Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-14 / 24. szám
' f Evangélikus Élet 1 52. ÉVFOLYAM 24. SZÁM 1987. JÚNIUS 14. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP ÁRA: 5,50 Ft Mert nekünk az igéhez kell igazodnunk, nem pedig a kikutathatatlan akarathoz. Ne gyötörjük hát magunkat azzal, hogy kutatjuk a felséges Isten magassá- gos, nagyságos és szentséges titkait. Úgyis olyan fényességben lakozik, hogy senki sem férkőzhetik hozzá. Tartsuk magunkat Istenhez ott, ahol engedi - az emberré-lett Krisztusban, a Megfeszítettben, kiben van Pál apostol szerint „a bölcseségnek és ismeretnek minden kincse elrejtve”. Benne megmutatta Isten, hogy mit kell tudnunk róla és mit nem. LUTHER Szentháromság ünnepe A titkok titka Olyan korban élünk, amelyben az emberi tudás és kutatás révén sok titokról lehull a lepel. Értelmünk, logikánk térben és időben óriási távlatokat képes átfogni és megérteni. A parányi rész is szemmel látható lett a mikroszkópon át, s a végtelen szinte karnyújtásnyi közelségűnek tűnik a távcső lencséje előtt. Az ismeretlen ismerőssé, a távoli közelivé, a titokzatos természetessé, a hihetetlen logikussá lett. Óriási távlat nyílt meg az ember előtt. Már-már úgy tűnik, nincs is akadály az ismereteket halmozó gondolkodó értelem számára. Titoktalan világot igényelünk magunk köré. Miközben óriási kincsek birtokába jutottunk, nagyon szegényekké lettünk. Elfelejtettünk csodálkozni. Az anyag, a tudás, a technika bűvöletében kizártunk gondolkodásunkból mindent, ami túl van az emberi tapasztalatok szintjén. Ezzel kirekesztettük Istent is. Pedig Isten szándéka az, hogy vele találkozzunk a terem- tettségben. önmagát, hatalmát és istenségét akarja megláttatni velünk alkotásaiban is (Róm 1,18-25). Amit megismerhetünk és kikutathatunk - legyen az a legapróbb részlet vagy a végtelent is átfogó rendszer - csak része, szelete az egésznek. Tiszteletre méltó a tudósok alázata a mindenség titkai előtt. Ennél is nagyobb a hit, amely hódol a Teremtőnek, aki megismerteti magát alkotásaiban, de személye titkát nem szolgáltatja ki. Pedig mi nagyon szeretnénk, ha Isten kikutatható és megfogható lenne. De ő az önmagához vezető utat nem azzal tette járhatóvá, hogy értelmünk számára logikussá és megfejthetővé lett. Mózesnek még a saruit is le kellett vennie az égő csipkebokor előtt, arcát el kellett takarnia a Hóre- ben. Ézsaiás is tudta, hogy ember nem bírhatja ki a szent Isten látását és közelségét. „Ünnepeink a cselekedetek ruhájába öltöztetve prédikálnak Istenről” - mondja Luther. Isten a tettein keresztül ismerteti meg magát. Jézusban emberi testbe öltözött, meghalt a kereszten és föltámadt értünk, Pártfogót és Vigasztalót ígért népének. Isten Jézus Krisztusban adta tudtunkra mindazt, amit róla tudnunk lehet és tudnunk kell. Fülöp a tanítvány mindnyájunk kíváncsiságát öntötte szavakba, amikor azt kérte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus válasza egyértelmű volt: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, az látja az Atyát” (Ján 14,8-9). Legyen ez nekünk is elég. Noha a titok, a csoda még nagyobbá lesz Krisztus műve láttán. A Fiúban ismerjük fel, hogy Isten szeret minket. ő egészen közel jött hozzánk és életét áldozta értünk. Ez a titkok titka. Luther szerint „Szentháromság ünnepe a cselekedetek leple nélkül, úgy mutatja meg Őt, ahogyan önmagában van, tiszta isteni lényegében. Itt az embernek minden teremtményt maga alatt hagyva, magasan az értelem fölé kell lendülnie”. Az önmagát Atya, Fiú, Szentlélek Istennek kinyilatkoztató Űr a hit útjára hív minket. Igéje a Szentlelke által szeretetének erőterébe. von, bizalmat ébreszt bennünk és átformál. „Micsoda értetlenség azt várni a teológiától, hogy Isten titkát megfejtse, lerángatva a* lapos, titoktalan emberi tapasztalatok és észjárás szintjére. Feladata egyedül az, hogy Isten csodáját csodaként őrizze, Isten titkát egyszerűen titokként fogja fel, védje és dicsőítse” (Bonhoeffer). Ezt tette A. Rubljov orosz ikonfestő is (14. század) saját formanyelvén. A Szent- háromság című ikonján három szelíd arcú szárnyas alak ül egy asztalnál. Az asztal nem üres, meg van terítve. Mindhármuk keze mozdul. Mintha asztalukhoz hívnának, és a középre helyezett tálat kínálnák a szemlélőnek. Valaki ugyanezt tette, ugyanígy hivott a megterített asztalhoz, hogy éljünk testének és vérének titkából és csodájából. „A teljes Szentháromság mindegyik személye azon van, hogy a szegény, nyomorult embert bűnből, halálból, ördög hatalmából megigazulásra, örök életre - Isten országába segítse” (Luther). Ez vi- dámítsa meg a szívünket Istennel szemben és egész keresztyénségün két. Tekusné Szabó Izabella Püspökjelöltek a Déli Egyházkerületben A Déli Evangélikus Egyházkerület Presbitériuma június 1-én a Püspöki Hivatal tanácstermében megtartotta hivatalos ülését a megüresedett püspöki tisztség betöltése ügyében. Ez alkalommal Sólyom Károly püspökhelyettes és Szilágyi Béla kerületi h. felügyelő elnököltek. Jelen volt az országos egyházi elnökség képviseletében, vendégként dr. Nagy Gyula püspökelnök is. Szilágyi Béla h. felügyelő nyitotta meg a Presbitérium ülését, amely Sólyom Károly püspökhelyettes előterjesztése alapján jegyzőkönyvébe iktattta hálás megemlékezését elhúnyt püspökinek a Déli Egyházkerület élén huszonkilenc éven át végzett, gazdag eredményekkel járó és áldozatos szolgálatáról. Ezután a püspökhelyettes felkérte a püspök-elnököt az országos és kerületi elnökség közös személyi javaslatának előterjesztésére. A két elnökség előterjesztett javaslata alapján a Déli Egyházkerület Presbitériuma titkos szavazással - tizenkét igen szavazattal, három tartózkodással - ellenszavazat nélkül - elfogadta az országos és egyház- kerületi elnökség közös javaslatát. A Déli Egyházkerület Presbitériuma e szerint a gyülekezetek presbiA Déli Egyházkerület Presbitériuma a gyülekezetek presbitériumainak a püspöki tisztre egyenlő ajánlással Dr. Harmati Béla Tóth-Szőllős Mihály lelkészt, kecskeméti az LVSZ tanulmányi titkárát esperest javasolja jelöltekként választásra tériumainak a püspöki tisztségre egyenlő ajánlással dr. Harmati Béla budapesti lelkészt, jelenleg a Lutheránus Világszövetség tanulmányi titkárát, valamint Tóth-Szőllős Mihály kecskeméti esperest javasolja jelöltekként választásra. A gyülekezeteknek a közeljövőben megküldendő körlevél ad majd tájékoztatást a szavazás minden részletéről. A Presbitérium a gyülekezeti szavazatok beküldésének határidejéül 1987. július 31-ét Új püspök-elnök: dr. Nagy Gyula A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma május 25-i ülésén külön tárgysorozati pontban tárgyalta a megüresedett püspök-elnöki szolgálat kérdését. A vonatkozó egyházi törvények ismertetése után az Országos Presbitérium a következő határozatot hozta. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma - bizalommal és szeretettel köszönti dr. Nagy Gyula püspököt, aki. másfél éven át végezte a helyettes püspök-elnöki szolgálatot és aki most egyházi törvényeink rendelkezése szerint (II. te. II. 107. § 1) átveszi a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöki szolgálatát;- kéri Isten kegyelmét és gazdag áldását egyházunkban, népünk életében, az ökumené és a nemzetközi élet területein végzendő egyházvezetői szolgálatára. Sarkadi Nagy Barna az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese tisztelettel és őszinte szeretettel köszöntötte Nagy Gyula püspököt abból az alkalomból, hogy átvette az evangélikus egyház püspökelnöki tisztségét. A magyar evangélikus egyház a magyar társadalom megbecsült intézményei közé tartozik. Dr. Nagy Gyula püspök munkatársaival együtt jó alapokra támaszkodhat - hangsúlyozta az elnökhelyettes. Végül annak a meggyőződésének adott hangot az elnökhelyettes, hogy az új püspökelnök bizonyosan számíthat a papság és az evangélikus egyház és híveik támogatására. Sólyom Károly, a Déli Egyház- kerület püspökhelyettese Isten áldó kegyelmét kérte a püspökelnök további munkájára, aki - mint mondotta a püspökhelyettes - eddig is hűséggel, világos célkitűzésekkel végezte szolgálatát. Farkasházi Ferenc, az Északi Egyházkerület felügyelője a világi hívek nevében köszöntötte az új püspök-elnököt, és felajánlotta a munkatársak segítségét. Szabó Gyula, a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye esperese az evangélikus-magyar embert, a veretes teológust, a melegszívű pásztort, a régi barátot köszöntötte. Az esperes a püspök-elnököt arra kérte, hogy továbbra is osztozzék a gyülekezetek és lelkipásztorok gondjaiban. .Húsz Róbert, a Pesti Egyházmegye felügyelője, a pesti egyházmegye nevében köszöntötte a püspök-elnököt. Egyházunk új püspök-elnöke válaszában megköszönte a szerete- tet és bizalmat, az imádságokat, valamint azt, hogy vannak és lesznek olyanok, akik megosztják a terheket. Végül dr. Nagy Gyula püspök-elnök hangsúlyozottan kérte munkatársak segítségét egyházunk útjának folytatásáért, valamint a szolgálat gazdagságának kibontásáért. Megemlékezés az Országos Presbitériumban Amint már hírül adtuk, május 25-én emlékezett meg az Országos Presbitérium az elhunyt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök szolgálatáról. Az ülésen vendégként részt vett Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese, valamint Bai László főosztályvezető. Dr. Nagy Gyula püspök megemlékezésében részletesen értékelte dr. Káldy Zoltán püspök-elnök életművét. (A megemlékezést lapunk 3. oldalán közöljük.) A püspök megemlékezését követően kegyelettel emlékezett meg Káldy Zoltán életművéről Sarkadi Nagy Barna. Mint az elnökhelyettes hangsúlyozta, Káldy Zoltán halála nemcsak az evangélikus egyház, hanem a magyar társadalom számára is nagy veszteség. Káldy Zoltán aktív részese volt annak, hogy céljainkat a legszélesebb nemzeti összefogással valósítottuk és valósítjuk meg. Megemlékezésének további részében az elnökhelyettes megállapította, hogy szükség volt az előrelátásra és türelemre, hogy a mai eredményeket elérhessük. Mint mondotta, köszönet illeti mindezért Káldy Zoltánt, akinek életpályája bizonyította, hogy lehetséges az egyház és a haza ügyéért dolgozni. A püspök nevéhez fűződő teológiai és egyházpolitikai gyakorlat meghatározó. Az elnökhelyettes megemlékezését személyes szavakkal zárta - mint mondotta - tanulhattam munkássága és nagyszerű emberségéből. állapította meg, a szavazatok felbontásának napjaként pedig augusztus 14-ét tűzte ki. A szavazatbontó bizottság tagjaiul Keve- házi László esperes elnöklete alatt dr. Okolicsányi Pál, dr. Rédey Pál és Szemerei Zoltán presbitereket jelölte ki. Ugyancsak foglalkozott a Presbitérium az egyházkerületi felügyelői tisztség szükségessé vált betöltésével is. Erről még folynak az előzetes tanácskozások és ezek befejeztével a Kerületi Presbitérium megteszi a szükséges intézeke- déseket. A két püspökjelölt életrajzát lapunk következő számában közöljük. Egyházunk elnökségének koszonto levele A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége, dr. Fekete Zoltán országos felügyelő és dr. Nagy Gyula püspök-elnök levélben köszöntötte a közelmúltban 75. születésnapját ünneplő Kádár Jánost. Az elnökség köszöntésében hangsúlyozta, hogy Kádár János évtizedeken keresztül fáradhatatlanul munkálkodott magyar hazánk és szocialista társadalmunk egysége és békéje őrzéséért, továbbfejlesztéséért, Európa és a világ népei békés jövőjéért. Továbbiakban - többek között — ezt olvashatjuk: „Köszönjük, hogy a hívő emberek és egyházaink megbecsült tagjai, részei társadalmunknak; hogy az államunk és az egyházak közötti rendezett, jó viszony tovább épülhet és gazdagodhat. Köszönjük, hogy évtizedek óta támogatja a marxista világnézet követői és a hívők, egyházak közötti becsületes párbeszédet és aktív együttműködést népünk javáért, közös emberi jövőnkért..." A hívő emberek milliói - s egyházunk népe nevében - jó egészséget, örömökben gazdag életet és eredményes szolgálatot kívánunk az ünnepelt- nek. Teljes életet éljünk Préd 11,9 Ifjúság, fiatalság... Mi minden jut eszünkbe e szavak hallatán? Aki már megette kenyere javát, az tudja igazán, milyen nagy kincs volt fiatalnak lenni. Erő, egészség, szépség, és hasonló jelzők illenek az ifjúsághoz. Lehet persze idealizálni is: „azok a régi szép idők”, vagy „bezzeg a mi időnkben”! Egy bizonyos. Az emberélet legaktívabb időszaka az ifjúkor. A nagy tervek, elhatározások, vágyak, szerelmek, ideálkeresés ideje ez. Erre az időszakra esnek a felnőtté válás krízisei is. A kudarcok, hogy sok minden nem úgy sikerül, ahogy elképzeltük. Beleszokni új szerepekbe szintén nem könnyű. Feleséggé, anyává, férjjé, apává lenni, a feladatokat hűségesen elvégezni, bizony sokszor nem megy simán. Számtalan csalódás keserű piruláját is le kell nyelni az embernek. Prédikátor figyelmeztető, biztató szavai nagyon is elkelnek, „örvendezz ifjú...” Ahogy ízlelgetjük az igét, rögtön kérdés támad bennünk. Csak az ifjúságnak szóló üzenet ez? Hadd tágítsam a kört. Az ifjú lélek nem biztos, hogy ifjú testben lakik. Ismertem egy asszonyt a gyülekezetünkben, aki 78 éves korában bekönyörögte magát az ifjúsági utazási iroda jugoszláviai útjára. Szívósan bizonygatta, hogy ő még nem öreg, végül elfogadták a jelentkezését. Együtt túrázott, úszott, kirándult a fiatalokkal. Nagyon megszerették, többekkel évekig levelezett. Vagy meséljek arról a nyugdíjas nagypapáról, aki unokájával együtt tanulja a számítógép-kezeléshez szükséges programnyelvet? Talán fölösleges a példák folytatása. Erezzük, az ifjúság nem csupán az emberélet néhány esztendejének kiváltsága. Mit jelent akkor hát az ifjúság? Először is nyitottságot, érdeklődést, fejlődni akarást, jövő- várást, vagy ha úgy tetszik, reménységet. Aki lélekben megöregedett, csak a múltjának él, aki fiatal, vagy fiatalos, a jelennek és a jövőnek próbál élni. „örvendezz. .. légy jókedvű.” Prédikátor nyilván sokat látott, tapasztalt ember. Tudja, hogy az évek múlásával, az elfogyó fiatalsággal, fogyóban lehet az erő, a szépség, az egészség, az öröm. Fontos a biztatása és figyelmeztetése: „örvendezz* légy jókedvű, élj szived vágya szerint...” Nincs itt félreértés? Parttalan szabadság, netán szabadosság az, amire biztat? Később kiderül, nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy teljes életet éljünk. Az élet sokféle örömét ne érezzük idegennek. Sport, kirándulás, jóízű baráti beszélgetés, könyv, egy jó film, érdekes előadás, tartalmas emberi kapcsolatok - ezek is a mindennapi örömök közé tartoznak. Ne tartsuk a lelkünket rabszolgasorban, hogy csak karriernek, fizetésemelésnek, jólétnek tudjon örülni. Az a tapasztalatom, hogy a derűs lelkű emberek általában nyitottak. Figyelmesek, segítőkészek, mások problémái iránt is fogékonyak. Könnyű nekik... nincsenek túlságosan elfoglalva saját magukkal. Prédikátor nem hallgatja el: Isten megítél téged. Nincs ellentmondás? Éljek szívem szándéka szerint, de Isten egyszer elővesz miatta? Nincs ellentmondás! A kora középkor nagyszerű teológusa, Augustinus így fogalmazta meg a maga keresztyén életeszményét: „Szeress és tégy, amit akarsz!” Ugye tudjuk, hogy a szeretet nem cselekszik éktelenül, mert ellenkezik alaptermészetével. Igazából az Újszövetség felől értjük meg a derűs élet indítékait. Nem ösztönök, hamis vágyak, manipulált érzelmek dolga ez. Egészen másként áll a helyzet. Jézus a szeretet (agapé) tökéletesen új világát nyújtja és adja. Halálosan komoly szeretettel újjá teremt, tanítvány- nyá fogad, megvigasztal, meggyógyít, új útra küld. Megérthetjük és másoknak is elmondhatjuk az örömhírt, az evangéliumot, mint az öröm forrását, „örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek.” (Fii 4,4) Varsányi Ferenc a ül A
