nak mindnyájan az úrvacsorán. - Éne­keltünk. - Lelki szemeim előtt megjele­nik a sok üvegszilánk és a sértetlen borosüveg, mely most az oltár „kulisz- szái” mögött áll és rádöbbennek az iga­zi csodára: „Mily nagy az Úr kegyel- messége, Van-e ember kit meg nem hat? Győri János S. llllllllllllllllllllllllllllllllill HÍREK lllllllllllllllillllllllllllllllllllllM w Egyházi békekonferencia Nyugat-Szibériában A Nyugat-Szibériában élő egyházak, illetve vallások képviselői az elmúlt év­ben november 30-án, Omszkban konfe­renciát tartottak „A béke munkálása - a vallások erkölcsi elkötelezettsége” címmel. Az alkalmon az ortodoxok, evangélikusok, katolikusok, baptisták, adventisták és más keresztyén felekeze­tek, valamint a zsidók és mohamedá­nok 230 képviselője vett részt. A ta­nácskozásról kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy „a felekezeti különbsé­gek nem lehetnek akadályai a béke szolgálatának. Az élet szent ajándék, amelyet ápolni és gondozni kell.” Mindegyik vallás szerint a szeretet az emberi élet alapja - állapítják meg. A résztvevők javasolták, hogy az azóta aláírt szovjet-amerikai leszerelési megállapodás napját (december 8.) a leszerelési erőfeszítésekért való imád­ság és böjt napjának nyilvánítsák. A konferencia este a kazahsztáni evangélikus gyülekezetek énekkarai­nak szolgálatával ért véget. A résztve­vők 6500 rubelt gyűjtöttek a szovjet gyermeksegélyezési alap részére. - A konferencia szervezője Feodoszij omszki és tyumenyi ortodox érsek és Nicolai Schneider, az omszki evangéli­kus gyülekezet lelkésze volt. (IDL - szp) Külföldi adomány Dr. Kürti Tamás, NSZK-ban élő ma­gyar hittestvérünk, az acheni egyetem professzora felkereste február 15-én dr. Nagy Gyula püspököt hivatalában és átadta az Aachenban élő magyarok és nyugatnémet gyülekezeti tagok által gyűjtött 2000 nyugatnémet márka (54 000 Ft) adományt a gyenesdiási szeretetotthon és konferenciai központ céljaira. Az LVSZ nagygyűlésének előkészületei A Lutheránus Világszövetség_elnök- sége február 3-án Genfben tartott ülésén áttekintette a következő nagygyűlés elő­készítésével kapcsolatos tennivalókat. Amint arról lapunkban már hírt ad­tunk, a VIII. nagygyűlést 1990. január 30-február 8. között rendezik, helye pedig a brazíliai Curitiba katolikus egyeteme. A nagygyűlés főtémáját még nem döntötték el, mindenesetre alkalmat kell adnia a misszió és evangelizáció, az egység és közösség, a béke ési igazságos­ság, valamint a teremtett világért való felelősség kérdésének tárgyalására. A tervezett nagygyűlés időben rövi- debb és a megvitatandó kérdéseiket te­kintve kevésbé szerteágazó lesz, mint a budapesti volt. A résztvevők száma is kevesebb lesz, körülbelül 800, ebből 344-en a tagegyházak hivatalos delegá­tusai. A házigazda a 850 ezer tagot számláló Brazíliai Evangélikus Egy­ház. A nagygyűlés előtt, ahogyan ez 1970-ben Evianban és legutóbb Buda­pesten volt, ifjúsági gyűlést terveznek, ennek részleteit később dolgozzák ki. - Az LVSZ nagygyűlés-előkészítő bizott­ságának elnöke Käte Mahn egyházfő­tanácsos asszony, a végrehajtó bizott­ság tagja, az LVSZ Német Nemzeti Bizottságának (Hannover, NSZK) ügyvivője, (lwi - szp) Nadarzyn A Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkárságának tizennyolc országból érkező tagjai a Lengyel Égy- házak ökumenikus Tanácsának meg­hívására január 25-30. között a Varsó melletti Nadarzynban tartották soros tanácskozásukat. A Lengyel Caritás konferenciatelepén, a megnyitó, öku­menikus istentiszteletet a Caritás elnö­ke : Henryk Kurzepa vezette. A főtitká­ri jelentést követő megbeszélésen a KBK nemzetközi titkárai számot ad­tak az elmúlt időszak eseményeiről, majd meghallgatták Dobrosielsky pro­fesszor eladását, amely a washingtoni csúcstalálkozó eredményeivel foglal­kozott. Az izraeliek által megszállt arab területeken történt legutóbbi ese­mények kapcsán Ibrahim Ayad, a KBK Folytatólagos Bizottságának tagja számolt be a palesztinok szenve­déseiről. A mozgalom terveinek megbeszélése során javaslatokat dolgoztak ki a Bu­dapesten; ez év március 21-26. között megrendezésre kerülő KBK munkabi­zottsági ülés számára. Szintén megvi­tatták az idén októberben az NDK- ban megrendezendő KBK folytatóla­gos bizottsági ülés főtémáját: „Fordulj a jövő felé”, valamint részletes prog­ramját, amelyet szintén a budapesti munkabizottsági ülés fog végső formá­ba rendezni. Az idei év jelentős esemé­nyei közül nagy figyelmet fordítottak az ENSZ közgyűlésének harmadik rendkívüli ülésére (május 31-június 25.)/ amelyet a leszerelés tárgykörének szentelnek. Ennek'munkájában a KBK magas szintű delegáció küldésével kí­ván hathatós részt vállalni. A KBK Nemzetközi Titkársága leg­közelebbi ülése a Román Orthodox Egyház meghívására Bukarestben lesz június végén. HAZAI ESEMÉNYEK A Budapest-Rákoskeresztúr Gyü­lekezet címe megváltozott! Új cí­mük: 1173 Budapest, Bakancsos u. 2. (Telefonjuk - egyelőre - meg­szűnt.) Miskolc Woháner Dezső, az Eperjes-miskolci ,ev. Tanítóképző magyar tanára 50 éve, 1938. III. 15-én hunyt el. Halálának évfordulóján 12 órakor volt tanítvá­nyai megkoszorúzzák sírját a miskolci evangélikus temetőben. Minden volt képzőst vár a rendezőség. Szentes A Csongrád-Szolnoki Lelkészi Munkaközösség február 17-én Szente­sen tartott ülésén foglalkozott „A csa­ládi életre nevelés” témájával. Az idő­szerű probléma megbeszélése igen élénk és felelősségteljes volt. Szeged A Csongrád Megyei Egyházközi Bi­zottság a Katolikus Bizottsággal közös ülést tartott február 18-án Szegeden. Meghallgatta dr. Karácsony Sándor or­vosprofesszor, országgyűlési képviselő előadását az Országgyűlés munkájáról. Az előadás kiterjedt az egészségügy je­len és jövőbeli gondjaira és terveire. Az igen értékes előadás, mély benyomást tett mindenkire és a ránkváró újabb feladatokat készséggel és örömmel vál­lalja minden felekezet lelkésze. Halálozás Szekér Béla, az ajkai gyülekezet presbitere 77 éves korában elhunyt. Te­metése február 16-án volt nagy részvét mellett. „Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket,ami az életre és kegyességre való”. (2Pt 1,3) Hegedűs László, az ajkai gyülekezet tagja hosszú betegség után, 36 éves ko-. rában elhunyt. Temetése nagy részvét mellett február 18-án volt Ajkán. Az elhunytban Pápán élő szülei egyetlen gyermeküket, Ájkán élő felesége férjét, két kisgyermeke az édesapát gyászolja. Ravatalánál „Az én időm, mint a szép nyár...” kezdetű ének hangzott. Az ige­hirdetés alapigéje János 11,25 volt: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él”. r ^ Apróhirdetés L. J 48 éves elvált asszony vagyok, rendezett körülmények között élek. Káros szenvedély­től mentes, független, inteligens, meleg szívű férfi ismeretségét keresem. „Ketten köny- nyebb” jeligére a kiadóhivatalba. Énekkarok — karvezetők! Gárdonyi Z.: Énekeljetek az Úrnak, Ka- pi-Králik Jenő: A 98. zsoltár, Endre Béla: Ne hagyj elesnem díjnyertes kórusművek kottái jutányosán kaphatók a kelenföldi lel­készi hivatalban (Bp. XI., Bocskai út 10.) Jó állapotban lévő harmóniumot vagy pia 1 ■linót vásárolnék „hangszer” jeligére a kiadó 1 hivatalba. Toronysisak kisebb javítását, festését vál­lalom. Cím: Török Lajos kisiparos, 8800 Nagykanizsa, Varosdi út 45. Egyedülélő 66 éves özvegyasszony levelez­ne hasonló sorsú jó emberekkel. „Aranyeső” jeligére a kiadóhivatalba. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (887033/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 88.20010 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesitő postahivatalnál, a hlrlapkézbesitőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest XIII., Lehel utca 10/a. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! . -«t ■ Mi'- '■'“»w . .-. »s^.- , „ -v ‘Jiw -"1 “ ~ ■» ■ Vf« - wrwwr't'iij Befútta az utat a hó... 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom