Evangélikus Élet, 1987 (52. évfolyam, 1-52. szám)

1987-01-25 / 4. szám

Evangélikus Élet 1987. január 25. #-RÖL & „Akkor eljönnek napkeletről és napnyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek az Isten országában'’ - Lk 13,29 VASÁRNAP - „Hű az, aki elhív titeket” - IThessz 5,24 (2Sám 7,9 - Mt 8,5-13 - Zsolt 67) - Egyet nagyon érdemes komolyan venni ma: amikor Isten elhívott bennünket - a keresztségünkkor - az ő országába, azóta is hűségesen mellettünk van, hívo­gat és munkálkodik, hogy oda is érjünk. Mellettünk van mindenütt, amerre csak járunk, élünk és va­gyunk. HÉTFŐ - „Akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel” - Mt 24,30 (Zak 12,10 - Ézs 19,19-25 - Róm 3,1-20) - Isten hűséges hívo- gatásának célja az, hogy reménységünk beteljesedé­seként lássuk meg Jézust, amikor eljön az ég felhőin. Már előre le kell vetnünk reménységünknek azt a hamis részét, hogy az örömnap lenne! A bűn tényé­vel szemben akkor feszül igazán Jézus hatalma és dicsősége. Ezért a jajgatás - de ezen át vezet a dicső­ségmondás! KEDD - „Ettől fogva tanítványai közül sokan visz­I szavonultak, és nem jártak vele többé. Jézus ekkor megkérdezte a tizenkettőtől: ti is el akartok menni?” I I Jn 6,66-67 (Jer 18,14-15 - Jn 4,46-54 - Róm 3,21-26) - Jézussal lenni - új gondolkodást, értéke­lést kíván tőlünk! Ez az új értékrend nem mindenben I egyezik a várakozásunkkal. Lehetőségünk van a I szakításra is. De Jézus mellett maradni nem termé­I szetes. Jézus kérdése is jelzi. Ma megkérdezettek vagyunk mi is... SZERDAI - „A százados kérte Jézust: Uram, a szol- I gám bénán fekszik otthon és szörnyű kínjai vannak. I Jézus így szólt hozzá: Elmegyek, és meggyógyítom” - Mt 8,5-7 (Ézs 26,16 - Jn 4,15-26 - Róm 3, 27-31)- Saját bajával ki-ki könnyebben keresi meg Jézust, I mint a másik ember kínját látva. Az egymásra bí- I zottságunk azt jelenti, hogy Jézustól kérhetek má­soknak is gyógyulást. Az életúton se egyedül hala­dunk, tehát Isten országába se egyedül érkezünk! Adjon ez biztatást a kérésre, de a válaszért való örömre is! CSÜTÖRTÖK - „Senki sem szolgálhat két úrnak” - Mt 6,24 (lKir 18,21 - Lk 4,22-30 - Róm 4,1-12) - Isten és a bűn ura között választanunk kell! E dön­téshez azonban mindkét urat ismernünk kellene. Isten Jézusban ismertette meg magát! A bűn ura azonban állandóan változó csalóka álarc mögé rejti magát. Sose tudjuk kellően megismerni. - Jézus sza­va - mint Illésé is! - döntésre hív: vagy-vagy! PÖ4TEK;- „Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy meglássák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál” - Jn 17,24 (Zsolt 90,16 - Ézs 45,18-25 - Róm 4,13-25) - Jézus tudja, milyen az Isten országa. I Ismeri, hiszen onnan jött a földre. Ezért tanította j övéit arra is, hogy ők is ismerjék. Jézus azonban J azért imádkozik most, mert nem egyedül akar visz- j szatérni, hanem övéivel együtt. Müyen nagy kitünte- t tés és szeretet ezt tudni: Jézus imádságában azt be- j szélte meg Istennek, hogy ott lehessünk vele és lát- J hassuk dicsőségét a maga teljességében! SZOMBAT - „Benne nincs változás, sem fénynek és 1 árnyéknak váltakozása” - Jak 1,1? (Ézs 60,19 - Jn j 4,5-14 - Róm 5,1-5) - Isten maga a világosság: S tehát annak forrása is. A változó fény világunk ^ fizikai rendje. Isten fénye, éltető világossága állandó! g - Azt példázza ez, hogy Isten szeretete, jósága és I bölcsessége olyan változatlan érték életünk számára, ] hogy ehhez képest minden más érték olyan mint a j halványan visszatükröződő fény. Detre János ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1987. Január 25-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. orgonazenés áhítat (Ta- kácsné Kovácsházi Zelma). Fasor de. 11. (úrv.) Szir­mai Zoltán, du. 6. (úrv.) ifjúsági. Üllői út 24. de. fél • II. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kál­mán u. 28. de/11. Rédey Pál. KAbánya de. 10. Fabiny Tamás. Vajda Péter n. 33. de. fel 12. Fabiny Tamás. Zugló de. II. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. Ke­repesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Szabóné Mátrai Marianna. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Huszti Kálmán. Vád út 129. de. negyed 10. Zoltai Gyula. Frangepán u. 43. de. 8. Bachorecz Katalin. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nágy Erzsébet. Sorok- sár-Újtelep de. fel 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlő­rinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fel 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle- telepde. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota kistemplom de. 10. Bolla Ár­pád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél II. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Inotay Lehel. Rá­kosliget de. 11. Inotay Lehet. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Bozóky Éva. Torockó tér de. fél 9. Vető István. Óbuda de. 10. Káposzta Lajos. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. II. Takács József, du fél 7. Urban Eszter. Pesthidegkút de. fél 11. Modori u. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Német­völgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. Rozsé István. Budaörs du. 3. Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Vízkereszt utáni 3. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti isten- tisztelet oltári igéje: Rm 12, 17-21; az igehirdetés alapigéje: Mt 8,14-17. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1987. február 22- én vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet: Pintérné Nagy Erzsébet, pesterzsébeti lelkész. Gyarmathy Irén A templomépítők A sötét éjszaka feketén ölelte kö­rül a kis csapatot. Elcsigázott, fá­radt emberek botorkálva, egymás kezét fogva mentek az éjszakában. Vezetőjük egy fiatal lelkipásztor. Minden szava bátorítás, buzdítás.- Már nem tart soká! Velünk az Isten! így szólt hozzájuk, pedig tud­ta, hogy nagy feladat vár valameny- nyiökre. Új otthont teremteni, új templomot építeni. Hátranéz a kis csapatra, mosolya, biztatása új erőt önt a csüggedni készülő emberekbe, akik otthonukat elhagyva olyan vi­dékre igyekeznek, ahol hitükről nyíltan tanúbizonyságot tehetnek. Es útjukat siker koronázza. Tab és Csaba puszták akkori birtokosai, Majthényi György és Merey Zsig- mond földbirtokosok megengedik, hogy itt „Jó falut alapítsanak, a két pusztát szabad tagul használhas­sák." így indult él Tab község, a tabi evangélikus gyülekezet élete. Nehéz helyzete volt akkor a magyar pro­testantizmusnak. Ez azonban nem csüggesztette el őket, sőt, fokozta erejüket és hamarosan felépül az első imaház. Korabeli feljegyzések szerint ez az imaház leégett. De a tabiak nem soká maradtak temp­lom nélkül. A leégett imaház helyén új épül, amely hamarosan kicsinek bizonyul, azért meghosszabbítják és tornyot építenek melléje. 33 évig állt a megnagyobbított templom. De mintha Isten próbára akarná tenni őket! Az egész falut felemésztő tűzvész hamuvá ham­vasztotta a templomot is. A temp­lom belseje teljesen a tűz martaléka lett, a harangok megolvadtak. Megint itt állt a gyülekezet temp­lom nélkül. De miközben az üszkös gerendákat szétdobálják, valaki megszólal:- Építsünk új templomot! - Épít­sünk új templomot! Es máris épül az új templom. Mert valamennyien egyek voltak egy akarattal. A munkából minden­ki kivette részét. Megépült a templom. Fehérsége messze világított a falu felett, fa­padjai simák, egyszerűek, oltárá­nak dísze az imádkozó Krisztus ké­pe, a biblia és a kereszt. Az Isten­ember, az ige és a megváltás fennsé- ges együttese. A mélyen előreugró kóruson kicsi orgona, hangja hozzásimul a gyüle­kezet énekéhez. „Te vagy remé­nyem sziklaszála... ne csüggedj el kicsiny sereg... E világ minden ör­döge, ha elnyelni akarna minket meg nem rémítene, mirajtunk nincs hatalma. Es fenn, a toronyban a haran­gok. A megolvadtak helyébe került újak, de a haza hivó szavára ezek I is leszálltak a haranglábról és a gyülekezet megint újat vett a he­lyükbe. Valóban, templomépítő ez a tabi gyülekezet. Az én emlékemben úgy él a tabi evangélikus templom, mint a falu fölé emelkedő fehér köntösbe öltöz­tetett béke vára. Amikor az idegen a vonatról leszáll, tekintete a to­ronnyal találkozik. Hosszú a falu, kanyargósak az utcák, egyetlen megtéveszthetetlen pontot lát csak: a templomtornyot. Ez vezeti, ez mu­tatja neki az utat. A falu közepén áll az evangélikus templom. Nagy, vaskapuval zárt udvar öleli körül, mintha el akarná zárni az utca zajától. Mindig boldo­gan igyekeztem a templomba. Arra gondoltam, hogy Isten házába lé­pek, ahol nincs különbség közöt­tünk, valamennyien csak emberek vagyunk és csak abban lehetünk kü- lömbék egymásnál, hogy kinek van mélyebb hite. Ezt pedig egyedül Is­ten döntheti el. Nem nagy ez a templom, nem művészi alkotás, de nekem legked­vesebb az egész világon. Amíg csak visszaemlékszem, mindig hajlott hátú, öreg ember volt a harangozó. Helye a szószék melletti kispad volt. Reszkető kézzel nyitotta ki az oltárrács ajtaját, csoszogva vitte vé­gig a perselyt. Es valahányszor újra hazamentem, mindig új embert ta­láltam a kispadon... Megint elment valaki közülünk - gondoltam. Az­tán végignéztem a padsorokon. Az elsőben ülő presbiterek közül min­dig hiányzott valaki. - Tudtam, ho­va mentek a régiek, kerestem hát az öregek helyébe került fiatalokat. A tegnap még iskolás leánykák ma már viruló hajadonokként ültek a felnőttek között. Aki nemrég még virágos kendőt kötött a fejére, az idén már hátrahúzódott a padsor­ban. A kórus pelyhe sállá legényei lekerültek a férfiak mellé. Körülnézek a templomban. A ré­gi kövek helyett újakat vett a gyüle­kezet, a mennyezet repedezéseit ki­javították, a díszek aranya új fényt kapott, oltárára új terítő került. Orgonájáig felhangolták, hangja újult erővel kíséri a hívek énekét. Múlnak az évek, fogynak a régi emberek, de a templom itt áll szik- laszilárdah, ahogyan alapjait az ősök lefektették. Es ha a vakolata újra lehullik, ha a falai újra megre­pedeznek, új nemzedék, áll védőn mellette és nem hagyják pusztulni azt, amit őseik szeretete rájuk ha­gyott. Minden elmúlik, de Isten szava meg nem dőlhet. Falvak pusztulnak el, családok halnak ki, de új csalá­dok új falvakat alapítanak és első filléreikből megépül a templom, mert az ember nem élhet Isten nél- ■ kü(. Házába megpihenni vágyik a zaklatott szív. Harangja hívoga- tóan feléd kondul és elindulsz szava után. Fehér falai nyugtatják szíve­det, lelkipásztorod Isten szavának tolmácsolója. A templom Isten hajléka. Édes­anyád boldog örömében a templom­ba visz, hogy megköszönje életedet. Felépülése után első útja a temp­lomba visz. Hited mellett első[ bi­zonyságtételedet ott mondod el. Boldogságod nem teljes, ha nem ál­dották meg Isten házában. A temp­lom szorosan hozzátartozik az éle­tedhez, ahogy' Istened is. A templom Isten hajléka. Felké­szültél-e arra, hogy lehajtott fejjel, bűneid tudatában lépj be. Méltónak tartod-e magad arra, hogy a hajlé­kába léphess? Gondoltál-e arra, mit tennél, ha egyszerre előtted állna Isten? Mit mondanál néki? Sugárzó jóságát kibirná-e tekinteted? Nézd meg falud, városod templo­mát. Az emberiség egyik legszebb vágya valósult meg abban, hogy Is­tennek hajlékot emeljen. Nézd meg a templom tornyát. Mintha egy só- várgó ember lenne, aki a magasba néz, felnyújtva két karját, erősen fogja a keresztet. Bensejében búgó orgona örömöd, bánatod kísérőze­néje. A harangok hívogató hangja hozzád ér, zaklatott szived átveszi ütemüket és elindulsz a templom felé^ Epítettél-e magadban Istennek templomot? Lelked orgonáján fel- hangzanak-e új korátok? Harango­zó piros szíved dobbanása szüntele­nül zúgó harangszó-e? Biztos kézzel tartod-e a keresztet? A magasba bírod-e emelni vagy súlyától meg­hajlik a hátad? Ha még nem építettél Istennek templomot, jöjj velem. Nézd, nekem sincsen kincsem és mégis templomot építek nem lesz díszes, csak fe­hérre meszelt. Lehet, hogy egy éle­ten át kell építenem, de Isten egy­szer eljön az én templomomba is és amikor az én templomomba lép, fel- búg lelkem orgonája, megkondul- nak a harangok és én boldogságtól könnyes szemmel borulok eléje, legdrágább kincsemet, az életemet adom neki. Isten? Isten! mondom majd néki és ebben az egy szóban benne lesz minden mondanivalóm, amire egy egész életen át készültem. Elmondok egy történetet ! Neveden hívtalak Füst a tizedik emeleten. Tűz van! Balsejtelmem nem képzelő­dés, a tűzoltók szirénázása „hitele­síti” a valóságot. Mindenki tudja a dolgát. Szak­emberek a tűzoltók. Nincs felesle-/ ges szó, se mozdulat. Egy a cél 4 menteni a menthetőt, akár élet, akár anyagi. Rohanó emberek, meg ácsor­gók, no meg „hivatásos” sopánko- dók. Találgatok és okosak, jól ér­tesültek és mindent tudók egy­aránt megtalálhatók a nézők „tár­sadalmában”. A lépcsőház külön fejezet. Ott férfiak, nők és gyermekek rohan­nak lefelé. Közben szirénázó autók jelzik a rendőrség, a mentőautók érkezését. Mindenki itt van. Min­denki készenlétben áll. Érdekes, ebben a forgatagban jut eszembe, ezek a hivatások mind szolgálatot teljesítenek. Sem a rendőr, sem az orvos, sem a tűzol­tó nem munkába megy, hanem szolgálatba. Vajon, miért? A szolgálat megfizethetetlen. Ami az életet védi, az megfizethe­tetlen. 'Hisz, ami itt történik, az nem annyit ér, mint egy órabér, vagy egy napszám. Ha kitüntetik őket, nem azt mondják - „köszönöm”, hanem ezt: „a dolgozó népet szolgálom!” Itt is itt van a szolgálat szava. Magán-egzegézisemet megsza­kítja egy látvány. Egy 12 év körüli gyerek az ab­lakban. A füst és a lángok fogságá­ban. Erre is van megoldás. A tűzoltóknál ilyen esetre is van megoldás. Előrántják az ugrómat­racot. Vállra kapják. Kifeszítik a hihetetlen mélység alatt a beton úttest fölött. Máris kézben a kézi hangszóró.- Ugorj! Istenem, milyen vésztjósló e fér­fihang.- Ugóóóórj! Milyen kétségbeejtő a vékony gyermekhang!- Neeeeem ...! Megismétlődik a dialógus. A kép változatlan. A görcsös ka­paszkodás az ablakfélbe. Valaki tudja, hol dolgozik az édesanya. Rohamkocsin hozzák. Most az ö kezében a technika csodája.- Angelika! Ugóóóóij! Egy élménnyel gazdagabb va- gyofc, s egy gonddal többem van, amikor támolygok hazafelé.- Istenem! Miért csak életve­szélyben engedelmeskedünk? A hétköznapokban pedig nem mozdulunk! Káposzta Lajos mm w HÍREK llllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllH W Az új párizsi evangélikus püspök az 54 éves Marc Chambron lett. Az egyházkerület zsinata november 15-én választotta meg, hivatalát júniusban veszi át Edouard Kienertől, aki nyuga­lomba vonul. Marc Chambron részt vett a Lutheránus Világszövetség Kommunikációs Osztályának megala­kításában, majd annak vezetője volt 1984 őszéig - fontos szerepe volt a bu­dapesti nagygyűlésen. Eredetileg refor­mátus lelkész volt, és csak jelenlegi szolgálati helyén avatták evangélikus lelkésszé 1984-ben. - A Franciaországi Evangélikus Egyháznak két egyházke­rülete van, Párizsban és környékén 12 ezer, Montbéliard-ban pedig 40 ezer taggal, a püspököket (inspecteur) 5 év­re választják, újraválasztás is lehetsé­ges. Marc Chambron 1984-es magyar­országi tartózkodása idején baráti kap­csolatba került egyházunkkal és több gyülekezetünkkel. Munkatársaival együtt a Világgyűlés alkalmából egy egész napot töltöttek a Dunaharaszti gyülekezetünkben. A stájerországi evangélikus szuper- intendencia és a szlovén evangélikus egyház lelkészei az elmúlt év őszén négynapos közös lelkészkonferenciát tartottak. Szlovéniában, Muraszomba­ton és környékén. Az osztrák vendégek több gyülekezetben is szolgáltak. (Ju­goszláviában három evangélikus egy­ház található, a szlovéniainak körülbe­lül 15 ezer tagja van) (Saat - szp) Az osztrák evangélikus és református egyház közös zsinata az elmúlt év novemberének végén tar­tott ülésén számos kérdéssel foglalko­zott. Tárgyalta a segédlelkészek alkal­mazásának rendezését; az ezzel kapcso­latos kérdéseket további tisztázás céljá­ból az illetékes bizottságokhoz utalta. Az egyháznak a házassággal kapcsola­tos állásfoglalás-, illetve szabályrende­let-tervezetét véleményezés céljából megküldik a gyülekezeteknek. A terve­zet célja az egyházon belüli jogi tisztá­zás és egységes gyakorlat kialakítása, különös tekintettel a lelkészi alkalma­zottakra. A zsinat felhívta a gyülekezeteket és az egyházi szerveket, munkálkodjanak a környezet védelméért, a helyes, etikus magatartás kialakításáért. Hasonló fel­hívással fordult az állami szervekhez és a pártokhoz a megfelelő intézkedések megtételéért. - A zsinat egyetértéssel fogadta azt a javaslatot, hogy az egy­ház teológiai szempontból foglalkoz­zon az osztrák semlegesség kérdéseivel, és az egyházi békekezdeményezések eb­ből adódó lehetőségeivel. - Az említet­teken kívül többek között a teológiát végzettek részmunkaidőben történő al­kalmazásával is foglalkozott. Az evangélikus egyház zsinata új, egységes esketési liturgiát fogadott el, az elkövetkezendő években pedig az agenda-bizttság felülvizsgálja az isten- tiszteleti rendet. - A református egyház zsinata pedig békenyilatkozatot foga­dott el. (Ausztriában az evangélikus egyháznak körülbelül 380 ezer, a refor­mátus egyháznak 17 ezer tagja van, szervezetük részben közös, így van kö­zös zsinat is.) (Saat - szp) W AI EMÉNYEK Január 25-én délután 6 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Sirák Péter Bach, Liszt, Gárdonyi műveket orgonái MEGJELENT! Koren Emil: Testvéreink északon A finn-magyar egyházi kapcsolatok története képekkel illusztrálva Ara: 120,- Ft Kapható, megrendelhető Sajtóosztály u n ko n MEGJELENT! Befogadtatok! (Diakóniai képeskönyv) Ára: 90,- Ft Kapható, megrendelhető Sajtóosztályunkon Békéscsaba A gyülekezetben Csepregi András és Halasi László teológusok szuppliká- ciós szolgálatot végeztek. A gyülekezet ebből az alkalomból 30 150 Ft ado­mánnyal támogatta lelkészképzésün­ket. Köszönjük a gyülekezet áldozat­kész szeretetét. Kiskőrös A szokásos őszi szupplikációs szol­gálatot Koczor György és Menich Sándor teológiai hallgatók végezték el a gyülekezetben. A lelkes gyülekezet ebből az alkalomból 53 645 Ft értékű készpénz és természetbeni adománnyal támogatta Teológiai Akadémiánkat. A kimagaslóan szép adományért a gyülekezetnek hálás köszönetét mon­dunk. Mezőberény I.- A gyülekezetben és Gyomán ige­hirdetéssel, a szeretetvendégségen elő­adással szolgált dr. Vámos József teo­lógiai tanár. Kaposvár Kieb János, a kaposvári gyülekezet hűséges presbitere és felesége Taubert Mária az esztendő utolsó vasárnapján az istentiszteleti gyülekezet közösségé­ben ünnepelték házasságuk 50. évfor­dulóját. A sok próbával meglátogatott házaspár a család és gyülekezet tagjai­val együtt vett úrvacsorát és Isten iránti hálából 1000,- Ft-ot adományozott a templom renoválására. Halálozás Dr. Lengyel Pál, ny. győri középis­kolai tanár súlyos betegségben, 65 éves korában a győri kórházban elhunyt. Végakarata szerint a szülőföld temető­jében, Sitkén volt 1987. január 4-én a temetése. A feltámadás igéjét Rm 14,7-9 alapján Mesterházy Sándor ny. ev. lelkész hirdette a gyászoló gyüleke­zetben,. .. „akár élünk, akár halunk, az Úréi vagyunk ...” Apróhirdetés Fiatal keresztyén régi hitmélyítő könyveket és füzeteket vásárolna. „Elő víz” jeligével, vagy 346-455 tele­fonon. Esküvőkről, keresztelőkről VIDEO rendelhető. 9-től 12-ig 184-083, levél­ben: 1041 Bp., Deák F. u. 9. UNI- FOTO. Telek eladó. Erdőkertesen 200 négy­szögöl zártkert. Üres telek szép helyen, buszmegálló­tól 400 méterre. Ár: 50 000,- Ft Érdeklődés: I. Attila u. 129. Házfel­ügyelőnél Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (877027/09) Nyomás: rotációs ofsz'etnyomás 86.60086 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA igazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hirlapkézbesltö postahivatalnál, a hirlapkézbesitőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk vissza!

Next

/
Oldalképek
Tartalom