Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-02-23 / 8. szám

Evangélikus Elet 1986. február 16. „Álért jelent meg az Isten Fia, hogy lerombolja az ördög munkáit’’ (ÍJn 3,8b). VASÁRNAP - ..Ha megváltjuk bűneinket, hű és igaz ö: i megbocsátja bűneinket, és megtisztít bennünket minden ■ gonoszságtól” (ÍJn 1,9 - Jób 25,5-6 - Mt 4,1-11 - Zsolt I 91). Ez az ige figyelmeztet: ma igazán siessünk az úrvacso- I rai oltárhoz. Szükségünk van erre a Krisztus közösségre! I A nagyböjti idő a feltámadott és élő Jézus Krisztushoz I vezet, az ő halálának győzelmén keresztül. Az értünk élő I Úr vár ma minket, „amint vagyunk, sok bűn alatt", hogy ; átvegye, amit mi úgyse bírunk hordozni, és nekünk adja az | ö megbocsátó szeretetét, ami elég életünk megtisztításához. NÉTFő[- „Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton I kell járnod” (Zsolt 32,8 — Zsid 4,1 — Jak 4,1-10 - Un t 4,7-16a). Sok függ attól, mit várunk, mit kérünk Istenünk- I töl ebben a megcsendesítő egyházi időszakban. Sok utat J bejártunk már haszontalanul, megszegényedve, kudarcok­ba fulladva. Csak meg ne keményedjünk emiatt! Mint akik í! már túlvannak az útkeresésen. - Fogadjuk el, Istennek még | egészen új tervei is vannak velünk, hetvenévesen és ágyhoz I kötötten is. Ha alázatosan kétjük őt, meg fogjuk látni \ továbbmenetelünk irányát. Ezt ígéri! KEDD - „Közel van az Úr a megtört szívűekhez” (Zsolt 1 34,19 - Jel 2,9 - Rom 6,12-14 - Un 4,16b—21). Amióta Jézus megváltói életével megnyitotta a mennyet, Isten mindenhol és mindenkor közel van az emberhez. A hit 1 számára csupán karnyújtásnyira! - Mégis, aki figyeli Jézus ; mozdulatait, azt veszi észre, hogy van némi „részrehajlás” I Istennél. Mintha azokhoz hajolna legközelebb, akiket „öz- > vegyeknek és árváknak”, vagy „az én kicsinyeimnek” ne- | vez. Ha pedig valaki még ezt is elmondja neki: „távozz | tőlem, mert én bűnös ember vagyok”, azt egészen magához I öleli... SZERDA - „Abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait” (Un 2,3 - Ezs 1,3 - Jak 1,12-18 - Un 5,1-8). Két ember közössége is azon múlik, hogy mennyire veszik komolyan egymás gondolatait: ter­veit, szándékait, kívánságait. - Ha mi rendszeresen úgy tesszük le a Bibliát, ahogy felvettük, úgy megyünk haza a templomból, ahogy odamentünk, akkor Isten nem jutha­tott szóhoz együttíétünkben. Ilyenkor nem tudunk ma­gunk előtt sem elszámolni: mi értelme van ennek a bibliá­zásnak és templomozásnak. Ha viszont Isten igéje irányítja gondolatainkat és tetteinket - akkor már mások is észreve- hetik, ennek az embernek valóban van Istene. CSÜTÖRTÖK - „Ha így szeretett minket az Isten, akkor mi is tartozunk azzal, hogy szeressük egymást” (Un 4,11 - lMóz 4,9 - 2Kor 6,1-10 - Un 5,9-12). Ahány kereszt található a templomokban, a lakásokban, útszélen és nyakláncon hordva, az mind azt hirdeti nekünk: így szere­tett minket az Isten! - Sokszor mondják: „Kár annyit beszélni a szeretetről, megkopott, meggyalázott szó az”. Bizony, sok ilyen tapasztalatunk van, ha csak magunkat nézzük. Jézus Krisztus keresztje viszont azt üzeni, hogy semmit se gyengült és kopott meg Isten ereje, amely az ő szeretetében van közel hozzánk, annyira, hogy minket is szeretetre visz, még ellenségeinkkel szemben is. Tudja ezt, aki él vele! PÉNTEK - „Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás ré­szesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra” (Zsid 3,1 — Zsolt 100,3 — Lk 22,31-34 — Un 5,13-21). Sok apostol, sok igehirdető és bizonyságtevő, sok pap és főpap között kell keresnünk és rátalálnunk az élő Igére, az üdvözítő Krisztusra. 0 mindig emberi tanú­kon keresztül jön hozzánk, de egyetlen prédikátor, a leg- | szentebb életű tanú sem azonos ővele! Aki nem fárad bele abba, hogy minden igehirdetéskor túlnéz a prédikátoron az egyház Urát keresve, az mennyei hívásban részesül, az egyetlen Főpap szájából, aki a keresztre feszített és feltá­madott Krisztus. Csak őt érdemes követni! SZOMBATI - „Az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jócselekedetekre teremtett, amelyeket előre elren­delt az Isten, hogy azok szerint éljünk” (Ef 2,10 - Hős 11,3 - lMóz 3,1-19 - 2Jn 1-13). Ez a mi kiváltságunk! Vigyázva mondom: ez a mi többletünk! így lesz életté az apostoli bizonyosság: „Krisztus mibennünk!” így lesz az evangé­lium sokak öröme! Ha látják a mi jó cselekedeteinket, és ezért (!) kérdeznek a mi Krisztusunk után. - Mi nem hitelesíthetjük Megváltónkat, de amit ő cselekszik álta­lunk, az a szeretetben alkotó Istent dicséri. Akkor is, ha sok közömbös és érteden arc néz ránk. Viszont jó néhá- nyan éppen az életfolytatásunkra kiváncsiak. Simonfay Ferenc Evangélikus egyházunk lelké­szeinek képzése a budapesti Teoló­giai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kér­vényüket az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve, az Akadé­mia Dékáni Hivatalának (Buda­pest XIV., Lőcsei út 32. 1147) 1986. június 10-ig nyújtsák be. Az akadémiai felvételi kérvény­hez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyít­vány, 2. a legmagasabb iskolai vég­zettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyít­vány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalko­zását és keresetét, ill. szociális vi­szonyait feltünteti, 4. orvosi bizo­nyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányok­ra és lelkészi pályára alkalmas, 5. keresztelési bizonyítvány, 6. kon­firmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelme­ző családi és társadalmi körülmé­nyeit, valamint a lelkészi szolgálat­ra jelentkezés okait, 8. esetleg egy­házi működésről szóló bizonyít­vány. - A felvételhez szükséges az illetékes lelkész bizonyítványa, mindenesetre annak a lelkésznek ajánlása a jelentkező lelkészi pályá­ra való alkalmasságáról, aki a fo­lyamodónak az utóbbi időben a lelkipásztora volt. - Ezt a bizonyít­ványt a lelkészi hivatal a kérvény­nyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányo­kat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolat­ban is lehet mellékelni. A másolatot . a Könyv is Élet, és él, mint az Ember - igy él: emberben könyv s a Könyvben az Ember.” (Tóth Árpád) Szép Kiadású, gondosan összeállí­tott mini-könyvek sorakoznak íróasz­talomon: a Ságvári Endre Nyomdaipa­ri Szakközépiskola tanulói készítették érettségijük alkalmával. Kiskönyv so­rozatukat Babits Mihály emlékére Indí­tották el, aki a század elején Iskolájuk­ban tanított. Ha ebekre a kis irodalmi- történelmi értékekre nézek, több mint fél évszázaddal ezelőtti diáklányok ha­sonló, kezdeményező munkája jut eszembe. A Deák téri Evangélikus Leánygim­názium - akkor még Evangélikus Le­ánykollégium néven Ismert - elődjében a diáklányok ugyancsak egy kis könyv kiadásával örökítették meg érettségijü­ket s az Iskolában eltöltött nyolc esz­tendő emlékét. Károli Gáspár: Két könyv-ét jelentettük meg. (Magyar iro­dalmi ritkaságok. Szerkeszti: Vajthő László. V. szám.) Milyen csodálatos dolog volt, hogy egy-egy napra beül­hettünk a Széchényi Könyvtár akkor „egyházi használatra” megjelölés­sel egyházközségi lelkész is hitele­sítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. Az Akadémia hallgatói kötele­zően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kap­nak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösz­töndíjban is részesülhetnek. A Felvételi bizottság döntését felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról a Dékáni Hivatal kel­lő időben értesíti a jelentkezőket. A Felvételi vizsga anyaga a követ­kező: írásbeli zárthelyi dolgozat után szóbeli vizsga következik, mind­kettő a következő anyag ismereté­ből áll: 1. Általános bibliaismeret (a négy evangélium és Mózes öt könyve), 2. Luther Márton Kiská­téja, 3. Énekeskönyvünk Luther- énekei, 4. A „Hitünk-életünk” cí­mű hittankönyv, valamint dr. Prőhle Károly: Az Evangélium igazsága c. tankönyv anyagának ismerete, 5. Dr. Fabiny Tibor: Egyházismeret c. jegyzet, amelyet kérésre megküldünk. 6. Az Evan­gélikus Élet, a Lelkipásztor, a Theologiai Szemle és a Diakonia 1984. és ez évi anyagának vázlatos ismerete, 7. A magyar történelem, 8. Magyar nyelv és irodalom. A fenti anyaghoz esetleg szüksé­ges segítségért a jelentkező fordul­jon bizalommal gyülekezeti lelki- pásztorához. Kérjük a lelkészeket, hogy a fen­ti hirdetményt mielőbb, majd hús­vét ünnepén is olvassák fel a gyüle­kezetekben. még a Nemzeti Múzeum-i helyiségébe - tudós kutatók közé - és a nehezen olvasható, töredezett kéziratról másol­tuk, ugyancsak kézírással a nyomdai előkészítésre kerülő kis könyvet. Mun- kánk-adta élményeinkről rendszere­sen beszámoltunk kitűnő irodalomta­nárunknak, dr. Zelenka Margitnak. A kiadásra is mi, ill. szüléink adták össze a pengőket. Lexikonokban is megemlített munkánkhoz igazgatónk, dr. Bóhm (Bánkuti) Dezső Irt előszót. Károli Gáspár Szent Bibliája megje­lenése 350. évfordulója alkalmából Is­mételten megjelent a KÉT KÖNYV, ak­kor már a budapesti Evangélikus Le­ánygimnázium kiadásában, a Magyar irodalmi ritkaságok 50. köteteként. Sajtó alá rendezte és bevezetéssel el­látta Harsány! András. Előszót dr. Bán­kuti Dezső és Jablonovszky Piroska, a Leánygimnázium önképző körének el­nöke Irt. Igy lett egykori iskolánk az iroda­lomtörténetünk számára komoly érté­ket jelentő „kiskönyv” kiadója. Es öröm látni, hogy kezdeményezésünk­nek van folytatója a Ságvári Endre Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai kö­zött - Téglás János történelem-ma­gyar szakos tanár lelkes vezetésével: mini-könyveikben a magyar irodalom Felvétel a Levelező Teológiai Tanfolyamra A Magyarországi Evangélikus Egy­ház Teológiai Akadémiája felvételt hir­det az 1986 őszén kezdődő hároméves Levelező Teológiai Tanfolyamra. Vár­juk azoknak a gyülekezeti vezetőknek, presbitereknek és gyülekezeti munká­soknak jelentkezését, akik hitükben és ismereteikben jobban elmélyedve kí­vánják végezni gyülekezeti szolgálatu­kat. A Tanfolyam ideje alatt szeptember­től decemberig, ül. februártól májusig havi egy alkalommal kétnapds (szom­bat-vasárnapi) konzultációt tartunk az Akadémián. A félévi kollokviumok ideje január és június hó. A felvételi kérvényeket az Akadémia dékáni hivatalába (1147 Budapest, Lő­csei út 32.) 1986 május 10-ig kell bekül­deni. A kérvényhez a következő okmá­nyokat kell mellékelni: a) születési bizonyítvány; b) érettségi bizonyítvány; c) keresztelési bizonyítvány; d) konfirmációi bizonyítvány; e) gyülekezeti és lelkészi ajánlólevél; f) eddigi egyházi működésről szóló bizonyítvány; g) kézzel írott részletes önéletrajz, amely feltárja a jelentkező családi és társadalmi körülményeit, valamint a Tanfolyamra jelentkezés okait. A lelkészi ajánlólevelet, valamint a gyülekezeti presbitérium véleményét tartalmazó levelet vagy jegyzőkönyvi kivonatot, amely a jelentkező részletes jellemzését tartalmazza, az ületékes lel­kész a kérvénnyel egy időben külön levélben küldje el az Akadémia dékán­jának. A Felvételi Bizottság döntéséről és a Tanfolyamra vonatkozó részletesebb tudnivalókról levélben értesítjük a fel­verteket. "N legnagyobb értékeivel búcsúznak is­kolájuktól. Schelken Pálma /----------------------------------------\ Lu theránia Ének és Zenekar február 16-án du. 6 órakor a Deák téri templomban J. S. BACH MÜVEIBŐL kantáta-estet tart. Műsor: C-moll fantázia és fúga Christ lag in Todesbanden - 4. kantáta Négy böjti korálelőjáték Brich dem Hungrigen dein Brot - 39. kantáta Közreműködnek: Verebics Ibolya, Sánta Jolán, Mezei Róbert, Berczelly István Orgonái: Trajtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet: Pintér Károly A belépés díjtalan. L . j ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. február 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zel- ma, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 5. | szeretetvendégség (fasori református gyülekezeti te- I rém) Komjáthy Aladárné. Üllői út 24. de. fél 11. I (úrv.) Szabó Erzsébet (szuppl.) Karácsony Sándor u. I 31-33. de. 9. Szabó Erzsébet (szuppl.) Rákóczi át I 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. I (magyar) Szabó Erzsébet (szuppl.) Thaly Kálmán u. * 28. de. II. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vető Béla. I Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Vető Béla. Zugló de. 11. I (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. Kerepesi át 69. de. I 8. Szabóné Mátrai Marianna. Gyarmat u. 14. de. fél I 10. Szabóné Mátrai Marianna. Kassák Lajos a. 22. I de. 11. Reuss András. Vád át 129. de. negyed 10. I Bachorecz Katalin. Frangepán u. 43. de. 8. Bacho- recz Katalin. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep ' de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. 8. Ha­vasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Rákospalota Kls- templom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kósa László. Rákoscsaba de. 9. Kósa Pál. Rákosliget de. 11. Kósa Pál. Rákoskeresztár de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 3. szeretet- vendégség. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XVI. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Bucholich Márta. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkát de. fél 11. Bucholich Márta. Kelen­föld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi át 138. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Bu­dafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillagbegy de. fél j 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. I Böjt 1. vasárnapján az oitárteritő szí­ne: lila. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 4,1-11; az igehirdetés alapigé­je: ÍJn 3,5-8. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE- j LET A RÁDIÓBAN. 1986. február 23- t án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi rádió. Igét hirdet: Lehel László, Du- naharasztí lelkész, az Evangélikus Élet felelős szerkesztője. Roszik Mihályné Azok közé tartozik, akik az első kántorképző tanfolyamon vettek részt, 1949-ben. Egyházunknak ez volt az első próbálkozása, s akkor még Budapesten és 9 hónapig fog­lalkoztak a jelöltekkel. Peskó György vezette a tanfolyamot. „Menyasszonya voltam egy segéd­lelkésznek és arra gondoltam, hasz­nát vehetem kántori tudásomnak.” Ezen a tanfolyamon még igen alacsony színvonalon történt a kar­vezetés oktatása, a pedálozást pedig éppen csak elméletileg ismertették a tanulókkal. A súlypont a harmó- niumjátékra esett. Roszik Mihály­né, aki már mint nyugdíjas látja el a szolgálatot, szerencsés volt. Gyer­mekkorában zongorázni tanult, így nem okozott különösebb gondot a harmóniumra való átállás. Annál nagyobb problémát idézett elő, amikor az alberti orgonát felújítot­ták 1965-ben s normális pedállal látták el. Az emberi akarat azonban minden nehézséget leküzd. A papné megtanult pedálozni, s a gyülekezet életében háromszor változott ének­dallamokat művészi ihletettséggel tanította és tanítja. Hetente kilenc alkalommal ül az orgonapadra, régen a szlovák isten­tiszteleteket is kísérte. Legkedvesebb szolgálata mégis a karvezetés. 1969 böjtjén kezdte szervezni az akkor még csak 8 tag­ból álló kórust, ma közel 40-en gya­korolnak, hetente háromszor. Ja- nüártól húsvétig szinte minden va­sárnap gazdagítja az énekkar a li­turgiát, s gyakran vállalnak ven­dégszolgálatokat is. Temetéseken, esküvőkön fel­csendül a hangja, az istentisztelete­ken az orgona szakavatott megszó- laltatója. Mégis arra büszke, ha a három „M”-betűs - Miklós, Melit­ta, Márta nevű - gyermeke közül valamelyik odahaza tartózkodik és az orgonapadhoz ül. „Játékuk - vallja - különb, mint az enyém”.' Ilyenkor Isten iránti hála járja át szivét. Régen mögötte vannak az első lámpalázas idők, orgona és énekkar engedelmes eszköze a törékeny papnénak. A „Egy stuttgarti evangélikus gyülekezet kántoraként indult” A H-moll mise - Rillinggel Az elmúlt években számos H-moll mise előadást hallottunk - a Bach évben különösen is - templomokban és hangversenytermekben egyaránt. Mégis nagy várakozás és érdeklődés előzte meg a január 14-re a Zeneaka­démiára és 15-re a Kongresszusi Központba hirdetett H-moll misét, melyet ezúttal nyugatnémet karmester vezényelt. Helmut Rilling egy stuttgarti evangélikus gyülekezet kántoraként indult, és a keze alatt működő kórussal együtt nőtt híressé. Hazájában úgy tartják számon, mint a legjobb orató­rium-karmestert. Az értő magyar közönség kíváncsi volt, mi újat tud még mondani a H-moll misével, hiszen annyian oldották már meg ezt a felada­tot: a mü nagysága mindig egyszerre volt siker, az előadóknak pedig a legsikerültebb előadás után is hiányérzet. Rilling bizonyított. A közönség kritikus szemmel figyelt, hogyan vezényel, és kritikus füllel hallga­tott, milyen zene támad keze nyo­mán. De a zene hallatán eltűnt a kritikus figyelem, maradt a lenyű­göző muzsika, melynek hatása alá kerültünk mindannyian. Rilling képességei közé tartozik, hogy a két és félórás művet partitúra nél­kül vezényelte, úgy, hogy egyszerre tartotta kezében a legkisebb részle­teket, a hangsúlyokat, dinamikát, tempóárnyalatokat, és egyszerre mutatta a tétel teljes nagy ívét. Sőt: a tételek között alig hagyott léleg- zetnyi szünetet, így a mű pompás, nagy egésszé formálódott. Rilling azonban mindezt nyil­vánvalóan nem tudta volna megje­leníteni, ha nem áll rendelkezésére a hangszeresek és énekesek jóval átlagon felüli gárdája. A szólisták- gondos válogatás eredményeként- mind egyféle hangminőségűek voltak, világos, könnyű, barokk színezetűek, a tiszta intonáció nagy többletével. Ennek a. követel­ménynek tökéletesen megfelelt a szoprán szólistaként beugró Vere­bics Ibolya. A külföldön élő Há­mori Júliát az Agnus Dei tételben csodálhattuk meg. Armin Udo te­norja mindent nyújtott, amit e leg­magasabb zene megkövetelt: du­ettben az alkalmazkodást, szóló­ban a szöveg és zene legtermészete­sebb együvé tartozását. Gáti István szólója is a ritkán hallható nagy ellentetet foglalta magaba: basszu- sa világos volt és áttetsző. (A szó­listák közül ketten is a Lutherániá- ban kezdtek el oratóriumot éne­kelni!) A zenekar megválasztása is a le­hető legjobban történt: a Rolla Já­nos által vezetett Liszt Ferenc Ka­marazenekar eleve elkerülte a nagy szimfonikus hangzások kísértését. Az együttes közismert erényei: hal­latlan pontosságuk és egymásra fi­gyelésük ezen az előadáson is meg­mutatkoztak. A kedvvel való mu­zsikálás - amely oly ritka zeneka­rainknál - üdítőleg hatott. Nyilván Rilling is ezt érzékelte, mikor olyan sokat kívánt tőlük igényes mozdulataival. A karmester magával hozott há­rom trombitást. Ezek a karmesteri pálca vékonyságú trombitákon a legnehezebb részeket^ is kristály- tisztán játszották. Ha kellett, ezüs­tösen csilingelve az egész együttes fölött, ha kellett, pianisszimóban a többi szólamba beleolvadva. ^ A Magyar Rádió és Televízió Énekkara legjobb kórusaink közé tartozik. Énektechnikájuk magas szintű, a karéneklés minden mes­terségbeli ismeretének birtokában vannak. Akik azonban hallották már a lipcsei Tamás-templom fiú- kórusát énekelni, azok, ha Bachot hallanak egy kórustól, a lipcseiek hangzásbeli megközelítését kíván­ják hallani. A rádiókórus minden muzikalitása és karmesterre figye­lése ellenére sem tudta az igazi Bach-i oratórium hangulatot meg­teremteni. Erre a feladatra egy jól felkészített, fiatalabb énekesekből álló kórus jobban megfelelt volna. (Vannak ilyen kórusaink.) Ezen az emlékezetes -estén sok olyasmit hallottunk, amiről hosz- szan lehetne beszámolnunk. Le­hetne az előadásban érvényre jutó stílusirányzatok elemeiről beszél- pi^y^gy a reme^ül^ megfgra^á^t, rendkívül szuggesztíven ható téte­lekről szólani. De a zenét szavakba foglalni oly nehéz... A H-moll mise ezen az estén még nagyobbra nőtt szemünkben. Fen­sége és csodás szépsége új oldalak­ról mutatkozott meg. Rilling tehet­sége és lelkesedése pedig lázba ho­zott mindnyájunkat, előadókat és hallgatókat egyaránt. Trajtler Gábor HAZAI ESEMÉNYEK Február 23-án délután 6 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Virág Endre orgonái Házassági évforduló Dr. Fekete Zoltán országos felügyelő és felesége Serdült Irén házasságköté­sük 50. évfordulóját ünnepelték a faso­ri templomban a február 2-i istentiszte­lethez kapcsolódóan Szirmai Zoltán es­peres szogálatával. (Gál 6,2 - lKor 13). Varga József feleségével, Csizmadia Erzsébettel, népes családja körében ün­nepelték aranymenyegzőjüket a rákos- palotai gyülekezetben. „Uram ne vond meg tőlem irgalmadat! Szereteted és hűséged őrizzen szüntelen.” (Zsolt 40,12). Halálozás Túrmezei Jánosné, sz. Jakab Erzsé­bet a gércei gyülekezet volt papnéja 77. éves korában f. é. január 28-án rövid szenvedés után csendben elhunyt. Te­metése Nagykanizsán f. é. február 3-án volt. „A szeretet soha el nem fogy” /I Kor 13,8.” Bán Gábor nyugdíjas mérnök, a bu- dapest-fasori gyülekezet felügyelője életének 71. évében elhunyt. 18 even át töltötte be hűségesen felelős tisztét. Te­metése február 17-én, hétfőn du. Vi3 órakor lesz a rákoskeresztúri Újközte­metőben. „Légy hű mindhalálig.. Vida Sándor a nagyacsádi gyülekezet 20 éven át volt harangozója és templo­ma gondozója 82 éves korában elhunyt, Pápán temették el volt gyülekezete nagyszámú részvételével. A gyülekezet , gyászistentiszteleten emlékezett meg lüséges és szolgálatait pontosan végző szolgájáról. Gyermekei szép adomány­nyal örökítették meg édesapjuk emlé­két. „örvendez az én szivem az Úrban!” Simon Gyuláné született Horváth Ida az Evangélikus Élet buzgó olvasója, a mezőlaki gyülekezet áldozatokban hű­séges elöljárója 73. évében hosszan tar­tó betegség után csendesen elaludt. Te­metése január 15-én volt gyülekezete és a lakosság nagy részvételével. „Tudom, hogy az én Megváltóm él!” Helyreigazítás. Lapunk február 9-i szá­mában a második oldalon képcsere történt. Olvasóink szives elnézését kér­jük. Szerkesztőség Lapunk elmúlt heti számában megje­lent D. Bonhoeffer vers fordítói mun­káját Rejtő Mária végezte. Evangélikus Élet A Magyarország! Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő ás kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133-1302 ’ Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Üzem (867052/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60067 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN Igazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltö postahivatalnál, a hlrlapkézbesltöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelóflzetésl és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi teriesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom