Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-13 / 15. szám

Evangélikus Élet 1986. Április 6. „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és ] Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket {Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása í által az élő reménységre” (lPt 1,3) ■ Vasárnap - „Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és I hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűn- hődött bűnéért” Ezs 40,2 (ÍJn 3,5 - Jn i 20,19—29 - Zsolt 119,49—56) Húsvétnál fénye- } sebben a világon semmi sem hirdeti számunk- ] ra: bűn és halál nem úr többé felettünk. Szaba- {dók vagyunk. Ne legyenek hát olyanok a lépé- I seink, mint megalázott, kiszolgáltatott foglyo- J ké! Lássuk meg, milyen bensőséges szeretettel I emlékeztet minket ma Isten szabadságunkra! I Hél» - „Ábrám elment, ahogyan azt az Úr I mondta neki” lMóz 12,4 (ÍJn 2,17 - lPt 1, 122-25 - Ef 1,7-10) Milyen keveset tudott Ab- [ rám! Valóságos csoda a feltétlen engedelmessé- í ge. Milyen sokat tudunk mi Istenről, terveiről, szándékairól, szeretetéről. Nagy szégyen volna I konok engedetlenségünk. Kedd - „Ha megmaradtok énbennem, és beszé- 1 Beim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik nektek” Jn 15,7 (Zsolt 19,15 - 2Tim 2,1-5 - Ef 1,11-14) Kettős kötődés a mai nap hangsúlya: mi Jézus­ban - beszédei bennünk. Formálja ez a kötődés imádságainkat, terveinket, döntéseinket és vá­gyainkat! Hadd legyen minél több részünk a meghallgatott imádság élményében! Szerda - „Az Úr azonban ezt mondta Gedeon­nak: Békesség neked! Ne félj, nem halsz meg! Ezért Gedeon oltárt épített ott az Úrnak, és így nevezte el: Az Úr a békesség!” Bír 6,23-24 (ÍJn 4,16 - Róm 13,12-14 - Ef 1,15-23) Félelem. Veszélytől, holnaptól, betegségtől, kiszámítha­tatlan sorsfordulótól, magánytól, haláltól, ala­kot nem öltött veszedelemtől. Tűnjön el ma a szorongás mérge mindannyiunk szívéből! Mer­jük átélni -Gedeon igazságát: az Úr valóban a békesség! Csütörtök - „Ezt mondjátok Józsefnek: Bocsásd meg hát azoknak a hitszegését, akik atyád Iste­nének a szolgái!” lMóz 50,17 (Ef 4,32 - lPt 2,1-10 - Ef 2,1-10) Nagyon nagy volt a vétek, a testvérek vétke. Lenyűgöző a szeretet, amely elfedezi azt. Legyen bátorságunk végiggondol­ni: nem kellene kopogtatnunk ma valakinél a bocsánatkérés vagy adás mindent elfedező sza­vával? (»éritek - „Boáz azt mondta az aratóknak:. Az Úr legyen veletek! Azok így feleltek neki: Áld­jon meg az ÚR!” Rúth 2,4 (Lk 10,5 - Mk 16,9-20 - Ef 2,11-18) Már a köszönési formá­ink közül s a jókívánságaink szótárából is el­tűnt. Nem igényelnénk az Úr jelenlétét és áldá­sát? Vajon nem kellene-e visszahoznunk: belső igényeink területére, érzületünkbe, szerete- tünkbe, aztán pedig szóhasználatunkba is? Szombat - „Erősítsétek a lankadt kezeket, te­gyétek erőssé a roskadozó térdeket!” Ézs 35,3 (Un 5,4 - Ézs 25,8-9 -/Ef 2,19—22) Szegényen, betegen, öregen, magányosan, halállal vívódva hitelesen hirdethetjük és képviselhetjük Isten hatalmának és szeretetének evangéliumát. Lankadt kezekkel, reszkető térdekkel azonban soha! Kérjünk hát erőt, könyörögjünk remény­ségért, imádkozzunk belső tartásért, hogy hite*- lünket ne veszítsük önmagunk előtt és környe­zetünk előtt! Szabóné Mátrai Marianna Énekeljetek az Úrnak! HÍREK ^j W Pitylrim érsek köszöntése Dudás János Dtidás János, Remenár Sándor, Re- menár Sándomé és Klenovszki János- né együttes gyülekezeti szolgálati ide­jük 110 esztendő. Dudás János 33, Re- menár Sándor 27, a két asszony pedig 25 éve végez egyfolytában gyülekezeti munkát. Tizenévesen kezdték mind­annyian. A legidősebb is innen van még az ötödik X-en, a legfiatalabbak épp hogy negyvenesek. Vasárnaponként négy istentisztelet és két énekkari pró­ba, valamint az új Énekeskönyv beve­zetése óta rendszeres énektanítás a szo­rosan vett munkájuk. Sugárzó szolgálatot végeznek. Aho­gyan a papi munka nem csupán prédi­káció, hanem a gyülekezet összefogása és minden ügyében való odaszánas, a kántorok is, az orgonapad és a karveze­tés mellett annyi időt, faradságot igény­lő egyéb szolgálatot vállalnak, amire e rövid portréban nem lehet kitérni. Remenár Sándorné Remenár Sándor Sok külföldi fordul meg a domonyi és vácegresi gyülekezetben. Volt rá eset, hogy egy vendég csak a könnyei­vel küszködve tudta végigmondani az üdvözletét, annyira megrendítette a gyülekezet éneklése. A fíliában Dudás János egyedül végzi a kántori és kar­vezetői teendőket, az anyagyülekezet­ben Remenár Sándor vezetésével fel­váltva szolgálnak. Az a titkos vá­gyuk, hogy egyszer talán valamikor az evangélikus egyház rádiós félórájá­ban itteni gyülekezeti ének is felcsen­dülhet. Messze földről csodájára jár­nak az általuk vezetett gyülekezeti éneklésnek. Tréfásan galgavölgyi „kántor- bank”-nak is nevezik a „négyesfoga­tot”, mert sokszor kérik kölcsön egyi- küket-másikukat a szomszédos gyüle­kezetek kisegítő szolgálatra. Isten áldja meg a szolgálatukat! Klenovszki Jánosné AZ AGYONKÍMÉLTEK Özvegy anyja szemefénye. Fúvó szél­től is óvták, kellemes tavaszban is bugyo- lálták. Sportolni? Jaj, megsérülhet! Már­pedig ő a kedvenc kisfiú széles e famíliá­ban. A házimunkákban is inkább testvé­reitől várt el segítséget a mama. Meg hát ő volt á legkisebb, a leckeírásban néha két oldalról is támogatták. Szép is volt' a bizonyítványa - a serdülőkor elejéig. At­tól kezdve iskolai eredménye csúszott, majd zuhant. Tizenötéves korában már megbukott, és különben is egyre nehe­zebben tudott mit kezdeni önmagával. Minden próbatétel elől kitért. Ügyetlen, gyenge akaratú - mondták rá. Félt - sokszor maga sem tudta; mitől. Az- iskolaorvosnak .elmondta, hogy amikor tízéves korában egyszer megfog­ta rég halott apja malteroskanalát, a ma­ma ünnepélyes mozdulattal elvette tőle, és szinte fogadalmat téve így szólt: „Kis­fiam, neked ilyesmire sose lesz szüksé­ged, te főorvos leszel!" így aztán otthon még egy szöget sem verhetett be a főor­vosjelölt... Most már még a mama is ki­egyeznék abban, hogy közepes szak­munkás legyen a fia, vagy hogy egyálta­lán életképes, önálló férfivá fejlődjék, akit nem kell folyton pátyolgatni. „Pedig én mindent megtettem, hogy ne érezze meg apja korai halálát!" - védekezik az anya századszor, talán már érezve, hogy ép­pen ezzel a bálványozó túlkíméléssel ve­szedelmesen túllőtt a célon. Huszonnégy éves a hölgy, nemrég tör­te össze a harmadik ajándék-autót, me­lyet egyedülálló édesanyjától kapott, aki elsősorban arra keresett - nem is rosszul -, hogy kisebbik lányát ilyen drága aján­dékokkal köthesse magához. Meglepe­tésről már egyse kevésbé lehetett szó a kényeztetésnek ebben az eszkalációjá­ban - kérdéses inkább az volt: meddig bírja ezt a mama? Csakhogy a lány nem bírta tovább az agyontámogatottságot. Meg azt, hogy édesanyja, aki más városban lakott, feltű­nően sokszor kötött ki nála, váratlanul is, elárasztotta aggodalmas érdeklődéseivel és kéretlen tanácsaival, ellenőrzésszerú- en beszámoltatta mindenről apróléko­san, elvárta, hogy legalább két-háromna- ponként felhívja őt telefonon, bárhol van is, és „jó hosszan ” elbeszélgessenek. S ha mindebben a leány nem mutatott élénk érdeklődést, a mama nyomban sértődés­be vonult, s olyasmiket emlegetett, hogy „úgysem leszek én már sokáig terhedre”, „hol van ma már a szülőtisztelet". Ezzel pedig a „gyerekben" keltett lelkifurdalást, arra kényszerítve őt, hogy igyekezzék ki­engesztelni duzzogó anyját, az meg alig várta, hogy megint valami kiadós aján­dékkal rukkolhasson ki. „Most már én örök gyerek kell hogy maradjak?” - kér­dezte a lány az idegorvost, akivel beszél­getve már kezdett gyanút fogni: ismétlődő gépkocsikaramboljaiban nem az az elfoj­tott indulata jutott-e akaratlanul is jelké­pes kifejezésre, hogy anyjához láncoltsá- gát törje össze? Egyszerű földműves lakott a szom­szédjában, barátságos, józan' paraszti eszű bácsi. „Tudja, Erzsiké - mondta egyszer a lánynak némi hümmögés után -, ha az üvegházból későn telepítik ki a palántákat, elöregszenek, oszt’ ak­kor baj van velük, csak senyvedeznek. Meg aztán sok madár okosabb, mint némelyik szülő, mert bizony kitessékeli a fiókáját a fészekből, ha az nem akar kire­pülni, pedig már röpős volna. Mert a sze­retet sem annyi, hogy folyton csak me- lengetni-melengetni. Akit túlmelenget­nek, egy életen át fázni fog. Hát - ne vegye rossznéven - maga se hagyja, hogy agyonmelegessék. Még a kedves édesanyjának se lesz az olyan jó!" Bodrog Miklós ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. április 6-án Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zel- I ma, de. 11. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. (családi) I Takácsné Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Gáncs Aladár, du. 6. Muntag Andomé. Üllői út 24. | de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. | de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) J Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Kertész ; Géza. Tbaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Vető Béla. Vajda Péter n. 33. t de. fél 12. (úrv.) Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) ; Szabó Lajos, du. 6. Szabóné Mátrai Marianna. Kas­sák Lajos o. 22. de. 11. (úrv.) Zoltai Gyula. Vád út 129. de. negyed 10. (úrv.) Zoltai Gyula. Frangepán u. 43. de. 8. Zoltai Gyula. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Sorok­sár-Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlő- , rinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestlőrinc Szeme- re-telep de. háromnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándoh Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sán­dor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmi­hály de. fél 11. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. (úrv.) Kósa László. Rákoscsaba de. 9. Inotay Lehel. Rákosliget de. 11. (úrv.) Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél II. (német), de. 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Szebik Imre. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tar- tsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Ta­kács József, du. fél 7. (ifjúsági) Köszeghy Tamás. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Kősze- ghy Tamás. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvöl­gyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rözse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Húsvét utáni 1. vasárnapon az oltár­terítő színe: (ehér. A délelőtti istentisz­telet oltári igéje: Jn 20, 19-29 (30-31); az igehirdetés alapigéje: Ez 11, 19-21. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. 1986. április 13- án vasárnap reggel 7.05 órakor az evan­gélikus egyház félóráját közvetíti a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet Pintér János es­peres, Orosháza. Teológusok Aszódon A 18. sz.-i aszódi oltárkép részlete Minden évben, így március 9-én Aszódon járt teológusnapon a Teoló­gus Otthon 9 tagú küldöttsége. Bár a tavasz nem ígért meleget, de a fogadta­tás azonnal megéreztette a szeretet me­legét velünk. Reggel 9 órakor a gyüle­kezeti teremben a gyermekbibliaórán Nagy Veronika II. éves hallgató a va­kon született meggyógyításának törté­netét tanította, majd megnéztük videón is. 10 órakor istentisztelet volt a temp­lomban, ahol dr. Selmeczi János ott­honigazgató prédikált, a liturgiában a teológusok is részt vettek. Az istentisztelet után megnéztük az újonnan elkészült műemlék oltárt és meghallgattuk Detre János lelkész szakavatott ismertetőjét 4z oltár törté­netéről, szimbolikavilágáról és teljes felújításáról. Ezután a gyülekezet tag­jainál ebéd várt bennünket. Masznyik Márton m. felügyelő, Tolmácsi László gondnok, Bazán Mártámé, Benkó Já­nos, Harajka István és Zsemberovszky Mártonná presbiterek fogadtak ben­nünket. Oly gyorsan teltek az órák a kedves családi otthonokban, hogy szinte perceknek tűntek azok, amikor újra találkoztunk a parókián, hogy el­induljunk a szórványokba. Versegen, Mann Lajosék családi otthonában ösz- szegyültek előtt Surányi Zsuzsanna II. éves hallgató hirdette az igét, Kartalon Media Pálék otthonában Decmann Ti­bor II. éves hallgató prédikált. A meleg vendégszeretet itt sem maradt el. Ami­kor visszaértünk Aszódra, már gyüle­keztek a fiatalok és idősebbek a gyüle­kezeti estre, ahol a kenyércsoda törté­nete (Jn 6,1-15) alapján rövid, egymás- bakapcsolódó igehirdetéseket tartot­tunk. A fent említetteken kívül ifj. Det­re János II., Cséry Agnes, Isó Zoltán, Szabó Julianna és Szabó Magdolna I. éves hallgatók is szolgáltak. Még az est folyamán vendégségben voltunk Fischl Vilmosné felügyelő és Balázs József gondnok családjánál, mely jó beszélgetési alkalom is volt mindannyiunk számára. Sok élmény­nyel és tapasztalattal lettünk gazda­gabbak ezen a teológusnapon. Amikor visszagondolunk erre az al­kalomra, szeretettel köszönjük meg az aszódiak 13 000,- forintos adományát, a sok finom süteményt és a meleg ven­dégszeretetet! ifj. D. J. II. évf. A közelmúltban a Tutzingi Evangé­liumi Akadémia és az NSZK-ban élő evangéliumi egyházak publicisztikai munkaközössége Pityirim voloka- lamszki érsek 60. születésnapja alkal­mából ünnepséget rendezett. A rendezvényen az egyházi publicisz­tikai és politikai élet számos kiemelkedő képviselője - Magyarországról dr. Ara­nyos Zoltán zsinati tanácsos - vett részt. A program ökumenikus istentisztelettel kezdődött Roepke tutzingi igazgató és Irenej müncheni ortodox érsek közös szolgálatával. Ezt követően pódium­vitára került sor az alábbi témáról: „A médiumok fejlődése mint kérdés az egy­ház és teológia számára”, dr. Hans- Eckehard Bahr és dr. Klemens Jockwig professzor, Hans Wolfgang Hessler igazgató, Pityirim érsek, Gerhard Rein rádió-tudósító és Alois Schardt prog­ramigazgató részvételével. A pódium-vita megmutatta: a tö­megkommunikáció, főleg a televízió új, növekvő lehetőségei új problémákat vetnek fel mindenekelőtt az egyház és a teológia számára, de a tömegkommu­nikációs programok vezetői számára is. A problémák megközelítésének módja, megítélésük, feldolgozásuk szempontjai különböznek, eltérők az egyház és teológia oldalán egyfelől és a tömegkommunikációs emberek olda­lán másfelől, ami az adási időket, a nézettségi arányszámokat, illetve a su­gárzott programot és tartalmat illeti. Megállapítást nyert, hogy míg a rádió­ban vitathatatlan az istentiszteletek su­gárzásának a létjogosultsága, addig ugyanez nem ilyen egyértelmű a televí­ziós istentiszteletekre vonatkozóan. Nagyon fontos viszont az, hogy a tele­vízióban is érvényesüljön a keresztyén tartalmi mondanivaló -, áttételes mó­don az időszerű kérdésekkel történő foglalkozás során az egyházi személyek részvételével és közbejöttével. Hangoz­tatták: Az egyházi jelenlétnek a tömeg­kommunikációban is lehet bizonyos szerepe és jelentősége, de ezt a jelentő­séget igazán a tartalmi mondanivaló teszi fontossá és hangsúlyossá. A pó­dium-vita végén az is megállapításra került, hogy mind a teendők tartalmát, Gy6r A népfrontmozgalomban dolgozó egyházközi személyek első megyei talál­kozójára kaptak meghívást 34-en 1986. március 10-re. A HNF Megyei Bizottsá­ga előadóját dr. Eperjesi Zoltán, a Me­gyei Bíróság elnökhelyettese a készülő családjogi törvénytervezetet ismertette. Az-egyház, a társadalom, az emberi kö­zösség alaprendjét érintő kérdésekhez sokan hozzászóltak. Isten igéjének összekötő, védő és a házasságot megtartó erejét, szolgála­tunk megelőző jelentőségét, gyógyító munkáját hangsúlyozták. Vadász Anna megyei titkár és Szabó József titkárhelyettes az ilyen jellegű hasznos találkozók folytatását jelezték. A meghívottakból 9 evangélikus lel­kész képviselte egyházmegyénket. Budavár A budai egyházmegye papnéi talál­koztak egymással március 22-én, ahol Szebik Imre esperes áhítata után dr. Nagy Gyula püspök tartott tájékoz­tató előadást egyházunk életéről, gond­jainkról és örömeinkről. A széles hori­zontú előadást élénk beszélgetés követ­te. Ezt követően Bencze Imréné és Ma­docsai Miklósné szóltak a papnék sajá­tos szolgálatáról a gyülekezetben és hi­vatásuk területén. Kelenföld A budai egyházmegye presbiterei 'március 8-án csendes napon voltak együtt a gyülekezetben. Szebik Imre es­peres úrvacsorái istentiszteleten szol­gált. Majd dr. Groó Gyula ny. teol. pro­fesszor ismertette és értékelte a Limai dokumentumot. Délután dr. Müller Miklós egyházmegyei főjegyző tartott előadást A presbiter a lelkész munkatár­sa címen. Mindkét témát csoportbeszél­getésekben dolgozták fel a résztvevők. A derűs és jó hangulatú csendesnap Gö­rög Tibor óbudai lelkész áhítatával zá­rult. A kelenföldi gyülekezet vendégsze­retete családiassá tette együttlétünket. Dunaegyháza A böjti időben szolgáltak Ponicsán Imre ny. kiskőrösi lelkész, Nagybocskai Vilmos kiskőrösi lelkész. Márc. 9-én egész napos szolgálatot végzett a dunaegyházi gyülekezetben Pintér János orosházi lelkész, esperes. A tea-esten tartott előadásának címe: A lelkész és a gyülekezet egymásért. Halálozás Maróti János, evangélikus lelkész életének 70. évében 1986. március 11- én váratlanul elhunyt. Temetése már­cius 21-én volt a pilisi temetőben. „Hagyjad az Úrra a te utadat és bízzál benne, majd ő teljesíti.” (Zsolt 37,5) (Életútjáról és szolgálatáról lapunk kö­vetkező számában emlékezünk meg.) Haluszka Mihály, a pilisi gyülekezet évtizedeken át hűséges presbitere, aki egyházmegyei presbiter is volt, 1986. március 11-én, 75 éves korában el­hunyt. Egyházi tisztségei mellett köz­életi ember volt, a felszabadulás után országgyűlési képviselő, négy évtizeden mind pedig módját tekintve még továb­bi párbeszédre van szükség az egyhá- zak, a teológia és a tömegkommuniká- ció képviselői között együttműködésük lehetséges megjavítása és eredménye- sebbé tétele érdekében. Dr. Heinz Joachim Held elnök kö­szöntőszavaiban méltatta Pityirim ér­sek érdemeit, ökumenikus publiciszti­kai szolgálatának jelentőségét az Orosz Ortodox Egyházon belül a modem tö­megkommunikációs médiumok meg­honosításával kapcsolatban, a nemzet­közi együttműködés területén az egy­házak ökumenikus kapcsolatainak el­mélyítése és az emberiség békéje szem­pontjából. Ugyancsak méltatta az el­nök Pityirim érseknek az NSZK-ban élő evangéliumi egyházak és az Orosz Ortodox Egyház párbeszédei sorozatá­ban betöltött fontos szerepét. Az ünnepélyes méltatást Pityirim ér­seknek az ünnepi előadása követte az alábbi címmel: „1000 éves a keresz- tyénség Oroszországban. - Az Orosz Ortodox Egyház felelőssége a békéért és a leszerelésért a Kelet és Nyugat közötti feszültség erőterében”. - Az ér­sek előadásában ismertette egyháza ezeréves múltját, történelmének fonto­sabb állomásait el egészen napjainkig. Foglalkozott azzal az ökumenikus fele­lősséggel, amellyel az Orosz Ortodox Egyház részt vesz az ökumenikus moz­galomban. Végül rámutatott azokra a lehetőségekre, feladatokra, amelyekkel az ökumenikus mozgalom - benne az Orosz Ortodox Egyház - rendelkezik az egyházak közötti kapcsolatok elmé­lyítése és az egész emberiség békéje iránt. Befejezésül ismertette a millen­niumi ünnepségek kialakulóban levő programjának körvonalait. A Tutzingi Evangéliumi Akadémia' előkészítésében megjelentetett jubileu­mi kiadványt Roepke és Hessler igaz­gatók nyújtották át az ünnepeknek. A kiadvány Pityirim életrajzát, külön­böző helyeken megjelent beszédeinek, írásainak gyűjteményét tartalmazza. A rendezvényt ünnepélyes bankett zárta, amelyen többen köszöntötték a jubilánst, közöttük dr. Aranyos Zol­tán is. át községi és nagyközségi tanácstag,^ HNF Bizottság tagja, a Tűzoltótestület magasrahgú tisztjei sok kitÜhtété&Jttji1*- dozója. Temetésén a községből, mész- szebbről és a gyülekezetből igen sokan vettek részt családján kívül. „Ama ne­mes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, vége­zetre eltétetett nekem az igazság koro­nája.” Dr. Koren Márton ny. főorvos 84 éves korában Budapesten elhunyt. 56 éven át végezte hűséggel az egészségügy szolgálatát Akasztón és Csengődön. Munkája elismeréséül államunk a Munka Érdemrend Ezüst fokozatával tüntette ki. Édesapja: Koren Márton évtizedeken át volt lelkésze a kiskőrösi gyülekezetnek. Nagy részvét mellett kí­sérte utolsó útjára családja, a két köz­ség népe, az orvosi kar. A kiskőrösi temetőben a vigasztalás igéjét Ponicsán Imre ny. lelkész és ifj. Hafenscher Ká­roly csengődi lelkész végezte. „Tudom, hogy az én Megváltóiéi él!” Apróhirdetés Esküvőkről, keresztelőkről VIDEO felvételt készít az UNIFOTO. Megren­delhető telefonon: 184-083, levélben: 1041 Bp. Deák F. u. 9. Üdülés - Őrség szélén, Rábagyarma- ton két szobás kulcsosház 5 férőhellyel fenyveserdő és víz közelében június kö­zepétől szeptember végéig olcsón ki­adó. Érdeklődés „Fenyvese’rdő” jeligé­vel a kiadóhivatalban. Evangélikus Étet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1008 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (867059/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60074 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hirlapkézbesltö postahivatalnál, a hiriapkézbesltőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hfrlapelőfizetési és Lapéllátásl Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Élet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk visszal Országos Egyházunk Presbitériuma legutóbbi ülésén az alkoholiz­musból mentó szolgálatunkra szélesebb munka- és feladatkört bízott. Az alkohol rabságából szabadulni vágyók segítése mellett szeretnénk szolgálni a megromlott családi életük miatt vergődő, kallódó, különféle szenvedélyekben és megkötözöttségekben élő testvéreink között is. Ebben a szolgálatunkban együtt látjuk az egyes ember testi és lelki nyomorúságét, a család, a gyülekezet és az egész társadalom gondját. Ezen az elvi alapon állva kívánunk segítséget nyújtani minden lelki megújulásra szoruló és azt óhajtó testvérünknek. Lelki segély szolgála­tunk legközelebb április 14-18. között Fóton a Mandák Mária Otthonban tart csendesnapokat az alkoholizmusból és egyéb megkötözőttségekböl szabadulni vágyók részére. A program hétfő délután kezdődik és pénte­ken délutánig tart A részvételi díj 700,- forint. Kérjük, hogy ezt az összeget lehetőleg a gyülekezetek vállalják magukra. A szolgálat céljára küldött adományokból esetenként tudunk segítséget adni. Adományok beküldhetők az Evangélikus Országos Egyház vagy a Dlakóniai Osztály csekkszámlájára, esetleg a szolgálat vezetője (Vető Béla lelkész, 1085 Budapest, Üllői út 24.) vagy titkára (Balicza Iván lelkész, 3100 Salgótar­ján) címére. További felvilágosítást a szolgálattal1 és a csendeshéttel kapcsolatban ugyancsak a fenti címeken lehet kapni. A jelentkezéseket Is e fenti elmek egyikére lehet beküldeni. A résztvevőktől kérjük, hogy ágyhuzatot lehetőleg hozzanak magukkal. A lelkészeket kérjük, segítsék a résztvevőket a csendeshétre és visszautazásnál kísérettel is. ESEMENYEK .4

Next

/
Oldalképek
Tartalom