Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-03-09 / 10. szám
Evangélikus Élet 1986. március i6. Jí QQ # GYERMEKEKNEK 1Móz 37. 39-41 Hogyan jutalmaz az Isten? Áldássá tesz mások életében A VASÁRNAP IGÉJE Zsid 2,17-18. SZÉDÍTŐ ÖRVÉNY Láttam egy különös rajzot, mely József életútját ábrázolja: lépcsők, amik először lefelé, a mélybe vezetnek, majd fel a magasba. Ismerjük meg hát .ezt az életutat. Az álmodozó. Testvérei gúnyosan csak „álomlátónak" csúfolták. Más volt mint ők. Nekik keményen kellett dolgozniuk: apjuk nyájait őrizték, hajtották legelőről legelőre. József, apja kedvence volt, őt rfiegkímélte a munkától, cifra ruhában járatta. Ö hordta a híreket bátyjairól. Különös álmai voltak! Ezekkel eldicsekedett testvéreinek. Hallgassátok csak mit álmodtam - mondta nekik: aratáskor kévékét kötöttünk a mezőn, s a ti kévéitek meghajoltak az én Az elkényeztetett fiúból Egyiptomban rabszolga lett egy királyi főembernél. Majd ártatlanul megrágalmazták és börtönbe került, ahol évekig sínylődött. A szenvedések József hasznára váltak, Isten formáló keiében hasznos esz-- közzé vált. A megáldott. Egy éjjel a fáraó álmot látott. Senki nem tudta megfejteni az álom értelmét, de Isten Józsefnek tudtára adta azt. A fáraót két álmán keresztül (41,55 kk.) arra figyelmeztette Isten, hogy hét termékeny, gazdag esztendő után hétévi szárazság következik. Készüljenek fel, gyűjtsenek gabonát az ínséges esztendőkre. József életútja most a mélyből a k^vém előtt! Vagy máskor: a nap, a hold és tizenegy csillag egyszer csak leborult előttem! Testvérei lassan meggyűlölték Józsefet. A megpróbált. Egy napon Jákob ismét testvéreihez küldte Józsefet, hogy hírt hozzon róluk. Már mesz- sziről felismerték a cifraruhás fiút, esztelen gyűlöletre lobbantak iránta! Felkiáltottak: ott jön az álomlátó, gyertek, öljük meg, majd meglátjuk mi lesz az álmaiból. Ruben a legidősebb, közbelépett. Ne üssük agyon - mondta -, dobjuk Ije- le ebbe a kiszáradt kútba. Meg akarta menteni öccsét. Akkor letépték róla szép ruháját és beledobták a kútba. Majd, hogy megszabaduljanak tőle, eladták az arra haladó egyiptomi rabszolgakereskedőknek. Apjuknak azt hazudták, hogy vadállat tépte szét Józsefet. magasba ívelt. A fáraó magas méltóságba helyezte. Ezt mondta neki: te leszel házam gondviselője és egész népem a te szavadnak engedelmeskedik! József parancsára hatalmas magtárakat építettek és a bőség esztendei alatt feltöltötték gabonával. S amikor eljött a hét terméketlen, száraz esztendő, megnyíltak a magtárak és jutott gabona az éhezőknek. így lett József áldássá egy nép számára. De megmentette családját is az éhhaláltól, akik Egyiptomba mentek gabonáért, amikor nekik már semmijük sem volt. Sőt megbocsátotta testyérei gonoszságát, nem állt bosszút rajtuk, hanem ott- hónt adott egész családjának. így akarja Isten a mi életünket is formálni, hogy a tőle kapott ajándékokkal mások javát szolgáljuk. Keveháziné Czégényi Klára A kísértés az emberi lélek szédítő örvénye, amelynek közelében nemcsak a jó és rossz közötti választás drámai pillanatait éljük át, de a bűn vonzásának erejét és a magunk tehetetlenségét is. Kempis Tamás, Krisztus követése című híres könyvében a kísértéssel kapcsolatban többek között ezt írja: míg az ember él, sohasem ment a kísértésektől. Nincs az a szent hely, vagy rejtek, ahol utol ne érnének, mert a kísértés magvát magunkban hordozzuk. Sokan menekülni akarnak a kísértések elől, ám futással nem győzünk... Csak Jézus tud győzelemre segíteni minket, aki lemondva isteni dicsőségéről nemcsak földi létünk korlátáit vállalta, nemcsak életünk terheiben és szenvedéseiben osztozott, de hozzánk hasonlóan maga is kísértést szenvedett. Az „Első Ádám” megkísértetésének története bukással végződött, mert az ember bizalmatlanná vált Isten iránt s a maga ura akart lenni. A „Második Ádám”, Jézus azonban győzelmet aratott a kísértés felett, mert Isten iránti engedelmességben kimondhatta: távozz tőlem sátán! és éhségben sem változtatta a köveket kenyérré, nem vetette le magát a templom párkányáról Istent kísértve, és nem hajtott térdet a világ minden dicsősége előtt sem. Győzött haláltusájában is: nem szállt le a keresztről, hogy megfizessen kivégzőinek, hanem inkább meghalt értük és értünk. Győzelme nem csupán isteni hatalmának megmutatása volt, hanem irgalmas cselekedet, értünk kivívott győzelem. Jézus győzelmében bízva bátran felvehetjük a harcot a kísértéssel szemben. Bornemissza Péter 1578-ban megjelent könyvében így biztat: A kísértés ellen erősítsd hitedet könyörgéseiddel, hogy az Úr az ő Szendéikét szüntelen elmédben és szívedben tartsa. A híveket, akik szüntelen vigyázván könyörögnek, az Úr segíti erőtlenségükben és nem engedi erejükön feljebb való kísértésekre őket. Legfőbb segítőnk az Istennek Szentlelke, aki bennünk lakozik és szüntelen igazgat, a bűntől visszaint, és a titkon való gonosz gondolatokat nemes, jóságos cselekedetekre változtatja. Tehát vitézkedjünk és harcoljunk mi is. De a mi győzelmünknek reménységét csak Istenbe helyheztessük. És tisztességet csak őnéki adjunk. Ezeket azért beszélem, hogy jól eszünkbe vegyük: hogy a kísértésekben se röstelkednénk, se ne bizakodnánk-magunkban, hanem csak, az Úr Istenben, és azért őnéki szüntelen könyörögnénk. De hogy nagyobb bizódalommal könyöröghess és bátrabb szívvel harcolhass, mégis jól meghányd-vesd, honnét lehet neked erőd az ördögön. Csak a mi Urunk Jézus Krisztus győzelme által. Az Úr Jézus oltalmazó fegyvert adott az ő szolgái kezébe: a megtérőknek bűnök bocsánatát, szabadságot, feltámadást, és örök életet, ingyen csak az ő kegyelméből, az ő tulajdon halálának érdeme szerint. Noha sok az ördög mestersége, de mindazokban győzelmet vesznek a vigyázó hívek, az Úr Krisztus által (Ördögi kísértetek). Madocsai Miklós IMÁDKOZZUNK Urunk, mi nemcsak a kísértés szédítő örvényének vonzását ismerjük, hanem ennek az örvénynek mélységét is. Mi nemcsak a jó és rossz közötti választás drámai pillanatait éljük át, hanem a bukások fájdalmas emlékeit is hordozzuk. De te irgalmas és hü főpapunk vagy az Isten előtti szolgálatban és engesztelést szereztél bűneinkért a kereszten. Kérünk kegyelmedből részesíts bennünket is győzelmedben. Ámen. Tégy ízessé, Uram! Mt 5,13 KÉPMEDITÁCIÓK A HEGYI BESZÉD ALAPJÁN Látod? - Ragyogó az emberi kéz évszázadokon át formált, természettel összeolvadó, míves alkotása. Lenyűgöző, ahogy egymásba fonódik, szépséggé, harmóniává magasztosul generációk egymáson épülő, kőbe, téglába, vasba kristályosuk álma, hitük, reménységük impozáns, örökérvényű vallomása. Látványosság, turistaparadicsom, mondja az ember, és elbabrál szabadságot élvező szemével - ideje lévén - az apró részleteken: a gázlámpák feszes, visszaköszönő sorfalán; a pillérszobor alakjainak kőmerev, mohlepte mozdulatán; a katedrálisok csipkés tor- nyú monumentalitásán; a falombok, folyóvíz üdítő leheletén, a napsugarak jókedvű játékán. .. S nézve e képet, mindehhez lassan érzések, emlékek, hangulatok jóleső zsibongása gyülekezik a nyárról, az önfeledt csatangolásokról, a szünidő, szabadság tiszta lélegzetű, letűnt idejéről, melyre úgy gondolunk, mint egy munkás, fáradsággal, gonddal telített év jóízű pár hetére. Lám, ezért él, dolgozik az ember, gyűjt és tervez háromszázhatvanöt napon keresztül, hogy aztán kisimult arccal és lélekkel, sportos, választékos jólöltözöttséggel nézzen, lásson, lazítson, pihenjen. Igen, jó lenne e hídon sétáló valamelyik ember bőrébe bújni, telitüdőre szívni a nyár, a szépségek éltető leheletét újra... Vagy mégsem?... Lásd, arra gondolok most Uram, hogy e jövő-menő, sétáló emberek élete is egy-egy külön világ, mint maga ez a kép, s gyanítom, egyik sem oly harmonikusan szép, mint e táj, városrész, mit megnézni jöttek. Ugyan mennyi gondolat és kérdés, gond, fájdalom, kétkedés, mennyi szomorúság és reménytelenség kószál itt, néz egymás tekintetébe, s megy el végül is közömbösen egymás mellett, hogy többé így soha ne találkozzon? Uram, te látod igazán, • hogy mi lakik az elegáns, választékos ruhák alatt a szívekben, mi bujkál a vidámnak tűnő, kisimult arcok mögött, s mennyi itt - s milyen mélységű - a jólöltözött nyomorúság... - S ott, azok között is, kikkel én találkozom nem egyszer, hanem nap mint nap, nem ily sza- badságos, verőfényes nyárban, hanem a munkába, iskolába sietve falum, városom utcáin, vagy épp itthon, szeretteim közt. - Ugyan mit jelentek én a számukra? Jó, vagy rossz íze vagyok életüknek? Felvidítom, éltetem őket lelked erejével, igéd jóízű tartalmával, szereteted napfénynél forróbb melegével ama háromszázhatvanöt napon keresztül? Hiszen mindent és mindenedet ezért adtad a számomra! - Kérlek, bocsásd meg, hogy a legtöbbször nem oldódott fel bennem közelséged és sok-sok ajándékod, s nem voltam sója, íze, zamata szeretteim, s mindenki életének. .. Kérlek: tégy ízessé! ifj. Foltín Brúnó Az el nem ásott talentum Ezen a címen jelent meg a Magyar Orthodox Adminisztra- túra kiadásában D. dr. Berki Feriz esperesnek, a Magyar Ortodox Egyház adminisztrátorának gyűjteményes kötete. Amint azt az „Elöljáróban” olvashatjuk, a szerző harmincesztendei egyházi és teológiai munkásságába kaphat betekintést a könyvben az olvasó. Az írások nagy része a különböző egyházi lapokban, legnagyobb részük a Magyar Orthodox Egyház hivatalos lapjában, az Egyházi Krónikában jelent meg, de vannak olyan írások, amelyek első ízben jelennek meg nyomtatásban. A könyv első része a „Szolgálat közben” címet viseli. Ez a rész a szerző adminisztrátori (esperesi) székfoglalóját, ünnepi megemlékezéseit, valamint egyháza és szolgálata jelentős évfordulóira írt, vagy elmondott megemlékezéseit és vallomásait tartalmazza. A kötet derekas részét (250 oldal) a szerző elmondott igehirdetései töltik ki. Berki Feriz igehirdetéseit - mint általában az ortodox igehirdetéseket - a biblicizmus és az ige üzenetének egyszerű és mindenki számára érthető megszólaltatása jellemzi. A szerző külön érdeme még - ami nem csak igehirdetéseire, hanem minden írására AZ EL NEM ÁSOTT TALENTUM jellemző - a szép szabatos magyar stílus. A Theológia című fejezetben (350 oldal) a szerző teológiai cikkeit, előadásait olvashatjuk. A cikkek témája nagyon sokszínű. Olvashatunk az Orthodoxia egységétől kezdve a magyar ortodox gyülekezetek énekléséig. Ezek az írások - a szerző szerkesztésében 1975-ben megjelent „Orthodox ke- resztyénség” című kötet méllett - feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy közelebbről megismerjük az ortodox egyházak tanítását és életét. Az Okumené című fejezetben arról olvashatunk, hogy milyen magatartást tanúsítanak az ortodox egyházak az egyház egységének keresésével kapcsolatban és hogy milyen kezdeményezéseik vannak a különböző ortodox egyházaknak az ökúmenikus kapcsolatok területén. Külön fejezetben olvashatjuk a világ békéjével és az ortodox egyházak békeszolgálatával kapcsolatos írásokat. A kötet befejező része Alexij pátriarcha, Makariosz ciprusi érsek, Nyikodim metropolita nekrológjait, valamint Berki Zuárd ortodox lelkész temetésén elhangzott igehirdetést tartalmazza. A gyűjteményes kötet címe nagyon igaz. Nem csak ez a kötet, hanem a szerző eddig megjelent könyvei is (Liturgikon I—II., Hymnologion I—II és az Orthodox keresztyénség) azt mutatják, hogy D. dr. Berki Feriz testvérünk valóban nem ásta el talentumát, hanem egyháza és az egész magyar keresztyénség számára bőségesen kamatoztatta azt. Köszönjük ezt testvérünknek és a talentum további forgatásához még nagyon sok áldott esztendőt kívánunk. Selmeczi János Jegyzetek egy filmhez Az elveszett frigyláda fosztogatói Kísértet jáija be a világot, a frigyláda kísértete. Előbb a Cápa, most pedig a Frigyláda. Spielberg-Lucas filmprodukció mindkettő. Mivel a frigyláda bibliai, elsősorban Ószövetségi vallási adatokra, tényezőkre és szempontokra épül, érdemes utánanézni, mi is volt a frigyláda és vajon csak a 20 millió dollárba kerülő forgatás és nagyvonalú látványosság-e az oka a film világsikerének, nyitva hagyva a siker akár pozitív, akár negatív töltését. - A regényt, amelynek alapján a film készült, 1983 szeptemberétől folytatásokban közölte az Inter- press Magazin. 1985 végén pedig képregény formában is megjelent, miszerint 1936-ban német, francia és amerikai érdekeltségek versenyeznek, hogy egyiptomi ásatásaik eredményeként megtalálják Mózes elveszettnek vélt, titokzatos erőt, hatalmat tartalmazó frigyládáját. A frigyláda - A Stuttgarti bibliai kislexikon szerint: „a frigyláda már a pusztában kultusztárgy, de egész biztosan az Egyiptomból való kivonulás illetve a honfoglalás emlékének kultikus ünneplésénél használták. Vitatott, hogy milyen volt, eredetileg több ilyen láda volt-e és idegen vallásoknak milyen tárgyaival lehet összehasonlítani. Arannyal bevont, akácfából készült szekrénynek írják le, hordozórudakkal és kerubok- kal. Nem a külsejét írják le, hanem úgy ábrázolják, mint a 10 parancsolat tábláinak őrzőhelyét, és a szövetség törvényhozásának központját. A szövetségláda Isten jelenlétének látható jele. Dávid á szövetségládát Jeruzsálembe viteti, ahol is Krisztus előtt 587-ben a templommal együtt szétrombolják. Ez kettős hatást fejt ki; egyfelől arról beszélnek, hogy nem fogják nélkülözni; másfelől, hogy el van rejtve az üdvösség idejéig. Csak a fogságban alakult ki az a hagyomány, amely a fedőlapot, az engesztelötáblát írja le. Ez játszott szerepet az engesztelő szertartásban.” - Gerhard Kroll magyarul is megjelent nagy műve, Jézus nyomában -, említi, hogy a szövetség ládája vagy a szövetség szekrénye volt az egyetlen szentély, amit az északi részek és Juda közösen birtokolt. A hordozható szekrény volt Jahve trónusa, de, nem volt semmiféle helyhez kötve. A sátor oltalma alatt állt és ezt bárhol fel lehetett állítani. Egyszer a fi- liszteusok kezére került, de a náluk történtek miatt visszaküldték. A templomépítés után a Szentek Szentjében őrizték s benne a mannát, a siriai szövetségkötés két kőtábláját és Áron vesszejét.” - Mindehhez a „Mózes öt könyve és a Haftárák” c. ötkötetes kommentár szerzője dr. Hertz J. H., hozzáteszi: „A hagyomány szerint az első, összetört táblák darabjait is elhelyezték a frigyládában. Ebből származtatják azt az elvet, hogy még az olyan tudóst is, aki valamely betegség vagy megöregedés következtében elvesztette emlékező tehetségét, tisztelni kell”. Hertz azt is hangsúlyozza, hogy „a frigyszekrényben nem volt semmiféle szobor, varázseszköz vagy valami más titokzatos pogány kultusztárgy”. A frigyláda-motívum éltető elemei — Minden időkben kisebb-nagyobb intenzitással, de némelyeket foglalkoztatott a frigyláda kérdése. Ennek az érdeklődésnek az alapvető motívumaira épül tulajdonképpen a film is, anélkül, hogy ezek eredetét tudatosítaná. Csak az elején történik utalás a Bibliára. - Az egyik meghatározó tényezőt azok az ószövetségi leírások alkotják, melyekben a frigyládából kicsapódó tüzekről van szó. „Titokzatos tüzek” címszó alatt tárgyalják ezt a jelenséget a kérdéssel foglalkozó egyházi és világi könyvek. Több magyarázati kísérlet született erről. A racionális magyarázattól kezdve, a pusztán irodalmi formának tekintő értelmezéseken át egészen napjainkig, amikor is Dmiken-nek a Földön kívüli civilizációk ügyével foglalkozó fantasztikus spekulációi a frigyládát sem kímélték. Részletesen olvashatunk erről a Bukarestben 1972-ben megjelent könyv, „Vendégek a világűrből?” egyik fejezetében. E titokzatos tűz, mint valamiféle varázseszköz, lehetséges pusztító hatalom miatt keresik a'film szereplői is a ládát. - A másik éltető motívum a Jeremiás 3, 16-17, melyben arról van szó, hogy a templom elpusztításakor Jeremiás próféta elrejti a frigyládát. És amikor a nép a fogságból visszaérkezik, nem találják. És nem megsemmisültnek, hanem csak eltűntnek nyilvánítják. így érthető módon némely csoportnál a messiási váradalmakhoz is kapcsolódott a frigyláda előkerülése. - A harmadik éltető motívum a Jelenések Könyve 11,19-ben olvasható: „És megnyilatkozik az Isten temploma a mennyben és meglátják az ö szövetségének ládáját”. A film vége' felé ez a jelenet is felvillan. Látszik, hogy a film készítői alapos bib- liai kutatómunkát végeztek. A film - cselekményét illetően - teljesen a fantázia szülötte, nem voltak a 2. világháborút előzőén, sem később sem katonai, sem régészeti expedíciók a frigyláda keresésére. A film a már említett bibliai leírásokat használja fel önkényesen. - A modem mozitörténet egyik sajátos tendenciájának gyümölcse ez a film is. Az irracionálisra, a misztikusra, a fantasztikusra épül. Az már más kérdés, hogy miért épp az ilyen filmeknek van nagy sikere. Bizonyára egyáltalán nem megválaszolhatatlan kérdés ez. Győr Sándor
