Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-08-10 / 32. szám

Evangélikus Elet 1986. augusztus 3. „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségfii választott.” Zsoltár 33.12. VASÁRNAP -„Lásd meg nyomorúságomat és gyötrődése­met, és bocsásd meg minden vétkemet.” Zsolt 25, 18 (Jn 8,11 - Lk 19, 41-48 - Zsolt 59) Testi betegségeinkkel hamar orvoshoz fordulunk, gyó­gyulást, segítséget várunk. Részletesen elmondjuk pana­szainkat, a tüneteket. Sajnos nem így teszünk a lelki bajaink­kal. Szégyelljük őket, takargatjuk őket. Igaz van is miért szégyenkeznünk, mert lelki nyomorúságainkat a bűneink­kel okoztuk magunknak. Ez a zsoltár a gyógyulás lehetősé­gét tálja elénk. Mondjuk el áz Úrnak a mi gyötrődéseinket, táljuk fel előtte mindazt, ami terheli szivünket, s Jézus Krisztusért bűnbocsánatot, gyógyulást ad. t&TFÖ - „Az Úr harcolt értetek.” Józs 23,3 (Jel 5,5 - Róm 11, 1-15 - Jn 7, 25-30) Visszatekintve egy időszakra (napra, hétre, évre, életre) sokféle következtetésre juthatunk. Megállapíthatjuk, hogy ügyesek voltunk, jól dolgoztunk -, megvan az eredmény. Ez az ige arra figyelmeztet bennünket, hogy az Úr harcolt értünk. Visszatekintésünk ne legyen hálátlan. Vegyük észre az Úr segítő, védő szeretetét, akkor is amikor embereken keresztül jött a segítség, akkor is amikor a szorgos munkám­ra, tanulásomra adta áldását. Legyen nyitott a szemem és a szivem, amikor visszatekintek és vegyem észre amikor igéjében harcolt értem, elveszett bűnös emberért a bűnbo­csánattal. KEDD - „Szeret az Úr ezért nincs még végünk.” JSir 3,22 (Gál 1,4-5 - Neh 4,1-15 - Jn 7,31—39) Akit nagyon szeretünk, azon másképpen kérjük számon a mulasztásait, bűneit. Mielőtt ítéletet mondanánk vagy gyakorolnánk felette, megpróbáljuk jobb útra vezetni. Má­sok rájuk zúduló ítéletét megpróbáljuk feltartóztatni. Isten is ezt teszi velünk az Ö szeretetével. Jézus Krisztusban feltartóztatja mindazt amit bűneinkkel magunkra ránta­nánk vagy mások bűne zúdítana nyakunkba. Isten kegyel­me és szeretete minden autós út befejezése, minden nap. „Csak az Úrnak nagy kegyelme, hogy még nincsen végűn k. ” SZERDA - „Jákob Bételnek (Isten háza) nevezte el azt a helyet, ahol Isten beszélt vele. 1 Móz, 35,15 (Ef 2,22 - 1 Kor 10,1-13 Jn, 7,40-52) Nem csak a templom, a saját otthonom is lehet az a hely, ahol Isten szól hozzám. Igénkben csupán egy kő jelezte a templomot. A fontos az az esemény, hogy Isten szól. A fon­tos, hogy az emberek figyeljenek erre a szóra. Ahol Isten szól, de nem figyelnek rá, hiába,a szép ház, a szép fűtött templom. Minden hiába ha az Úr szava és oltalma nincs jelen. Csodálatosabbnál csodálatosabb házakban lakunk, de otthonná csak akkor válnak idős és fiatal számára, ha ott az Úr szól és figyelünk szavára. Szeretetével pedig egymásra. CSÜTÖRTÖK - „Gyermekek és csecsemők szája által is épited hatalmadat.” Zsolt 8,3 (Mt 18,10 - Jer 16,14-17 - Jn 7,53-8,11). Amikor valamire készülünk tervet készítünk. Elég erősek vagyunk-e? A családból kinek a segítségére számíthatunk. így tekintünk a gyülekezetre is. Mi még fenntartjuk a gyülekezetét. Mi még rendbe teszünk mindent, de mi lesz ezután. Nem a mi erőnk, pénziink és hitünk tartja fenn Isten üdvösséget hozó munkáját. O végzi el ezt ben­nünk Jézus Krisztus által. A csecsemőkre úgy tekintünk, mint akik a mi segítségünk nélkül elpusztulnának. Isten ilyen gyámolításra szorulókon keresztül mutatja meg az 0 hatalmát.' PÉNTEK - „Vezetem majd a vakokat olyan úton, amelyet nem ismertek, ismeretlen ösvényeken viszem őket.” Ezs, 42,16 (Jn 8,12 - Jer 7,1-15 - Jn 8, 12-20) Nagyon sok meglepetés ér bennünket a gyülekezetben. Egyre gyakrabban olyan emberek kérik a gyülekezet szolgá­latát és érdeklődnek, akiknek a szüleik messze kerültek a gyülekezet életétől. Nagyszülők, dédszülők még ismerték az Isten útját. A szüleik azonban más utat jártak és más utat mutattak nekik. Csodálatos módon, ezen a számukra ismeretlen úton elindulnak fiatalok. Az Úr vezeti őket, olyan úton, amit nem tanultak, nem láttak otthon. De járnak, mert biztos vezetőjük van. SZOMBAT - „Szövetséget kötök velük, hogy békében legyenek.” Ez 34,25 (Ef 2,13-14 - Mt 23,34-39 - Jn 8,21-30) Naponként hallunk és olvasunk kétoldalú szövetségek­ről. Ezek a szövetségek addig érvényesek, amíg mindkét fel betartja őket. Ha az egyik fél megszegi, akkor a másik fél sem tartja már önmagára kötelezőnek. Isten, egyoldalúan köt velünk szövetséget. Szinte ránk erőlteti az O szövetségét. I A nagy,, a hatalmas keresi a kisebbeket, hogy segítségére I legyen. Ő akkor is megtartja ígéreteit, ha mi nem vesszük I komolyan a szövetséget. 0 magára nézve mindig érvényes- ! nek tartja. Jézus Krisztusban újra megkeresett bennünket. | Pedig erre nem neki, hanem nekünk van szükségünk. Mind ezt azért teszi, mert szeret minket. Szabóné, Piri Zsuzsanna A másik ember érdeke Az emberi együttérzés, a másik ember szolgálata gazdag valóság. Kinyílik a világ, kitárul az életfel­adatok és szépségek útján járunk, ha a másik ember szolgálatára köt­jük le életünket. Emelkedett élet­bölcsesség kell ahhoz az együttér- zéshez, hogy belegondolhassunk a másik helyzetébe s ne magunkból ítéljünk meg másokat, hanem min­denkit a maga helyzetében értsünk meg, s legyünk és tegyünk a javára. Ma ezt valahogy úgy nevezik: em­pátia. A költő „ne legyek fontos magamnak" elve igazi belső kultu­ráltságot kíván. Olyan életet, moz­gást, amely ismeri a közeget, amelyben jár, s azért él. Garai Gá­bor beteg fiának ép lábat nem ígér, de szárnyat igen: „alkoss jót s jól szeress, szeresd e népet! s nem sántikálni fogsz, de szállni szépen a fenntartó közösség közegében." Az önzetlenség nem lemondás, hanem meggazdagodás. Abból a boldog felismerésből él, hogy a má­sik ember ajándék a számomra. Nem úgy az enyém, hogy érettem legyen, hanem úgy, hogy megaján­dékozott vagyok általa. Isten aján­déka, akit megbecsülök, óvom, tisz­telem és őrzöm. Féltve és szeretve. Mi lenne, és mivé lesz életünk köz­vetlen, legkisebb kerete és fészke, a család, ha ott életem társa, a gyer­mek, a szülöm nem ajándék volna számomra. Ilyennek adatott ne­künk népünk is. Közötte a szolgálat akkor szép, és úgy gyümölcsöző, ha féltő szerétéiből, az ajándék megbe­csüléséből ered. Ha úgy tekintek a kitágult világra, az emberiségre, mint Isten ajándékára, nem termé­szetes törekvés-e, hogy minél job­ban megbecsüljem, mennél többet adjak, s mennél igazabban szolgál­jam? Nem természetes-e, hogy nem állok meg a „kenyeret az éhezőnek” alamizsnálkodásánál, hanem az existentia-teremtés segítésére tö­rekszem? Az önzetlenség az áldozat szépségében igaz, s nem a lemondás kényszerében. Az önzetlenség nem is lemondás, hanem éppen ez az igazi keresztyén magunkratalálás. Nem önmagunk­ból való kilépés, hanem keresztyén voltunk lényegének felismerése. Té­vedés arra gondolni, hogy az önzet­len ember csupán önmaga megtaga­dását gyakorolja s átveszi környe­zete, embertársai mentalitását, in­dulatait. Azzal éppen nem szolgálná a másik érdekét. A másik helyzeté­be beleérezni magunkat csak meg­értéshez vezet, de még nem a szol­gálathoz. Vannak hidegvérű lények, és van­nak melegvérűek. A hidegvérűek- nek - béka, kígyó - az a természe­tük, hogy a vérük hőmérséklete al­kalmazkodik a környezet melegé­hez. Iszapban lehűlnek, napon fel- melegednek. A melegvérűek - ilyen az ember is - vére állandó hőfokú, legyen kívül akár hideg, akár me­leg. Betegség jele, ha felfut a hő­mérséklet, s halál, ha kihűl a test. Mégis vannak szívükben hidegvérű emberek. Ezek azok, akik ha szere­tik őket, ők is szeretnek. Ha gyűlö­lik őket, visszagyűlölnek. A gyen­gék között ők is gyengék, nehogy segiteniök kelljen. Az erősek között megjátsszék az erőset, nehogy szé­gyenben maradjanak. A keresztyén embernek a melegvérűek közé kell tartoznia. Hőmérséklete mindig a szeretet melege s ereje annak a Krisztusnak az ereje, aki maga köré gyűjtötte a megfáradtakat és meg- terhelteket s nyugalmat adott ne­kik. Aki vihar közepette erős volt így szólni, mit féltek ti kicsinyhitű- ek -, aki erős volt hordozni betegsé­geinket és fájdalmainkat s aki a maga indulatát adta, hogy az legyen az állandó hőmérsékletünk (Fii 2,5). Erős volt tehát arra, hogy a másikra nézve éljen. A 178 éve szervezett formában élő gyülekezet elszigeteltségében - hisz szomszéd evangélikusok 100-120 km távolságban élnek - végzi mindennapos szolgálatát a lutheri reformáció örököseként, képviselőjeként. A távolság és el­zártság következtében ünneppé, eseménnyé lesz már egy-egy igehir­dető vendégszolgálata is. Ritkán adatik, hogy az események gyors egymásután követik egymást, szin­te lélegzetvételnyi időt sem hagyva. Ilyen volt az idei május. Lejárt a prebitérium, és a tiszt­ségviselők egy részének megbízatá­sa. Közgyűlések, jelölőbizottsági ülések után megtörtént az új vá­lasztás. Május 11. az iktatások napja. Szabó Gyula esperes Bozo- rády Zoltán esperes-helyettessel végzi a felemelő szolgálatot. Beik­tatja: Juhász Gyula gondnokot; Harbula Ferenc pénztárost; Balku Pál, Balku Vince, Máté Bálint, Máté Dezső, Máté Gusztáv, Máté László, Szűcs Gyula, Zavanyi Ká­roly presbitereket: Biriki Béla, Mi­ka András számvevőszéki tagokat. Az ünnepi istentisztelet részeként - Pünkösd előtt egy héttel - több mint 70 lélek térdel az Úr asztalá­hoz, hogy bűnbocsánatot nyerve, megújult szívvel szolgálja Urát/ Megragadó, felemelő ünnepi alka­lom. Másnap, május 12-én ez ünnepi érzéseket a harangok zúgása sza­kítja meg hírül adva a döbbenetes Aki a másikra nézve él, az a meg­bocsátó, tehát építő szeretetben jár. Ez nem elnéző, lagymatag, önma­gát elengedő szeretet, amely meg­engedi, hogy a fejére nőjön a szere- tetlenség, hanem olyan szeretet, amely úgy magyaráz mindent em­bertársa javára, hogy az egyben késztet és sodor is a jóra. „Jól sze­ress" - idézem újra a költői szót. Aki a másikra nézve él, az azért érti meg a maga helyzetében a másik embert, hogy ezzel jogot váltson ar­ra, hogy számára „erős" lehessen. Aki a másikra nézve él, az nem önmagán keresztül szemléli a vilá­got, hanem a világon keresztül látja önmagát. Embertársait látja, a kö­zösséget, a társadalmat, a gyüleke­zetei, amelynek a számára ajándék­ká kell válnia. Nagy előttünkjáró ebben Jézus, aki nem tekintette ra­gadománynak azt, hogy Istennel egyenlő, hanem emberré lett, sze­génnyé lett érettünk, hogy mi az ö szegénysége által gazdagodjunk meg... hírt, hogy a tegnap még szerető szívével asztalt terítő papné szíve utolsót dobbant, talán éppen ak­kor, mikor az előző nap örömét újból átélte. A megrendült gyüle­kezet virággal halmozta el ravata­lát. Virágai Pünkösd ünnepén az oltárt díszítették, s az ilyenkor szo­kásos tölgylombból készült boltív alig bírta virágsúlyát. Soha még ilyen szép nem volt a pünkösdi ol­tár. .. S üresen maradt helyére sze­rető szívek vasárnapról vasárnap­ra friss virágot tesznek... Az élet megy tovább. Május 25-én a nyír­egyházi gyülekezet több mint 30 tagú énekkara szolgál a gyüleke­zetben Nagyváti Pál vezetésével. Magyar László lelkész szolgál a délelőtti istentiszteleten és a dél­utáni hangversenyen is. Tele a templom, zeng a dicséret, s Hän­del: Halleluja kórusára beleremeg a szív. Az ének feszültséget old, és arra a vallomásra késztet: „Árva­ságunkban jól döntöttünk, amikor az énekkar betervezett útját lehe­tővé tettük. Nincs szebb dolog, mint az Isten dicsérete, s nincs na­gyobb feladat, mint ebbe a dicsőítő énekbe belekapcsolódni már e föl­dön, hogy az soha meg nem szű- nően, örökké is hangozhassék.” íme, egy kicsiny gyülekezet, ma­roknyi nép megszokottól eltérő májusa, örömével, bánatával, re­ménységével együtt. Lábossá László ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. augusztus 3-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zel­ma, de. 11. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Muntag An­dorne, du. 6. Muntag Andomé. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél ll. Kertész Géza. Karácsony Sándor n. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Kertész Gé­za. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fel 12. (úrv.) Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna. Gyarmat n. 14. de. fel 10. Szabóné Mátrai Marianna. Kerepesi út 69. de. 8. Szabóné Mátrai Marianna. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Reuss András. Vád út 129. de. negyed 10. (úrv.) Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Bacho- recz Katalin. Űjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsé­bet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fel 11. Szalay Ta­más. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. (úrv.) Inotay Lehel. Rákosliget de. 11. (úrv.) Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Kósa László. Rákoske­resztúr de. fél 11. (úrv.) Inotay Lehel. Bécsikapa tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. (úrv.) Zsigmondy Árpád. Torockó tér de. fél 9. Gálát György. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Buczolich Márta. Modo­rt u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Buczolich Márta. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Széchey Béla, du. 6. Széchey Béla. Németvölgyi út 138. de. 9. Széchey Béla. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. a Balaton mellett 1986. augusztus 3-fin Balatonalmádi (Bajcsy-Zsilinszky u. 25.) du. 4. Balatonboglár (ref. templom) de. 9. Balatonfenyves (ref. templom) du. 6. Balatoni eile (ref. templom) de. 11. Fonyód (protestáns templom) du. 4. Kapemaum (Gyenesdiás, Béke u. 57.) de. 9. Keszthely de. 11.. (úrv.), este lel 8. zenés áhítat. Révfülöp du. 4. Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Sümeg (protestáns templom) du. fél 4. Zamóidf (Aradi utcai terem) du. 4. Zánka de. II. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN 1986. augusztus 10-én, vasár­nap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: Sólyom Károly püspökhelyettes, Paks. Szentháromság utáni 10. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentiszte­let oltárí igéje: Lk 19, 41-48; az igehirdetés alapigéje: Hab 2, 1-4. Göllner László „Legyen gondod rá, hogy teljesítsd azt a szolgálatot, amelyet átvettél az Úrban!” - 946. december 8-án, a bicskei gyülekezet fel­ügyelői tisztébe való beiktatásakor hangzott ez az ige a kolosséi levélből. Előtte is, de azóta tudatosan végzi Göllner László - most már nyugdíjas gyógyszerész - de aktív hívő­ként mind a felügyelői, mind a kántori szol­gálatot A messziről járó lelkésznek van ugyan kulcsa a templomhoz, de évek óta még egyszer sem kellett használnia, mert az isten- tisztelet kezdési időpontjára a templom min­dig nyitva van, az oltár és szószék az egyházi év rendje szerint felöltöztetve, hidegben vil- lanysugárzók temperálják a hőmérsékletet. Az autóból kilépő lelkész rendszerint a temp­lom előtt találja, amint tisztítja a lépcsőket, vagy sepri a havat. Azonnal kéri az énekszá­mokat, kiteszi, majd siet a karzaton lévő harmóniumhoz (az orgona a háború során templomostul leégett), de mielőtt leülne, meghúzza a harangot: hadd hallják minél többen, hogy evangélikus istentisztelet kez­dődik. Miatyánk idején újra meghúzza: hát­ha valaki templomon kivül lévő együtt mondja a gyülekezettel. A lelkész, ha valami oknál fogva nem tudja ellátni a szolgálatot, ő készül és komoly felelősséggel hirdeti a jóhírt, mert istentisztelet nem maradhat el sem helyben, sem a szórványokban. Nemcsak harangszóval hívogat, hanem felkeresi otthonukban is a megkeresztelt gyülekezeti tagokat. Ha kell, tanít gyermeke­ket és felnőtteket egyaránt. „Hbbbyja”, hogy rendszeresen érdeklődik: van-e Bibliája és olvassa-e? Elképzelhetetlennek tartja, ha va­laki evangélikusnak mondja magát és nem olvassa, nem ismeri a Bibliát. E mindenes szolgálatban hü segítőtársa felesége, akivel együtt felelősséggel és imádsággal hordozzák nemcsak a gyülekezet családját, hanem Isten előtti félelemben nevelték négy gyermeküket is, akik az ország különböző részein hason­lóan aktív tagjai valamely gyülekezetnek. Még annyit: gyülekezetünkön kivül ugyan­ilyen szeretettel segítenek - ha szükséges, a református testvéregyháznak is.' Élete titka? Benne van a beiktató igében: az ÚRBAN. Az élő Jézushoz kötötten. Hálá­ból Krisztus önfeláldozó szeretetéért. Nem fizetésért, vagy köszönetért. Úgy mondja, jutalma az, ha, és amíg szolgálhat. Még mi­előtt elhangzik az Örök Gazda ajkáról: „ke­vesen hű voltál, sokra bízlak ezután...” ha nem is váija, mi is megköszönjük neki és mindenek előtt Istennek, amiért van hatalma a tőle elpártolt embert megállítani az élet- úton és így beállítani országa szolgálatába! Koren Emil „Kölesei május” ifiSi w HÍREK ifiül Kisebb lelkészhiány Finnországban A finn evangélikus egyházban valamivel több, mint 2000 teológiát végzett alkalmazott dolgozik. Ezek közül gyülekezeti parókiális szolgálatban mintegy 1400 lelkész szolgál. A többiek intézeti, egyesületi és hitoktatói munkát végeznek. A hitoktatók nagyobb része teológiát végzett nő (lektor). Finnországban a teoló­giát végzett nőket jelenleg még nem szentelik lelkésszé. Annak ellenére, hogy évente átlagban 75 új lelkész indul szolgálatba, országos átlagban 77 lelkészi állás betöltetlen. Legnagyobb a hiány a porvooi svéd nyelvű kerületben, azután a kuopioi, s az oului kerületben. A finn egyház elég hosszú ideje küzd lelkészhiánnyal, de ebben az évtizedben jelentős javulást várnak, különösen ha megindul a helsinki és a turkui egyetemek mellett a Joensuuba tervezett lelkészképzés is. A keszthelyi templomban (Deák Ferenc u. 20.) augusztus 3-án vasárnap este fél 8-kor egyházzenei áhítat lesz. Orgonái: LÖRINCZ KATALIN orgonaművész Műsoron: Zippoli: Offertorio e Elevatione Daquin: Noéi Bach: G-dúr Fantázia Händel: Largo Stanley: Trumpet voluntary Bach: d-moll toccata és fúga Hidas: Szonáta II., III. tétel Igét hirdet Véghelyi Antal lelkész A belépés díjtalan! A Bécsikapu téri templomban augusztus 10-én, vasárnap du. 6 órakor egyházzenei áhítat keretében a VANTAA-i (Finnország) Marionetti kamarakórus és a Gaudium kamarakórus énekel. Vezényel: Aija-Leena Ranta és Táborszkyné Ruthner Judit. Igét hirdet: D. Koren Emil IMÁDSÁG A BÉKÉÉRT Az Egyházközi Békebizottság emlékezetes , felhívása nyomán augusztus 9-ról 10-re virradó éj­szaka több helyen tartanak orszá­gosan is közös ökumenikus imád­kozást és elcsendesedést, az atomháború pusztító rémének el­hárításáért, a leszerelésért, az em­beriség boldog, békés életéért és jövőjéért. Budapesten a Gorkij fasori ref. templomban este 18 órától 21 óráig, a Bocskai úti evangélikus templomban pedig 21 órától 24 óráig várják a gyülekezetek tagja­it, a fiatalokat, minden érdeklődő testvérünket. „Tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések minden emberért... minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugo­dalmas életet éljünk..!' Him 2,1-2 Szeged A szegedi gyülekezet élete 1986 első félévében mozgalmas volt. Január 12- én a gyülekezet „tizenévesei” a felnőt­tek számára is megismételték a Kará­csonykor bemutatott betlehemes játé­kot, felidézve az új év kezdetén is a szeretet ünnepének melegét és fényét. Február 26-ától kezdődően egyhetes böjti csendes hét volt Marschalkó Gyu­la és Zászkaliczky Pál lelkészek szolgá­latával. Március 23-án a gyülekezet énekkara - a mindig lelkes és fáradha­tatlan Kérges Albert énekkarvezető irányításával - előadta Bach 135. kan­tátáját, és ugyanezt a napot öt felnőtt fiatal „soron kívüli” konfirmációja tet­te emlékezetessé. Április 10-én a gyüle­kezet anyagi áldozatvállalásával és Trajtler Gábor egyházzenei igazgató felügyelete mellett végzett renoválási- felújítási munka eredményeképpen megtörtént a templom régi orgonájá­nak felújítása és az új, ismét tiszta han­gon zengő orgona átadása. Április 19- én a gyülekezet énekkara részt vett a kiskőrösi énekkari találkozón. Május 18-án, Pünkösd ünnepén került sor az új presbitérium és a gyülekezet tisztség- viselőinek ünnepélyes eskütételére és beiktatására Ribár Jánosnak, a gyüle­kezet lelkészének szolgálatával. Áz új presbiterekkel együtt megújították hű­ségesküjüket a régi, idős koruk miatt aktív tisztségüktől megváló „tisztelet­beli presbiterek” is. Ugyancsak Pün­kösd ünnepe adott alkalmat a két nagy szegedi protestáns gyülekezet: a refor­mátus és evangélikus gyülekezet ha­gyományos találkozójának is. Ez a va­lóban „pünkösdi találkozó” a régi re- . formáció emlékünnepéhez kötött talál­kozások friss, megújított formája volt. A közös istentiszteleteiydr. Bartha Ti­bor Szeged Kálvin téri ref. lelkész szol­gált igehirdetéssel, az evangélikus énekkar Bach 2. kantátáját adta elő és dr. Veress László református főgond­nok művészi orgonajátéka és Ribár Já­nos evangélikus lelkész szóbeli megem-. lékezése a jubiláló Gárdonyi Zoltán munkásságát idézte. MEGHÍVÓ 1986. augusztus 2-án, szombaton délelőtt 11 órakor a kajárpéci evangélikus templomban DR. NAGY GYULA püspök ünnepi istentisztelet keretében lelkésszé avatja Mitykó Andrást. A gyülekezet minden érdeklődőt szeretettel vár! Halálozás Nemes Attiláné, Szabó Lilla Panna gyógypedagógiai tanár élete 43. évében 1986. július 7-én hosszan tartó, türe­lemmel viselt betegség után elhunyt. A győr-nádorvárosi köztemetőben júli­us 14-én temettük el a családi sírboltba tavaly meghalt kisfia mellé. Az el­hunytban Dr. Szabó József ny. püspök és felesége leányukat gyászolják. „Elég néked az én kegyelmem...” (2Kor 12,9) Jún. 9-én búcsút vett a veszprémi gyülekezet 78 éves felügyelőjétől, dr. Markó Frigyestől, aki 15 éven át példa­mutató hűséggel végezte szolgálatát. Utódául a gyülekezet megválasztotta és beiktatta dr. Weltler Jánost s vele 3 új presbitert: Ferenczy Elemér, Martin Lajos és Vigh István testvéreket. A tá­vozóra s a kezdőkre Isten áldását kér­jük. A beiktatást Horváth József espe­reshelyettes végezte. Balogh Géza 1986. július 12-én, hosz- szantartó betegség után, 68 éves korá­ban meghalt. Temetése Hegyfalun volt, július 14-én nagy részvét mellett. Sírjá­nál Solymár Gábor sárvári lelkész hir­dette a vigasztalás igéjét. Apróhirdetés Madéra hímzéssel batiszt függönyt, asztalterítőt vásárolnék. Tel.: 461-341 Német nyelvű, modem teológiai könyveket tovább adnám ajándékba, illetve kedvező áron. Tel.: Budapest 68- 68-93. 26/172 kertésztechnikus élőhitű ref. elvált fiatalember megismerkedne kor­ban, családi állapotban hozzáillő ha­sonló adottságú ev. hölggyel, aki hűsé­ges társa lenne egy boldog, kiegyensú­lyozott házasságban. Szeged környéki­ek bemutatkozó levelét várom a „Élet­re szóló szövetség” jeligére a kiadóhi­vatalba. Értesítjük a Lelkészi Hivatalokat és megrendelőinket, hogy a Saj­tóosztály Július 1-től augusztus 31-ig iratterjesztési szünetet tart. A szünet idején a készpénzért tör­ténő eladás zavartalan. A július 1. után érkező megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni. SAJTÓOSZTÁLY A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari FényszedövÚzem (867076/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60091 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN Igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely htrlapkézbesftó postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi Jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszóm: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! Evangélikus " Élet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom