Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-13 / 15. szám

Evangélikus Elet 1986. Április 13. J3 ** QQ * GYERMEKEKNEK „Bibliai TOTÓ” Eredményhirdetés A március 2-i számunkban közölt „Bibliai TOTÓ" helyes megfejtése a követ­kező: 1 = 1; 2=x; 3=1; 4=2; 5=1; 6=x; 7 = 2; 8=1; 9=2; 10=x; 11 = 1; 12 = x; 13 = 2; 13+1=2. Egyre inkább látszik, hogy akik a megfejtést beküldik, nem egyszerűen a szerencsére bízzák a feladványt, hanem utánanéznek, fontolgatják, hogy me­lyik felelet a helyes. Ezért most már a legtöbb felelet 13 pontot ért el (26 beküldő). Igen nehéz az eredményt elértek listájáról lehagyni azt a 7-8 éves gyereket, aki elérte a 13 pontot. Az ö pontszáma talán több munkát, utánagon- dolást takar, mint esetleg a nagyobb 13+1 eredménye. De amíg nem kapnak a kisebbek külön feladványt, addig sajnos őket is a nagyobbakkal együtt kell értékelni. A feladatok célja a tanulás. Különösen azok a kérdések nehezek, ahol látszólag több helyes felelet is lehetséges. Ilyen volt a mostani kérdések közt a 6. és a 13 +1. kérdés, melyeket sokan el is tévesztettek. Jób valóban átmene­tileg zúgolódott a barátai előtt, de nem ez volt jellemző Jóbra, hanem, hogy imádkozott. Az újságunk ezt jól ki is emelte. Keresztelő János igehirdetését azok hallhatták, akik kimentek hozzá a Jordán folyóhoz.. A Jeruzsálemben- lakók. csak közvetve, mások elmondása alapján hallhatták az igehirdetést. Reméljük, mindnyájan jobban megismertétek a Bibliátokat és hasznos Idő­töltésnek találjátok a feladványok megfejtését. Az új kérdésekre is szeretettel várjuk a válaszaitokat. 13+1 megfejtést az alábbiak értek el; Ajkáról Paksa Rudolf; Albertirsáról Erős Attila; Hegyi Anikó, Jansik Zsuzsanna, Jutási Angelika, Jutási Balázs, Kerepeszki Zsuzsa, Motyovszkl Katalin, ifj. Simó János, Szabó Erzsébet; Duna- egyházáról Jávorszki Andrea; Nagyacsádról Tima Katalin; Nádudvarról Maczik Erika; Nagydorogról Rohn Hilda; Nagykállóból Szakos Csaba; Nagytarcsáról Tóth Anikó; Nyíregyházáról az Iskola úti gyerekbibliakör; Sopronból Berényi Virág, Reisner Anita és barátnői, Pityer Gabi; Szarvasról Darida Ivett, Galó A., Styecz Pál. 1. Miért indult el Ábrahám Háránból? 1 Mert a rokonai hívogatták az új vidékre. x Mert az új helyen meg akart gaz­dagodni. 2 Mert engedelmeskedett Isten­nek. 2. Mi volt az az igazi áldás, amit Isten Ábrahámon keresztül minden em­bernek megadott? 1 Az ő utóda volt Mózes, aki kive­zette a népet Egyiptomból. x Az ő utóda volt Dávid király, aki naggyá tette az országot. 2 Az ő utóda volt Jézus Krisztus. 3. Hogyan hívták Ábrahám fiát? 1 Izsák, x Ézsau. 2 Jákób. 4. Mikor született meg Ábrahám fia? 1 Amikor Háránban laktak, x Amikor igen öreg lett. 2 Amikor még fiatal volt. 5. Miért haragudf&Ffrféy á testvéPék' Józsefre? 1 Mert veszekedős volt. x Mert nem szeretett dolgozni. 2 Mert álmaival dicsekedett a test­vérei előtt. 6. Ki akarta megmenteni Józsefet? 1 Rúben. x Benjámin. 2 Júda. 7. Mit hitt Jákób fiáról, Józsefről, ami­kor a halálhírét hozták? 1 Vadállatok tépték szét. x A pusztában eltévedt és éhen- halt. 2 Rablók végeztek vele. 8. Miért tudta megfejteni József a fá­raó álmát? 1 Mert gyerekkorában tanulta az álmok értelmét. Beküldési határidő: 1986. április 23. x Mert Isten adta tudtára az álom értelmét. 2 Mert más jelekből is megértette, hogy szárazság lesz. 9. Miért indult el Elimelek feleségével Naomival Betlehemből? 1 Mert az éhínség űzte el őket. x Mert az ellenség elöl kellett me- nekülniök. 2 Mert világot akart látni. 10. Miért maradt Ruth Naon^ival? 1 Nem Ruth, hanem Orpa maradt Naomival. x Naomi kérlelte, hogy maradjon vele. 2 Úgy látta Ruth, hogy Naominak szüksége van rá. 11. Mi tűnt fel Boáznak Ruthban? 1 Szépsége és vidám éneke. x Szorgalma és Naomihoz való hűsége. 2 Okos beszéde. 12. Mit kívánt magának a fiatal Sala- *" mórn<í>áV>»,'xlr'* 1 Erős hadsereget, hogy megvéd­je az országot. x Hosszú életet és jó egészséget. 2 Bölcs szivet, hogy jól kormá­nyozza az országot. 13. Sába királynője miért jött el Jeru­zsálembe? 1 Hogy próbára tegye Salamon bölcsességét. x Hogy megismerje a zsidó né­pet. 2 Hogy lássa a szép jeruzsáleml templomot. 13 + 1. Miről híres Salamon király? 1 Ő irta a zsoltárok könyvét. x Ö építette a jeruzsálemi templomot. 2 Ö építette a jeruzsálemi vá­rat. Missura Tibor ■§jf A VASÁRNAP 1 J IGÉJE Jn 10,27-29 „VISELJ GONDOT A NYÁJRA” A mai embertől távol van a pásztornak és a nyájnak a képe. Az embereknek csak egy kis rétege van közvetlen kapcsolat­ban a természettel. De még az ő életformájuk is - amióta nagyüzemi körülmények között végzik a munkájukat - az ipari dolgozókéhoz hasonlít. Ki ismerné azt a meghitt, szinte személyes kapcsolatot, ami a pásztor és a juhai között van...? Nem ebben a tényben látom azonban az igazi okát, hogy ez a kép számunkra „megfakult”. Sokkal inkább abban, hogy a mai ember autonóm akar lenni. Független és szabad. Nincs szüksége semmiféle „pásztorra” és ő nem akar pásztora lenni senkinek. Olyan kötöttségekben, függőségekben él, a modem társadalom olyan szervezettsége között telnek napjai, ahol ő is egy a sok fogaskerék között. Amikor haza megy, viszonyla­gos önállóságra vágyik. Azt még elfogadja, hogy családjának szűk körében gondja van az övéire. Ott „pásztorolják”, vi­gyázzák egymást, és felelőssége ezen a körön túl már nem terjed. Kain mondata: „Talán őrizője vagyok az én testvérem­nek” - sokak gondolkodását fejezi ki. Bármennyire indokoltnak is tűnik ez az idegenkedés, az ember nem lehet meg pásztor nélkül. Valakinek, akit nem kötnek az élet ezernyi ok-okozati összefüggései, Aki fölötte áll mindannak, ami minket meghatároz. Isten népe boldogan vallja: „... az övéi vagyunk: az ő népe és legelőjének nyája” (Zs 100,3) Jézus így szól erről: „Az én juhaim hallgatnak a hangomra, én ismerem őket, ők pedig követnek engem”. - Boldog Krisztus-követésre újulhat meg ezen a vasárnapon a gyülekezet. De mindenki aki hallgat a Pásztorra. Megtapasztalhatja, hogy jó kezekben van az élete, mert Jézus Krisztus „kezében” védelem, megtartatás, üdvös­ség van. S mivel megtapasztalja mit jelent a Pásztor vigyázó, féltő pásztorolása, nem tud elmenni érzéketlenül, közömbösen ő sem mások sorsa mellett. Pintér Károly IMÁDKOZZUNK Eltévedtem, mint juh, Eltévedtem, mint juh A bűnösök útjára. Ó, segíts Jézusom, őriző pásztorom, Hogy ne jussak romlásra! Te adtál drága vért, elveszett juhokért. Viselj gondot a nyájra! Én is juhod vagyok, én is juhod vagyok, Nyájadnak legkisebbje, Kit te megtéríthetsz, bűnből kivezethetsz A szép kies helyekre. Kérlek azért hitből, töredelmes szívből: Fogadj, végy kegyelmedbe! HANGVERSENY AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN SOPRONI TAVASZI NAPOK '86 1986 nyarán Is megrendezzük Gyenesdláson az Orszá­gos Ifjúsági Konferenciákat. A gyülekezeti ifjúsági biblia­körök megkonfirmált tagjainak jelentkezését a helyi lelké­sz! hivatalon keresztül várjuk, 1986. május 5-lg Szirmai Zoltán esperes címére (1071 Budapest, Damjanich u. 28/b). Az Idei konferenciák fötémája: „Az Úr a te Istened!” Az Időpontok: I. Június 22.-június 28. II. Június 29.-júllus 5. III. Július 7.-július 13. IV. Augusztus 13.-augusztus 19. V. Augusztus 21 .-augusztus 27. Amit senki se tesz Mt 5,38-42 KÉPMEDITÁCIÓK A HEGYI BESZÉD ALAPJÁN Tudjátok, hogy ez a szabály: szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, ne szálljatok szembe a gonosszal. Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is. Ha valaki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a kabátodat is. Ha valaki arra kényszerít, hogy menj el vele egy darabig, menj el vele még egyszer annyira. Aki tőled kér, annak adj. És aki tőled köl­csön akar kérni, ne fordulj el attól. Rögeszme, illúzió vagy rajon­gás?. A h£gyij)eszjéd. legnel^e^^b mondatai közé tartoznak ezek. Megütköznek rajta azok, akik szemben állnak Jézussal: ez képte­lenség, őrültség. Elcsüggednek miatta azok, akik őszintén szeret­nék követni Jézust: méltóságérze­tünk tiltakozik ez ellen. Vagy talán fontolgatjuk: érdemes ezeket a ta­nácsokat megvalósítani? Találunk kibúvót teológiai indoklással is: Jézus csak azért használ ilyen túl­zásokat, hogy nyilvánvalóvá tegye tehetetlenségünket, bűnösségün­ket. A legtöbbben csak legyinte­nek: a gyakorlati élettől elrugasz­kodott álmodozás ez. Honnan vesszük tulajdonkép­pen a bátorságot ahhoz, hogy a hegyi beszéd követelése alól olyan gyorsan fölmentsük magunkat? Honnan vesszük a bátorságot ah­hoz, hogy semmibe vegyük, amit Jézus mond? Vajon nem azért ke­resünk ürügyet, kibúvót, mert túl­ságosan kényelmesek, lusták va­gyunk ahhoz, hogy a tanítványsá- got, a Jézus követést vállaljuk? Lehetetlen? A lehetetlenek közül a leglehetetlenebb valóság lett: Az Isten Fia testté lett, emberré lett, testvérünk lett. Ki vagy te, ember­ré lett Isten Fia? Te nem kárhozta­tod a házasságtörő nőt, akit má­sok meg akartak kövezni. Te be­térsz a vámszedőhöz, akit mások semmibe vettek. Te magadhoz hí­vod a gyerekeket, akiket mások el akartak zavarni. Te megbocsátot­tál Péternek, aki téged megtaga­dott. Te a mennyek országát ígér­ted a gonosztevőnek, akinek má­sok a poklot kívánták. Te követé- „S.e4r,e,hívtad Pált, .taoífyányai­dat üldözte. Te elmenekültél a di­csőség elől, amikor királlyá akar­tak tenni. Te meggyógyítottad a betegeket, akikről mindenki le­mondott. Te hallgattál, amikor vá­doltak. Te imádkoztál azokért, akik gúnyoltak és megköpdöstek téged. Gonosztevőként feszítettek meg Téged, aki csak jót tettél. Te magadra vetted a bűntv hogy mi megszabaduljunk tőle. És amikor azt kiáltottad: „Én Istenem, én Is­tenem, miért hagytál el engem?” - olyan lettél, mint mi vagyunk. Mindenki azt gondolta, most mindennek vége. De Isten veled volt, és föltámasztott téged a halál­ból az életre. Te sokkal többet tettél Jézus, mint amit tőlem követelsz. Eltűr­ted ellenségeidtől bosszúállás nél­kül még a halált is. Segíts megtenni azt, amit kérsz. Add, hogy mindig tudjam: ez a Te akaratod. Szaba­díts meg a bosszú indulatától, és add, hogy szeretetedet vigyem az emberek közé. Nagyné Ferenczy Erzsébet Cziffra György a soproni evangélikus templomban A főcím annak a műsorfüzetnek a címe, mely ismerteti a több mint tíz napig tartó, gazdag program­mal telített, tartalmában sokakat külföldről is vonzó, meteorológiai- lag még nem mondható tavaszi na­pokat, melyeken a napsütést só- várgók meleg érdeklődéssel for­dultak több felkínált lehetőség és rendezvény felé. Zenei, színházi események, kiállítások, gasztronó­miai bemutatók kínálták mindazt, ami az egész embert ki akarja elégí­teni, testileg-lelkileg-szellemileg. Nem kívánok, de nem is tudnék mindent felsorolni, de „tálaláso­mat” meghatározza az evangélikus hitbeli látás, mely nem szűkkeblű. Olyan, mint a műsorfüzetben meg­jelent Eggenberg-ház udvarán a kőszószék, melyről a nyitott ég alatt álló „nedves evangélikusok” vitték magukkal, mint templom­ból „kizártak” a bűn bilincseit széttörő evangéliumot, egykor. így nézem a kiállításokat. A Liszt Ferenc Emlékkiállítást a Lábas Házban. Nem lehet betelni a gazdagságával, mely elénk tárja a világhírű zeneköltő születésének 175. és halálának 100. évfordulójá­ra emlékezve azokat az emléktár­gyakat is, melyek Sopronhoz kötő­dését jelzik. Az egykori Sopron megye kis falujában Doborjánban (Raiding) született. A gyermek Liszt a nagyközönség elé Sopron­ban lépett 1820-ban. Már érett művészként adott hangversenyt 1840-ben a „hangász iskola, a sze­gény mesterlegények és szolgálók kórháza s a kisdedóvó intézet . í hasznára”. Ez is magyarázza, hogy Sopron város tanácsa „a város tiszteletbeli polgárává” kinevezte és erről oklevélben értesítette. Az evangélikus líceumban ifjúsági ze­neegyesületet alakítottak 1869- ben, melynek díszelnökévé a világ­hírű művészt választották. Megál­lók egy kiállított könyvnél: Liszt Ferenc és Király József Pál. - A mester bizalmas barátsága a soproni tanárral. Tanítóképzőnk egykori vezetője volt ez a tanár, általa a művész egyházunk szolgá­latába is betekinthetett. A francia kritikusok Liszt leg­méltóbb utódjának tartják Cziffra György zongoraművészt, akinek hangversenye evangélikus templo­munkban volt, március 15-én este. Ez a koncert a tavaszi napok leg­nagyobb érdeklődéssel várt esemé­nye volt nemcsak az egyik újságíró leírása szerint, mert a több mint kétezer ember fegyelmezett részvé­tele is azt bizonyította, hogy van vágy a komoly zene iránt. Figye­lem az előkészületeket: japán han- golója a művésznek gondosan át­vizsgálja a Yamaha zongorát. Majd Cziffra György a gyakorlás­hoz ingujjra vetkőzik, mert amire készül és amit végez, az „munka a javából”, legalább annyi energiát fogyaszt a kutatók szerint, mit ara­tó-kaszások munkája egy év ke­nyeréért. A művész „kenyeret” akar adni és ez nem ott kezdődik, amikor kétezer fül- és szempár hangolódik és szegeződik rá feszül­ten ünnepi magaslatban oltárunk előtt, hanem a kemény gyakorlás óráiban „ingujjban”. „Örülök, hogy ebben a templomban adha­tok hangversenyt” - mondta a ta­lálkozáskor. Amikor a végén elbú­csúztunk, csak megköszönni lehe­tett, hogy Chopin és Liszt művein keresztül bepillantást kaptunk a zene csodálatos világába. „Kö­szönjük, hogy Liszt műveiből is a transzcendenciából kaphattunk - utalva a művek címére is -, ami közel áll hozzánk. Isten áldja meg művész úr további szolgálatát.” Válasza ölelés, melyből kiérezhető az öröm, hogy hosszú és súlyos betegség után felépülve Sopron­ban, ebben a templomban lehetett az első koncertje. Saját szavai sze­rint már nem virtuóz, aki tökélete­sen uralni akarja a hangszert, ha­nem mint előadóművész él és adni akar, örömöt szerezni sokaknak a zene tiszta forrásából. Egy aján­dékba visszakapott élettel csak ad­ni lehet. Amit kaptunk, szavakban nem lehet kifejezni, és ezt köszön­jük. Nem hagyható figyelmen kívül még két kiállítás a Templom utcá­ban, melyhez társul gyülekezetünk újonnan megnyílt kiállítása is mú­zeumunkban. Az egyik Jeney Ti­bor és Oborzil Edit iparművészek harangkiállítása a Központi Bá­nyászati Múzeum udvarán. Az alumínium felhasználásával új sza­kaszt akarnak nyitni a harangké­szítés történetében. „Fontosnak érezzük, hogy mai viszonyaink kö­zött a békeszerető és hívő emberek közösségei a jelenleginél gyorsab­ban és szerényebb anyagi lehetősé­gekkel is hozzájussanak a szimbo­likus és liturgikus funkciót egy­aránt betöltő haranghoz.” Amikor megszólalnak, észrevehető, hogy hangjuk színezete különbözik a bronz harangokétól, talán valami­vel élesebbek és résekkel készültek, örülünk ezeknek a híres Seltenho- fer-harangöntő városában. A másik kiállítás Somogyi Jó­zsef Kossuth-díjas szobrászművé­szé a Káptalan teremben: Földből lettél címet adta neki a mester. Fi­noman utal a bibliai kijelentésre, ami számos mű közvetlen, vagy áttételes ihletője, egyúttal utal a I szobrok egy részének anyagára is I (terrakotta: égetett föld). De nem utolsósorban a földi lét nagy kér­déseit is tükrözi sok műve. Szá­momra különösen is kedves az Út- széli kereszt, a három Krisztus­korpusz, melyek nekem nem egy­szerűen az elmúlásról és az emberi lét törékeny volta felett érzett bá­natról beszélnek, hanem az embe­riségért meghalt Isten Bárányáról, aki elhordta a kereszten a világ bűnét. A szenvedő Krisztust rea­lisztikusan ábrázolja a művész. Utolsó vacsorája egyéni munka: 13 tányér, az asztal körül még nem ül senki, vagy már eltávoztak? Mi hittel valljuk: Jézus hív, íme min­den kész, jöjjetek a terített asztal­hoz, húsvét után is, most konfir­máltak a konfirmáció után is! Örömmel figyelem, hogy Völgyés Mihály presbiterünk milyen lelke­sen magyarázza a pedagógus kísé­retében megjelenő diákoknak az önmagukban is beszédes, lényegre törő, széles skálájú műveket (Há­ború után, Dózsa, Anya gyerme­kével stb.). Köszönjük a Soproni Tavaszi Na­pokat! Szünon János

Next

/
Oldalképek
Tartalom