Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-08 / 45. szám
ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet 52. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1987. NOVEMBER 8. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 21. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft Két szárnnyal emelkedik túl az ember a földi dolgokon, egyenes lelkülettel és szívbéli tisztasággal KEMPIS TAMÁS A hit harcában Harctereket megjárt, mesélő ;edvű öregjeink sokszor elevenítik el családi és baráti körben az egy- :or átélt borzalmas élményeiket, emlékezésük hangja néha fátyo- Dssá lesz az izgalomtól, s úgy me- élnek a harcokról, mintha átélnék nindazt a szorongást, félelmet és zömyűséget, ami őket érte. Szinte ninden élménybeszámoló „tarto- :éka” az ellenség által bekerített :sapat. Az ember önkéntelenül is íz életének harcterére gondol, ese- nényekre, élethelyzetekre, egyéni is családi életének kríziseire, ame- yekben sokszor átélte a körülzártig és kiúttalanság poklát. Oh, hányán tördelik ma is kezű- cet kétségbeesve: nem látok kiutat! iány panaszos emberi hang sikolt i világba: otthonom, családi éle- em feldúlva, házasságom zátony- a futott! Egy világ omlott össze bennem: kerekeimért áldoztam fel magam, ; most öregségemre itthagytak, el- elej tettek. S refrénszerűen tér vissza önigazolásunk: Pedig én mindig az Is- ;enben bíztam, hittem, templomba ártam... Érdemes volt? Hát már íz Isten is a rosszakat szereti és jártolja, mindenki ellenem esküdött? Általános keresztyén tapasztalat íz, hogy nem egyszerű és magától írtődő dolog hinni és a hitben megmaradni. Nem csupán azért, mert a hitet Isten ajándékozza, hanem azért is, mert a hit megőrzése és megélése harccal jár együtt. E harc nem emberek ellen irányul v- ahogy azt sokan tévesen gondolják: hívők harca a hitetlenek ellen I- hanem az életünket megrontani és az Isten üdvözítő tervét keresztezni akaró Gonosz ellen. E harc élethalálharc. Földi viszonylatban istenfélelem, becsület, tisztesség, krisztusi indulat és embertelenség, becstelenség, aljasság, szeretetlenség között folyik, míg távlati téren az üdvösség vagy kárLevélbeni köszöntések Dr. Harmati Béla püspököt, megválasztása alkalmából táviratban, vagy levélben többek között köszöntötték: Dr. Gunnar Stálsett, a Lutheránus Világszövetség főtitkára Öle Bertelsen koppenhágai püspök, a Dán Evangélikus Egyház prímása Kuno Pajula megválasztott észt evangélikus érsek Dr. Harding Meyer, a Lutheránus Világszövetség strasbourgi Ökumenikus Kutatóintézetének igazgatója D. Szedressy Pál, a Romániai Evangélikus Egyház püspöke Szilas Attila (Emil Knuth) a caracasi (Venezuela) magyar gyülekezet lelkésze Janusz Narzynski, a Lengyelországi Evangélikus Egyház püspöke Herbert Chilstrom az Amerikai Egyesült Evangélikus Egyház püspöke Nicolae, temesvári és bánáti román ortodox metropolita A tie Sommerfeld, a Norvég Evangélikus Egyház Külügyi Hivatalának főtitkára, dr. Andreas Aarflot osloi püspök, prímás nevében is D. Eduard Lohse, a Hannoveri Evangélikus Egyház püspöke (NSZK) Kari Heinz Neukamm, a Németországi Evangélikus (Protestáns) Egyház (EKD) Diakóniai Szervétének elnöke Hans-Joachim Nőiké lelkész, a Gusztáv Adolf Egyesület (NSZK) főtitkára Jonas Kalvanas, a Litvániai Evangélikus Egyház püspöke hozat a tét. Mivel nem akármilyen harcról van szó, a fegyverek sem lehetnek akármilyenek. „Isten minden fegyverét” igénybe kell hogy vegyük. Pál apostol Efezu- siakhoz írott levelének a 6. fejezetében a hit harcához szükséges teljes arzenált sorakoztatja fel: igazságszeretet, készség a békesség evangéliumának hirdetésére, a hit pajzsa, az üdvösség sisakja, imádság, könyörgés, éberség, kitartás, ige. E fegyverek nélkül a mindent megrontani és tönkretenni kész Gonosszal szemben tehetetlen lenne az „eklézsia” népe. Luther harci éneke az „Erős vár a mi Istenünk” erről az ádáz és megalkuvást nem ismerő harcról, s Krisztusról, a Győzedelmesről vall magávalraga- dó erővel. A Gonoszt az Ige dönti porba, s felette a hit diadalma győz. Itt és így, az ének verssorait ízlelgetve értjük igazán a hit pajzsának szerepét a többi fegyverrel együtt a bűn és Gonosz elleni harcban. Az ókori fegyveres katona a pajzsot védelmi célból tartotta maga elé. Továbbszőve a gondolatot: Krisztus tanúinak az Igét kell szem előtt tartani, maguk előtt tartani mint pajzsot. A fortélyos fogásokkal és aljas cselekkel mesterkedő Sátán az Ige előtt megszégyenül. Minden harcunkban és kísértésünkben nagy bátorítást jelentenek Krisztus Urunk szavai, aki a kísér téstörténetben így felel a kísértének: „Nemcsak kenyérrel él az em bér, hanem minden igével, amely Isten szájából jön.” (Mt 4,4) A hit harcához adjon erőt Luther egy ma is aktuális és megszívlelendő igehirdetése, amelyben többek között ezeket mondotta: „.. .a keresztyén élet hit által az Isten felé fordul, szeretetben pedig a felebarát felé. Ahol nem így élnek, 'ott kezdődik a harc. Jön a sátán, aki nem képes elviselni hogy tisztán és hamisítatlanul prédikáljunk, de azt sem, ha nem haragszunk egymásra, ha nem lopunk és rabolunk, ha nem törünk házasságot. Az ördög nem marad nyugton, ha a férj és feleség szere tetben elviseli egymást, a háznép pedig hűségesen végzi dolgát Ezért éjjel-nappal támadja hitünket és életünket. Nézz szét otthonodban és tanulj meg imádkozni! Szalay Tamás Új püspök és felügyelő a Déli Egyházkerület élén Több szeretet, több értelem, több felelősség! Lapunk előző számában hírt adtunk arról, bogy a külföldi és hazai egyházak vezetői és az állami szervek képviselői, valamint a pesti gyülekezetekből és az ország minden részéből egybegyűlt evangélikus hívek sokasága jelenlétében október 24-én a Deák téri templomban kettős iktatás — püspök és felügyelő — volt. A beiktatás tényével és jelentőségével nemcsak lapunk, hanem az országos kommunikációs szervek, a rádió és a televízió is több ízben foglalkozott. A kettős iktatással azonban - lapunk terjedelme miatt - előző számunkban csak részben foglalkoztunk. Ma folytatjuk a beszámolót és közöljük a kerületi felügyelő székfoglalóját, valamint a beiktatáson elhangzott köszöntéseket. Dr. FRENKL RÓBERT 'egyházkerületi felügyelő székfoglalója Az Egyházkerület felügyelője «személyes hangvételű székfoglalójában röviden a kezdeti évekről, a Deák téri konfirmációjáról, a fasori évekről szólt, majd orvosi hivatásáról vallott. SZERETET A belső kör, lelkészek és nem lelkészek, gyülekezeti munkások felé üzenetet továbbított. E három: több szeretet - több értelem - több felelősség. Egymás pásztoraivá kell lennünk - hangsúlyozta -, évtizedes sebeket bekötöznünk, gyógyítanunk, keserűségeket csillapítanunk. .. Lelkészeknek és nem lelkészeknek segítenünk kell egymást, hogy senki ne legyen egyedül. A felügyelő a püspök társa a szolgálatban. De szeretnék a lelkészeknek is, mint egy másik, sajátos értelmiségi gondokkal küzdő pálya képviselője, társuk, barátjuk, testvérük lenni. ERTELEM ...Az elméleti munka színvonalának az emelése, a tudományos tevékenység becsülete nélkül tartósan és jelentősen nem növelhető a gyakorlati munka hatásfoka - állapította meg a felügyelő. Vonatkozik ez megint csak elsősorban a teológusokra, lelkészekre, de a gyülekezeti munkásokra is. Szólt a nem lelkészek szolgálatának szükségességéről, majd bírálta az egyházi sajtó színvonalát. Mint mondotta - a végrehajtásban, a színvonal emelésében nagy szerepe lehet a korszerű egyházi sajtónak, amely elmarad mind a kívánatos színvonaltól, mind a hazai világi sajtó elismerésre méltó tájékoztatási és tartalmi értékeitől. Megítélése szerint az egyedüli kivételt a Diakonia periodika jelenti. FELELŐSSÉG Tudomásul kell vennünk - mondotta -, hogy hazánk polgárainak többsége figyel az egyházak, a lelkészek szavára... Ma az egyházak szerepe nő a társadalom életében, gondjaink, problémáink megoldásában, azért nő mindnyájunk egyéni felelőssége is. A székfoglaló az egyházon belüli teendők középpontjába a gyülekezeti életet állította. GYÜLEKEZETI ÉLET A székfoglaló hangsúlyozta, hogy a jövőben is a legnagyobb hangsúly a gyülekezeti munkán legyen. - Gyülekezeteken belüli és több gyülekezetét, gyülekezeti közösségeket érintő evangélizációval, az evangélikus evangélizáció legjobb hagyományainak a megújításával szolgáljuk az óhajtott megújulást. Ne féljünk ugyanakkor alkalmazni a gyülekezeti élet fejlesz„Azt gondolja magában a bolond: Nincs Isten!” Mi van emögött? Mi ennek a mondatnak az értelme: „Nincs Isten!” itt, ebben a zsoltárban? Miért bolondság ez? - Próbáljunk közel kerülni ehhez a zsoltármondathoz! „Nincs Isten!” - mondja egy mai magyar. Ez ezt jelenti legtöbbször: „Nem sikerült! Nincs szerencsém! Nem úgy lett, ahogy vártam!” Máskor az ellenkezőjét halljuk: Van Isten! - kiált fel valaki, talán tréfásan. Itt: Van Isten! = Sikerült! vagy = Szerencsém volt! Ezt is halljuk: „Nincs (olyan) isten, aki ezt vagy azt el tudná érni, meg tudná tenni! Nincs isten, aki rá tudna venni erre vagy arra!” „Isten” jelentése ezekben: „hatalom”. Több változatban ismeretes anekdota: „Megkérdezték az egyszeri embert: - Hiszi-e, hogy van Isten? Azt mondja rá: - Hiszem. - Aztán miért? Mire ő: - Mert, ha hiszek benne, és nincs, nem történik semmi bajom. De ha nem hiszek benne, és van; akkor nagy bajom történik.” - Ebben van valami közös a zsoltárokbeli bolond gondolatával: Isten ítél, számon kér; Isten az, aki előtt felelni kell; „Nincs Isten!” pedig azt jelenti: nem lesz ítélet, számonkérés (Zsolt 10,4 szó szerint így mondja!) Egy példa 1927-ből: Fiatal természettudósok vitatkoznak a tudomány és a vallás viszonyáról, Istenről. Köztük Heisenberg, W. Pauli, P. Dirac. Zsoltármozaikok Nincs Isten? Zsolt 14,1-6 Utóbbi szenvedélyesen ellene van Isten feltételezésének. A beszélgetés végén Wolfgang Pauli megjegyzi: „Azért a mi Dirac barátunknak is van vallása. Ez a mottója: „Nincs isten, és Dirac az ő prófétája.” S a visszaemlékező Heisenberg hozzáfűzi: „Nagyot nevettünk.” Itt tűnik ki, hogy a „Nincs Isten!” is« istenség. Hogy sürgető kényszer valamit, valakit isteníteni! Szükségünk van valamire, amiben bízhatunk, ahonnan minden jót várhatunk, ahová menekülhetünk. „Valamiben hinni kell!” - mondja a hétköznapi nyelv. Mindenkinek van hite = van istene. Valaki más hitét, „Isten”-ét tagadjuk,, amikor azt mondjuk: „Nincs Isten!” Nem azt szegezhetjük tehát a „Nincs Isten!”-nel szembe, hogy „Van Isten!”, hanem hogy: „Van istened”! - De lehet, hogy nem az igazi! Állítom tehát, hogy van „istened”. És kérdezem: Mi vagy Ki a te istened? Mi minden lehet? Nézzünk meg egy mai példát!- Fiatal lány nyilatkozik: „Amikor megtudtam, hogy szétválnak, hogy nem játszanak tovább együtt, öngyilkos akartam lenni.” - Társai mentették meg. - Mi történt? - Felbomlott kedvenc popegyüttese, az a zenekar, amelyikért rajongott. S vele együtt sok ezren. - Minek élni, ha már nincs kiket isteníteni?!? Nevetséges - mondjuk mi. És ugyanígy nevetségesek az ókori emberek, akik követ, fát, szobrokat imádtak! (Lásd Ézs 40,19kk 41,7 44,9-24 46,6k!) Egy fa- tuskót imádni, isteníteni - nevetséges! Hát a te „istened” nem nevetséges?!? Vagyonod, hatalmas pártfogód, befolyásos rokonod, szexuális vonzerőd, tehetséged, tudásod, tisztességed - nem nevetségesek? Istennek nevetségesek. Istened, hited határozza meg életformádat, tetteidet. Ezt ecseteli a 14. Zsoltár. A „Nincs Isteo”-istenségből következik a gonosz, gátlástalan élet. Hiszen: „nem lesz ítélet!”. Ez az életforma a másik ember tönkretevése, „felfalá- sa”, ahogy a 4. vers mondja. Ez ellen lép fel azonban Isten haragos ítéletével. (Ezt bontja ki a Római levél 1. és 3. fejezete.) A 139. Zsoltár figyelmeztet: Isten elől nem lehet elmenekülni, nincs Isten nélküli hely, sem idő. Megtalál Téged is, akkor is, ha más „isten”-hez, bálványodhoz menekülsz! Megtalálhat ítéletével, de szeretetével is. Csak forduljon hited Felé! Múlandó „istened”-töl az Élőhöz, aki a Teremtő, Szabadító és Újjáteremtő. Seben István tésében mások korszerű tapasztalatait, a pszichológia, a szociológia és más tudományok eredményeit. Az urbanizációs robbanásról szólva Frenkl felügyelő megállapította, hogy evangélikusok tízezrei kerültek új környezetbe, váltak gyö- kértelenné, küzdenek beilleszkedési nehézségekkel. Őket megtalálni, segíteni, beépíteni a gyülekezeti közösségekbe hallatlanul fontos feladat. Különösen fontos a gyermekek, az ifjúság elérése, igényeiknek, koruknak megfelelő alkalmak szervezése. Váljanak gyülekezeteink valóban pásztoraivá a területükön élőknek, odaérkezőknek. KÖZEGYHÁZ Közegyházi feladatok között hálával említette meg az új Akadémiánk alapkőletételét, valamint szólt a fasori gimnáziumról. Ez utóbbival kapcsolatban hangsúlyozta: nagy kérdés, nagy kérés ez, nem követelés... Az iskola, a teológus-utánpótlás gondozásától kezdve, a közművelődési, kultúrpolitikai feladatok megoldásán keresztül, a múlt értékeinek és a jövőkutatásnak, a prognosztikának az összekapcsolásáig ilyen erjesztője lehetne az egyházi közéletnek, egyházi és világi intézményrendszerek kapcsolatának, melynek távlatait nemcsak egyházunk, hanem népünk életében sem tudjuk felmérni. Mint mondotta - reményeinket erősíti, hogy egyházunk kezdeményezését az állami szervek kedvezően fogadták. Egy folyamat részesei vagyunk, ebben a folyamatban szeretnénk továbbra is feladatot vállalni. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Hangsúlyozta továbbiakban kapcsolataink fontosságát a határainkon kívül élő magyar evangélikusokkal, általában a külföldi magyar keresztyén közösségekkel. Hivatkozott állami politikánkra, mely vállalja a közösséget a külföldi magyarsággal. MISSZIÓ - DIAKÓNIA- PRÓFÉTAI SZÓ A legtágabb körben, a világban végzendő feladatainkról szólva hitet tett a felügyelő az egyház misz- sziói küldetése mellett. Az egyház elveszti identitását, ha lemond a misszióról, ha bezárkózik templomaiba és utóvédharcokat folytat, ha elhárítja magától az örök üzenetet - mondotta. - Szeretném, ha egyházunk a nemzeti, társadalmi egészségmegőrző programban tradíciói, ereje, hite, tudása alapján méltóképpen részt tudna venni. TÁRSADALMI FELELŐSSÉG A múltba tekintve próbálta- meg az új felügyelő az egyház sajátos küldetésének mondanivalóját megfogalmazni. Egyházunk is felelős azokért a súlyos gondokért, amelyek ma népünk életét, többek között egészségszintünket meghatározzák. Egyházunk képviselői is ott ültek azokon a különböző tanácskozásokon, amelyen a később kudarcot eredményező intézkedések születtek, és ha nem ültek ott, akkor siettek egyetértésüket kifejezni. Azok közé tartozom, akik vallják, hogy az egyháznak jelentős társadalmi-politikai felelőssége van a nép iránt, amelynek körében szolgál. A jövőről beszélve Frenkl felügyelő elmondotta, hogy még nagyobbak a lehetőségeink. Nem tagadva az elmúlt negyven év egyházi életének értékeit, új korszakban, új egyházi magatartásra van szükség, ami valójában a legősibb magatartást, az igaz beszédet és az igaz cselekvést igényli. KÖSZÖNET SZAVA Végül Frenkl felügyelő székfoglalójának zárszavában megköszönte az egyházkerület gyülekezetei részéről megnyilvánuló bizalmat, szeretetet és várakozást. KÖSZÖNTÉSEK Dr. Nagy Gyula püspök-elnök köszöntése Mélyen tisztelt Egyházkerületi Közgyűlés! Kedves Vendégeink! Egész Magyarországi Evangélikus Egyházunk: gyülekezeteink és egyházmegyéink, lelkészeink és minden munkatársunk nevében őszinte örömmel és nagy reménységgel köszöntőm dr. Harmati Béla püspök és dr. Frenkl Róbert egyházkerületi felügyelő szolgatársaimat az immár közös egyházvezetői szolgálatban. Kétéves, rendkívül megpróbáló, fájdalmas időszak után £>éli Egyházkerületünk gyülekezetei az elmúlt nyáron nagy bizalommal és egyetértéssel választották meg az új püspököt és egyházkerületi fel- folytatás a 3. oldalon)
