Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-02-23 / 8. szám
Evangélikus Elet 1986. február 23. I. ELŐ VIZ így kezdődött az európai Segélykiáltás keresztyénség a tengerentúlról - hol tart ma? ApCsel 16,8-10 r A megállás nélkül átszelt és kité- rő nélkül elkerült városok után Pál [és két társa Tróászba érkezett. Valamikor itt vivták a görögök és a trójaiak legendás harcaikat, melyeket Homérosz énekelt meg múlhatatlan szépségű versekben. Xerxész perzsa király is itt vonult fel Görög- Jország meghódítására. A fiatal ma- ■cedón hadvezér, Nagy Sándor, itt 1 szállt partra, hogy legyőzhetetlen ■seregével Ázsiát is uralma alá hajtása. A város azóta is élénk forgalmú kikötő. Ázsia ezen keresztül küldte I kincseit nyugatra, s Európa kato- lnái, tanítói, kereskedői és kaland- ■ vágyói itt léptek Ázsia földjére. Isten Lelke ide hajtotta, sürgette a I n három vándort. Vajon miért? Előttük a tenger kékje, s azon túl az ismeretlen, távoli világ. Nem ma- J radt sokáig ismeretlen. A legelső éjszakán követ érkezik I hozzájuk a tengeren túlról. Pál előtt ■ látomásban megjelenik egy görög I férfi. Kérés, hívás van a tekintetéI ben, segélykiáltás: „Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!” J A tengeren túl gazdag, művelt és I hatalmas világ volt. A görög köl- I tők verseit, a filozófusok bölcsessé- I gét, a rétorok ékesszólását ismerI ték Ázsiában is. Vallás is volt nagyon sokféle. A hatalom is nyugaton székelt. Arról jöttek a légiók, ■ és a provinciák adóit is arra vitték. I Ott bizonyára meg lehetett minden, ami az embereket megelégedettekké és boldogokká tehette. I Most mégis annak a világnak a képviselője kiált segítségért Kelet fiaihoz. Pál ebben a látomásban értette meg, miért kísérte őket útjukban a Szentlélek tiltakozása, amikor meg akartak állni valahol bizonyságtételre. A tengerentúli világ várta őket. A gazdag, a művelt nyuga- I ton, a nagy birodalom központjában is sóvárog és kínlódik a lélek Krisztus ismerete nélkül. Tudta nágyon jól, hogy nem rájuk van szüksége Európa népének, hanem Megváltójukra, akinél megvan minden, ami görögökön, rómaiakon, Európa minden népén valóban segíteni tud. „A látomás után nyomban igyekeztünk elmenni Macedóniába, mert megértettük, hogy oda hívott minket az Isten, Hogy hirdessük nekik az evangéliumot.” Az arányok azóta sokat változhattak, de a lényeg nem, a keresztyén Európában sem. Áz egyház bizonyságtevői ma is egy gazdag, önelégült, saját eszközeire támaszkodó világgal kerülnek szembe. Ismeretei gazdagodásával, technikai eszközei tökéletesedésével az ember mindig függetlenülni véli magát Istentől. Áz elvilágiasodás - ami talán Európában öltött legnagyobb mértéket - mindig eltávolodást jelent a vallási tanításoktól és a hitbeli igazságoktól. Nem alap nélkül beszélnek ma új pogányságról Európában. Bár a macedón férfi segélykiáltásai is hangzanak. A megoldatlan problémájú, csődbe jutott,- kiábrándult, sérült lel- keknek is sok példája van. De megvan-e Krisztus tanúiban is a bizonyosság afelől, hogy a lélek nagy ínségére ma sincs más megoldás mint a keresztfán szerzett bűn- bocsánat, az Istennel való megbékélés és a Szentlélek-munkálta életújulás. És ezzel éppen a keresztyén egyház, a keresztyén hívő szolgálhat. A mai Európában is. Legyen kész ma is az egyház küldötte áthidalni a távolságokat, szembenézni az ismeretlennel, és hinni az evangélium megoldást hozó erejében mindenki' számára és minden esetben.-..1,. f-ii • rVovmö'j ■ Csepregi Béla A Magyar ENSZ Társaság intézőbizottságának ülése Január 28-án ülést tartott a Magyar ENSZ Társaság intézőbizottsága. A tanácskozást Simái Mi- I hály akadémikus, a Társaság elnöke nyitotta meg. Ezt követően ismertette azt a felhívást, amelyet a közelmúltban Genfben az ENSZ szervezésében á békeév nyitó eseményeként megtartott „Együtt a békéért” elnevezésű konferencia bocsátott ki. Az intézőbizottság egyetértését fejezte ki a felhívással, amely lehetségesnek mondja a nemzetközi helyzet javítását és a biztonság megszilárdítását. Dr. Gömbös Ervin főtitkár beszámolt a Magyar ENSZ Társaság 1985-ben végzett munkájáról és ismertette az 1986. évi munkatervet. Ezt követőén Dr. Somogyi Ferenc külügyminisztériumi főosztályvezető tájékoztatót tartott az ENSZ-közgyűlés 40. jubileumi ülésszakáról. Az intézőbizottság üresén a magyarországi egyházak képviseletében dr. Nagy Gyula evangélikus püspök és dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsos, az Egyházközi Békebizottság főtitkára vett részt. Arnulf Overland A parancsolatok Csak amit tettél, tudhat tanúskodni érted. Jobbodat kesztyűvel, gyűrűvel ne kísértsed. Becsüld meg szavaid, a te egyetlen éked. Szólltnak majd indulnod téged is, nincstelent A szived ékesítsd fel, lesz mégis jpncs veled. Ifjúságodhoz hű maradj, békéd abban leled. Van nálad nagyobb. Nézd a hegyet, a fenyőket. Amiért harcolsz, az is életednél erősebb. De nem taposhatsz rá, ki térdre hullt előtted. Egyetlen atyádfia sem tiéd. Nem bírhatod házát, földjét, semmijét. Körülülhessék asztalod, ha megfőtt az ebéd. Minden nőt nem szerethetsz úgy, hogy megőrizd arcod. Fontold meg, kihez fűzhet igaz érzés, igaz gond. Már csak tenmagadért is, szeretned kell egy asszonyt. Tiszteld anyád és gyermekeid, hogy ők is tiszteljék maguk, ekképp nem válik fiadból szolga, gyáva és hazug, ki csak a jólétet lesi, ameddig élni tud. Tilos neked gazdag ház kapujába odaállnod. Kilökik majd a konyhaajtót. Be ne tedd a lábod. Az igazságot nehogy áruba bocsásd. Nem a sajátod. Meg ne ítéld, ki elbukott, csak sorsa lett a veszte, így szólj szivedhez: Ez egyszer ő volt, s nem te. Hajts fejet, és burkolózz fájdalmadba, szégyenedbe. Fehér ruhád alatt nem lapulhat hosszú kés. Nem mondhatod, hogy: Én bűntelen vagyok. Hol, aki velem szembenéz? Öltözötten s meztelenül is, mindig csak vágyaidnak élsz. Felebarátod kenyeréből nem emelhetsz magadnak boltot. Se szívedben, se kedvesed ölén nem ejthetsz csalással foltot. Ha életet oltasz ki, életeddel kell lakolnod. (Bemáth látván fordítása) Az Ökumenikus Tanács közgyűlésének nyilatkozata j A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának tagegyházai többször kifejezésre juttatták azt a hitükből fakadó meggyőződésüket, hogy Isten teremtett világának és azon belül az emberiség életének és létének megőrzése erkölcsi kötelesség. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsának 1986. február 12-én . megtartott közgyűlése ezért üdvözl i azt az átfogó és hosszútávú leszerelési programot, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára 1986. január 15-i nyilatkozatában ismertetett. A szovjet békejavaslat három szakaszban olyan konkrét leszerelési intézkedéseket javasol, melynek végén az ösz- szes nukleáris fegyver eltűnne Földünkről és az emberiség az atomkatasztrófa réme nélkül léphetne a harmadik évezredbe. Ezek a legújabb leszerelési kezdeményezések reménységgel töltenek el minden békére törekvő embert, hogy még van lehetőség a fegyverkezési hajsza megállítására és visz- szaforditására. Az elmúlt hat év hidegháborús motívumoktól terhes időszakában megkönnyebbülést jelentett Gorbacsov főtitkár és CSORVÁS FOTÓ. Szeverényi Új oltárt épített a gyülekezet. Az új oltárt, asztalt, szó&zékfif ,éf keryszfet Szeverényi János tervezte,. Paulik Péter felügyelő és felesége adományozta és Táborszky László esperes szentelte fel a gyülekezeti teremben. A bibliaórások műanyag padlót vásároltak a terembe. Bevezették a gázt is az irodába és gyülekezeti terembe. A gyülekezet egy asszonytagja irodaberendezést vásárolt. Jelenleg folyik két harangjuk villamosítása. Tavasszal szeretnék a templom kupoláját is lefesteni és a gyülekezeti termet kibetonozni. Reagan elnök tavaly novemberi genfi csúcstalálkozója, melyen közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták azon törődésüket, hogy gátat vetnek a fegyverkezési versenynek és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának veszélyét, mivel „az atomháború nem vívható meg és nem nyerhető meg". Az ■ új szovjet békeprogram a genfi csúcstalálkozón tett ünnepélyes nyilatkozat konkretizálása lehetőséget kínál a szavakról a konkrét tettekre való áttérésre. A szovjet kormány a genfi csúcstalálkozó óta egy sor egyéb konkrét javaslatot is tett, afnelyek meggyorsíthatják a genfi és a bécsi leszerelési tárgyalásokat és újabb 3 hónappal egyoldalúan meghosszabbította minden nukleáris robbantásra vonatkozó moratóriumát. Most az Amerikai Egyesült Államok kormányán a sor, hogy a józan észre hallgatva mielőbb fogadja el a felkínált lehetőséget, álljon el azerőpoliti- ka hangoztatásától és a mind veszélyesebb fegyverrendszerek előállításától. Az ENSZ békeévében kérjük az Egyesült Államok kormányát, hogy hagyjon fel a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésével és a többi érintett atomhatalommal együtt tegyen érdemi lépéseket arra, hogy az évezred végére nukleáris fegyverektől mentessé váljék Földünk. A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa felhívja a világ egyházait, gyülekezeteit, ökumenikus és felekezeti világszervezeteit és minden egyes keresztyén embert, hogy Isten hitüktől és a teremtettsé- get féltő aggodalmuktól vezérelve tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hog a 2000. év küszöbét az emberiség atomfegyverek nélkül lépje át. A huszadik század végén élő emberiség nem hagyhatná szebb örökséget a következő generációkra, mint azt, hogy megszabadítja őket a nukleáris világégés rémétől. Erre biztat bennünket a Szentlrás szava is: „Amit tanultatok és átvettetek, hallottatok és láttatok is tőlem, azt tegyétek és veletek lesz a békesség Istene!” (Fii. 4,9) Rajongásig szerette szülőföldjét, Kemenesalját. 1808-ban írta „Bífcsú- zás Kemenesaljától" c. költeményét: Messze setétedik már a Ság teteje, Ezentúl elrejté a Bakony erdeje, Szülőföldem képedet: Megállók még egyszer, s reád visszanézek. Ti kékellő halmok! gyönyörű vidékek! Vegyétek bús könnyemet”... Az elválás fájdalmából született ez a remek költemény. Mély vallásosságából fakadt a „Fohászkodás" c. himnusza: „Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet.”... Kis Jánossal való barátságát „Kishez" c. szép ódájával örökítette meg. Hasonló emléket állított unokahúgának, Dukai Takách Judit költőnőnek is. Kölcsey, aki a nemzetnek a Himnuszt adta, 1817-ben keményen bírálta költészetét. Ez mélyen elkeserítette s egész életében nem felejtette el. Igazoló válaszát abban az időben nem közölték, csak 1825-ben jelentették meg Észrevételeit a Tudományos Gyűjteményben. Ebben az időben gazdasági gondok és betegség is hátráltatta költői munkásságában. Niklai otthonában 1814-ben meglátogatta Wesselényi Miklós, reform- politikus, az Akadémia tagja, Döbrentei Gábor az Ákadémia tagja és Pataky Mózes. Kertjében elültettek három fát. Kettő még ma is őrzi a látogatás emlékét. Fiait, Farkast és Lászlót felvitte a soproni evangélikus líceumba. Maga is velük lakott. Ritkán találkozott Kis Jánossal, akkori soproni lelkésszel, dunántúli evangélikus püspökkel, aki igyekezett vigasztalni, felvidítani s Kölcsey iránt is engesztelni, „de én reá eléggé hatni nem tudtam s kevés idő múlva visszatére Somogyba”. (Kis János Emlékezései.) 1829- ben Kis János evangélikus püspök Somogybán tartott egyházlátogatást. Egy napot töltött Niklán. Ez után a találkozás után írta Berzsenyi Kazinczynak: „Magammal békés vagyok s az emberekkel s nyugalmam tökéletes”. 1830- ban a Magyar Tudómányos Akadémia rendes tagjává választotta. Ennek egyik ülésén találkozott vele Kis János utoljára. Szükségesnek látta g magyar gazdasági élet megreformálását. Saját Berzsenyi Dániel 1776-1836 EMLÉKEZÉS HALÁLÁNAK MÁSFÉLSZÁZADOS ÉVFORDULÓJÁRA (2. BEFEJEZŐ RÉSZ) A költő síremléke a niklai temetöbep tapasztalatai alapján írta meg 1833-ban „A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól szóló tanulmányát, melyben a birtokok elosztását bírálja és a termelékenység alacsony voltát. Kifogásolja a nemesség és a jobbágyság műveltségi elmaradottságát, a fényűzést és a jobbágyokkal való rossz bánásmódot. Kazinczy Ferenchez írott epistolájából kiér-' ződik, hogy a felvilágosodás eszméit magáévá tette: Mi az hát, ami a magyart emelheti? Valóban nem más, mint az ész s erkölcs: Csak úgy állhat meg a mi testünk, Ha az lélekkel s erővel teljes. A miveletlen föld csak gazt terem; A lélek is csak úgy emelkedik A józanság tisztább világához, Ha a tudományok és ismeretek Tárából gazdag zsákmányt gyűjt magának. Utolsó éveiben betegeskedése Niklához kötötte és itt is halt meg 1836. február 24-én. Horváth József, a fiatal vései lelkész mondott felette gyászbeszédet és verses búcsúztatót. Példabeszéd 3,13-18 alapján „Boldog ember, aki megnyerte a bölcsességet és az az ember, aki értelmet szerez”... (1932. évi Luther-Naptár. D. Payr Sándor.) A Magyar Tudományos Akadémián Kölcsey 1836. szept. 11-én megható emlékbeszédet mondott felette, hogy kiengesztelje a megholt költőtárs szellemét. 1860-ban június 14-én nagy országos ünnepség keretében emlékeztek a síremlék felállításakor a nagy költőre. A síremlék déli részét lant díszíti a költő soraival: „A derék nem fél az idők mohától, A koporsóból kitör és eget kér”. A felavatáskor az ünnepi beszédet dr. Székács József evangélikus püspök, az ország papja mondta. „Berzsenyi verseinek gondolati mélysége és csodálatosan szép muzsikája több magyar zeneszerzőt is megihletettj de Berzsenyi költészetének egyetemes értékei a legteljesebben Kodály Zoltán zenei feldolgozásaiban fejeződnek ki” (Sára Péter Berzsenyi Emlékmúzeum Niklán. (1967.) Berzsenyi Dániel halálának másfélszázados évfordulóján csendes hálaadás van magyar népünk szivében. Legyen áldott emléke! Mesterházy Sándor
