Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-16 / 46. szám
Evangélikus Elet 1986. november 16. „A templom szíve az élő gyülekezet” (Folytatás az 1. oldalról) pök igehirdetésében, ha az folytatódik a hétköznapokban. Mert az igazi hálaadás a templomi istentisztelet után folytatódik a családban, szere- tetben, segítőkészségben, jó és . igaz cselekedetekben - minden ember iránt. A hálának egy módja van, az a mód, amit Jézus is felvet: megcselekedté- tek-e? Az igehirdetés befejező részében Nagy püspök Isten eljövendő ítéletéről szólt. Amit Isten számon kér, az az, hogy a templomi istentisztelet foly- tatódott-e az életben. Ezért tehát a hálaadás változzék napról napra szolgálattá. így adjatok hálát, szeretett Nyíregyházi Gyülekezet, a mai nagy ünnepen a kétszáz éves megújult, gyönyörű templomért - fejezte be igehirdetését az északi egyházkerület püspöke. Középen dr. Nagy Gyula püspök, balról Szabó Gyula esperes, jobbról Bozorády Zoltán nyíregyházi igazgató-lelkész Szabolcsi Egyházmegye esperese, aki az ünnepi hét során szolgált a gyülekezetben az örvendezés hangján szólt. Csabai Lászlóné, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökasszonya köszöntésében a város és az egyházak gyümölcsöző kapcsolatáról szólt. Mint mondotta - Nyíregyháza életében a város és az egyház a közös célokat közösen, nagyszerűen oldotta meg. A múltra visszatekintve elmondotta, hogy az evangélikus egyház részt vállalt a városi iskola és a középiskola építésében is, ezzel segítette azt A gyülekezet presbiterei kisérik a vendégeket. Balról Annikki Koiskinen, a finn testvérgyülekezet tagja Ünnepi közgyűlés Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlést Babicz István gyülekezeti felügyelő nyitotta meg. Bozorády Zoltán igazgató lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd a gyülekezet közelmúltban Budapestre került lelkésze, Csizmazia Sándor szászorgalom, a becsület, a szeretet, egymás megértése és megbecsülése. Bízom abban, hogy nem törvényszerű a durvaság, gáncsoskodás, saját és mások életének rombolása. Hiszek abAz ünnepi istentisztelet és közgyűlés után - hazafelé molt be a gyülekezet életéről. Visszatekintésében különösen is a legutóbbi negyven-ötven év történetét foglalta össze. Szólt a külső felújításról, tetőzet-, elektromos vezetékek cseréjéről, a hárommanuálos játszóasztallal ellátott orgonabővítésről. Ezek után szólt a tervekről, a jövőbeni elgondolásokról, a műemlék oltár és szószék restaurálásáról. Mint Csizmazia Sándor lelkész mondotta - Nyíregyházán nemcsak a házak és a lakosság növekszik, hanem a felelős jövőben való gondolkodás is. Dr. Nagy Gyula püspök az északi egyházkerület és egész egyházunk nevében köszöntötte az ünneplő gyülekezetei. Egész egyházunk büszkesége és öröme ez a templom - hangsúlyozta, majd köszöntötte a város képviseletében megjelenteket, majd Isten áldását kérte a gyülekezetre. Szabó Gyula, a HajdúVendégek az ünnepi istentiszteleten Württemberg látogatás egy NSZK-beli evangélikus egyházban a Széchenyi által jelzett igényt megvalósítani, hogy a nemzet igazi hatalma a kiművelt emberfőkben van. Majd hangsúlyozta, hogy az egyházi vezetők részt vállalnak a különböző vezető testületekben, véleményt nyilvánítanak, dolgoznak az igaz ügyért. Felszólalásának záró részében személyesen vallott az élet értékéről. Mint mondotta - hiszek abban, hogy az élet a világón a legnagyobb érték. Vallom azt, hogy mindenkinek úgy kell életét leélnie, hogy ne kelljen szégyenkeznie az elfecsérelt évekért. Hiszek abban, hogy az élet természetes velejárója a ban, hogy ha a népek összefognak, lehet tartósan béke ezen a földön. Óvó szeretettel, féltéssel nevelem gyermekeimet, tisztelem, segitem idős beteg szüléimét... Ugye, mennyi közös van abban, amit én hiszek, és amit az evangélikus vallási közösség is hisz. Úgy gondolom, ezekért érdemes és kell a jövőben is együtt dolgozni - fejezte be hozzászólását az elnökasszony. Pintér Miklós, a HNF városi titkára a kettőszáz esztendőről szólva elmondotta, hogy ez nemcsak az egyházhoz, hanem a hazához való kötődés gondolatát is hordozza. Az együttes cselekvésről szólva külön is említést tett az egyházak békeszolgálatáról, az augusztus 9-i közös imaéjszakáról. Annikki Koistinen, a kaiani és saloi testvérgyülekezetek köszöntését hozta. Mint mondotta, férjével együtt az egész ünnepi hetet a nyíregyházi gyülekezetben töltötték, melynek során módjuk volt megismerkedni a gyülekezet kétszáz éves történetével. A 27. zsoltár szavaival és ajándékkal köszöntötte a gyülekezetét. A köszöntések sorában felszólaltak még dr. Fekete Károly, református esperes, aki a nyírségi református egyházmegye köszöntését hozta, Bi- csánszky György, kanonok, Táborszky László, békéscsabai esperes, akik köszöntötték az ünnepi közgyűlést. Az ünnepi közgyűlés Bozorády Zoltán igazgató lelkész köszönő szavaival és a himnusz eléneklésével zárult. Egy kis beszélgetés a templom előtt Kétszáz éves a nyíregyházi templom (Folytatás az 1. oldalról) Látogatásunk másnapján Tübingen volt az úticélunk, világhírű teológiai fakultásával, amelyén ma több mint kétezer teológus tanul. Megismertük a középkori ágosto- nos kolostor patinás, hatalmas épületében elhelyezett Evangélikus Ösztöndíjas Otthont (Evangelische Stift) és meghatva betűztük a XVI. században ott tanult magyar lelkészjelöltek neveit a régi anyakönyvek lapjain. Délután Esslingen evangélikus egyházzenei főiskolája vendégei voltunk. Itt képzik magas szinten a német egyházak orgonaművészeit, karnagyait és liturgia-kutatóit. Felejthetetlen volt az orgonák hangja minden oldalról, a gyakorló termek dupla ajtói mögül. A harmadik nap is igen gazdag programot hozott magával. Délelőtt a Stuttgart közelében fekvő Stettenuagy evangélikus diakóniai központját kerestük fel. Itt már 137 éve folyik a legsúlyosabb testiszellemi sérült gyermekek és fiatalok ápolása, nevelése, epileptikusok gondozása és az egyházi gyógypedagógusok, szociális munkások oktatása-nevelése. Több száz gondozott számára hatalmas műhelyekben munka-terápiás foglalkoztatók vannak: még a legsé- rültebb is tud végezni olyan munkát, amiben öröme van. A krisztusi diakónia hatalmas központja ez az intézmény, amely örömmel lép kapcsolatra egyházunk diakóniai intézményeivel. Délután a csodálatosan szép fekvésű' Blaubeuren több száz éves evangélikus kolostori iskoláját látogattuk meg, amely ma középiskolásoknak és a teológiai tanulmányokra készülőknek ad otthont. A nap tetőpontja Ulm meglátogatása volt, a Duna partján. Az esperesség munkájával való ismerkedés után a csodálatos ulmi dóm volt utunk legnagyobb élménye: az óriás, gótikus dóm lenyűgöző külső és belső szépsége felejthetetlen marad. 162 méteres tornyával ez az evangélikus dóm a világ legmagasabb temploma. Látogatásunk utolsó napja is rendkívüli élményt jelentett: részt vehettünk Ditzingen középkori szép templomában a körzet „egyházi napján”, ahol magam is szolgáltam és beszámoltam egyházunk mai életéről. Sok környező gyülekezet tagjai jöttek itt össze, istentiszteletekre, munkacsoportok vitáira, egyházi énekkari és zenei ünnepre, számos külföldi, távoli világrészekből is megjelent vendéggel. Miben látja Püspök úr a látogatás legfontosabb eredményeit? Két testvéregyház sok évszázados kapcsolatait újítottuk fel és erősítettük sok vonatkozásban. Württemberggel eddig is voltak elsősorban teológiai és diakóniai kapcsolataink. De a budapesti világgyűlés és ez a látogatás is magas szinten, sokoldalúan bővítette ezeket a kapcsolatokat. Keler püspököt hivatalos látogatásra hívtam meg egyházunkba, melyet örömmel elfogadott. A jövő tavasszal várjuk Neukamm diakóniai elnök látogatását. Sok lehetőség nyílt teológiai ösztöndíjakra Tübingen- ben és diakóniai intézményeink közötti újabb kapcsolatokra. A Württembergi Egyház jelentős segítséget kész adni budai szeretetotthonunk megújítása, a Teológiai Akadémia új épülete és a súlyosan sérült soproni templomunk helyre- állítása céljaira. De a legnagyobb eredménynek mégis azt tartom, hogy két - történelme során sokszor szoros kapcsolatban állt - evangélikus testvéregyház újra közelebb kerülhetett egymáshoz és a jövőben kíván együttműködni az evangélium hirdetésében és a krisztusi szeretet szolgálatában. Stuttgart, a királyi kastély------------------------------------------------------------Jo hn Milton Idő Repülj, irigy Idő, míg tart utad: tereld az órák lomha lépteit, hogy szedjék jobban ólom-lábukat, s zabálj, amíg a bendőd megtelik. • Hisz amit vesztünk, puszta semrrjjség és hitvány földi lóm: nekünk nem fájdalom •6 neked sem nyereség. Mert majd, hä minden rossz beléd ragadt, s befaltad már saját falánk magad, reánk az üdvben öröklét köszönt, elhintve csóközönt, s etönt a Kedv, mint megáradt folyó. Mikor majd mind, ami őszinte jó s valóban isteni, Igazság, Béke s Szeretet fog fényleni az égi trón körül, s a lelkünk végre ö elé kerül, kit látni egyedül üdvözitő; ha eltűnt rólunk minden földi szenny, csillagmezét borítja ránk a menny, s uralkodunk feletted, Sors, Halál s - Idő. Fordította: Fükő Dezső l_______________;_________ Bé ke és fejlődés- ebben a két gondolatban foglalható össze a Pest megyei Egyházközi Békebizottságnak legutóbbi különleges ülése Juhász Sándor református esperes vezetésével. Különleges volt. ez az ülés, mert először tartotta ülését vidéken, mégpedig Csornádon, ebben a szép faluban és összetartó gyülekezetben. „Büszkék vagyunk, hogy a Bizottság nálunk ülésezik először vidéken, de legyenek a Bizottság tagjai is büszkék arra, hogy Csornádon vannak” - mondotta Eszlényi László lelkész, házigazdánk. Különlegesség tette az alkalmat a csomá- diak bőséges vendégszeretete, és az ülés végével a falujárás is, a templom megtekintése, sőt az őrbottyáni harangöntő munkájának lenyűgöző látványa is. Cserepka András tanácselnök örömmel számolt be a vezetése alatt álló községek (Őrbottyán, Csornád és Vácrátót) fejlődéséről, sok szép eredményről, a jelenlegi feladatokról, a Tanács munkájáról is. Beszámolójához csatlakozott Zimmermann György és felesége szavai, a házaspár energiája és felelőssége megragadó volt mindnyájuk számára, akik, mint a község elöljárója illetve a HNF Községi Bizottságának elnöke vezetik a falu közösségét. A beszámolók után záporoztak a kérdések, amikre őszinte és nyílt válaszokat kaptunk. Most derült ki, miért lehetünk „büszkék” arra, hogy ebben a községben lehetünk: példamutató itt a közösségi összefogás, és a társadalom és egyház együttműködése is. Dr. Fogd Mihály, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkárhelyettese a békemunka jelenlegi kérdéseiről és feladatairól szólt. Szóba kerültek a körzeti találkozók a megyében, ahol körzetek vezetői találkoznak a lelkészekkel. Beszéltünk a legközelebbi papi békegyűlésről a megyében, ahol a reykjaviki találkozóról fogunk hallani. Hallottunk a jövő ev elején rendezendő Békekonferencia előkészületeiről is. Szóba került egy kirándulás lehetősége is a Szovjetunió kárpátaljai vidékére. Köszöntött bennünket a Katolikus Papi Békebizottság küldötte is. Megtiszteltetésnek vettük, hogy jelen voltak a Pest Megyei egyházügyi titkár és az Állami Egyházügyi Hivatal képviselője is. Ülésünk „egy csepp volt a tengerben”, igaz. Mégis, ez a különleges alkalom nemcsak erősített bennünket, nemcsak együtt örülhettünk a béke és fejlődés ügyének erősödéséért, nemcsak együtt aggódhattunk ebben a kérdésben a mai feszültségek és nehézségek miatt, hanem úgy indultunk tovább, hogy talán tehetünk is yalamit ehben az ügyben ki-ki a maga helyén. K. L.
