Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-12-20 / 51. szám

Evangélikus Élet 1987. december 20. V Ö-RÖL -Ö--RA Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom; örüljetek. A ti jóságotok legyen ismert minden ember előtt. Az Úr közel!” (Fii 4,4.5) VASÁRNAP „Ahogy az eső és a hó lehull az égből, és nem tér vissza oda,v hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi, magot ad a magve­tőnek, és kenyeret az éhezőnek, ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön.” - Ézs 55,10-11 (Mt 13,8-9- Lk 1,46-55 - Zsolt 106,1-5) Isten igéje nem hiába kimondott szó. Nem olcsó vigasz, vagy unalmas frázis. Isten igéje élő szó, ami életet, megbékélést és üdvösséget hirdet. HÉTFŐ „Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködjék.” - Jób 33,28 (Róm 8-11 - Jn 1,19-28 - Ézs 51,1-8) Isten nem leli kedvét az ember szenvedésében. Megváltó szeretetét még teljesebb gazdagságában ismerhetjük meg, mint az Ószövetség népe. A legnagyobb szen­vedést, a bűnök büntetését átvállalta Jézus által. Ezzel a tudattal egészen másként viselhetjük min­dennapjaink szenvedéseit, még ha ha talán nagyon fájók is. KEDD „Él az Úr, áldott az én kősziklám” - Zsolt' 18,47 (Róm 10,9 - Jer 31,2-6,14 - Ézs 51,9-16) Teljes bizalom árad ebből a zsoltársorból. Isten él, Isten olyan biztos pont, akár egy kemény kőszikla.- Itt vagy, Uram? Akkor nyugodtan megyek to­vább. SZERDA „A tizenegy tanítvány pedig elmnet Gali- leába arra a helyre, ahova Jézus rendelte őket. Ami­kor meglátták őt, leborultak előtte.” - Mt 28,16-17 (Zsolt 95,6 - Jn 5,31-40 - Ezs 52,1-6) A lebomlás az elismerés, a tisztelet, a hála és az alázat megnyil­vánulása. De ennél több is: a teljes átadás jele. így csak Istennek hódolhat az ember. CSÜTÖRTÖK „Krisztus Jézus dicsőségéről lemon­dott, szQlgai formát vett fel, emberekhez lett hasoló- vá, es magatartásában is embernek bizonyult.” - Fii 2,7 (Hab 3,18 - Lk 2,1-14 - Lk 1,67-79) Az ember ösztöne, hogy lehetőleg távol maradjon a nehéz helyzetektől. Jézus azért született megalázó halállal, hogy értő - érző társ legyen korlátok közé szorított, bűnnél megterhelt életünkben, és hogy kitapossa előttünk az örök életre vezető utat. PÉNTEK „Én hozzád imádkozom, Uram, a kegye­lem idején, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg, hűségesen segíts meg!” - Zsolt 69,14 (Mt 18,11 - Lk 2,15-20 - Lk 1,46-55) A karácsonyi nyüzsgésben és csillogásban, meghitt családi gyertyagyújtásban, szeretteink körében, vagy szomorú magányban, programdús ünnepekben, vagy a jövő év hétköznap­jaiban - Istent felkeresni mindig van lehetőségünk. SZOMBAT „Ezt mondja az Úr: Halálos a bajod, gyógyíthatatlan a zúzódásod! Beköthetem sebeidet, meggyógyíthatom a zúzódásaidat.” - Jer 30,12.17 (ÍJn 5,11 -Jn 1,1-5.9-14-Lk 2,29-32) Nincs annál bénitóbb hír, mint ha kimondják egy ügyről, vagy egy ember életéről: „menthetetlen”. Isten nem köte­lez, de képes megmenteni a menthetetlent. Csak ő tudja, mikor miért teszi meg, vagy nem. Egy dolog azonban biztos: szeretetből cselekszik, és azt akarja, hogy az övéi maradjunk. Lacknerné Puskás Sára ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1987. december 2 O-án, ^ Advent 4. vasárnapján Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Lutheránia-hangverseny: Bach: Magnificat (Hafenscher Károly). Fasor de. 11. (úrv.) Gáncs Aladár, du. 5. gyermek-karácsonyest. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Tbaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fabiny Tamás. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. .11. Zoltai Gyula. Frangepán u. 43. de 8. Bachorecz Katalin. Váci út 129. de. negyed 10. Bacho­recz Katalin. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du: fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestúj­hely de. 10. Bízik László. Rákospalota Kis- templom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmi­hály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Fabu- lya Hilda. Rákoskeresztúr de. fél 11. Fabulya Hilda. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rá­kosliget de. 11. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Vető István, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Aklanné Balogh Éva (szuppl.), du. 6. Vigh Ilona. Torockó tér de. fél 9. Aklanné Balogh Évax (szuppl.). Óbuda de. 10. Koren Emil. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. (úrv.) Donáth László, de. 11. (úrv.) Donáth László, du. fél 7. Hernádi > Nándor. Pesthidegkút de. fél 11. Hernádi Nándor. Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Scholz László, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Budafok de. 11. J (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Mátis István: „Jöjj, népek Megváltója!” Befejező rész Most már csak úgy ablakon át né­zem, hogyan kavarja a szél a havat, a zúzmarát meg az esőt. Arra gondolok, hogy ilyenkor megpezsdül az egyházi élet, mert az ádventnek indító paran­csa van. „Készítsétek az Úrnak útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!” Szerte a világon indul a szolgasereg, és teszi dolgát. Ez a parancs olyan régi, hogy azt hinné az ember, az évszázadok el­koptatták, élét vették és unalmasan megszokottá színtelenítették. De nem, mert mindenütt indulnak az igehirde­tők, szerte a világon, úttalan utakon. Olyan magvetést végeznek, aminek rendszerint más az aratója. Munkájuk kissé hasonlít a postáséhoz, aki viszi a leveleket, amikben féletbevágóan fon­tos üzenet, öröm vagy gyász híre vad, de senki sem nézi, ki hozta. Csak a kézbesítés a kötelessége, és semmi ér­deme abban, hogy mi a levél tartalma. A kézbesítő hűségétől, becsületességé­től függ, hogy eljut-e a címzetthez a küldemény. Az ádventi hírvivőnek csak az a kö­telessége, hogy elkiáltsa: „Betelt az idő, és egészen közel van már az Isten or­szága!” Furcsa hír ez! Talán ábránd, képzelt valami, vagy utolérhetetlen álom? Milyen ország ez? Határa nincs, nem ígér magas életszínvonalat, nem eldorádó, se parlamentje, se királya, se elnöke, valutája sincs, mit a börzén je­gyeznek, hadserege sincs, és egyáltalá­ban képtelenség a mai világban. Ennek ellenére makacsul, következetesen, minden időben elindulnak ezek a szol­gák, és mondják ismételten: „Egészen EGY KINCS- Tudod, hogy mim van nekem? - kérdezte tőlem a kis Viktorka.- Nem tudom - vallottam. . - Egy kincs!- Egy kincs?- Hát a nagyi - tárja szét karjait -, hát te ezt nem tudtad?- Én is tudtam, de te kitől kaptad ezt a kincset?- Az anyuiktól. Ok mondták, hogy nekünk legnagyobb kincsünk a nagyi. Bevallom, elérzékenyültem. Nem tar­tozik a gyakoriságok közé, hogy a nagymamákat kincsekként emlegessék.- És tudod, hogy mi ebben a jó? - kérdeztem. Az, hogy ezt a kincset nem lophatják el tőlünk, nem adhatják el, legfeljebb a generációk mindig tovább adják és boldog az a család, amelyben nem szakád meg ez a lánc. Azért nekünk is nagyon kell vigyáznunk, hogy ez ná­lunk meg ne történjen, de mi is tovább­adhassuk majd a mi gyermekeinknek.- Meg az is jó - mondja hirtelen, hogy a nagyi'soha nem küld el, ha kérdezünk tőle valamit, hanem mindjárt megma­gyarázza. De a végén sokszor hozzáte­szi, hogy ti ezt még nem érthetitek, mert nem éltétek át. És ha valami ruhánk nem tetszik neki, csak mondja megint: mit csináltok magatokból, gyerekek, meg hogy megszenvedtünk mi már mindent és ilyenkor könnybe lábad a szeme, és csak megsimogatja a fejemet. . Azt mondta a múltkor, hogy sok fiatal gúnyolja az öregeket, goromba és tiszte­letlen velük szemben, de azért már javul a helyzet. Észre kell venni azokat is, akik átadják a helyeket a járműveken, segítenek a felszállásnál, átvezetik az közel van már az Isten országa!” Hát milyen kényszer, rajongás, anyagi ér­dek, dicsőségvágy vagy egyszerű köte­lességtudat indítja őket templomokba, tanyákba, otthonokba, emberek közé, emberekhez? Ki kéri tőlük számon út­jaikat, végzett munkájukat? Talán a becsület mozdítja meg lelkiismeretü­ket? O, az emberi becsület nagyon érté­két vesztette, mert könnyen aprópénzre váltható. Ma már nem akar az ember sem izzadni, sem dideregni. A lelkese­dés is könnyen ellobbanó láng, nem állja a vihar szelét. Valami titka van, hogy menni kell az elhívottaknak, és mondani kell elröppenő szóval az Isten üzenetét. Nem maradhatnak a meleg sut puha fekhelyén, vagy kertjük ár­nyas lugasában, amikor valahol nyug­talan lélekkel váiják Isten örömüzene­tét ! Mert várják, és sokan várják, hogy a kínzó bizonytalanságban eligazodja­nak, hogy a vesztett remény újraéled­jen, hogy a távozni készülők ne félje­nek, mert nem bizonytalan felé. indul­nak! Szeretem az ádventi időt, bár a tél közeledik ilyenkor, és én nyári ember vagyok. Igazat adok annak, aki azt mondja, hogy tíz télért nem adna egy nyarat. Mégis valami különös, meleg sugara van ennek az időnek. Különben olyan szomorú lenne a télbe hajló ősz, amikor a lehullott avar, a fák levetett ruhája takaróként simul a földre. Nyugtalanit a díszét vesztett természet álmos föld felé kívánkozása. Mégis úgy érzem, valami különös feszül a hosz- szabbodó éjszakák mélyén. Az egyházi Gyarmathy Irén: öregeket az úttesten, ha félnek és nem tartják hőstettnek, ha bárki valami ot­romba tréfával megijeszti őket.Nagyik és Viktorkák szerte az országban, nagy szükségünk van egymásra. Nehéz időket élünk, nem tudjuk, mit hoz a holnap. Minden lehetséges, de senki előre nem tudhatja, sem a nagyi a tapasztalataival és a bölcsességével, sem a modern kor csodáival. De talán valahol a nagy világ­ban fellobbah egy kis fény és megmutat­ja, kivilágítja az utat, amelyen járva, egymást támogatva, egymásnak drága kincsei lehetünk. ÚTLEVÉL Nem véletlen, tudatosan írtam így a címet. Ez a cím világosan azt mondja, hogy van egy út és ehhez tartozik egy levél. A kis Lacika is így okoskodott. De nem vágok a dolgok elé! Lacika édesapja sokat utazik külföld­re, nem csoda hát, ha kisfia is vele sze­retne menni. A sok könyörgés idegessé , tette az apát, rászólt a fiára:- Már többször megmondtam, neked még nincs útleveled és nem ismer senki - mondta neki. Lacika elhallgatott, de ha valaki jobban odafigyel, láthatta vol­na, hogy erősen koncentrál. Végül meg­szólalt:- Itt van az I. néni (ez én vagyok) az ismer és elmondhatja, ki vagyok, majd zsebéből elővett egy tölgyfa levelet és az asztalra tette - a levél meg itt van hozzá. esztendő végén megszólal az ítélet igéje, hogy „Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé!”'A félelemmel vegyes borzongás­kor, a megtorpanó hit bizonytalanko­dásában az ádvent esti istentiszteletek világos ablakú templomai hívogatóan intenek felénk, és ott a hidegre hűlt templomokban, ahol az éneklő embe­rek lehellete meglátszik a fagyos leve­gőben, megszólal az evangélium, Isten atyai üzenete: „Akit hozzátok küldöt­tem, ímé, az ajtótok előtt áll, és zör­get!” Csak felelni kell rá: „Jöjj el, lel­kem epedve vár, Irgalmas mennyei Ki­rály!” Amikor Sopronban teológus vol­tam, egyik ádventesti istentiszteletről kilépve a templomból, ez az ének to­vább zengett bennem. A sűrű hóesés­ben a lámpák fénye mint dicsfény rez- gett, a nekem hirtelen nagyon szép lett minden. Valahogyan akkor olyan sok minden eligazodott bennem, de akkor nem tudtam elmondani senkinek. Ta­lán nem is értették volna meg, de talán magam sem értettem még igazán, mi is ez. Most már tudom, hogy amikor én is jártam az ádventek útját, az a vágy hajtott, hogy másokat is megtaníthas­sak erre az énekre, azokra az igékre, amiket kenyéradó Gazdám a szivembe írt és boldoggá tettek. Bármerre jár­tam, bárhova csavarodott életem útja, ha öröm köszöntött rám vagy bánat sötétje borult fölém, mindig új remény­ség gyúlt bennem, mert az „Irgalmas mennyei Király”-t mindig ott éreztem az ajtóm előtt! Apja magához ölelte. Éh meg üzenem a magyar útleveleseknek ott a határon, ha jönne egy utas, akinek az útlevele egy tölgyfalevél, az a kis Lacika lesz.. Ga­rantálom, hogy visszatér közénk. Én jól ismerem. FEKETÉK - FEHÉREK Amikor felszálltam, nem vettem még észre. Olyan szorosan álltak az emberek a buszon, hogy mozdulni is alig lehetett: De egy résen itt mégis megpillantottam őket. Egy szőke, kék szemű nőt láttam, karjában egy csöpp fekete gyermeket szorított a szivére. Nem tudom, az ő gyermeke-e vagy csak magához vette valakiét. De nem ez a lényeges, hanem ahogy egymást nézték, az bűvölt el mindnyájunkat. A gyermek keze a nő arcán volt, villogó fekete szeme őt nézte, mintha meg akart volna bizonyosodni arról, hogy ez az az arc, amelyik föléje hajol, az a valaki, aki megeteti és álom­ba ringatja. Az asszony külön szakaszt érdemel. Ennyi odaadó szeretettel ritkán találko­zunk. Csak a gyermeket nézte, körülöt­tünk megszűnt a világ, az egész busz őket nézte; a fehér asszonyt és ölében a kis fekete gyermeket. Nem tudom, a szeretet melyik szála fűzte őket össze ilyen világitóan, hogy nem tudtuk róluk levenni a tekintetün­ket. Arra gondoltam, hogy talán él még valahol az édesanyja. De akár élőn, akár holtan találkoznék vele, megnyugtat­nám, hogy gyermekét a békét akarók emelték ki a romok alól, valamelyik égő pokolból, hogy kis szíve ki ne hűljön, hanem melegítse maga körött a világot. Ádvent 4. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltá- rí igéje: Jn 1,19-28; az igehirdetés alap­igéje: 2Kor 1,20-24. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1987. december 20-án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: dr. Nagy Gyu­la püspök-elnök, Budapest. t RUTTKAI ELEMÉR November 21-én éjszaka sokat próbált szíve felmondta váratlanul a szolgálatot. Utoljára augusztus 2-án prédikált a budahegyvidéki istentiszteleten. Ebben a gyüleke­zetben szolgált hosszú ideig. 1981- ben innen ment nyugdíjba. Vilá­gos, közvetlen, evangelizáló, lelki­pásztori jellegű igehirdető volt - mondta valaki utána. Ilyen volt ő maga is. Mindenkihez tudott szól­ni. Különösen a gyermekek, a fia­talok és az öregek vonzódtak hoz­zá mégis. Cegléden kezdte lelkészi szolgálatát segédlelkészként, majd Zuglóba került. Egyike volt az utolsó fővárosi hitoktatóknak. 1955 óta a budahegyvidéki gyüle­kezetben munkálkodott csendesen és nagy hűséggel másodlelkész­ként. A fórumokon nem hallatta szavát. Nem kívánt soha mások fölé emelkedni. Határozott és sze­rény, fegyelmezett, rendszerető jel­lemét a hit gyermeki bizalma és a szeretet melege hatotta át. Első fe­leségét utcai baleset következtében vesztette el. Két gyermekével ma­radt magára. Később újra házassá­got kötött, Kárpáti Ilona, egykori diakonissza nővérrel. Meghitt, lel­ki harmóniában éltek. Evangéliu­mi derűjét mindvégig megtartotta. b. 1. MEGJELENT ■ (magánkiadásban) Szikszai Béni: „Hanem az én Lelkem által..." című könyve, Aggeus és Zakariás könyveinek magyarázata 212 oldalon. Ára 110,- Ft Megrendelhető (lehetőleg gyülekezetenként egy tételben) az alábbi címen: * Farkas János 1148 Budapest Nagy Lajos J<ir. út 80/a Utánvéttel, portóköltség felszámításával szállítunk. Inul tum HÍREK n'Í&\ W lllllllllllllllllliitllllllllllll Amerikai magyar evangélikus konferencia 1987. október 10-11-én Cleveland- ben (Ohio) tartotta közgyűlését, ame­lyen megemlékeztek egyházunk több halottjáról, közöttük dr. Káldy Zoltán püspökről, az LVSZ elnökéről. A konferencia támogatásáról bizto­sította dr. Nagy Gyula püspököt abból az alkalomból, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke lett. Erre a szolgálatára, valamint or­szággyűlési képviselői munkájára Isten Szentleikének áldását kérték. A konferencián 7 lelkész, valamint 25 gyülekezeti képviselő volt jelen, akik teljes bizalmukról biztosították egyhá­zunk vezetőjét. KALME-ülés Az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak Kommunikációs Bizottsága (KALME) november 30-december 4. között ülést tartott Bécsben. Az alkal­mon a bizottság tagjaként részt vett dr. Nagy István teológiai tanár, a Lel­kipásztor szerkesztője, a kisebbségi egyházak életét bemutató filmsoroza­tot készítő munkacsoport tagjaként pe­dig Győri János Sámuel ősagárdi lel­kész. Az egész országban olvasható egyházi újságot kívánt létrehozni, amelyben azonban hejyi jelentőségű hírek is meg­felelő helyet kapnak. Mindez öt éve szinte reménytelennek látszott, az az­óta eltelt idő azonban bebizonyította, hogy lehetséges - lelkészek, gyülekezeti tagok és a sajtó más képviselőinek megelégedésére. Az újság jelenleg 60 ezer példányban jelenik meg. (lwi-szp) Amerikai evangélikusok az AIDS ellen A jövő évtől egyesülő három ameri­kai evangélikus egyház, továbbáa Mis­souri Zsinat Evangélikus Egyház és a Kanadai Evenagélikus Egyház közö­sen jelentetett meg felvilágositó kiad­ványt „A lelkipásztori szolgálat és az AIDS fenyegetése” címmel. Az öt egy­ház összesen körülbelül 20 ezer gyüle­kezetének és tábori lelkészeinek is kül­denek információt. Ezenkívül az egyes egyházak' külön-külön is foglalkoznak a megelőzéssel, felvilágosítással és a be­tegek lelkipásztori gondozásával. - A probléma súlyosságát mutatja, hogy az Egyesült Államokban a fertőzöttek (vírushordozók) számát több mint másfél millióra becsülik, (lwi - szp) Előadás a lelkészképzésről ötéves svéd egyházi hetilap A Svéd Egyház hetilapját („Kyrkans Tidning” - Egyházi Újság) öt évvel eze­lőtt hozták létre. Sörén Ekström, az első főszerkesztő 27 egyházi kiadványt és évi több-tucat egyházkerületi körle­velet kívánt egyetlen újsággal pótolni. A bécsi evangélikus szuperintenden- cia meghívást küldött dr. Selmeczi Já­nosnak, a Teológus Otthon igazgatójá­nak, tartson előadást arról, hogyan fo­lyik egyházunkban a lelkészek képzése. Az előadásra november 30-án került sor, a szuperintendencia lelkészkonfe­renciáján. HAZAI ESEMÉNYEK A PESTI EVANG. EGYHÁZ DEÁK TÉRI GYÜLEKEZETE december 20-án, vasárnap du. 6. órai kezdettel BACH müveiből egyházzenei áhftatot tart. Műsoron: 61. KANTÁTA ORGONAMÜVEK MAGNIFICAT' Közréműködnek: Benczúr Erzsébet, Mohácsi Judit, Sánta Jolán, Kállai Gábor, ifj. Gryllus Vilmos, Trajtler Gábor, a LUTHERANíA ÉNEKKAR karigazgató Weltler Jenő és a BUDAPESTI BACH ZENEKAR korabeli hangszerekkel Vezényel: KÉSMARKI KRISCH GYÖRGY Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KAROLY A belépés díjtalan. December 27-én délután é órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Kalocsay Károly Bach, Liszt, Franck ésf Dupré karácsonyi műveit játsza. Adomány szeretetotthonoknak Egy hódmezővásárhelyi asszonytest­vér 100 000 forintot adományozott az egyházi szeretetmunka céljaira. Az ösz- szegből 50-50 ezer forintot kapott a Budapest-Üllői úti és a kerepestarcsai szeretetotthon sürgős belső felújítási munkák elvégzésére. Isten áldja az ada­kozót és adományát! A DIAKONIA című Evangélikus Szemle régi példányait olcsón meg­vásárolhatja. Megrendelhető a folyóirat kiadóhi­vatalában (1088 Budapest, Puskin u. 12.) számonként 20,- Ft-os áron. 1987. december 20-án vasárnap és 29-én kedden este 6 órakor a Bécslkapu téri evangélikus templomban Karácsonyi orgonamuzsika Orgonái: Peskó György, orgonaművész Közreműködnek: Szőkefalvy Nagy Katalin, ének Préda László, trombita BKV Vegyeskar Gerendássy Anna és Timkó Gábor vezetésével Belépőjegyek 70 Ft-os áron a hely­színen, az előadás előtt, vagy elő­vételben a BKV Szabó Pál Művelő­dési Házban (Bp. XIV,, Thököly út 164. sz.)' kaphatók. Csorvás Népes család és a gyülekezet köré­ben ünnepelték 60. házassági évfordu­lójukat Kenéz József és Kunos Etelka. Kenéz József éveken át hűséges gond­noka volt a gyülekezetnek. Jelenleg presbitér. A ritka jubileumot még ün­nepélyesebbé tette, hogy Kenézék leá­nya Irén és férje Horvát Sándor ugyan­ekkor ünnepelte 40. házassági évfor­dulóját. Szev.erényi János lelkész igé­vel, az ifjúság énekkel köszöntötte a jubilánsokat. ÚJDONSÁG! GYERMEKBIBLIA SZÍNES RAJZOKKAL r 50 ószövetségi és 50 újszövetségi történet 140 színes rajzzal Ára: 180,- Ft Kapható, megrendelhető Sajtóosztályunkon! Halálozás TekusOttoné Sokoray Izabella 1987. november 23-án türelemmel viselt szen­vedés után Győrött 66 éves korában elhunyt. Temetésén Józsa Márton lel­kész Fii 4,7 igéje alapján hirdette a feltá­madás evangéliumát. „Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataito­kat a Krisztus Jézusban.” FELHÍVÁS! Felhívjuk Olvasóink és a Lelké­szi Hivatalok figyelmét, hogy de­cember 27-i, karácsonyi számunk 8 oldalon, 11,- Ft-os árban jelenik meg. A hivataloktól pótrendelést - postafordultával - még elfoga­dunk. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (877074/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 87.60089 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÄS BÉLA vezérigazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesitő postahivatalnál, a hlrlapkézbesltöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280 - Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom