Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-06-07 / 23. szám
Evangélikus Elet 1987. június 7. E0 01 jfts GYERMEKEKNEK Csel 2,1-13 Mi történt az első pünkösdkor? Ünnep van Jeruzsálem- ságtételüket. Vannak, akik ben. A világ minden részéből ■ megilletődnek, mások viszont jönnek a zsidó zarándokok, nagyon mulatságosnak vélik hogy hálát adjanak Istennek, a helyzetet. Biztosan sokat it- hogy megköszönjék a bősé- tak és1 részegek - azért be- ges termést, a mindennapi szélnek összevissza - mon- kenyeret. Aratási hálaadó ciogatják. ünnepet tartanak. Ilyenkor De akkor előáll a tanítvá- azonban nemcsak a testi nyok közül Péter. Határozott eledelért adnak hálát, ha- hangon prédikálni kezd: Nem nem azért is, hogy Isten Mó- vagyunk mi részegek! Nem it- zes által megmutatta népé- tunk mi bort! Hanem, tudjá- nek akaratát a tízparancso- tok, mi történt? Jézus, az Úr latban, megköszönik a lelki elküldte a Szentlelket. Az a ajándékokat is. Az áldozatok Jézus - hiszen ismeritek őt - bemutatása, az istentisztele- aki annyi beteget meggyógyí- tek után nagy a jövés-me- tott, aki annyi jót és szépet nés. Vidáman jönnek-men- tett. De azután megharagudnék, beszélgetnek az embe- tatok rá és a keresztre juttat- rek. tátok őt. Isten azonban feltáEgyszer csak azt veszik masztotta őt a halálból. Az- észre a járókelők, hogy az után fölment a mennybe és egyik házból furcsa zaj hallat- az egész világ Ura lett. Most szik. Olyan, mint a szélnek tá- elküldte nekünk a Szentlelket, voli zúgása, amely egyre kö- amint megígérte, zeledik és erősödik. Hát ez Az emberek megrettentek, meg micsoda? - kérdezgetik Milyen rosszat tettünk mi Jé- egymást kíváncsian az embe- zussal! Most biztosan meg- . rek. büntet bennünket Isten. Mit ök még nem tudták, hogy tegyünk? - kérdezték Péter- abban a házban csodás dől- tői. Péter így válaszolt nekik: gok történtek. Jézus tanítvá- Kérjétek Istent, hogy bocsás- nyai voltak bent a házban, son meg nektek! Térjetek Félelmükben jól bezárták az meg, szeressétek az Úr Jézust ajtót és csendben imádkoz- és engedelmeskedjetek neki! tak. Az ő fejük felett támadt ez Isten biztosan megbocsátja a szélzúgás és ezzel együtt bűnötöket és boldogok lesz- lángok jelentek meg a fejük tek egész életetekben, felett. A szívüket egyszerre ki- Az emberek megfogadták mondhatatlan nagy öröm és Péter szavait. Nagy csapatokboldogság töltötte el. Először ban jöttek oda a tanítványok- nem tudták, mi ez, de csakha- hoz, megváltották bűneiket és mar rájöttek, hogy beteljese- megkeresztelkedtek. Lehettek dett rajtuk Jézus ígérete: Ki- vagy háromezren. Mindnyá- áradt rájuk a Szentlélek, jan szeretni akarták Jézust, a A Szentlélek töltötte meg a tanítványai akartak lenni, szívüket örömmel, hittel és bá- Amikor az ünnepek elmúltá- torsággal. val az emberek hazamentek, Nem is maradt sokáig zár- elvitték szerte az örömhírt, va a ház ajtaja. Az eddig oly hogy milyen csodát éltek át a félénk tanítványok egyszerre Szentlélek ereje által, kijönnek az emberek közé. El- így lett az ősi aratási hálakezdenek prédikálni Jézus adó ünnepből az első pün- Krisztusról. Szinte észre sem kösd, a Szentlélek eljövetelé- veszik, hogy különböző nyel- nek és az egyház születéséven szólnak. Mindenki a saját nek ünnepe, anyanyelvén hallja bizony- Seimeczi János ■ ■ PUNKOSD ÜNNEPE IGÉJE KÖNYÖRÖGJÜNK SZENTLÉLEKÉRT! Prófétálás, álmok, látomások - az ótestámentum világa ez. Jézus óta sokkal kevésbé van szüksége Istennek ezekre az eszközökre. Annak idején ezeken a csatornákon keresztül jutottak el emberek új felismerésekre vagy döntésekre, melyeket pusztán emberi összetevőkből nem is lehetett megmagyarázni. Hiszen az álom felülmúlta a képzeletet, a látomás a valóságot, a prófétálás tartalma a józan ész alapján magyarázhatok Egyetlen magyarázat volt rá: a Szentlélek jelenléte, s az Újtestámentum korszakában - pünkösd csodája. Minden ilyen esetben a textusunkban adott ígéret teljesedett be: „Kitöltőm telkemet minden emberre...!” Isten Lelke adja a látomásokat, az álmokat, az új felismeréseket. Ma is szükség van „látomásokat látó ifjakra”, olyanokra, akik új ösvényeket látnak vagy taposnak ott, ahol a régi ösvényeket már benőtte a bozót. Ezeket az ifjakat a Szentlélek vezeti, aki azt akarja, hogy az ösvények messzebbre vezessenek, sugallja, hogy mindenki által járhatóak legyenek, s ne legyenek rajtuk sorompók vagy mesterséges akadályok. Ne tilalomfák erdeje riogasson, ne a büntetéstől való félelem kormányozzon, legyen az ösvény mindenki számára hívogató és barátságos. Hiszen annak végén, az atyai ház ajtajában ott áll az Atya, aki várja és összegyűjti elszéledt gyermekeit. Pünkösd nélkül sokan eltávolodnak, a Szentlélek viszont azt hirdeti: Jöjjetek, találjatok rá a visszafelé vezető útra! Van út visszafelé!” Ma is szükség van „álmokat álmodó vénekre”. Az álmok megszépítik a rideg valót. Az öregek tapasztalatai és bölcsessége is benne van az álmokban, ők már tudják, hogy a csupán értelmi alapon szerkesztett világ túl rideg, kiált a virág és a madárdal, a mosoly és a bűnbocsánat után. A vének már túl vannak a nagy harcokon, melyeket ellenfeleikkel vívtak. Rádöbbentek többször is, hogy a legnagyobb harcot éppen azokkal vívták, akikkel közös cél kötötte össze őket. A Szentlélek szőtte „álom”: az Isten atyai házában sokféle ember elfér. Az ellenség legtöbbször legfeljebb csak ellenfél. Ha a szándékunk közös, módszerek már nem választhatnak el egymástól. A természet változatosságát megalkotó Teremtő - Lelke által teremti azt az egyházat, mely mindenféle ember és minden nép számára nyitva álló közösség. Pünkösd itt azt jelenti: akit az Isten elfogad, én nem utasíthatom el. Ma is szükség van fiaink és leányaink „prófétálására”. Például döntésekre olyan helyzetekben, melyekre nincs recept a Szentírásban. Áldottak - a Szentiélektől áldottak ifjaink, amikor bizonyságát adják annak, hogy tipikusan mai élethelyzetekben is követhető Krisztus. S Rá van szüksége vívódónak,1 utána kiált a1 Veszélyeztetett és a kallódó. S milyen nagyszerű az ebben a helyzetben elhangzó prófétai szó: az Atyához vezető úton szembejön velünk Barátunk, Jézus. Elénk jön a jó Pásztor, hogy megkeresse a kallódókat, megigazítsa az önigazakat, biztassa a lankadtakat! Mai „álmok” alvás nélkül, „látomások” józan állapotban, „prófétálás” eksztázis nélkül. Csak így ismétlődik meg újra és újra Pünkösd. Az Ige fölé hajló, Lélekért s Vele együtt megértésért tusakodó ifjak és vének pünkösdje ez. Mindnyájunké tehát. Akik belekapaszkodunk Jézus ígéretébe: „ad a ti meny- nyei Atyátok Szentlelket azoknak, akik azt Tőle kérik!” Zászkaliczky Pál IMÁDKOZZUNK Istenünk! Köszönjük, hogy Te vagy az atyai ház ajtajában várakozó Atya. Köszönjük, hogy szeretetedben minden ember elfér. Köszönjük Neked Fiadat, aki szembejön velünk életünk útján. Add Szentlelkedet és Igédet, hogy mindez boldog, belső felismerésünkké váljék! Ámen. Képek a temetésről A hatalmas gyászgyülekezet sorfalként húzódott a ravataltól a sír felé A gyászmenet a sír felé tart Fotók: Batár B.. Kieb A., Kinczler Gy. Az elbocsátás előtti pillanatok Sírját elborították a gyászolók koszorúi Bódás János Imádság Szentlélekért Zúgó szél, mennyei vihar, jöjj a Lélek lángjaival! Isteni erő van tenálad, tégy vele most nagy, szép csodákat. Erőddel a sziveken zúgj át és szellőztesd ki minden zugát, szellőztess ki országot, népet, az egész nagy földkerekséget. Söpörd el a bűnt, a gyanakvást s tedd, hogy végre szeressük egymást. Hiába pénz, ravaszság, fegyver, csak nyomorult marad az ember. Rajtunk hatalmat te vehetsz, újjá, tisztává te tehetsz, s bevetheted a szíveket égi maggal: hogy szeretet, igazság, szépség dús virága illatozzon szét a világba. A Föld ne gyilkos atombomba dühére, - de szent viharodra rendüljön boldog félelemmel. Te légy mennyei mentő fegyver, földrengés, mely nem ront, de épít, pusztítás, mely tisztit és szépít, vihar, mely alkot, tűz, mely éltet embert, családot, földet, népet. Hiába pénz, ravaszság, fegyver, csak nyomorult rtiarad az ember! S milliók kérnek, mert belátják: nem segít más, csak az imádság, a könyörgés: ... Jöjj, szent vihar, ég tisztító lángjaival, söpörd el a bűnt, a gyanakvást, add, hogy végre szeressük egymást, s mint a táj, ha elállt a zápor, ragyogjon föl a Föld orcája a béke tiszta sugarától! A közelmúltban elhunyt református pap-költőre ezzel a versével emlékezünk. Jövel Szentlélek Úristen... Pünkösdkor olyasvalami történt, aminek kifejezésére kevés az emberi szó. Bármilyen árnyaltan beszélünk a történtekről, a Szentlélek kitöltéséről, a tanítványok és a nép életében beállt változásról - nem tudjuk pontosan elmondani, mi történt. A zene - Istennek ez a csodálatos ajándéka - azonban el tud sok mindent mondani, ki tud sok mindent fejezni, amire szavaink kevésnek bizonyulnak. Nem véletlen az sem, hogy Pünkösddel kapcsolatban az egyház-művészetek közül éppen a „szent zene” az, ami a legérthetőbb, legmegragadhatóbb. A pünkösdi esemény nem érdekes látvány, amit meg lehetne rajzolni, vagy festeni, nem megtapintható forma, amit szoborként ki lehetne faragni. Pünkösd - a Szentlélek kiáradása olyan tűzről tanúskodik, amely belülről melegít, forrósít át. LUTHER MÁRTON: 46. ZSOLTÁR József Attila fordításában. Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele: A földön ő az első. Önnön erőnk csak délibáb, És bizony esnénk esten; De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az Igaz. Sok had, Egy a fő. Nincs Isten más, csak ő,. Krisztus, a Győzedelmes! S ha földön ördög nyüzsgene, És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk - ellene Győz! hitünk diadalma. A világi úr Tombolhat vadul, Semmit sem tehet; ő megítéltetett. Megrendül egy szavunkra. . É, áll az Ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Úr - Szent-Lelke, adománya. Jóhír, nő, család, Jószág, test, világ Veszthet - vihetik Veszendő kincseik’ - Miénk marad az Ország. Félreértés ne essék, nem akarom a többi művészet értékeit háttérbe szorítani. Csupán a zene kifejezőeszközei- I nek ezen a téren leggazdagabb lehetőségét hangsúlyozni. Felsorolni szinte lehetetlen, de jelezni is nagyon nehéz azt a számtalan zenei alkotást, mely pünkösddel kapcsolatos, vagy pünkösdről beszél. Nem véletlen az, hogy Johann Sebastian Bach rengeteget foglalkozott ezzel az ünneppel. Pünkösd (akkor még hármas) ünnepére kilenc (!) kantátát írt. A H-moll Mise egyik legnagyobb horderejű, sodró tétele éppen a Szentlélekről szól (Cum Santo Spiritu). De nem csak vokális művekben szólt erről a témáról. A hangszerek is prédikálnak: s nem csak a kimondottan pünkösdi korálelőjátékokban, hanem az ismert Esz-dúr prelúdium ún. Szent- háromság fúgájának harmadik részében. Amit ott hallunk, az nem hangu- latfestés, vagy „programzene”. Az igehirdetés. De lehetne sorolni a „nagy” és „kis” mesterek szebbnél szebb, pünkösd titkát feltáró muzsikáit. Külön kell arról is szólni, hogy századunk magyar zeneszerzői is hallatták hangjukat pünkösd eseményével kapcsolatban. Itt csak kettőre emlékeztetek. Kodály Zoltán „Pünkösdölő”-je - népi dallamokra épülő részeivel a kórusirodalom egyik legközkedveltebb darabja lett. A pünkösdi szív-rezdülésektől a szelek zúgásáig mindent megkomponál. Lenyűgöző muzsika. A másik fontos pünkösdi kompozíció Szokolay Sándor Lutherániánknak írt I kantátája. Ez nem más, mint a Cseleke- I detek könyve második fejezetének I megzenésítése. De a muzsika több, I mint kottafejek írása a szöveg fölé. I Hangjain át elkap a Lélek lendülete, I átsüt a Lélek tüze. Szinte végigéljük az I akkori eseményeket, átéljük a megdob- I benést, a feloldódást és a végtelen örö- I möt, ami eltöltötte az apostolok, majd a háromezer ember szívét. A hömpölygő muzsika mesterien fejezi ki a Lélek áradását. Az egyházi zene nemcsak, sőt elsősorban nem monumentális darabokkal írja történetét. A hatalmas müvek mellett fontosak az „egyszerű”, egyszóla- mú gyülekezeti énekek, a korátok. Ez I az egyházzene alapja, gyökere. Érdemes egyszerre végigolvasni, végigénekelni Énekeskönyvünk pünkösdi fejezetét. Micsoda gazdagság, micsoda erő. Kezdve az ősi Veni Sancte dallamára épülő, Jövel Szentlélek Úristen kezdetű énekünktől, folytatva a szintén ősi újonnan bekerült, de veretes énekig: Jöjj égi szent láng. Pünkösd nem a zene ünnepe - de ezen a napon is lehet a muzsika segítség az ige megértésében, biztatás csügge- désben, erősítés gyengeségben. Enged- I jük, hogy Isten a zene segítségével ü I „Lelket öntsön belénk”! jj[K I
