Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-23 / 47. szám
Evangélikus Elet 1986. november 16. 55,9 (Jn 3,3.-Lk 13,1-9-Jel 11,15-19.) Egyszóval: végtelenül. Ezért sokszor hiába próbáljuk megérteni, kutatni az Isten dolgait, emberi gondolatokkal megmagyarázni. Lehetetlen. Csak azt mobdhatjuk: Mind jó amit Isten tészen, szent az Ő akarata - s elfogadom. Ha pedig az Isten szándékából és gondo- I lataiból valamit is megértünk, boldogok lehetünk. CS0TÖRTOIC - „Mivel pedig fiák vagytok, Isten * elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt I kiáltja:” Abba, Atyám! - Gál 4,6 (Ézs 29,19.-Ez I 14,12—23.—Jel 20,1-6.) Amit pedig megérthetünk az ; Istenből és hittel elfogadhatunk, az is az Ő ajándéka, j Szent Lelkét adja nékünk, hogy világosan lássuk őt [ életünkben. Egyik legdrágább ajándéka, ha azt tud- j juk mondani: Atyánk Ő. PÉNTEK - „Hazamentek örvendezve és vidám szív- j vei azért, mert sok jót tett az Úr népével.” lKir 8,66 J (Ef. 4,7.-2Thessz 1,3-10.-Jel 20,7-10.) Salamon f egész népével járult az Úr színe elé hálaadásra, ör- vendező és vidám szívvel tértek haza. Ma is az Úr í színe elé járulni, néki hálát adni, megköszönni min- j den jóságát örvendező és hálás szívet ad. így lehet ; Isten népe örvendező nép. SZOMBAT ~ „Jézus így imádkozott: Kijelentem a te J nevedet az embereknek, akiket nekem adtál a világ- | ból.” Jn 17,6 (2Móz 3,14.-2Kor 5,1-10.-Jel 1 20,11-16.) Jézus főpapi imádságában imádkozik így l nem sokkal elfogatása előtt. Eddig is mindent meg- > tett, hogy az emberekkel megismertesse az Istent. De most a végső és legnagyobb szolgálatra is kész, hogy : küldetését teljességre vigye. A kereszten értünk meg- | halt Jézus úgy mutat Istenre, hogy Őt olyannak • lássuk, amilyen. Értünk Egyszülött Fiát feláldozó : Isten. Roszík Gábor „Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaáll- nunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemelt, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszát.” 2Kor 5,10. VASÁRNAP - „Ruhájára és derekára az a név van írva: KIRÁLYOKNAK KIRÁLYA ÉS URAKNAK URA” - Jel 19,16 (Ezs 26,13.-Mt 31-46.-Zsolt 50) Hozzá, hatalmához hasonlítani senkit és semmit nem lehet. A leghatalmasabb földi király, császár, fáraó vagy úr még csak porszem se mellette. Az Isten hatalmassá tette, mindenek fölé emelte, hogy minden térd meghajoljon előtte. Milyen jó, hogy őreá van bízva életünk, nála kezdhetjük és nála fejezhetjük be.- „Borulj le Istenednek, az Úrnak színe előtt. Azután örvendezz mindannak a jónak, amit Istened, az Úr ad neked és házad népének.” - 5Móz 26,10-11 (Zsid 13.16.-Lk 19,1 l-28.-Jel 10,1-11.) A mózesi törvényekben szerepel ez a mondat. így tegyen Isten népe, amikor az új terményt bemutatja Istennek. Nagyon régi rendelkezés ez, mégis tökéletesen igaz és jogos ma is. Tudjuk, hogy amink van, az Istentől van, ezért mást nem is tehetünk, leborulunk előtte és hálát adunk néki. jjafan?: - „Tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van.” - Zsolt 51,5 (Lk 15,2.-Lk 16,1—9.—Jel 11,1-14.) Bármelyikünk vallomása lehet ez, nemcsak Dávidé. Ő tudta, hogy az Isten előtt csak így állhat meg. Nem mentegetőzve, nem szépítve a dolgokat, hanem így: tudom, hogy hűtlen voltam. így kérhetjük Istenünket: könyörüljön rajtunk. páni - „Amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.” - Ezs. Sághy Jenő Beteglátogatás 25, Rábaparti ház kerítése mellé támasztom kerékpáromat. Nevezetes ház. Ebből az épületből származó adatszolgáltatás alapján hangzik el naponta, két óra előtt, vízállásjelentéskor a Petőfi Rádióban: „Ä Rába Árpásnál... A Marcal Mórichidánál...” - Gátőrünk édesanyja súlyos műtét után hazaérkezett a kórházból... Belépek a ragyogóan tiszta, parkettás, modernül berendezett lakásba. Magas, karcsú vázában pirosló tulipánok az öröm színét sugározzák. Beljebb megyek és szembetalálom magam a pamlagon ülő beteggel. Sápadt, megviselt, beesett arca nagy fájdalmak átéléséről tanúskodik, de mélyen ülő, szelíd szeme beletörődést, békességet tükröz. A ruházata pedig... Nos, az a „profán” gondolat futott át agyamon: sohasem láttam én Irén asszonyt ilyen szépen „kiöltözve” egészséges korában. Vasárnap délután lévén, hozzátartozói gondosan felkészítették őt a várható látogatók „fogadására”. Nagyon jól tették. Régen - a szegényparaszti családban - nem lett volna mód erre... Szemem megakad betegünk takaros cipőbe bújtatott egyik lábán, melynek párját hiába keresem szívszorongva. Azt bizony levették a kórházban. Helyet foglalok a beteg mellett, ő kezdi beszélgetésünket:- Hát így jártam, tisztelendő úr... Sokat szenvedtem, de az életem megmaradt...- Az a legnagyobb baj, hogy mindketten betegek vagyunk - szólal meg félje, aki agyvérzés miatt, közel húsz éve már állandóan orvossággal él. Huzamos ideig volt gyülekezetünk gondnoka. Dolgozni nem tud, mozgásában korlátozott. . Betegségének nem könnyű terhét pásztor őseinek csendes nyugalmával hordozza. Megbetegedéséig hangoskodás nélkül, de robusztus erejével „nyomósán”, megállást nem ismerve dolgozott. Dolgozott Irén asszony is - törékeny testalkata dacára - látástól- vakulásig; s férje megbetegedése óta, ha lehet, még feszítettebben. Kezében mindig égett a munka. Trombózist kapott, nem vett róla tudomást. Elviselhetetlen fájdalmak között, trombózisos lábbal hajtotta, hajszolta magát még heteken keresztül. Gyerekkoromra emlékezem, be- ledi nagyanyám (Molnár Eszter) gyakran hangoztatott szilárd meggyőződésére:- A betegség csak kényesség. Irén asszony ezt a kemény paraszti regulát szokta meg és ehhez tartotta magát. Majdnem az életébe került. Kórházba szállították, segítőkész kezekbe. Ott megmentették az életét. Szerették volna megmenteni lábát is. Evégből egy hét alatt háromszor is műtötték, de végül amputálni kellett térden felül. Kórházi napjairól szólva Irén asszony nem panaszkodik. Csak futólag utal a rendkívüli fájdalmakra, melyeket átélt, inkább az orvosok s az ápolószemélyzet vele való bánásmódjáról beszél; - őszinte hálával.- Olyan jók voltak hozzám. Olyan szépen beszéltek velem. És a jó szó - amint mondani szokás - fél gyógyulás... Távozóban vagyok, amikor autó áll meg a gátőrház előtt: ízlésesen, jól öltözött társaság száll ki belőle. A köztük lévő kisfiú, mint egy kis lord. Beteglátogatásra jöttek ők is; erről tanúskodik az általuk hozott égővörös kardvirág csokor. Pár szót váltok velük. Rokonok egy közeli faluból. Kiderül, hogy jól ismernek engem, még har- kai szolgálatom idejéből. Szavaik alapján emlékeim között kutatva rájövök: én is ismerem őket. Hajdani szegényparaszt család... Tűnődve taposom hazafelé a pedált. Vajon mi az oka annak, hogy jóllehet olyan asszonytestvérünktől távozom, akit súlyos csapás ért, mégis megkönnyebbült érzés hatalmasodik el rajtam? Hát az, hogy a beteg belenyugvással tűri nehéz sorsát, hordja keresztjét. És még valami. A keret, a környezet, a háttér. Régen, hasonló látogatásaim alkalmával a hátteret nem egyszer a nyomor festette feketére. Most ilyesminek nyomát sem leltem. Ellenkezőleg. Tóth Árpád - Jó éjszakát című verse szerint - ágyába feküdve simogatja a takaróján heverő papírlapokat s azon töpreng: újon, vagy ne írjon.- Es kicsit fájón sóhajtom: mjnek? Minek a lélek balga fényűlése? Aludjunk. Másra kell ideg s velő. Józan dologra. Friss tülekedésre. És rossz robotos a későnkelő. A puszta létért folytatott küzdelem, a megélhetésért folytatott harc régi paraszti világában „hiábavalóságnak”, oktalan fényűzésnek számított minden, ami a szívós, kemény, megállás nélküli munkát gátolta, néha bizony még a betegekről, öregekről való megfelelő gondoskodás is. Manapság ez mintha megváltozott volna. Sorra épülnek az új, összkomfortos házak s legtöbbször jut azokban hely - parkettás különszoba - az elerőtlenedett, sínylődő öregek számára is, akik még földes szobában kezdték életüket. Beteglátogatásaim alkalmával gyakran kellemesen lep meg a betegszoba rendje, tisztasága, szellőzöttsége, télen- nyáron megfelelő hőmérséklete. Moist már - úgy látszik - nem számít „balga fényűzésnek”, ilyesmire is van „ideg s velő”. És - szív... Jó dolog az életszínvonal emelkedése a betegek számára is. Enyhítheti szenvedésüket, könnyítheti a rájuk nehezedő keresztet. Még drágább dolog, ha az emberek jó szóval, segítésre készen tudnak fordulni egymáshoz, különösen a szenvedőkhöz, betegekhez. A jó szó, fél gyógyulás - vallotta Irén asszony saját tapasztalata alapján. Legdrágább pedig az, hogy van, lehetséges, teljes gyógyulás. Mindazok számára, akik hittel befogadják Isten hozzájuk intézett jó szavát: az evangéliumot. A kereszt evangéliumát. Teológusok a Viharsarokban Október utolsó hétvégéjén dr. Sel- meczi János otthonigazgató vezetésével több Békés és Csongrád megyei gyülekezetei látogatott meg a teológusok kis csoportja. Megcsodálták a szarvasi Tessedik templomot és örömmel látták, hogy Nobik Erzsébet lelkész vezetésével hogyan serénykedik a gyülekezet, hogy méltóképpen ünnepelhesse meg ékszerdobozhoz hasonló műemlék temploma felszentelésének 200 éves évfordulóját. A békéscsabai gyülekezet központjában élvezettel hallgatta a kis csoport Táborszky László esperes beszámolóját arról,, hogyan él, és mennyit áldoz épületeire egyházunk legnagyobb gyülekezete. A látogatás célja tulajdonképpen a tótkomlósi és a nagy szórványterületű ambrózfalvi gyülekezet volt. Két évvel ezelőtt jártak legutóbb teológusok Tótkomlóson. Azóta nagyon sok a változás a gyülekezetben. Gyekiczky János lelkész irányításával új, modem lelkészlakást épített a gyülekezet, a régit pedig igen otthonos gyülekezeti házzá alakította át. Lassan, de céltudatosan folyik a nagy műemlék templom tatarozása is. A tornyot és a hátsó homlokzatot állványerdő veszi körül. Úgy tűnik, lelkiekben is megújult a gyülekezet. A teológusnap mindkét istentiszteletén szép gyülekezet vett részt. Az otthonigazgató és Szemerei János V. évf. hallgató hirdette Isten igéjét, Hans Christian Gerber Akadémiánkon ösztöndíjasként tanuló nyugatnémet fiatal lelkész pedig meleg szavakkal köszöntötte a gyülekezetét. A délutáni szeretetvendégségen ugyancsak ö tartott előadást arról, milyen problémákkal küszködnek a reformáció egyházai az NSZK-ban. Az otthonigazgató pedig egyházunk mai reformációjának szükségességéről beszélt. Tóth Attila IV. évf. és Szabó Magdolna II. évf. hallgató ugyanakkor Me- gyaszay László lelkész kíséretében az ambrózfalvi. nagy szórványterületen szolgált. Amtifczfalván, Pitvaroson, Csanádalbertiben, Csanádpalotán és Mezőhegyesen hirdették Isten igéjét és számoltak be lelkészképzésünk örömeiről és gondjairól. Mindenütt lelkes gyülekezet hallgatta őket. A jövő lelkészei egész útjukon azt tapasztalták, hogy a Viharsarokban is csillapodni kezd a vihar. Mutatja ezt a lelkészképzésre adott offertórium is. Tótkomlóson 10 000 Ft, az ambrózfalvi nagy szórványban pedig 4560 Ft of- fertóriummal támogatták híveink lelkészképzésünket. Köszönjük áldozat- készségüket és meleg szeretetüket. S. J. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. november 16-án Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, I de. ll. (úrv.) Pintér Károly, du. 6. betegek ‘ vasárnapja: Ribár János. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. S. szeretetvendégség: Szirmai Zoltán. Ollói út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor n. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kóbánya de. 10. Fabiny Tamás. Vajda Péter n. 33. de. fél 12. Fabiny Tamás. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat n. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos n. 22. de. 11. Bachorecz Katalin. Váci út 129. de. negyed 10. Reuss András. Frangepán n. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fel 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bizik László. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. Inotay Lehel. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László, du. 5. szeretetvendégség: Vető István. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Miklós, de. fél 11 (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Fodomé Szkrinyár Katalin. Torockó tér de. fél 9. Fodomé Szkrinyár Katalin. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Donáth László, de. 11. Donáth László, du. fél 7. Takács József. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. Missu- ra Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. Szentháromság ünnepe utáni 25. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 24, 15-28; az igehirdetés alapigéje: Jel 20, 11-15. Szakálas Györgyné Kisgát utcai napsugaras otthonában éppen a legsürgősebb gyülekezeti munkákat beszéljük meg. „Útnak kellene indulni a felajánlásokért” - mondja s szavaiból a gyülekezet iránti felelős szeretet érződik. (Sürget templomunk apszis-kupolájának újrafedése!) Szaká- las Györgyné Ánnuska, a kaposvári gyülekezet pénztárosa nemcsak könyvel precíz pontossággal, de hűséges munkatársaival össze is gyűjti a köny- velendőket. Mégsem csupán pénzért kopogtat, inkább a szívekért! „Idős, magányos elfelejtetteket keresek... Talán a legszebb szolgálat! Melléjük telepedni és hallgatni, hallgatni, ahogy a szív zsilipje megnyílik, gondokról, keserűségekről... milyen hálásak érte! Hány elengedni nem akaró kézfogás lett köszönetté: van valakim, aki kész meghallgatni! Igen: szólni csak ezután lehet Arról, Aki szeret, Akinek szive mindig nyitott gondokat, bűnöket átvállalni, az élet szépségére rásegíteni... A legcsodálatosabb mégis az, hogy miközben másokat bátorítok, az én szivem telik meg nágy-nagy örömmel, hogy nekünk feltámadott, élő Urunk van, Akinek kezébe belesimulhatunk...!” Eletfonalát bogozgatva szavai elcsitulnak. '„Pedig akkor azt hittem: meghalt az Isten. Négyévi boldog házasság után vesztettem el férjemet - akkor azt hittem: mindent elvesztettem. Nincs erő széles e világon, .ami megtarthatna. De egy gyenesi konferencián értem nyúlt, kezébe markolt az Isten. Lelkének erejével töltött meg. S napról napra csodálkozhattam rá: ez az erő dinamikus. Nemcsak megtart, de küld is, szolgálni késztet... ó nem nagy, sokszor kicsi szolgálatokra...” Igen: hamarosan presbiter lett - nemcsak gyülekezetünkben, de talán egész hazai egyházunkban elsőként a nőpresbiterek között; majd pénztáros, aztán gyülekezeti munkás - sőt a gyülekezet felügyelőjével együtt - évtizedek óta helyettese a lelkésznek. (Milyen őszinte nyíltsággal, hívő bölcsességgel tudta összekapcsolni mindezt ruhagyári felelős munkájával!) Irányitani, vezetni mégsem akar soha, csak halk ész- revétlenségben szolgálni, vigasztalással, a gyülekezetért való sok-sok imádsággal, ha kell, kétkezi munkával, jót mondva mindig mindenkiről s még a rosszat is jóra magyarázva. De a kegyelem mindig ehhez elég. Neki is! Mindnyájunknak! Egyik gyülekezeti imádságának néhány mondatát így jegyeztem le: „Bocsásd meg Urunk, hogy bűneink mindent összezavarnak. Örömünktől megfosztanak. Szeretetünket összetörik. Békességünket összekuszálják. Hitünket kikezdik. Sérült hitű keresztyénekké lettünk... Uram, tedd életünket eszközöddé békét munkáló kezedben!” ií'i&l w iiiiiiimiiii HÍREK Jb . liiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiy itiSi w Konferencia a gyülekezet építéséről Az NSZK-beli evangélikus egyházak Missziói Társasága október 27.-november 1. között konferenciát rendezett a gyülekezet-építés kérdéseúől Ammersbekben (Hamburg mellett). Az alkalmon egyházunk képviseletében résztvett Tóth-Szöllős Mihály Bács-Kiskun megyei esperes. Hallássérültek lelkigondozóinak ülése A Hallássérültek Lelkigondozói Nemzetközi Szövetségének elnöksége november 7-én ülést tartott Berlinben. Az ülésen az elnökség tagjaként résztvett Baranyai Tamás domonyi lelkész. Előttünk az egység Egyetemi-főiskolai lelkészkonferencia előkészítése Az európai egyetemi-főiskolai lelkészek jövő évi konferepciáját Palma de Mallorcán tartják (Spanyolország). A konferenciát előkészítő ülésre ugyanitt került sor november 6-10. között. Az ülésen az előkészítő bizottság tagjaként résztvett Szirmai Zoltán pesti esperes. A Lutheránus Világszövetség NDK-beli Nemzeti Bizottsága november 10-14. között konferenciát rendezett Hirschluchban (Storkow), amely az LVSZ és a Vatikán közös bizottsága tízévi munkájának eredményeképpen a fenti címen 1985-ben megjelent dokumentummal foglalkozott. Az alkalmon résztvett dr. Hafenscher Károly Budapest-Deák téri lelkész, a volt bizottság tagja. ESEMÉNYEK Bakonyszombathely-Hánta-Ászár A gyülekezet gondozásával dr. Nagy Gyula püspök 1986. október 1-től Ma- gassy Sándor nagysimonyi lelkészt bízta meg helyettes lelkészként. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR november 23-án, vasárnap délután 6 órakor a Deák téri templomban előadja J. S. BACH: H-MOLL MISÉJÉT Közreműködnek Benczúr Erzsébet, Mády-Szabó Katalin, Sánta Jolán, Basky ■ István, Berczelly István, Trajtler Gábor. Vezényel: HERBERT M. HOFFMANN (Frankfurt/NSZK) Igét hirdet DR. HAFENSCHER KAROLY Belépés díjtalan. A templomot fűtjük. Sajtóosztályunk ajánlata Családi Biblia (Károli- fordítás 150,- Ft Zseb-Biblia (Károli-fordí- tás) 135,- Ft Biblia (Károli-fordítás) 105,- Ft Biblia (új fordítás) 220,- Ft Dr. Cserháti Sándor: A Galáciabeliekhez írott levél 222,-Ft Balikó Zoltán: Az Efezusi levél 210,- Ft Balikó Zoltán-dr. Cserháti Sándor: A megrepedt nádat nem töri él... 35,- Ft Rédey Pál: Miért reszketnek a csillagok? 83,- Ft Evangélikus Korálkönyv 142,- Ft A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió az idén is folytatja a munkatársak és érdeklődők számára szemináriumi alkalmait. Legközelebb november 22-én, szombaton du. 3 órai kezdettel lesz a Bp. V., Szabadság tér 2. sz. alatti református egyházközség gyülekezeti termében. Keresztelés Bence Imre beledi lelkészéknek Csornán 1986. augusztus 29-én Győző nevű harmadik gyermekük született. Halálozás Ozv. Kalavszky Kálmánná, Szenno- vitz Olga, Kalavszky Kálmán tatabányai, majd szarvasi evangélikus lelkész özvegye 1986. október 23-án életének 87,-ik évében Szarvason elhunyt. Temetésén Nobik Erzsébet szarvas- ótemplomi lelkész hirdette a vigasztalás igéjét. Ap. Csel. 21,14. „Megnyugodtunk és azt mondtuk: Legyen meg az Úr akarata.” Apróhirdetés J Madeira hímzéssel batisztfüggönyt, asztalterítőt vásárolnék. Tel.: 461-341. Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből (összeállította: dr. Fabiny Tibor) 295,- Ft Dr. Prőhle Károly: Luther négy hitvallása 70,- Ft Kutas Kálmán: Egy emberélet (verseskötet) 106,- Ft Gáncs Aladár: Az ötödik evangélista? 110,-Ft Sztehlo Gábor: Isten kézé-, ben (2. kiadás) 85,- Ft Egyházunk diakóniai szolgálata 15,- Ft Dr. Ottlyk Ernő: Al evangélikus egyház útja a szocializmusban 80,- Ft Dr. Káldy Zoltán: Hanem hogy ő szolgáljon 140,- Ft Kisméretű, borítékba helyezhető emléklapok (keresztelési, konfirmációi, esketési) 3,- Ft Karácsonyi üdvözlőlapok 5,- Ft Lakodalomban zenekart pótló dzsesszorgonával szolgálatot vállal. Jelige: „zeneértő”. Német nyelvgyakorlást, beszélgetést vállalok. Telefon: 751-153. Pécelen 69-es busz közelében összkomfortos lakrész kiadó. Cím a kiadóban. Egy vidám szív Egy lelkészt megkérdeztek leánya keresztelésekor, mit kíván gyermekének, ami számára a legnagyobb boldogságot jelentené. így válaszolt „Egy vidám szív jelenti életünk legnagyobb boldogságát, így ezt kívánom leányomnak mindenekelőtt" Amikor kérték, hogy ezt közelebbről magyarázza meg, így szólt „Minden azon fordul meg, hogyan jutunk vidám szívhez? Istentől kapjuk azt! Sokan azt gondolják, hogy szórakozások és különféle kedvtelések hatására vidám szívet nyerünk. Ezek vége azonban kiábrándulás. Sajnos, egyesek csak a testi és anyagi dolgokkal törődnek, s így a vidámságot felváltja a szomorú kiábrándulás. Ha Isten békessége lakozik bennünk és istenfélelemben élünk, csak akkor nyerünk vidám szívet. Egy vidám szív nem zsémbeskedik, ujjong, zsoltárokat énekel, keresi a békesség és üdvösség útját." Fordította Vértesi Jolán Kerámiák (keresztyén 25szimbólumok) 140,- Ft Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelés szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fönyszedó Üzem (867091/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60096 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÁS BÉLA Igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hirlapkézbesltö postahivatalnál, •a hirlapkézbesltöknél, a Posta hírlapüzleteiben és S Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk visszal
