Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-10-19 / 42. szám
Evangélikus Elet 1986. október m • • Ökumenikus elnökségi tanácsülés Keveházi László Fontos, a magyarországi protestáns és ortodox keresztyénség egészét érintő kérdéseket tárgyalt meg a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnökségi tanácsa október 2-án Budapesten, a Szabadegyházak Tanácsa székházában megtartott ülésén, dr. Tóth Károly dunamelléki református püspök, az Ökumenikus Tanács ügyvezető álelnöke vezetésével. Az elnökségi tanács behatóan foglalkozott az Úri Imádság és az Apostoli Hitvallás egységes szövegének kidolgozására alakult ökumenikus bizottság jelentésével. Az ökumenikus Tanács ugyanis korábban elhatározta, hogy a fenti két imádság szövegeit, amelyeket ökumenikus rendezvényeken is közösed és fennhangon mondanak el a hívő emberek^ egységesítik. A gyakorlatban ugyanis eltérés mutatkozik főként az Úri Imádság használatában, egyebek mellett attól függően, hogy a Károli fordítású vagy pedig az újfordítású Szent- írás szövegét veszik alapul. A szövegek végleges egységesítése érdekében az elnökségi tanács felkérte a bizottságot, hogy további teológus és nyelvész szakértők bevonásával készítsék el a végleges, valamennyi felekezettel közösen egységesített szövegtervezetet. Az ökumenikus, felekezetközi lelkűiét és együttműködés elmélyítése érdekében az elnökségi taiiács szükségesnak látja a tagegyházakhoz tartozó gyülekezetek körében oly népszerű ökumenikus imahét irányelveinek kidolgozását. Ennek ' érdekében kidolgozza a minden esztendő januárjában megtartott ökumenikus imahét megrendezésének részleteivel kapcsolatos irányelveket, amelyeket az Ökumenikus Tanács decemberi közgyűlése lesz hivatott megvitatni és elfogadni, majd tanácsadó jelleggel a tagegyházakhoz továbbítani. Behatóan foglalkozott az elnökségi tanács az Ökumenikus Tanács gondozásában működő Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió munkájával. Ideiglenes jelleggel elfogadta a misszió működési szabályzatát, amelynek végleges, elfogadásáról az 1987. évi közgyűlés dönt. Az elnökségi tanács aláhúzta annak fontosságát, hogy még fokozottabb felekezetközi összefogásra van szükség a kallódó fiatalokkal, az alkoholizmustól veszélyeztetett emberekkel kapcsolatos és a telefon-lelkigondozással ösz- szefüggő szolgálati ágak területén. Ennek érdekében tervbe vették, hogy a jövő év tavaszán megbeszélésre hívják össze e munkaágak vezetőit és főmunkatársait. Továbbiakban az elnökségi tanács elfogadta a reformációi emlékünnepély , programtervezetét. Az ökumenikus emlékünnepélyre október 31-én, pénteken este 6 órakor kerül sör Budapesten a Baptista Egyház templomában (VIII., Hock János u. 12.) közismert nevén: a Nap utcai templomban). Az elnökség jelentést hallgatott meg az Egyházközi Békebizottság tevékenységéről, a Theologiai Szemle című tudományos folyóirat munkájáról. Dr. Görög Tibor főtitkár beszámolt az Ökumenikus Tanács elmúlt félévi tevékenységéről és a tagegyházak előtt álló közös programokról. Egyéb időszerű ügyek megvitatása után a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnökségi tanácsának ülése dr. Nagy Gyula evangélikus püspök imádságával fejeződött be. Kv A. P. VÖNÖCK Lapunk szeptember 28-i számában cikket közöltünk a gyülekezet hálaadó ünnepéről. Felvételeinken a megújult templomtorony, valamint a fiatalok csoportjával dr. Nagy Gyula püspök és felesége látható. Svéd egyházi delegáció hazánkban A Svéd Evangélikus Egyház négytagú küldöttsége tett látogatást hazánkban és egyházunkban szeptember 30. és október 5. között. A svéd egyházi delegáció tagjai voltak: Lester Wikström ökumenikus titkár, Carl Rein-- hold Brákenhielm, az Uppsalai Egyetem teológiai docense, Annika Sjöquist-Platzer egyházi új- ságírónó és Leif Gustafsson film tudósító. A küldöttséget hivatalában fogadta dr. Nagy Gyula püspök, akinek a vendégek átadták Werkström érsek meleg köszöntését és az érsek jókívánságait dr. Káldy Zoltán püspök-elnök részére. Ezután beszélgetést folytattak a két testvér-egyház mai életéről és időszerű kérdéseiről. Kérésükre Nagy püspök rövid interjút adott a Svéd Televízió részére a budapesti evangélikus világkonferencia hatásáról egyházunkban. Brákenhielm, professzor az Evangélikus Teológiai Akadémián nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott erről a témáról: A megbocsátás - Is ten bűnbocsánata és az emberi megbocsátás. A svéd delegáció több gyüle- kezetüpkben tett látogatást dr. Hafenscher Károly igazgatólelkész kíséretében. Miért van egyház? A kérdést többféle fogalmazásban és hangsúllyal is fel lehet tenni. Miért van még mindig egyház a 20. században is? Mi lehet az oka annak, hlogy létezik és él az egyház? De a „miért” nemcsak okhatározói, hanem célhatározói kötőszó is. Tehát: mi a célja annak, hogy az egyház a világban van? Másként: mi az egyház rendeltetése? Nem árt nekünk sem szembenézni a kérdéssel, akik az egyházban élünk, mert sokszor. megfeledkezünk erről az alapvető kérdésről, amely pedig napjainkban is izgalmas, és sokféle módon tárgyalt egyházunkban is. Nézzünk szembe most tehát ezzel a kérdéssel. Tegyük hozzá, hogy a kérdést nemcsak „kívülről” jó hallani - így kihívássá lehet; hanem jó, ha magunknak is feltesszük - önvizsgálatként. Ezen túlmenően azonban - meggyőződésem - olykor Isten maga is megkérdez minket eseményeken, igéjén keresztül: tudjátok-e, miért vagytok? Egyszer pedig ítélet formájában fogjuk tőle hallani, betöltöttük-e rendeltetésünket. Keressük tehát együtt a választ a kérdésre (hozzászólni is lehet a témához!): miért van egyház? Az egyház: Isten csodája. Joggal lehet kérdezni csakugyan: mi az oka annak, hogy még mindig van egyház? Gondoljunk akár a kezdeti, római kori üldöztetésre. De gonr~~~ . n Reményik Sándor Béke Valami furcsa összehangolódás, Valami ritka rend - Széthúzó erők erős egyensúlya, Mély belső bizonyosság idebent- Bizonyosság arról, hogy élni jó, Szenvedni elkerülhetetlen, Szeretni tisztán: megistenülés, Meghalni szép - S a Kifejezést meglelni mindezekhez, Megtalálni a felséges Igét: Az Igét mindezekhez: A Béke ez. Orkán ordíthat aztán odakünt, Robbanhat ezer bomba: kárbament, De kárt nem okozott. Bent: Csend. A Béke itt kezdődik. . Bent: Csend. Isten hozott. V _________ J do lhatunk arra is, amikor az egyház „önmagát pusztította”. Egyik felekezet, csoport üldözte a másikat. Gondolhatunk arra is, hogy az egyház maga: papok, egyházi vezetők, gyülekezeti tagok is mennyit vétkeztek az egyház ellen. Az egyház mindezek ellenére és ellenünkre is van. Emlékezhetünk magyar evangélikus egyházunkra is. Volt történelmünkben „gyászévtized” is, voltak máskor is nehéz szakaszaink. Maroknyi evangélikus népünk „árnyékban” élt évszázadokig. Ésmer- tük-e remélni a felszabadulás éveiben igazán, hogy marad az egyház az új társadalmi rendben is? Emberileg szólva eljátszottuk ehhez a jogunkat. De valljuk meg őszintén, hogy utána is voltak még nehéz, küzdelmes éveink és útszakaszaink. Miért van egyház? Csakugyan Isten csodájaként. Ha van valami, ami közvetlenül Istenre utal a világban, az egyház léte az. Ha nem Isten állna az egyház mögött, már régen széthullott volna. Ha nem az élő Jézus lenne Urunk, nem lenne egyház. Az Ünnepélyes Nyilatkozat ezt így vallja: „A Magyarországi Evangélikus Egyház a történelmet formáló Isten akaratából él...” - ige, az egyház Isten csodája, bűnei ellenére is, erre újra meg újra rácsodálkozhatunk Isten iránti hittel, ámulva. Az egyház: Isten üdvözítő eszköze. Nem egyszerűen csak „van”, „él”, hanem feladata van. Amit Jézus elkezdett, sőt elvégzett, azt ma egyházán keresztül akaija folytatni. A missziói parancs minden kórban érvényes: „Menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet.” Világunkban, amikor talán minden negyedik-ötödik ember keresztyén, amikor a világvallások előretörőben, a keresztyénség „megállóban” van, ez különösen is érvényes. A misszió feladatát elfelejtő egyház nem egyház többé igazán. E feladat mellé azonban oda kell tennünk az evangelizáció, ahogyan ma sokan használják a „reevangelizáció” szolgálatát is. Amikor örömmel halljuk a híreket az evangélium előrehaladásáról Afrikában, olvasunk a kínai egyház erősödéséről, ugyanakkor mi már régen nem beszélhetünk igazán „keresztyén Európáról”. Sokkal inkább megfáradt, elszakadozó, szekularizált keresz- tyénségről, ahol égetően szükség van az evangélizációra. Miért van egyház? Hogy Isten eszköze legyen: emberek üdvösségre jutásában, szívek és népek megújulásában. Ezt a munkát senki más nem végzi el világunkban, csak az egyházra bízatott, ez az egyház „specifikuma”. Hadd tegyek ide még egy mondatot Törvénykönyvünkből hitvallásként: „A Magyar- országi Evangélikus Egyház Jézus Krisztustól kapott szolgálatának tekinti, hogy Isten igéjét tisztán és igazán hirdesse, a szentségeket Krisztus rendelése szerint szolgáltassa ki... minden munkáját, egész szervezetét és teljes anyagi erejét erre a szolgálatra szánja.” Mindnyájunk közös óhaja, hogy magyar evangélikus egyházunk Isten üdvözítő eszköze legyen és maradjon. Az egyház: Isten gyógyító, segítő keze. Mert: „ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbúlom” - olvassuk és a folytatást is ismerjük. Úgy is fogalmazhatnék: mit ér a misszionáló, tanító, sőt olykor kitanító egyház szeretet nélkül? Volt és van rá példa külföldön és itthon is. Ahogy Jézus „szertejárt jót téve”, úgy kell népének is tennie. Ha mi Jézus teste vagyunk, akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy „szája”, hanem „keze” és „lába” is. A bajban lévőkhöz induló lába és segítő keze. Ezérf lehet beszélni szerintem nemcsak az egyes emberek szeretetszolgálatáról, hanem az egyház diakóniájáról is. Ha Isten üdvözítő eszköze akarunk lenni úgy, hogy közben kenyeret nem adunk, embereket jogaikhoz nem segítünk, másokért, népünkért és a népekért mindent meg nem teszünk, a békéért nem fáradozunk, akkor nem leszünk Isten üdvözítő eszköze sem. Természetes, hogy ezen túl minden keresztyén embernek van szeretetszolgálata is környezetében, mindnyájunk körül élnek idős és beteg emberek, veszélyeztetett fiatalok. Kérdés csak, hogy kikerüljük-e őket, vagy odalépve bekötözni igyekszünk-e a sebeket? Én azt hiszem, ilyen teljességben kell érteni Törvénykönyvünk erről szóló mondatát is: „A Magyarországi Evangéükus Egyház elkötelezettnek vallja magát arra, hogy Jézus Krisztus tanítása és példája nyomán gyakorolja az egyházi szeretetszolgálatot.” Miért van egyház? Hogy létével és életével Istenre utalva Isten üdvözítő eszköze és segítő keze legyen világunkban. Befejezésül csak egy hangsúlyeltolódásra szeretném a figyelmet felhívni. A kérdést nem „elméletileg” kell feltenni: miért van egyház? Á hangsúly akkor jó és a kérdésfeltevés is, ha igy kérdezzük: miért van egyház, miért vagyunk? így segíthet minket Isten küldetésünk közös betöltésére. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1986. október 31-én, pénteken este 6 órakor a Baptista Egyház Nap utcai templomában (Bp. VIIL, Hock János u. 12.) reformációi emlékünnepélyt rendez Az emlékünnepély rendje: 1. Közének: Erős vár a mi Istenünk 1. vers 2. Igét olvas és imádkozik: Szirmai Zoltán evangélikus esperes 3. Igét hirdet: Laczkovszki János lelkész, a Baptista Egyház tisztelétbeü elnöke 4. Liszt: Jöjj mondjunk hálaszót előadja: a Ráday Kollégium Énekkara vezényel: Máté Jánosné, orgonán közreműködik Máté János 5. Dsida Jenő: Tekintet nélkül Elmondja: Kovács Artúr 6. Ünnepi beszédet mond: Szarka Miklós református lelkipásztor 7. Liszt: Glória Előadja: a Baptista Egyház Központi Énekkara Vezényel: Oláh Gábor 8. Befejező imádságot mond: Szirmai Zoltán evangélikus esperes 9. Közének: Tebenned bíztunk ... 1. vers A segítség az összetartozás jele Az NDK-beli Gusztáv Adolf Egyesület közgyűlése Az NDK-beli Gusztáv Adolf Egyesület szeptember 18-22. között tartotta idei közgyűlését a Balti-tenger partján lévő fontos kikötővárosban, Stralsundban. A névadó svéd király 1630 őszén a városban tartózkodott, amely aztán 1815-ig tartozott Svédországhoz - így a stralsundi gyülekezetek „teljes joggal” adhattak otthont az ülés résztvevőinek. A mintegy száz hivatalos küldöttön kívül az \NSZK-ból, Lengyelországból, Svédországból, Lettországból, Csehszlovákiából és Bulgáriából is érkeztek vendegek. Egyházunk képviseletében szintén részt vehettem ezen az alkalmon, 20-21-én, a-program „nemzetközi részén”. A szombati ülést Heinrich Rathke lelkész, volt mecklenburgi püspök, ügyvezető elnök nyitotta meg, majd Gerhard Schröder esperes, főtitkár számolt be az elmúlt évi, illetve részben már az idei munkáról. A lipcsei központ tavaly és idén 22 esetben támogatta templomok renoválását, újak, valamint gyülekezeti központok építését, ezenkívül az egyes tartományi egyházakban működő csoportok is számos alkalommal. Jelentős szolgálatot végeznek könyvek, folyóiratok és Útmutató.küldésével is. Egyházunk különösen is hálás az élmúlt évi szeretetado- mányért, amelynek összege több, mint 129 ezer márka volt, és amelyet diakó- niai intézményeink, elsősorban a felújítás alatt álló hűvösvölgyi gyermekotthon részére berendezés vásárlására fordítottak. Ugyanezt a célt szolgálta a női munkacsoport majdnem 43 ezer márkás adománya is. Említést érdemel, hogy a Los Rubiosban épült spanyol protestáns központ részére több, mint 20 ezer márkát adományoztak - Spanyolországban ugyanekkor avatták fel az épületet. Schröder főtitkár elmondotta: a szervezet az elmúlt évben is arra törekedett, hogy a segítséget az összetartozás jeleként értékeljék, különösen a kisebbségi evangélikus egyházakban. Az Útmutató ez éyi igéje (5Móz 5,6-7), az első parancsolat nemcsak egyszerűen az Istentől való eltávolodást tiltja, hanem ezáltal biztat is azzal, hogy O nem hagy magunkra - ezért nekünk is az összetartozásról kell bizonyságot tennünk. - A résztvevők a lengyel és a magyar testvérszervezet létrejöttéről, munkájáról is beszámplót hallgattak meg., Másnap, vasárnap a legnagyobb stralsundi templomban, a Marienkir- che-ben tartott ünnepi istentisztelet után „szórvány-óra” következett, ahol az összes külföldi vfcndég szót kapott. Különösen megragadó volt a 20-25 ezer bulgáriai protestáns életéről hallani. A nagy szétszórtság ellenére sokan vesznek részt az istentiszteleteken, és lehetőségük van arra, hogy egy-egy lelkészük az ortodox teológián tanuljon. Délután ünnepi gyűlésre került sor, amelyre sokan jöttek el a stralsundi gyülekezetekből. A két előadás itt is a lengyel és a magyar evangélikus egyház életéről szólt. Ryszard Janik1 cgyházta- nácsos, a lengyel Gusztáv Adolf Egyesület elnöke elmondotta, hogy az egyház létszáma az elmúlt öt évben évente átlagosan ezerrel nőtt. ma 75 ezer. Nagy figyelem kísérte a mi egyházunk életéről miyndottakat is. - A közgyűlés este szeretetvendégséggel ért véget, ahol többek között egy új rostocki lakótelepen épülő gyülekezeti központ terveit ismertették, mint fontos, támogatást kívánó célkitűzést. Szentpétery Péter
