Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-06-29 / 26. szám

Evangélikus Elet 1986. június 22. r--Ö--RÓL -&-RA »Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvényét.” Gál 6,2 VASÁRNAP - „Nektek is szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szíve­tek” Jn 16,22 (Zsolt 90,13 - Lk 6,36-42 - Zsolt 53). Krisztusban elindul felénk Isten.- Észrevesz szomo­rúságban, betegágyon, mélységben. Nem tudunk olyan élethelyzetbe kerülni, ahol 0 meg ne látna. Sőt: nemcsak elindul és észrevesz, de meg is érkezik. Erősít, gyógyít, felemel. Akik már átéltük ezt a cso­dálatos örömöt, ajándékozzuk tovább másoknak. Szóljuk két kézzel, egész szívvel, irgalmas szeretet­tel. Mássá lesz az élet! hétfő - „Aki pedig nem' engedelmeskedik a Fiú­nak, az nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta” Jn 3,36 (Ézs 31,6 - Kol 3,12-17 - Hab 2.1- 14). Jézust lehetett kinevetni, gyűlölni, kereszt­fán megfeszíteni. Lehetett segítőkészségét megmo­rogni, komolytalanul venni, elutasítani. Lehet ma is. De akik hittel megragadják és engedelmesen belesi­mulnak szolgáló élete ritmusába, azokat O maga vezeti földi vándorlásukban, az örök élet felé. Vele mindenkor értelmet és biztos célt kap az életünk! KEDD - „A maga testét pedig'soha senki nem gyű­lölte, hanem táplálja és gondozza, ahogyan Krisztus is az egyházat, minthogy tagjai vagyunk testének” Ef 5,29-30 (Mik 7,14 - Lk 1,57-67,76-80 - Hab 3.1- 4,8-19). Az emberi közösség nagy ajándék: ösz- szekovácsoló szeretetet hordoz magában. A testvéri közösség még ennél is több: életújító erőt sugároz magából. A Krisztussal való közösség mindenek között a legnagyobb lehetőség: elveszett örömök és remények újra megtalálását kinálja. Ne menjünk el mellette! SZERDA - „Pál írja: Nekem adatott az a kegyelem, hogy a pogányoknak hirdessem a Krisztus mérhe­tetlen gazdagságát” Ef 3,8 (Ézs 52,15 - Jak 1,19-25 - Zof 1,1-9). Krisztus evangéliuma nem ismer or szághatárokat. Távolságokat hidal át, a messzieket közel hozza egymáshoz. Emberek és népek, egyhá zak és gyülekezetek közötti válaszfalakat képes le­dönteni. Csak mi, akiket rabul ejtett ez az örömhír, meg ne szegéqyítsük mérhetetlen gazdagságát! CSÜTÖRTÖK; - „így tett erről bizonyságot János: Láttam, hogy a Lélek leszállt az égből mint egy galamb, és megnyugodott rajta. Én láttam, és bi­zonyságot tettem arról, hogy ez az Isten Fia” Jn 1,32,34 (Ézs 11,2 - lPt 3,8-17 - Zof 2,1-7). Nem vagyunk hátrányban az első tanítványokkal szem­ben. Isten Szentlelke hozzánk is jön, minket is tanít, bennünket is emlékeztet. Ma is szüntelenül Jézusra mutat, Róla tanúskodik, Neki készít helyet az embe­ri szívekben. Krisztus otthonává válhat az életünk. Nyíljunk meg Előtte! PÉNTOC - „Erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében” Ef 6,10 (2Sám 22,3 - Rm 12,17-21 - Zof 3,6-20). Istállóban született, nem volt fejét hová lehajtania, elzavarták a faluból, meg­korbácsolták, szégyenfára juttatták. Számkivetett ember? Király! Szolgálata nyomán sokan visszata­lálnak Istenhez, átélik a bűnbocsánat gyógyító ere­jét, megtanulnak szeretni. Isten és világ Krisztusa. Az enyém is! SZOMBAT - „Vigyázzatok magatokra, hogy szíve­tek el ne nehezedjék mámortól, részegségtől, vagy a megélhetés gondjaitól” Lk 21,34 (Péld 15,16 — Ap- Csel 7,54-59 - Jn 2,1-12). Életünk nem magánügy. Sem a családban, sem az egyházban, sem a társada- | lomban. Vele építünk vagy rombolunk, taszítunk vagy vonzunk, sebeket ejtünk vagy gyógyítunk. Éle­tünket ajándékba kaptuk. Nem lehet akármilyen! Eszlényi László Zoltán László: János Huszonegy tehenet gondoz. Haj- nalok-hajnalán kel. Kisebb- nagyobb megszakításokkal estig dolgozik. Hetenként egy szabad­napja van. Szabad ünnepnapja ke­vés. A karácsony is munkában ta­lálja. Mikor a déli vonat ráereszti éles füttyét a falura, még két tehén­től kell lefejnie a tejet. Hamarosan végez velük. Azután siet haza. Családja, papja már a terített asztalnál várja. Hamarosan az asztalon a párol­gó leves. Merek. Azután az asszony szed a két gyereknek és utána ma­gának. János keze nem mozdul.- Nem szereti? - kérdem csodál­kozva.- De igen - válaszolja.- Akkor miért nem szed magá­nak is?- Mert gyónni akarok. Ilyenkor sohasem szoktam enni. Otthon szü­leimnél sohasem ettünk gyónás előtt.- Otthon bizonyára reggel, vagy a délelőtti órákban gyóntak. Ma pedig három óra is elmúlik majd, mire sor kerül rá...- Húsvétkor is délután tetszett jönni. Akkor is kibírtam. Akkor sem ettem.- Nem mondta!?- Nem. Tényleg nem. Minek is mondtam volna? Úrvacsora előtt nem eszik az ember. Ez csak termé­szetes.- Nem egészen. Hiszen maga tegnap este evett utoljára. Ma pedig már kora hajnaltól kezdve talpon van és dolgozik. Mégpedig nehéz testi munkát. Nagy szüksége van a táplálékra. Ki kívánja magától, hogy koplaljon úrvacsoravétel előtt? Senki, Isten sem! János tétován néz maga elé. Hallgat. Látszik rajta, hogy csatá­zik gondolataival. Nem tehetek ró­la, de az első pillanatban maradi­nak, sőt elmaradottnak bélyegzem. ,,A kamarazenének is létjogosultsága van...'\- Az Ökumenikus Kamaraegyüttes Óbudán ­Balról jobbra: Matuz Mária, Fáy Tünde, Simoni! Zsuzsa, Lantos György és Ujházy LászÉ A pünkösd előtti vasárnapon szép élményben volt része az óbu­dai gyülekezetnek. Az ökumeni­kus Kamaraegyüttes öt művet adott elő (Isaak, Bach, Balassi, Buxtehude, Monteverdi gyönyörű darabját). Az öttagú együttes két tagja evangélikus, két tagja refor­mátus, a csellista pedig baptista. Megkérdem az együttes vezető­jét, Ujházy Lászlót, hogyan alakult meg a most már sokfelé ismert Ökumenikus Kamaraegyüttes. Együttesünk 1982 tavaszán ala­kult Rákospalotán, a baptista ima­házban tartott ökumenikus alkal­mon. A véletlennek tűnő találko­zásban Isten kezét is felfedeztük, egyre sűrűbben ültünk le próbálni. Öröm volt együtt lenni, és aztán öt év óta nagy öröm eleget tenni a meghívásoknak, megszólaltatni a középkor, reneszánsz és barokk egyházzenéjét. Megszoktuk, hogy templomaink­ban nagy oratóriumok, kórus- és orgonamüvek hangzanak. Van va­lami pozitívuma a kamarazenének? Igen. A kamarazenének, az in­tim kamarahangzásnak is létjogo­sultsága van istentiszteleti alkal­makon. Hatalmas zenei irodalom áll rendelkezésünkre, az egy ének­hanggal, néhány hangszer kíséreté­vel megszólaltatható egyházi mű. Hiszen gondoljunk a középkori cantiókra, a reneszánsz homofón és polifon művekre, gyönyörű kö­zépkori magyar énekeinkre. A ka­marazene meghitt, csendes, áhíta­tot keltő. Név szerint hadd ismerjük meg az együttes tagjait. Az együttes „középpontja” szoprán énekesünk: Simonfi Zsu­zsanna ref. teológiai hallgató, Ma­tuz Marika csembalista, s ö kezeli a harangjátékot is. Idén érettségi­zik. Foton tanult. Fáy Tünde a ref. teológiát végezte, lanton játszik, s ha kell, blockflőtézik. Lantos György a csellista. Jómagam a fú­vóshangszereket szólaltatom meg, s néha a csemballót. És rám hárul a kottaanyag felkutatása, régi ki­adások átböngészése. Hálásan köszönöm az ökumeni­kus Kamaraegyüttes szolgálatát. Is­tenünk áldása kísérje őket tovább! Görög Tibor Majd melegséget és tiszteletet érzek iránta. Ismerem jól Jánost. Tudom, amit mond, amit tesz, azt komolyan mondja és teszi. Tudom, hogy ez a magatartás nála nem csupán szép szokás. Tudom, hogy ezzel a nem­evéssel áldozatot is vállal. Mégpe­dig nem is kicsit. Hiszen ehetnék. Van mit. Van bőven. Fizikuma, egészsége is van hozzá. S most még­is korgó gyomorral és az éhségtől kopogó szemekkel ül itt az ünnepi étkek gazdagon, terített asztalánál Ehetne, de mennyire ehetne. O azonban nem eszik. Nem, mert ő annak idején otthon, a szülői ház­ban így látta, igy tanulta. így volt szokásban náluk. Es igy volt náluk természetes. De nemcsak náluk ott­hon, hanem az egész gyülekezetben így gyakorolták. Ok annak idején otthon így becsülték meg az Úr szent testét és vérét. Illetve így is megbecsülték! Egyszóval komo­lyan, nagyon komolyan vették. Sokra, nagyra tartották! S ezt az Úrvacsora szentsége iránti gyerme­kesen tiszta és őszinte megbecsü­lést hozta el magával János ide, ahol rajta kívüli mindössze néhány evangélikus lélek él a másvallásúak ezres táborában. Es meg is tartotta ezt a szokását még jó harminc esz­tendő után is. A gyökerek régi szo­kásainak és tanításának a tápdús humuszából táplálkoznak még min­dig. Nemeskócsig érnek ezek a gyö­kerek. Még szólok néhány csendes szót Jánosnak. Látom, úgyis hiába. Ab­ba is hagyom. Cselekedjék, mint néki jónak tetszik! Egy idő múlva azután magától megszólal és váratlanul kijelenti:- Eszem én is.- Na, ugye!? Helyesebb, ha eszik. Belátja ugye?- Igen. De ha nem tetszik hara­gudni, akkor ma nem gyónok.- Hanem mikor?- Majd újévkor.- Újévkor nem jövök ki - tudhat­ja'- Miattam nem is kell fáradnia tisztelendő úrnak. Bemegyek én Hegyesbe. Meggyónok ott! Mit mondhattam volna erre? Hallgattam. Tudom, hogy lelkipásztori sike­reimet nem öregbiti ez a karácsonyi asztali beszélgetés ott Jánoséknál. Jánosra én azért nem haragszom. Sőt, azóta talán jobban becsülöm és szeretem őt. Szeretem, mert nála hem ez az egy, ami lutheránus. Jó családapa. Példaadóan neveli két kislányát. Imádságra, énekre, bib­liai történetekre tanítja őket. Fele­sége, aki ugyan nem evangélikus, szívvel-lélekkel hozzánk tartozik. Még nem volt istentisztelet, hogy ő ott ne lett volna. Szóval Jánosnak nemcsak hagyományos, szép egy­házi szokásai vannak, de világító hite is van. S ezt a hitét nemcsak az istállóbéli tehenek, de az emberek is észreveszik rajta. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. június 22-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.), du. 6. Üllői út 24. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi üt 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Gé­za. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Szeker Éva. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó'fajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat n. 14. de. fel 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Réuss András. Vád út 129. de. negyed 10. Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pin- térné Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pin térné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi. Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sán­dor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest We- kerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota Nagytemp­lom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cin- kota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsaa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Inotay Lehel. Rá- kosliget de. I I. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Balaton mellett 1986. június 22-én Balatonakali du. 4. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.) du. 4. Balatonfüred (ref. imaterem) de. 8. Balatonszárszó (ref. papiak) de. 8. Balatonszemcs (Fő u. 32.) du. 2. Bala­tonszepezd de. 10. Fonyód (protestáns temp­lom) du. 4. Kapernaum (Gyenesdiás, Béke u. 57.) du. fél 3. Keszthely (úrv.) de. 11. Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Tapolca (prot. templom) de. fél 9. Szentháromság utáni 4. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Rm 8, 18-23; az igehirdetés alapigéje: Lk 16, 10-12 EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1986. július 6-án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangéli­kus egyház félóráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet Bárány Gyula esperes, Győr. A HÉT PORTRÉJA Dudla Imre Legújabb konfirmandus könyvünk ezt mondja a felügyelőről: „a gyüleke­zet választott vezetője a lelkész mel­lett.” Sok munkát, szolgálatot kell el­végezni, hűségesen kell a gyülekezet életében benne élni, amíg valakit a gyü­lekezet bizalma a lelkész munkatársává emel. Dudla Imre 30 éves korában, 1959- ben lett presbiter a dunaegyházi gyüle­kezetben és egy év után már gondnok­ká választották. Ettől kezdve a gyüle­kezet „gondja” nagy súllyal nehezedett vállára. Húszéves gondnoki szolgálata alatt volt templombelső-átalakítás, tel­jes templomrenoválás, parókiaátalakí­tás, modernizálás, orgonafelújítás, ha­rangvillamosítás - hiszen ezt a kort majd minden gyülekezetben ezek a munkák jellemezték. Ezek mellett a mindennapi élet apróbb-nagyobb, de nélkülözhetetlen dolgainak intézése is feladatot jelentett. Aki benne él a gyü­lekezet életében, az tudja, mit jelent a közösség gondjainak hordozása, ön­kéntes munkások toborzása, munkák szervezése. Foglalkozása: szabómester, önálló kisiparos. Munkáját nagyon megbe­csülik nemcsak a faluban, de a kör­nyékbeliek is. De sokszor kellett letenni a tűt, abbahagyni a munkáját, hogy beszélgessen emberekkel, meghallgas­son panaszokat, sérelmeket, segítsen orvosolni azokat, amennyire az rajta állott. A hatvanas évek végén lett egyház- megyei presbiter, majd jegyző, később főjegyző. Ebben a tisztében a korábban betegeskedő, majd elhunyt egyházme­gyei felügyelőt hosszú időn át helyette­sítette. Időközben cserélte fel a gondnoki tisztet a gyülekezetben a felügyelői tiszttel. Most pedig az egyházmegye gyülekezeteinek bizalma a tisztújítás alkalmával egyházmegyei felügyelővé, az esperes munkatársává választotta meg. Hűséges, megbízható szolgálata tette alkalmassá erre a tisztségre. A gyüleke­zeti és egyházmegyei szolgálata mellett második ciklusban tagja a Déli Egy­házkerület presbitériumának is, és tag­ja a községi tanácsnak több cikluson keresztül. Istent és egyházat, de az embereket válogatás nélkül szerető ember, aki egyformán szolgál gyülekezetben, egy­házmegyében, egyházkerületben és a társadalomban is. w HÍREK niimiiiiiiiiii A HP Torgau-szeminárium A Keresztyén Békekonferencia NDK-beli bizottsága április 25-26-án rendezte meg a II. Torgau-Szemináriu- mot Lipcsében és Torgauban. (1945. április 25-én a szovjet és az amerikai csapatok Torgaunál, az Elba partján találkoztak.) Az alkalmon körülbelül 80-an vettek részt, a szeminárium té­mája: „A Hitler-ellenes koalíciótól az értelem koalíciójáig az atom- és csillag- háború ellen” volt. A résztvevők, akik többek között a Szovjetunióból, az Egyesült Államokból és a két Német­országból jöttek, támogatásukról biz­tosították az ENSZ erőfeszítéseit, és azt a szovjet javaslatot, hogy 2000-ig számolják fel az atomfegyvereket. Ahogy a két nagyhatalom a második világháborúban szövetségre lépett a közös ellenség, a fasizmus ellen, ugyan­ezt kell tenniük a mai közös ellenség­gel, az atomfegyverekkel és a világűr militarízálása ellen. (CFK-Informatio- nen — szp) tők száma az elmúlt tíz év során meg­duplázódott. (IDL - szp) Gusztáv Adolf-ünnepség A Württembergi Evangélikus Egy­ház Gusztáv Adolf Egyesülete június 18-24. között tartotta idei ünnepségét. Egyházunk vezetősége az alkalomra Muncz Frigyest, a Budai Szeretetott­honok nyugalmazott igazgatóját küld­te ki. Konferencia a keresztyén nevelésről A Keresztyén Nevelés Európai Kon­ferenciáját június 23-27. között tartják Järvenpää-ban (Finnország, Helsinki mellett). A konferencián egyházunkat Szabóné Mátrai Marianna, a Teológus Otthon igazgatóhelyettese, zuglói má­sodlelkész képviseli. Vesztfáliai látogatás A francia protestáns sajtószolgálat ünnepe A közelmúltban jelent meg a Francia Protestáns Sajtószolgálat (BIP) ezredik száma. A lapot 1946-ban alapították, jelenleg 1000 előfizetője van, az előfize­A Vesztfáliai Egyház (NSZK) lelké­szei és magyar protestáns lelkészek szeptember 22-30. között közös konfe­renciát tartanak Gyenesdiáson. A vesztfáliai résztvevők számára június 26-30. között előkészítést tartanak Vil- ligstben. A tájékoztatón részt vesz és előadást tart dr. Nagy István teológiai tanár. HAZAI ESEMENYEK MEGHÍVÓ „Ne szégyellő hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt... Mert O szabadított meg minket, és Ő hivott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem saját végzése és kegyelme szerint." II Tim 1,8-9. SZERETETTEL hívjuk és várjuk az 1986. június 22-én 3 órakor a budavári evangélikus templomban tartandó lelkész avató/kibocsátó ünnepi istentiszteletünkre. Az istentiszteleti szolgálatot Dr. NAGY GYULA, az Északi Egyházkerület püspöke végzi. FODORNE Szkrinyár Katalin NAGY Edina PUSKÁS Sára SZEKER Éva TÓTH Márta VETŐ István Szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját az 1986. június 21-én, 15órakor tartandó ünnepségühkre Tápiószentmártonba, amikor Dr. Nagy Gyula püspök lekésszé'avat bennünket Brebovszky Éva - és Brebovszky János Táviratcím: 2711 Tápiószentmárton, Fő út 1. templomból történt 1986. június 13-án. Az igehirdetés szolgálatát Lábossá La- los esperes végezte. Köszönetét mon­dunk az együttérző szeretet sokféle megnyilvánulásáért. A gyászoló család Hajós János lelkész méltatására ké­sőbb visszatérünk. (Szerk.) Június 22-én, vasárnap délután 4 órakor ORGONAHANGVERSENY a domonyi evangélikus templomban Műsoron: Bruhns: e-moll preludium és fúga J. G. Walther: Jézus boldogságom - korálvariációk Clerambault: Suite Pachelbel: f-moll ciacona Bach: e-moll preludium és fúga Bach: öt korálelőjáték Bach: d-moll tokkáta és fúga Orgonái: Trajtler Gábor Igét hirdet: Detre János aszódi lelkész „Ügy ajánljuk önmagunkat mindenben, mint Isten szolgái..2 Kor 6,4 A BÁCS-KÍSKUN EVANGÉLIKUS EGYHÁZMEGYE PRESBITÉRIUMA őrömmel adja tudtul, hogy az ET. II. tv. 71.'S. szerint a gyülekezetek megválasztották az egyházmegye elnökségét. A választás az esperest megerősítette tisztében. Egyházmegyei felügyelőnek DUDLA IMRE dunaegyházi gyülekezeti felügyelőt választották meg, akinek beiktatása közgyű­lést megelőző istentisztelet keretében, f. évi június 22-én, vasárnap du. 3 órakor Dunaegyházán a templomban lesz. Az iktatás szolgálatát Tóth-Szöllös Mihály esperes végzi. Szeretettel meghívjuk kedves Testvérün­ket erre az iktató istentiszteletre. EGYHÁZMEGYEI PRESBITÉRIUM Apróhirdetés Telefonügyeletet vállalok szeptem­bertől, Pasaréti úton. Tel.: 56 21 11 Június 29-én délután 6 órakor DEÁK TÉRI ORGONAZENÉS ÁHÍTAT Hajdók Judit orgonái Balatonfüreden, vagy Siófokon víz' közelben nyaralót vennék. „Hittestvér’ jeligére a Szerkesztőségbe. Templomok, egyházi, temetői építmé­nyek karbantartását, felújítását vállalja Gmk. 800-139 Születés Koháry Ferenc bezi-lébényi lelkész­nek és feleségének Tisztával Mártának 1986. április 3-án Mariann nevű első gyermekük született. Halálozás Elek Teréz aranydiplomás pedagó­gust tanítványai, a pedagógus társada­lom és a gyülekezet nagy részvéte mel­lett május 5-én temették el Tatabá­nyán, aki 75 éves korában hirtelen hunyt el. Élete lámpás volt: másokért élt és világított. Gartai István volt nóg­rádi esperes kiteijedt családjával együtt gyászolja. A Tatabányai Gyülekezet is hű presbiterét és jegyzőjét veszítette el benne. Koszorúkkal és virágcsokrok­kal elborított ravatalánál Lábossá La­jos lelkész-esperes hirdette a feltáma­dás evangéliumát. „Az igazak fényle­nek, mint a nap!” Balázs József, a diósgyőr-vasgyári gyülekezet évtizedeken át fáradhatatla­nul munkálkodó gondnoka, hosszú szenvedés után, életének 82. évében el­hunyt. Temetése június 9-én volt a mis­kolci evangélikus temetőben. Kajos János evangélikus lelkész éle­tének 70. évében rövid szenvedés után 1986. június 5-én váratlanul elhunyt. Temetése a Nagyvelegi Evangélikus Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (867070/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60085 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltö postahivatalnál, a hfrlapkézbesltőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hfrlapelöfizetésl és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! r j a a 2 I V a j' E Z t s I e v V a p

Next

/
Oldalképek
Tartalom