Evangélikus Élet, 1988 (53. évfolyam, 1-52. szám)

1988-01-17 / 3. szám

Evangélikus 53. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1988. JANUÁR 17. VlZKERESZT UTÁNI 2. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft Ő ismeri tegnapodat. Add Neki mádat és gondoskodik holnapodról. Modersohn Ernő I Miből fogunk Nincsenek véletlenek - szoktuk mondani, amikor két ismerős, két összetartozó ügy minden látható külső ok nélkül összetalálkozik az élet szövevényes ösvényein. Ilyen esetben nem szívesen emlegetem, hiszen ki tekintheti bennfentesnek magát Nála, most mégis megkoc­káztatom: Isten vezetése volt. Mert minek tarthatnám azt a kö­rülményt, hogy ugyanarra a napra esett a Ján 6,26-29-ről tartott írás­magyarázati előadásom a Teoló­giánkon és az egyházunk vezetősé­gének az Akadémia tanári karával folytatott tanácskozása a reánk váró nehéz gazdasági évről?' A szóban forgó igeszakasz sze­rint Jézust a kenyércsodától fellel­kesült tömeg lázasan keresi, mert jóllakatta őket, és szeretnék, ha Jézus egyszer s mindenkorra meg­oldaná anyagi problémáikat. Jézus azonban szemükre veti, hogy telje­sen félreértik a történtek értelmét. Az az eledel, amelyben részük volt, önmagán túlmutató jel. Arra a mennyei eledelre utal, amely lé­tünk igazi alapja, és amelyet Jézus közvetít számunkra Istentől. Ezért kell elsősorban fáradoznunk. A mennyei eledel pedig nem más, mint Isten akaratának a cselekvése. Vagyis hinnünk kell Jézusban, akit 0 küldött szabaditóul, és végez­nünk kell azt a szolgálatot, ame­lyet Jézus bízott ránk. Ebből fo­gunk megélni, ebből lesz a kenye­rünk is. Mert az anyagiakra az övéi is rá vannak szorulva, míg itt a földön élnek. De a sorrendet nem véthetik el. Nem a kenyér, hanem a kenyéradó Gazda a létük biztosí­téka. • Az említett tanácskozás a né­pünket érintő nehéz gazdasági helyzettel és az ezzel kapcsolatos intézkedésekkel függött össze, amely alól egyházunk sem vonhat­ja ki magát. Az adózás, a sokat emlegetett „bruttósítás”, a beha­rangozott áremelkedések híveink, gyülekezeteink és egyházi intézmé­nyeink számára is komoly próba­tételt jelentenek. Amikor tehát anyagi jövőnket tervezzük, alapo­san meg kell fontolnunk, hogy mi nélkülözhető és mi nélkülözhetet­len. Feltétlenül takarékoskodnunk kell. Takarékoskodni pedig csak valaminek a rovására lehet. De vi­gyázzunk, nehogy ez a takarékos­kodás az igazi létalapunk rovására menjen. Gyülekezeti lelkész ko­romban sokat hadakoztam pénz­tárosainkkal, hogy először a fel­adatainkra tekintsenek, s csak az­után a reávalóra. Mert milyen el­vet kell érvényesítenünk Isten pénzügyeiben? Annyit kap a gyü­lekezet, amennyit ad, vagy annyit ad, amennyit kap - igében, hitben, A nyugatnémet nagykövet látogatása Hans Alfred Sieger, a Német Szövetségi Köztársaság nemrég ki­nevezett, új magyarországi nagy­követe, december 22-én látogatást tett dr. Nagy Gyula püspök-elnök­nél, aki az országos egyházi köz­pontban fogadta a vezető diplo­matát. A nyugatnémet nagykövet ér­deklődéssel tájékozódott egyhá­zunk életéfői, a Német Szövetségi Köztársaság egyházaival fenntar­tott eleven kapcsolatainkról és kife­jezte legjobb kívánságait egész egy­házainknak az 1988. esztendőre. vigasztalásban, közösségben és gondoskodásban ? Itt találkozik össze Jézusnak a mennyei eledelről mondott szava azzal a nehezebb gazdasági helyr zettel, amellyel mindenképpen szá­molnunk kell. Kikerülhetetlenül és választ váróan mered elénk a kér­dés: Miből él Isten népe? Mi is csak a piacról, élünk, s ezért csak addig nyújtózkodhatunk, amíg a kurtább takaróból futja? Vagy ab­ból a fáradozásból, amely az Isten­nel való kapcsolatunkat és a Tőle kapott feladataink - az ige hirdeté­sének és a szeretetszolgálat végzé­sének - betöltését érinti? Igen, minden vonalon takarékossági rendszabályokat kell életbe léptet­nünk, mert mindenütt vannak el­kerülhető kiadásaink. De félő, hogy nem állunk meg itt. Családi költségvetésünkből először azt fa­ragjuk le, ami eddig másoknak ju­tott. Gyülekezeti költségvetésünk­ből, ami nem a fizetéseket, de a szolgálat dologi feltételeit jelentet­te, vagy azokat az összegeket, ame­lyek közös egyházi feladataink vagy szeretetintézményeink támo­gatására mentek, s történetesen a Teológiai Akadémia költségveté­séből azt, ami pedig a színvonalas teológiai és lelki képzést, ajövendő lelkésznemzedék jó felkészítését szolgálná. Ha így tennénk, nem Jézus szel­lemében takarékoskodnánk. De a kérlelhetetlen számokkal vesződő embernek nem könnyű a Jézus ál­tal kínált „mennyei eledelre” építe­nie anyagi életét. A kockázatot vál­laló hit bátorsága és reménysége kell hozzá. Isten népének jövője azonban mindenképpen ezen a bá­tor hiten múük. Erről a hitről mondja az ige: „Akinek van, an­nak adatik, sőt bővölködni fog...” (Mt 25,29) Cserháti Sándor ökumenikus Imahét megnyitója Az egyetemes imahét meg­nyitása alkalmából ünnepi ökumenikus istentiszteletre ke­rül sor január 17-én, vasárnap du. 6 órakor a Magyar Orto­dox Egyház Petőfi téri templo­mában. Az istentiszteleten igét hirdet dr. Tóth Károly püspök és dr. Paskai László esztergomi érsek-prímás, szolgálatot vé­geznek az ökumenikus Tanács tagegyházainak képviselői. Az ünnepi alkalomra szere­tettel hívjuk gyülekezeteink tagjait. A Magyarországi Evangélikus Egyház kibővített elnöksége de­cember 9-én dr. Nagy Gyula püs­pök-elnök és dr. Fekete Zoltán or­szágos felügyelő elnökletével ülést tartott az Üllői úti tanácsterem­ben. Jelen voltak az ülésen dr. Har­mati Béla püspök, Farkasházi Fe­renc és dr. Frenkl Róbert egyházke­rületi felügyelők, dr. Karner Ágos­ton országos főtitkár, dr. Luthár Jenő országos egyházi jogtanácsos és Szemerei Zoltán pénzügyi osz­tályvezető. Dr. Nagy Gyula püspök az ülés első részében beszámolt egyházi életünk legfontosabb, közelmúlt eseményeiről: az Országos Presbi­térium november 11-i üléséről és fontos határozatairól; az új adó­rendszer ügyében minden gyüleke­zet vezetőségének megküldött püs­pöki körlevélről; a november hó­napban Orosházán és Budapesten megtartott egyházi fórumokról; az 1987. esztendőben végzett, rendkí­vül gazdag és széles körű külügyi egyházi munkáról és a Külügyi Bi­zottság november 24-i üléséről. Az elnökség megvitatta és örömmel üdvözölte a Magyar Egyházak ökumenikus Tanácsa és a Római Katolikus Egyház Püspöki Kara vezetőinek december 1-jén tartott, első hivatalos tanácskozása ered­ményeit, többek között egy közös bizottság felállítását a Miatyánk, az Apostoli Hitvallás új, közös szövegének kidolgozására, és egy közös Biblia-fordítás munkálatai­nak előkészítése tervét. Egyházun­kat ezen a tanácskozáson dr. Har­mati Béla püspök képviselte. Dr. Nagy Gyula püspök beszámolt az új észt érsek felszentelésén végzett szolgálatáról és a két testvéregyház kapcsolatairól, valamint az Evan­gélikus-Református Világdialógus Bizottság harmadik üléséről Hol­landiában és tervezett záróüléséről 1988 végén Budapesten. Bejelen­tette, hogy a Lutheránus Világszö­vetség vezetősége dr. Görög Tibor lelkészt, ökumenikus főtitkárt vá­lasztotta meg a Világszövetség új Európa-titkárává Genfben, és örömmel köszöntötte egyházunk újabb tisztségviselőjét a genfi egy­házi világközpontban. Foglalko­zott az elnökség az Ökumenikus Tanács december 8-án tartott köz­gyűlésével, köszöntötte az Ökume­nikus Tanács új vezetőségét, dr. Bartha Tibor református ny. püs­pök, tiszteletbeli elnököt, dr. Tóth Károly püspököt, a Tanács új el­nökét három évre, dr. Harmati Bé­la püspököt az alelnökök sorában és Szemerei Zoltánt, aki az öku­menikus Tanács pénzügyi ellenőre lett. Az elnökség ülése ezután - dr. Harmati Béla jelentése alapján - a gyülekezeti hitoktatás új rendje és kiépítése kérdéseivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy az új hitokta­tási forma bevezetése változatlanul meghagyja az iskolai hitoktatás eddigi, törvényesen szabályozott lehetőségét. Részletesen foglalko­zott az elnökségi ülés az új adó­rendszer várható feladataival és következményeivel, általában egy­házunk pénzügyi helyzetével, és - minden téren a legnagyobb takaré­kosságra szólította fel a gyülekeze­teket és egyházi intézményeket. Tárgyalta az elnökségi ülés a nyíregyházi gyülekezet tervezett új, modern szeretetotthona építésének ügyét és a magányos, idős emberek segítésére kibontakozó országos társadalmi mozgalomban való evangéükus egyházi részvételűn-1 két. A Borsod-Hevesi Egyházme­gye elnökségének, tisztikarának és presbitériumának megbízását az egyházi elnökség 1989-ig, a legkö- ' zelebbi egyházmegyei közgyűlésig, meghosszabbította. Végül személyi -kérdésekkel foglalkozott és ezek­ben hozott határozatokat. Budapesti forgalomhoz nem szokott szemem elté- . vesztette az autóbusz szá­mozását. Amikor becsukód­tak az ajtók, akkor döbben­tem rá, hogy ez a járat a város egy egészen más részé­be megy, mint ahova én sze­rettem volna eljutni. Ez a busz 30 percen keresztül ki sem nyitotta az ajtóit. A vá­ros egészen más pontjára ér­keztem, mint terveztem. Ember vedd észre merre mész. Mérd föl a helyzetedet. A bűnöd miatt te lent vagy, az Úr pedig fönt van. Naponként ellentétes irányba ha­ladunk. Döntéseink egyre távolabb visznek Tőle. Gondolataink sötétek, cselekedeteink bűnösek. Még segítjük is egymást ezen az úton. - Igyál nyu­godtan, ez a kevés nem árt meg. - Lopd el, neked már úgysem számit. Oly sok van a rovásodon, hogy ezzel az egy esettel már nem leszel rosszabb. Testvér, őszintén mérd föl a helyze­tedet! Ne szépitgetve, ne másokhoz méregetve, őszintén. Ne bízz a vallásos­ságodban, igehirdetői szolgálatodban. Testvér, légy őszinte. Lásd be, rossz járatra szálltál. Olyan járatra, amely mindig mélyebbre visz. Míg mondogat­juk: „Mások is így élnek. - Ez ma a közösségi erkölcs. - Nem lóghatok' ki a sorból. - Kell a pénz a megélhetés­hez.” Közben elfelejtkezünk Jézus sza­Zsoltár­mozaikok: Lenyúlt a magasból fölvett, megmentett es Zsolt 18,17-20 vairól: „Keressétek először Isten orszá­gát és annak igazságát, és ezek ráadá­sul adatnak nektek.” Ember, vedd észre, rossz buszra szálltál. Ez nem áll meg a végállomásig, a halálig. Erről leszállni nem lehet. Csak ejgy segítség van, a magasban la­kozó Ur lenyúl és fölemel. Mint árvíz sodrásában vergődő embert szárazra viszi. Új utat, új lehetőséget készít szá­modra Jézus Krisztus által. Most már nem kényszerít a tegnap bűne, mert Jézus Krisztusért megbocsátattak. Nem zsarolhat senki a múltaddal, az Úr eltörölte vérével. Isten sokszor leha­jolt már a világhoz, és benne az ember­hez. Csodálatosan ír erről az Ószövet­ség. Emberileg elképzelhetetlen a sza­badulás a fogságokból, de az Úr leha­jolt. Erről a lehajló szeretetről szól a Bírák könyve, s erről énekelnek a zsol- tárosok. Igazán mélyre azonban Isten Jézus Krisztusban hajolt le. Már a születésekor, az örök­kévaló Isten múlandó embe­ri formát vett magára. Vé­gigjárta az emberi élet útjait, annak minden szenvedését: a hontalanságot, a magányt, kicsúfolták, megverték. Testvér, így hajolt Isten hozzád is. Tele a szíved sér­tésekkel. Vannak szüleid, de nem beszélgetnek veled. •Családban élsz idős testvér, de bármit mondanál - maga hallgasson, magának már mindegy. Ártatlanul megrágalmaztak. Kicsúfol­tak. Testvér, talán úgy érzed, nem érde­mes tovább élni. Nincs értelme a mun­kának. Valóban mélyre jutottál. Ne bi­zonygasd, hogy még mindig magasan vagy, és vannak mélyebben. Ismerd el alázatosan helyzetedet. Az Úr figyel arra, aki hozzá kiált. Mint oly sokszor már megtette népe életében, testvér, most neked ígér felemelkedést és szaba­dulást. Új terveket és célokat. Péter amikor megismerte az Urat, azt mondta, távozz tőlem, Uram, mert én bűnös ember vagyok. A lábainál térdelő tanítványt a Mester felemelte, új felada­tot adott neki. Emberhalász lett. Új útra teszi Urunk életünket. Ma­gunk megállás nélkül rohannánk a ha­lál felé. Isten lehajol és új irányt ad életünknek. Az örök élet felé vezet. Szabó Vilmos Nemzetközi szeminárium a Ráday Kollégiumban A béke teológiája felé Amint arról már hirt adtunk, december 14-19. között, immár második alkalommal békeszemi­náriumot rendeztek a Ráday Kol­légiumban. A szemináriumon 38 országból, 8 keresztyén felekezet- ből száznegyven teológus, illetve béke-aktivista vefi részt. A dr. Tóth Károly püspök és Stephen Tunnicliffe, az angliai Ökumenikus Tanács képviselője elnökletével le­zajlott találkozónak „A béke teo­lógiája felé” volt a címe. A résztve­vők három bevezető előadást hall­gattak meg, amelyeknek cimei: Az célokra használják fel. A második munkacsoportban az igazságos háború kérdéskörével foglalkoz­tak, hangsúlyozva, hogy a keresz­tyének gyakran hajlamosak elfe­ledkezni az erőszak egyes formái­ról, mint például az igazságtalan struktúrákban munkálkodó erő­szakról, s az emberi jogokat elnyo­mó erőszakról. A harmadik mun­kacsoportban a béke és igazságos­ság szétválaszthatatlanságának bibliai tanításával foglalkoztak. A résztvevők hangsúlyozták, hogy helytelen minden olyan törekvés, A megnyitó Fotó. MTI - Soos La,us igazságosság békét teremt; A béke teológiája felé; a szegények hatal­ma által; Közös törekvések az egy­ház egységének és az emberiség megújulásának a keresésében. A bevezető előadásokat Jürgen Moltmann NSZK-beli, Fr. Luiz Perez Aguirre uruguayi professzo­rok és Kyrill orosz ortodox érsek tartotta. Moltmann professzor egyebek között azt hangsúlyozta előadásában, hogy az igazságosság a feltétele a békének, mert ahol nincs igazságosság, ott nem lehet béke sem. Az igazságos béke lehet csak minden legitim politika célja, a háború többé nem lehet politikai választás kérdése. Aguirre profesz- szor előadásában rámutatott arra, hogy a legnagyobb veszély a kö­zömbösség. A szeretet ellentéte - mondotta - nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. Ezért a szolidari­tás fontosságát hangsúlyozta. Ky­rill érsek egy új, nemzetközi erköl­csi rend megteremtéséért szállt sík­ra, amely humanizálja a politikát és a jogot, de ugyanakkor megőrzi a szociális, politikai meggyőződé­sek pluralizmusát. A hagyomá- . nyos politikát, amely nemzeti, osz­tály- és ideológiai érdekeken nyug­szik, új gondolkodásmód kell fel­váltsa, amelyben a hangsúly nem a részérdekeken, hanem az egyete­mes emberi értékeken van. A szeminárium résztvevői több mint 50 tanulmányt készítettek, amelyeknek mindegyike az igazsá­gosság és béké összefüggéseinek különböző szempontjait mutatta be. Hat munkacsoportban mélyítet­ték el a főtémáról való eszmecse­rét. A munkacsoportok megbeszé­lésein, a főtémához kapcsolódóan számos érdekes és fontos kérdés került terítékre. Például az egyik munkacsoport a Biblia helyes és helytelen értelmezésével foglalko­zott. Mint megállapították, nem a Biblia felelős azért, ha annak üze­netét félreértelmezve emberellenes amely a kettőt ki akarja játszani egymással szemben, mert azok együttesen Isten ajándékai. A ne­gyedik munkacsoport az egyház és az emberiség egységét előmozdító együttműködésről, szövetségről tárgyalt. Mint hangsúlyozták a résztvevők, Istennek az emberrel kötött szövetsége az alapja az em­berek közötti szövetségnek is. Ez az alapja az igazságosságért, a bé­kéért, az emberiség egységéért ki­bontakozó hosszútávú konciliáris folyamatnak is. Az ötödik munka- csoport a világ különböző orszá­gaiban mutatkozó konkrét társa­dalmi konfliktusok történetével, jelenlegi helyzetével foglalkozott. Végül a hatodik munkacsoportban egy igen fontos probléma került terítékre, nevezetesen az ellenség­képek kérdése. Mint a résztvevők hangsúlyozták, nem az ellenséget kell legyőzni, hanem azokat a fel­tételeket kell megváltoztatni, ame­lyek ellenségeskedést szítanak em­berek között. A békeszeminárium a fenti kér­déseken túl, három találkozó kere­tében nagy figyelmet szentelt a konciliáris folyamatnak, amelyben részt vesznek a világ egyházai. Az igazságosság, a béke és a teremtés egysége című találkozón a résztve­vők tájékoztatót hallgattak meg az Egyházak Világtanácsa képviselő­je és az Európai Egyházak Konfe­renciája részéről a konciliáris fo­lyamatról, a világ különböző egy­házainak, nemzetközi egyházi tes­tületéinek, valamint a római kato­likus egyháznak a részvételéről. A résztvevők naponta istentisz­teleten vettek részt, amelyeket más és más felekezet liturgiája szerint tartottak. A szeminárium üzenetet intézett M. Gorbacsov főtitkárhoz és R. Reagan elnökhöz, kifejezve re­ményüket, hogy a nemrégiben alá­írt szerződés az első jelentős lépés a nukleáris fegyverzetek teljes le­szerelése felé. Az Országos Egyházi Elnökség ülése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom