Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-10-19 / 42. szám

Evangélikus Élet 1986. október 12. »Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szem­ben” (Mik 6,8) VASÁRNAP - „Hatalmas dolgot tett velünk az ÚR, ezért örvendezünk.” - Zsolt 126,3 (Ef 1,11 - Mk 10,2-9 - Zsolt 119,65-72) Urunk, Istenünk! Napról napra a te kegyelmedből és irgalmadból élünk. Felho­zod napodat jókra és gonoszokra. Tele van életünk gondviselő szereteted számtalan jelével: mindennel megajándékozol, ami szükséges életünkhöz. Értünk adtad a Legnagyobbat, a Legkedvesebbet is. Ő a te irgalmad legnagyobb ajándéka. Őérte, Jézus Krisztu­sért lehetünk a te szeretett gyermekeid és általa vagy te a mi mennyei Atyánk. Éz a mi békességünk és örömünk. Ámen. HÉTFŐ - „Ezt határoztam: vigyázok szavaimra, hogy ne vétkezzek nyelvemmel.” - Zsolt 39,2 (Ef 4,29 - 2Kor 3,3—9 - Gál 1,6-10) Uram! Ez a legnehezebb! Nyelvemet féken tartani nem is tudom egyedül; pedig sokszor elhatároztam, lassú leszek a szólásra, ha in­dulatok vesznek erőt rajtam. Sokszor megszégyenül­tem már, mert nem tudtam megfékezni indulataimat és szavaimat. Jöjj, segíts rajtam, hogy sohase rombol­janak, de mindig építsenek, hogy sohase haragítsa­nak, de mindig bekítsenek, hogy sohase átkozzanak, de mindig áldást jelentsenek szavaim. Add, hogy eb­ben is követni tudjalak téged. Amen. KEDD - „Müy nagyok alkotásaid, Uram! Igen mé­lyek gondolataid!” - Zsolt 92,6 (Ef 3,18-19 - Kol 3,18—25 - Gál 1,11-24) „Parányi csillag ez a föld Nagy kozmoszodban, Isten. Lényed teret, időt betölt, Kívüled semmi nincsen. Mit kezdesz, minden célba visz. Nagyságod nőttön nő ma is Az ámulók szemé­ben.” Ámen. (489. ének 1. v.) SZERDA - „Isten megőrzi híveinek életét.” - Zsolt 97,10 (Jel 3,10 - Mai 2,13-16 - Gál 2,1-10) Uram! Megnyugtat és békességgel tölt el szavad. Szükségem is van rá, mert olyan gyakran aggódom szeretteimért, Gyarmathy Irén Ki tudná magamért, de még egyházadért is. Ilyenkor nagyobb­nak látom mindig a veszedelmeket a te szeretetednél és ígéreteidnél. Ne engedd, hogy az aggódás megölje szivemben a hűséged iránti bizalmat. Ne engedd, hogy a félelem gúzsba kössön, megbénítson. Add, hogy igédnek hinni tudjak, és így éljem gyermekeid felelős, küzdelemre kész, benned megbékélt életét. Ámen. CSÜTÖRTÖK - „Uram, tégy jót velem nevedért! Jósá­gos szereteteddel ments meg engem!” - Zsolt 109,21 (2Jn 3 - lTim 3,1-13 - Gál 2,11-21) „Egyedüli remé­nyem Ó, Isten csak te vagy. Jövel és nézz meg engem, Magamra ó ne hagyj. Ne légy tőlem oly távol, Kö­nyörülj hű szolgádon, Úr Isten, el ne hagyj! - Ha ä nehéz időkben Elcsügged a szivem, Vigasztalást igéd­ben, Uram, te adj nekem! Ha kétség közt hányódom És mentségre nincs módom, Te tarts meg, Istenem!” Ámen. (Ref. ék. 276. ének í-2. v.) PÉNTEK! - „Senki se csüggedjen el!” - lSám 17,32 (Zsid 6,18-19 - lTim 5,4-8 - Gál 3,1-5) Uram! A Góliáttal vívni induló Dávidtól kezdve, apostolo­kon, reformátorokon át egészen a mai napig sokan megtapasztalták már, hogy nem kell félnie annak, akinek te vagy támasza és megtartója. Az én szívemen is csak akkor vesz erőt a csüggedés, ha elfeledkezem rólad. Ezért köszönöm újra hangzó biztatásodat, s tudom, hogy Jézus Krisztus által legyőzöd félelmein­ket és beteljesíted reménységeinket. Ebben a hitben segíts élnem és halnom. Amen. SZOMBAT - „Az Úr mindenkinek megfizet a maga igazsága és hűsége szerint.” - lSám 26,23 (Zsid 6,10 - lKor 7,29-31 - Gál 3,6-14) Uram! Csak ezt ne! Mi lenne velem, ha valóban így fizetnél nekem? Mi lenne velem, ha szentséged és fenséged elégtételt venne raj­tam? Jézus Urunk igazsága az én menedékem, az ő hűsége az én bátorságom! Őérte kérlek, bocsásd meg vétkeimet, hűtlenségemet fedezd el, újítsd meg életem hűségre és szolgálatra, s az ítélet napján érette irgal- mazz nekem. Ámen. Ittzés János az órát? A házban senki sem vette észre. Még a fia sem. Amikor felkelt, hirtelen meg­szédült. Mintha villám futott volna a fején keresztül. Nyomban elsötétült a világ. Az ágy oldalába kapaszkodott, így várt néhány örökkévalóságnak tűnő pil­lanatig. Aztán lassan, óvatosan felállt. Szeme előtt újra kivilágosodott minden. Megint látta a szobát, a bútorokat, az ablakon beömlő napsugarat. Lassú lép­tekkel többször végigment a szobán. Igaz, egy kissé bizonytalanabbul, mint azelőtt, de mégis hozzálátott a minden­napi munkához. A 82. évét hordozta. Nem kis dolog ez egy hosszú élet sok fáradsága után. Fele­sége korábban meghalt, belefáradt az életbe. Egyik este csak sóhajtott: En Istenem! és máris túlnan volt, az örökké­valóságban. Egy pillanat volt az egész és már_ nem is tudta, milyen ez a világ. O túlélte. Ma is 5 kel fel elsőnek a házban. 0 indul elsőnek a földekre, ö fekszik a legkésőbben és ő kel a legko­rábban. Amíg a többiek még vitatkoz­nak, ö már döntött is. Már néhány évvel ezelőtt odaadott a fiának mindent. A házat, a kertet, a földet, a kis pénzét, csak egyet nem: az erdőt. Nagyon sze­rette ezt az erdőt, nem akart még tőle megválni. Az erdőbe járt vasárnapon­ként megpihenni, az erdőnek panaszolta el mindazt, amit nem volt kinek elmon­dani. Ezt az erdőt az utolsókig tartogat­ta magának. Az utolsó pillanatig, amely mintha most jelentkezett volna. Azzal a kis villámmal a fejében kopogtatott: ké­szülj, az óra már közel! Igen, készen kell lenni, a nagy pillanat minden percben itt lehet. Aznap nem is ment ki a földekre, ott­hon tett-vett. Várta, hogy a fia hazatér­jen. Úgy határozott, hogy mindent el­mond nekil de főképpen a reggel tapasz­taltakat. Es szól neki majd az óráról is, amely minden pillanatban itt lehet. El­mondja neki még mindazt, ami javára válhat, aztán végül neki adja az erdőt, az ő drága erdejét. Elnézett a távolba, az erdő irányába. Szépen hajladoztak a fák, kakukk szólt, madarak hívogatták egymást kiáltva, csicseregve, madárdallal. Az ő erdeje. Onnan választ majd magának koporsóra valót, mert csak abban tud békén pihenni. Abban az egyben benne lesz valamennyi.- Gyere fiam - szólt belépő fiához - beszélnivalóm van veled! Vedd a fűrészt, a fejszét, az erdőbe megyünk. A fiú kérdően nézett az apjára.- Gyere fiam, itt az ideje, hogy indul­junk. Egy-két dolgot még ma szeretnék elvégezni, mert lehet, hogy holnap már késő. A fiú nem szólt, indult a szerszámok után. Megszokta, hogy apjáé az utolsó szó. Milyen nehézkesen megy már-gon­dolta - talán már közel az óra. Es nem sejtette, hogy mindketten egyre gondol­tak. Elindultak. Az apa fejében egyre a reggeli figyelmeztető járt. Aztán egy­szerre kimondta.- Fiam, egy erős, egészséges fát keres­sünk.- A gerendákat akarja kicserélni, apám?- Nem, nem a gerendákat. Halotti házat akarok magamnak készíttetni. A fiú csak bólintott. Nem volt szokás­ban az ellentmondás. Az apa előre ment. Gondosan nézeget­te a fák törzsét. Az egyik szép, sima törzsű fánál megállt.- Ezt! Ennek megvan a szépsége és a csendje. Megfogják a nagy fűrészt. Egyik olda­lon az apa, a másikon a fia. És a fűrész hangja alatt már sir a fa, hullik szilán­konként egészséges törzse. Az apa hom­lokát veríték önti el, erei kidagadnak a homlokán. A fia az apja remegő kezére néz.- Hagyja, apám, majd egyedül is meg­birkózom vele. Maga csak üljön félre és pihenjen.- Jól van, fiam - szól belenyugvással és egy korhadt, fekvő fatörzset keres, arra ül Je. Fáradt fejét tenyerébe ejti, eltakarja a szemét, mint aki szégyenét akarja leplezni. A fűrész megint mélyebbre hatol a fában. Fiatal, erős kéz szorítja. Már csak egy kicsinyke darab köti az élethez. Ak­kor a fiú kiegyenesedik, magasra emeli a fejszét és lesújt vele. Az erős fát földre teríti már egyetlen fejszecsapás. Háldok­Csaknem két évtizede immár annak, j hogy hazánkban október havát múzeu­mi hónappá nyilvánították. Ez a dön­tés bizonnyal abból a meggondolásból született, hogy részben különféle idő­szaki kiállítások, másrészt többféle és különböző helyen megjelent ismertetés útján, országunk lakossága minél széle­sebb körének figyelmét és érdeklődését felkeltse. Természetesen nemcsak any- nyiban, hogy minél többen tudjanak arról, hogy szerte a hazában sok-sok nemzeti és egyházi értéket őrző múzeu­munk van, de azért is, hogy azoknak minél több látogatója az ott kiállított és sokszor valóban „ragyogó" tárgyak „régi fényénél gyújtson új szövétne- ket.” Több mint hét éve már, hogy az idén fennállásának 175. évfordulóját megélt Deák téri templomunk tőszomszédsá­gában, kitárt ajtóval várja látogatóit Evangélikus Országos Múzeumunk is. Benne minden hittestvérünk otthon érezheti magát, a más vallású vagy vi­lágnézetű pedig szívesen látott vendé­günk. Látogatóink száma a közelmúlt­ban meghaladta a 75 ezret. Tudjuk, mert meg is tapasztaltuk, közülük so­kan elvitték már országszerte, de széles e világra is, kiállításunk értékes voltá­nak jó hírét. Ennek bizonysága a kö­vetkező vendégkönyvi bejegyzés is: „Dániából jöttem látogatóba és örü­lök, hogy ottani barátaim ajánlatára eljöttem ide, ezt a nagyon szép és érté­kes gyűjteményt megismerni. Szívesen jövök el megint.” Ez a múzeumi hónapra időzített újabb híradóm is azzal a szándékkal íródik, hogy lapunk minél több olvasó­ját buzdítsa arra az elhatározásra: „El­megyek és megnézem én is!" Érdeklő­dést felkeltő hívogatásnak szánom az itt következő vendégkönyvi bejegyzé­seket is, annak bizonyságául, milyen különféle hatást vált ki látogatóinkban -- „láttató" tárlatvezetői szolgálatunk útján - értékes és gazdag anyagú mú­zeumunk megtekintése. „Itt jártam egy meleg nyári napon és abban a hitben találtam megnyugvást, hogy majd egyszer minden rokonom szeretetben összetalálkozik egy ilyen csodálatos szép helyen.” - „Maradan­dó emlékkel, sokáig élő útravalóval megyünk el ebből a bámulatosan ösz- szeállíloti kiállításból.” - „Ez volt szá­momra az eddig legérdekesebb mú­lásában maga alá temet csemetefát, bok­rot, virágot.- Apám!-mintha valaki kiáltott vol­na. Az apafelkapja fejét, de csak a csend beszél. Feláll, elindul. Már távolról látja fiát, melléből egy zöld lombos ág áll ki. Mintha most ültették volna oda. Az apa csak áll földhöz cövekelve, mozdulatlanul. Mit is akart mondani az erdőről, az utolsó óráról, amelyről nem lehet tudni... hogyan, mikor. Rosszul választott volna? A fiáé volt az a fa, nem az övé. Szeretné mindezt világgá kiáltani okulásul másnak, de egy hang sem jön ki a torkán. Aztán letérdepel a fia mellé és ráborul keserves, felcsukló sírással. A szél lágyan simogatja a halálra ítélt fa leveleit. Az erdő pedig suttogva adja to­vább az örök törvényt: ki tudná az órát, amikor menni kell, hogy kié az erdő és kié a fa. zeumlátogatás, mivel itt német anya­nyelvemen igen jó magyarázatokat kaptam." - „Katolikusként is megha­tó, ahogyan a tárgyak és szövegek bi­zonyítják nekem, mennyire szeretik egyházukat." - „Ez az egyetemes kul­túra javát szolgáló múzeum olyan tör­ténelmi küldetést valósít meg vallási vonalon, mely egyben a magyar törté­nelmet is szolgálja.” - „A kiállítás anyaga méltó hazánk múltjának valódi bemutatásához és őseink tiszteletére ösztönöz..." Végül újra egy külföldi látogatónk bejegyzése: „Ez egy külső­leg jelentéktelen múzeum, belsőleg azonban valóságos kincsesbánya. Há­lás köszönet a rendkívül érdekes veze­tésért. A múzeum »ajánlat« a Buda­pestre látogatók számára." Az ez idei nyár második felében újra sok külföldi látogatónk is gazdagodott egyházunknak a nemzet javát is gazda­gító szolgálata megismerésével. Velük jelentősen megnövekedett látogatóink száma. így augusztusban 1164-en tér­tek be hozzánk. Eddigi múzeumi híradónkhoz ha­sonlóan e mostaniban is nyilvánosan is nyugtázzuk és megköszönjük a múzeu­munknak juttatott különféle ajándék- tárgyak legértékesebb darabjait. Dr. Kevey Miklóstól egy 1751-es kiadású Károli Bibliát kaptunk. Búzás Imre Detroitból az ottani s immár elsorvadó . magyar gyülekezet zászlóját, 1 db kan- csót és a gyülekezet életéve) kapcsola­tos fényképeket helyezte el letétben ná­lunk. Dr. Vida Vilma 9 db tűfestéssel készült művészi képét, Görgey Tibor a wittenbergi Luther emlékműről készült metszetet, Haury Gézáné pedig Ebens- panger János felsőlövői iskolaigazgató portréját ajándékozta múzeumunknak. Első termünk kettős tárlójában to­vábbra is látható még a neves gomba- szakértővé vált és száz évvel ezelőtt el­hunyt szepesolaszi evangélikus lelkész­nek, Kalchbrenner Károlynak emlék- kiállitása. Végül hírt adunk arról is, hogy mú­zeumunk még ismertebbé válását segí­tőén - előreláthatólag ez,év kafácso- nyára - a Tájak Korok Múzeumok füzetsorozatban megjelenik az „Evan­gélikus Országos Múzeum” című kiad­vány. Az ismertetés dr. Fabiny Tibor professzornak, múzeumunk igazgató­jának munkája. ­Garant Zoltán ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. október 12-én Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. szeretetvendégség. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6 . Gáncs Aladár. Ollói út 24. de. fél II . Kertész Géza. Karácsony Sándor M. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás, du. 4. szeretetvendég­ség. (Baranyai Tamás). Kerepesi út 69. de. 8. Göllner Pál. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Göllner Pál. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Zoltai Gyula, du. 4. szeretetven­dégség, Váci út 129. de. negyed 10. Zol­tai Gyula Frangepán u. 43. de. 8. Zoltai Gyula. Újpest de. 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Szirmai Zoltán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bí­zik László. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kis- tarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Inotay Lehel. Rákoscsaba de. 9. (úrv.) Kosa László. Rákosliget de. 11. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Inotay Lehel. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Szebik Imre, du. 6. Fodomé Szkrinyár Katalin. Torockó tér de. fél 9. Szebik Imre. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Kőszeghy Tamás, de. 11. Kőszeghy Tamás, du. fél 7. Donáth László. Mo- dori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Donáth László. Budakeszi de. 8. Donáth László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Im­re, du. 6. (ifjúsági) Missura Tibor. Né­metvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9.Rőzse István. Buda­fok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Me­zősi György. Szentháromság ünnepe utáni 20. va­sárnapon az oltárterítő színe: Zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ef 5,15-21 az igehirdetés alapigéje Lk 14,25-35 Ottmár Gyula Most ötvenöt éves testvérünk élete java idejét az egyház szolgála­tában töltötte, már akkor is, ami­kor még semmiféle tisztsége sem volt. Lucfalván született, itt járt iskolába és itt konfirmált. A gyüle­kezet egyik leghűségesebb tagja.- A télen-nyáron folyó heti négy fő­alkalom mindegyikén ott van, évente egy-két kivétellel. Honnan ered ez a hűség, megbízhatóság?- A hívő életet Istennek köszön­hetem. De legjobb földi közbenjá­róm a nevelőanyám volt. Korán került az egyház szolgá­latába. 1959-ben egyházfi lett. 1965-ben gondnokká választották. Ekkor volt őrségváltás a lelkészi állásban, így a szolgálatokból sok jutott testvérünknek. Istentisztele­teken, bibliórákon is szolgált és az új lelkészlakás építését is ő vezette. Közben az új lelkész elhelyezését úgy oldották meg, hogy saját laká­sát átadta és addig bérlakásba köl­tözött feleségével. Azóta már a harmadik lelkipásztor munka­társa. 1974-ben megválasztották fel­ügyelőnek, ezt a szolgálatot a mai napig betölti. Emellett egyházme­gyei presbiter. Hogyan tekint visz- sza szolgálatára?- E szolgálati idő alatt megfor­dult az életem. Itt ismertem meg a világosságot az Úr Jézus Krisztus­ban. Az egyik -bibliaórán a 13. zsoltár 4. verse ragadott meg: „Vi­lágítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjak a halálra.” Új életet, teljes világosságót kaptam és föl tudom mérni, hogy mi az ő akarata ve­lem. Köszönöm az Úrnak, hogy jót tett velem. m Múzeumi híradó ISI l«Hf| HÍREK Imii in iff W ifiillilllllllllllllllllllllliiimi A KBK Nemzetközi Titkárságának ülése Minszkben A Keresztyén Békekonferencia Nemzetközi Titkárságát az Orosz Or­todox Egyház hívta meg, hogy tártsa ülését a nemrég felszentelt új egyházi központban 1986. szeptember 15—19. között Belorusszia fővárosában, Minszkben. A KBK főtitkára, dr. Lubomir Mi- rejovsky jelentésében beszámolt azok­ról az eseményekről, amelyek a mozga­lom részéről hozzájárultak az ENSZ által meghirdetett Nemzetközi Békeév feladatainak betöltéséhez. Ezek között voltak a KBK jelentős kontinentális találkozói és .békeszimpóziumai, ame­lyeket Ázsiában, Afrikában és Dél- Amerikában tartottak. Bombay, Dar es Salaam és Quito után a következő kontinens Európa lesz, ahol az NSZK- beli Hannoverben tartanak tnajd szim­póziumot ez év október 24-én a Nem­zetközi Békeév alkalmából. A Mozgalom jövő évi tevékenységé­vel kapcsolatban a titkárság tagjai szá­mos javaslatot tettek. Ezek szerint szükséges a KBK tanulmányi munká­jának továbbfejlesztése, e területen be­lül különleges hangsúly esett a női és ifjúsági munkára a mozgalmon belül. A titkárság támogatta a Koppenhágá­ban ez év októberében megrendezésre kerülő Béke-Világkongresszust, amely­nek előkészitő munkálataiban már ed­dig is részt vett. A Keresztyén Békekonferencia 30 éves jubileuma 1988-ban lesz. Ennek előkészítése már elkezdődött. A jeles alkalomra megjelenik a mozgalom nagy személyiségének életét és szolgá­latát bemutató kiadvány, valamint a KBK részletes történetét feldolgozó könyv. A titkárság tagjainak az ülések kö­zött módja volt megismerkedni a Belo­rusz Szocialista Köztársaság életével. A gyülekezet látogatásokkal, eszme­cserékkel gazdagított program befeje­zéseképpen Filaret metropolita testvéri együttléten búcsúzott a KBK Nemzet­közi Titkárságának tagjaitól. A Nem­zetközi Titkárság következő ülése 1987 februárjában lesz Prágában. „ D. F. HAZAI ESEMENYEK Testvér gyülekezetek találkozója A hagyományos Pest megyei testvérgyülekezetek egyik találkozója zajlott szept. 21-én Dunaharasztin. A felvételen az irsai és a helyi gyülekezet egy csoportja látható Pestlőrinc Evangélizációs sorozat lesz október 20-26-án hétfőtől vasárnapig, délután 6 órakor GYŐRI JÁNOS SÁMUEL szolgálatával. Teológiai Akadémia Október 16-án este 6 órai kezdettel a zuglói teológiai estek keretében Ekka Raittila Helsinki teológiai tanár tart előadást. EGYHÁZZENEI ÁHÍTATOT tartunk a csepeli templomban (Piac tér végén) 1986. október 12-én, vasárnap du. 5 órakor Énekel: a nagytarcsai énekkar Igét hirdet: Gáncs Péter lelkész A SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lelkészi Hivatalokat, hogy az Útmutató és 1987. évi Evangélikus naptár megrendelések 1986. október 15-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri a Lelkészi Hivatalokat, hogy a meg­rendelésen más iratterjesztési anyagot ne rendeljenek, kizárólag ezt a két kiadványt. A Sajtóosztály aZ igényeket a beérkezés sorrend­jében igyekszik kielégíteni. A határ­időn túl beérkezett megrendelése­ket a Sajtóosztály nem tudja figye­lembe venni. Ú|donság: Kisméretű, borítékba helyezhető keresztelési (kék színben) és konfir­mációi (zöld színhen) emléklapok kaphatók a Sajtóosztályunkon, 3 Ft-os áron! Az új emléklapok mellett az ed­dig használatban lévők is folyama­tosan kaphatók. Halálozás Dr. Tolnay-Knefély Tibor, a budavá­ri gyülekezet felügyelője 74 éves korá­ban elhunyt. Temetése október 13-án 11 órakor lesz az óbudai temetőben. Fábián János a nagytarcsai gyüleke­zet hűséges tagja, hosszú éveken át fe­lügyelője életének 82. esztendejében hazatért Teremtőjéhez. „Boldogok akik az Úrban halnak meg.” Koppányi Elemér 80 éves korában hosszú és súlyos szenvedés után el­hunyt. Lapunk hűséges olvasója volt. Temetése nagy részvét mellett szeptem­ber 29-én volt. Apróhirdetés Vidéki szakmunkás férfi, házasság céljából keres 30-35 év körüli hívő evangélikus, szeretetre vágyó, 155-160 cm magas nő ismeretségét. Lakás .van. Leánygyermek nem akadály. Leveleket „TÁRSASLÉNY 86” jel­igére kérnék a kiadóhivatalba. Két fiúgyermekét (9,11 éves) egyedül nevelő 37 éves fiatalos természetű édes­anya keres korban hozzáillő, diplomás férjet, apukát. Szeretet és megbecsülés hiányzik az életünkből. Cím és telefon­szám a kiadóban. 33 éves, intelligens vallásos férfi ke­res feleséget 25 évesig, olyan leány sze­mélyében, aki mélyen vallásos és tiszta! Jelige: igazság és hűség. Lakodalomban, zenekart pótló dzsesszorgonával szolgálatot vállal: Jelige: „Zeneértő házaspár” Madeira hímzéssel batiszt függönyt, asztalterítőt vásárolnék. Tel.: 461-341 Az Élő víz eheti számunkból - • anyagtorlódás miatt kimarad. Ol­vasóink szives elnézését kérjük. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedő Özem (867086/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60091 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKAS BÉLA igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltő postahivatalnál, a hlrlapkézbesitöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelófizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom