Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-04-13 / 15. szám

NYOMDÁBAN AZ AGENDA ÚJ KIADÁSA „Istentiszteleti életünk megújulása sohasem az Agendáktól függött” BESZÉLGETÉS DR. PRŐHLE KÁROLY PROFESSZORRAL, EGYHÁZUNK TEOLÓGIAI ÉS TANULMÁNYI FŐIGAZGATÓJÁVAL (Folytatás az 1. oldalról) Ülést tartott az Ökumenikus Tariács Elnöksége Evangélikus Elet i9ee. április 13.- Professzor úr véleménye sze­rint milyen szerepe lehet az új Agen- dának istentiszteleti életűnk meg­újulásában?- Az 1963-as Agenda már meg­adta a lehetőséget a tartalmi meg­újulásra. De nem mindig jobb az új, mint a régi. Az az érdekes, hogy egyre többen rájönnek a régi istentiszteleti rendek és szövegek ízére, lelki tartalmára. így sokszor életszerűbbnek érzik a régi felújí­tását, mint az első pillanatban ér­dekes, de tiszavirág életű próbál­kozásokat. Egyébként sem lehet olyan látványos változásról szó nálunk, mint amilyet a II. Vatiká­ni Zsinat hozott a katolikus egy­házban. A bibliai evangéliumi és a lutheri evangélikus felfogás sze­rint nem is helyes az istentiszteleti élet törésszerű megváltoztatása. De bizonyos változások már rég­óta esedékesek. Az 1963-as Agen- dában kétségtelenül érvényesült bizonyos körök idegenkedése az istentiszteleti formák mindenne­mű változtatásától. Akkor sokan hangsúlyozták, hogy az istentisz­teletnek ünnepélyesnek kell len­nie. Ez a törekvés sokfelé rideg­séghez vezetett. Az új Agenda ál­talános útmutatásaival és új szö­vegezéseivel azon igyekszik, hogy istentiszteleteink és szent cselek­ményeink közvetlenebbé, így is mondhatnám: barátságosabbá váljanak. A változatosságra is jobban bátorít. Már az 1963-as Agenda lehetővé tette háromféle istentiszteleti rend használatát. Gyülekezeteink nagy többsége mégis csak az énekverses rendet használta. Most az a javaslat, hogy minden gyülekezet ismerje, használja és megszeresse mind a három istentiszteleti típust: az énekverses, a liturgikus és a rövid rendet. Mindegyik egyenlő értékű istentiszteleti rend. Az énekverses értéke az, hogy benne a gyüleke­zet énekversekkel válaszol a lelké- szi szövegekre. Ehhez azonban sok énekverset és dallamot kell is­merni. A liturgikus rend - különö­sen a nem énekelt formájában - az istentisztelet legeredetibb, legvilá­gosabb és minden körülmények között használható formája. Éne­kelt módon pedig színessé és ünne­pélyessé válhat. A rövid rend hosz- szú időn át gyülekezeteink legked­veltebb istentiszteleti formája volt.- Mostanában sokat emlegetik a gyülekezet aktív részvételét az is­tentiszteletben. Hoz-e ebben válto­zást az új Agenda?- Szeretném hangsúlyozni, hogy a gyülekezet részvétele már eddig is széles körű a gyülekezeti éneklés formájában. De most arra is lehe­tőség lesz, hogy megfelelő előkészí­tés és megbízás alapján az ige- és imádságolvasásba gyülekezeti ta­gokat is bekapcsoljanak. Nem ke­vésbé fontos volna az is, hogy a gyülekezeti tagok maguk is töre­kedjenek egymással a kapcsolatot fönntartani az érkezők üdvözlésé­vel, helyrekísérésével és más ha­sonló szolgálatokkal. De minden istentiszteleti szereplésnél fonto­sabbnak tartom azt az ajánlást, hogy minden lelkész gyülekezeti tagok segítségével készüljön az is­tentiszteletre, különösen az igehir­detésre.- Mit tud mondani professzor úr azoknak a gyülekezeteknek, ame­lyeket a gyermek- és ifjúsági isten­tiszteletek ügye érdekel?- Az Agenda a gyülekezeti is­tentiszteletek és alkalmak rendjét határozza meg. A gyülekezeti is­tentiszteletnek gyülekezeti alka­lommá kell lennie, ahol a különbö­ző korosztályok egymásra figyelve megtanulják, hogy együtt hallgas­sák az igét és együtt dicsérjék Is­tent. Az ifjúságnak, ha Krisztus közelébe kerül, meg kell értenie, hogy Krisztus egy egyházába lép Krisztus-hite által. A felnőtteknek és időseknek pedig, ha hisznek Jé­zus Krisztusban, meg kell tanulni­uk, hogy együtt éljenek a fiatalabb nemzedékkel és szeretettel fogad­ják azokat a különbségeket és vál­tozásokat, amelyek a korkülönb­ségből adódnak. Az ifjúság viszont nem igényelheti azt, hogy hozzá igazodjék az egész gyülekezet. De az sem várható el, hogy az ifjúság jól érezze magát egy rideggé és me­chanikussá vált istentiszteleten. Nyilvánvaló, hogy a korbeli, fog­lalkozásbeli, nyelvi és egyéb kü­lönbségek miatt egyes csoportok külön összejövetelére is szükség van a közös istentisztelet mellett. Ezek nem veszélyeztetik sem a gyülekezet, sem az egyház egysé­gét, ha fenntartják szoros kapcso­latukat a gyülekezet és az egész egyház istentiszteleti életével. Nem várhatjuk el a gyerekektől és a fiataloktól, hogy belenőjenek a gyülekezeti istentiszteletbe, ha at­tól merőben eltérő istentiszteleti rendhez szoktatjuk őket. Egyéb­ként az ifjúság számára legalkal­masabbnak tűnik az istentisztelet liturgikus rendjének nem énekelt, részben vagy egészben énekelt for­mája. Azt hiszem, ez lesz a jövő általános istentiszteleti fendje. Legalábbis az ökumenikus fejlődés ebbe az irányba tart jelenleg.- Az az érzésünk, hogy az új Agendával kapcsolatban félreérté­sek is felbukkantak.- Valóban vannak félreértések és téves várakozások. Ezek közül most csak azt említem meg, hogy némelyek az új Agendától várják istentiszteleti életünk megújulását. Merem állítani, hogy istentiszte­leti életünk megújulása sohasem az Agendáktól függött. Minden azon fordul meg, hogy a lelkész és a gyülekezet átéli-e, hogy az istentiszteleten Isten színe előtt az élő Úr Jézus Krisztussal talál­kozik. Március 24-én dr. Tóth Károly református püspök, az ökumeni­kus Tanács ügyvezető alelnöke imádsággal és igeolvasással nyitot­ta meg a Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa Elnökségi Tanácsülését. Az ökumenikus Ta­nács hét tagegyházának vezetői megvitatták a február 12-i közgyű­lésen elhangzott értékes javaslato­kat és észrevételeket. Elhátároz- ták, hogy közös bizottságot alakí­tanak, amely a Mi Atyánk és az Apostoli Hitvallás közös magyar szövegének kimunkálását hivatott előkészíteni. Az egyetemes imahét­tel kapcsolatban összegyűjtik a tagegyházak tapasztalatait és a jö­vőben hatékonyabb segítséget kí­vánnak adni az imahét előkészíté­séhez. Dr. Görög Tibor ökumenikus fő­titkár ismertette az ökumenikus Tanács idei terveit. Több nemzet­közi rendezvényre kerül sor az idén hazánkban. Májusban a Ke­resztyén Diák Világszövetség ifjú­sági lelkész konferenciát rendez Budapesten, szeptemberben az Egyházak Világtanácsa Egészség- ügyi Bizottsága Berekfürdőn ülé­sezik, októberben pedig az Euró­pai Ökumenikus Ifjúsági Tanács XVIII. nagygyűlését látjuk vendé­gül. A tagegyházak vezetői támo­gatásukról biztosították az öku­menikus ifjúsági konferencia meg­rendezését, melyre június 9-11-ig Balatonszárszón kerül sor fiatal lelkészek és teológiai hallgatók részvételével. Az Elnökség elhatá­rozta, hogy idén október 31-én a baptista egyház Nap utcai templo­mában tartják az ökumenikus re­formációi emlékünnepélyt. Az ökumenikus Tanács vezetői tájékoztatást kaptak a Keresztyén Békekonferencia szervezésében megrendezett „Afrika-vasámap”-i gyűjtés tavalyi eredményéről. Az adományokat a KBK vezetősége már eljuttatta az arra rászoruló af­rikai testvéreknek. Az Elnökség el­határozta, hogy május 25-ét „Afri- ka-vasámappá” nyilvánítja és is­mét kérni fogja a gyülekezetek ál­dozathozatalát. Dr. Adorján József református esperes a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió szolgálatáról számolt be. Az ügyvezető elnök szólt a külön­böző tagegyházakban folyó mun­káról: a szenvedélybetegek gyógyí­tásáról, a társadalomba való beil­leszkedésük előmozdításáról, a család nélküli gyermekek csalá­dokba fogadásáról, ifjúsági klu­bok megalakításáról, valamint re­habilitációs otthonok létesítéséről. Az Ökumenikus Tanács Elnöksége kéri a gyülekezeteket, hogy imád­ságban hordozzák a szenvedély- beteg, a család nélküli és az életcél nélkül hányódó fiatalok körében végzendő szolgálatot. A tanácskozáson beszámoló hangzott el a Hungarian Church Press munkájáról. Az ökumeni­kus Tanács tájékoztató bulletinje kéthetenként jelenik meg angol és német nyelven, s a világ különböző részein élő keresztyéneket tájékoz­tatja egyházaink életéről. A testvéri együttlét Hecker Fri­gyes methodista szuperintendens imádságával zárult. A tanácskozáson egyházunk ré­széről dr. Nagy Gyula püspök vett részt. Szabóné Mátrai Marianna ( \ Bródy László Zsoltár az örök kegyelemről „Magasztaljuk az Urat, mert örökkévaló az 6 kegyelme." (136. zsoltár) A hárfa zengjen, csendüljön az ének, adjatok hálát az ég Istenének. Kastélyául az eget építette, földet teremtett végtelen vizekre. • örök az ő kegyelme! Világot gyújtott a sötét világra, nappal a nap volt itt a földi lámpa és éjjel a csillagokkal és a holddal fénylett ezüstben a szőlős hegyoldal. ’ Örök az ő kegyelme! A szabadságba szőkóknek titokba a Nádastengert kettéhasította. Minden éhes száj kövér falatot kap, hús italt csorgat szegény szomjasoknak. Örök az ő kegyelme! ( Az emóreus fut, mint nyúl a kertbe, Básán királyát, Ógot is leverte. Megvédett vadtól és tüzes kohótól és megszégyenült Nabukodonózor. Örök az ő kegyelme! Életveszélyben voltunk, ó, de hányszor! és oltalmazott, mint gidát a pásztor. Tikkadt vándorként hozzá menekültünk, házában mindig felüdült a lelkünk. örök az ő kegyelme! Szivünkből szálljon magasba az ének, kopogjon szép-kék kapuján az égnek. Az ének csengjen, zengjen hárfa húrja: a hála csokrát hozzuk, hallelúja! Örök az ő kegyelme! (Megjelent a költö A Biblia turistája c. kötetében 1981-ben.) ______________________________________________________/ Jelentkezés nyári kántorképző tanfolyamokra A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképzö Szolgálata 1986 nyarán három tanfolyamot rendez. A tanfolyamok időpontjai: 1. június 23—július 12-ig (háromhetes), 2. július 15—július 26-ig (kéthetes), 3. július 29-augusztus 16-ig (háromhetes). Jelentkezéseket csak az első háromhetes és a második kéthetes tanfolyamra lehet beküldeni a Kántorképzö Szolgálat elmére: Fót, Berda J. u. 3. 2151. Jelentkezési határidő: 1986. május 5. A felvételi kérelemhez egy időben mellékelni kell az illetékes lel­kész ajánlólevelét, a felvételt kérő részletes önéletrajzát. Fel kell tüntetni az eddigi gyülekezeti szolgálatot, zenei előképzettséget és a jelentkezés célját. A háromhetes tanfolyam dija 1800,-, a kéthetesé 1200,-. A felvételről minden jelentkezőnek értesítést küldünk. Kántorképző Szolgálat AZ EVANGÉLIKUS LELKÉSZ SAJTÓTÖRTÉNETI ÖRÖKSÉGE _ Ablaknyitás _ A MAGYAR HÍRMONDÓ ELSŐ ESZTENDEJE. Az az i78obtnn kőit tudósító levelei. Non fquidem hoc ftudeo, bullatii ut úiihi nugii Pagina türgcfcac, dare pondui idonca futno. P O'S ON b'aVK Pataké Fcrcncz A goit on betűivel. FOTÓK: Persa András Rát Mátyásról az irodalmi köztudat szinte csak annyit tud: ő volt az első magyar újság szerkesztője. Irodalmi hagyatéka alig maradt: egy imakönyv, 3 prédikáció és 78 árkus újságcikk (nagyrészt fordítás, beküldött hír­anyag). Saját mű csak a pár soros refle­xiók és a kritikák. Hatása mégis fel­mérhetetlen. A kortárs Kazinczy már 1829-ben így jellemzi „Hálátlan volna a maradék, ha feledné, hogy nemze­tünknek ő volt igazi Prometeusza, Mi lennénk nélküle?...” 1749-ben született Győrben (a ma­gyar pietizmus központjában) evangé­likus, német nyelvű iparos családból. Abban az évben, mikor a gyülekezet templomát azzal a sánta indokkal, hogy Győr végvár volta megszűnt, el­vették, s iskoláját bezáratták. A két­nyelvű, de egybeforrott gyülekezet 32 éven át küzd szabad vallásgyakorlatá­ért s küldi iskolára tehetségeit. Rát a háromnyelvű Pozsony lyceu- mába kerül, melynek iskolarendszerét Bél Mátyás - a latin nyelvű magyar újságírás kezdeményezője szervezi újjá hallei pietista mintára s kinek a hagyo­mánya jó közvetítővel él s indítékot ad a pályaválasztásra. Gyülekezeti ösz­töndíjjal Göttinga angol királyi alapí­tású egyetemére kerül, ahol a protes­táns nyugat diplomatáit képzik. (Mi­lyen pontosan tudta ez a kis gyüleke­zet, hogy a vezetésére kiszemelt hol ta­lál legtágabb horizontot!) Évente 20 magyar diák tanul itt, mind az élvonal­ba kerül. Igen nagy a tekintélyük. Rát teológusnak, lelkésznek készül, de behatóan foglalkozik matematiká­val és nyelvészettel is (nem tudja még minek tudják alkalmazni). Felvesz minden olyan speciál kollégiumot, mi­nek itthon még híre sincs. Tanul sta­tisztikát, gazdaságföldrajzot, államtu­dományt, közgazdaságtant. Jár Schlö- zer professzor újságkollégiumára is, ki a sajtót a „szabadság érverésének” tartja s ki az újságolvasás művészetére nevel. Nyalábszám hordja professzorai kezességvállaló nyilatkozatával szállá­sára az egyetem 300 000 kötetes könyv­tárából a ritkaságokat. Szinte nem is pihen, nemcsak, mert a mágnásgyere­kekkel való költekezésre nincs módja, de a kintlét minden percét ki akarja használni. Érzi, hogy az otthoni elma­radás és az elvárás kötelez. Az egyetem elvégzése után még fél évet kint tölt, bejárja Németországot, majd hazaérve Magyarországot és Erdélyt. Rövid ideig házitanító. 1779-ben Pozsonyban telepszik le. Van összehasonlításra le­hetősége, felelősnek érzi magát az itt­honi helyzetért. Talán a diéta közelsége is indítja, rábeszéli a cseh származású Patzkó Ferenc újdonsült nyomdatulaj­donost: indítsanak magyar újságot. A lapindítás a vállalkozónak jó üzlet­nek ígérkezik. A felvilágosodás és az ipari forradalom esemény felgyorsulá­sában megnő az információ éhség. Po­zsonyban német újság van. A magyar kísérletezést nem érzik konkurenciá­nak. Az engedélyt ő talpalja ki. „Előre való tudakozásukban" a nemzeti hiú­ságra hivatkozik: „Nincs már Európá­ban nemzet, mely a híreket naponta ne a saját nyelvén olvasná, kivéve a ma­gyart” „Nincs ország a földön oly ke­véssé ismernék, mint a miénket”. A fel­hívásban heti kétszeri félárkust helyez kilátásba postán szállítva évi 8 Ft-ért. Sikerül 318 olvasót verbuválni. 1780.1. 1-én jelenik meg a Magyar Hírmondó első száma. A külföldi lapokat saját pénzén vásárolja, a híreket egyedül for­dítja (több nyelvből), „hirlelőkkel” le­velez, recenziókat, korrektúrát készit. A censura sokszor oldalakat húz ki. Fehér folt nem jelenhet meg a lapban. A szedőgép mellett kell rögtönözni. Tudomásul veszi a nehézségeket: „Nem tanácsos, nem illő, nem is sza­bad' mindent kimondani, nemhogy nyomtatásban hírlelni”. De ő megtalál­ja a módját, hogy mindenről adjon va­lami jelzést. Már a címek is árulkod­rriilft* TiAAH ti ApoRoli (Mf AfcfcMyukuk Pünköfl havinak 24dik napjion, Szerdául kőit 42dik LEVELE. ffoialMi I írt/artfi. I. ítélés Izeméivel: befzéllik, hogy az Ójoflttfl Ha­zánkhoz kapuolt Bánáti tirtománybinn, ■Mii nit Magyar oiftigi Vármegyékként igazgatutik, fokkal baiorftgoiibb a Ilkái éi ótacAf, mint-fém an­nak elitté. Mclly bóldogflgot cdj réGtént onnan kö­vetkeztethetni , hogy a fzomfzed Tőrök Tifzt-tartők ■ tolvajoknak él haramiáknak fzabad menedék-helyet töb­be rém engedjek; mái réfzént pedig az Elöl-járöi bői ti rcndaletcknek köfzönhrtni. Axon rendiléi-tételek kö­zti emlékezetei az, hogy fenkinek menedék-levél vágy PafTui nélkül mcfzfzc útra menni nem fzabad, fém po- d.< valamelly marhát mái hová vá.árra vinni egyébként meg-nem engedtetik, haoem-hi a búájétél bizonyfigot mutathat a* felől, hogy igat ura azon marhának. A Vármegyék katonáik az erdőkön» éi mezökönn öOnte- Ti Ica nak. Angliában nincs már jobbágyság. Németországból vásárolt zsoldosokat küldenek az angolok az amerikaiak el­len. A Schlőzeri lecke hat. Rájön, nem­csak a sorok mögött lehet olvasni, írni is lehet a sorok mögé. Gyakran számol be gazdasági eredményekről, találmá­nyokról: Franklin villámhárítójáról, Tessedik - levelezője - szikes föld javí­tó kisérleteiről. Buzdít a hagyományok s a népdalok gyűjtésére. Van is ered­mény. Az 1541 -es kiadású Sylvester biblia hexameteres bevezetőjét egyik le­velezője kijegyzi a bécsi könyvtárban. Teljes szöveggel közli. Beszámol arról, hogy a versírásnak jeles divatja Van nálunk. A versszerzést a nemzet tuda­tosodása kezdetének tartja. Legszenvedélyesebb azonban akkor, ha nyelvészkedhet. Minden nyelvjárást helyénvalónak tart. Valami szintézist vár „így lett országossá a görög nyelv is!” Próbál meggyőzni: „A nyelvnek ékesedésé a pemzetek tudosodásával együtt szokott járni”. Ő a megindítója az irodalmi kritiká­nak is. Már eleve mentegetődzik: „A könyvekről való tudósítások elhiszem nem mindenkinek ínyek szerint való. De e részben senkinek nem engedhe­tek!” A türelmi rendelet megjelenése után szülővárosa magyar lelkésznek hívja meg. Elfogadja - kevesebb fizetésért. 500 Ft egy évre - haza megy. Nagy­bátyja vendéglőjének udvarán felépí­tett deszkatemplomban mondja el első prédikációját. 200 évvel megelőzve a korát, mai szószékcserék prédikációjá­nak beillene. Négy év múlva szuperintendensnek jelölik. Ekkoriban rótta meg három­nyelvű szótára fizetési felhívásában ke­rülete prédikátorait tudatlanságuk miatt. Mellőzik. E mellőzés a soproni lyceum és teológia diákja közt sok vitát vált ki, bosszankodtak a mellőzés miatt. Három év múlva üresedés foly­tán újra választják. Elvállalja s haláláig szolgálja a gyülekezetét. Hiába hívják a teológiára, iskola igazgatónak, Pestre lelkésznek. Az egyetemi matematikai tanszék is szóba kerül. Marad, csak tudományra jut egyre kevesebb idő. Képe nem maradt ránk. Gyülekezete ugyan meg akarta festetni. Nem enged­te, sajnálta rá a közösség pénzét meg azt is hangoztatta, hogy ne a mulandót őrizgessék belőle. A győri Evangélikus Ifjúsági Egye-v sülét 1938-ban közadakozásból egy oszlopot állított emlékének a róla elne­vezett téren. - Ez az emlékmű megsem­misült. A helyébe építettet a tavalyi évforduló alkalmává! az evangélikus konvent ablaka alá helyezték át egy járdaszigetre. Úgy érezzük', jelkép ez az elhelyezés: Utal a hajdani ablaknyitás­ra s a kudarcára is, elégtétel a remény­telenségért, amivel eljegyezte magát, mikor a felvilágosodásnak ablakot nyi­tott. Az emlékoszlopot sajtó-napján a saj­tó munkásai és az ifjúság megkoszo­rúzza. A Városszépítő Egyesülethez egy év alatt is több javaslat érkezett, hogy a megsérült oszlopot méltóbb emlékmű­vel kellene kicserélni. Petőcz Miklós Győr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom