Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-16 / 46. szám

Evangélikus Élet 1986. november 16. GYERMEKEKNEK Válaszolunk gyermekeknek- Isten Irta-e a Bibliát? - Mindenkinek lehet Bibliája vagy csak a Tisztelendő bá- A Bibliát nem Isten írta, ha- csíknak a templomban? nem íratta. Emberek által. Em­berek szívébe, gondolataiba ö Bibliája mindenkinek lehet, a adta a mondanivalót, az 0 pa- legtöbb családban van is Bib- rancsának engedelmeskedtek, *'a- Vannak olyan biblia-kiadá- amikor az 0 nevében szóltak S°K melyek kifejezetten gyer- vagy leírták. Ezért nevezzük a mekek részére készülnek, sok Bibliát ihletett vagy sugalma- SZ^P képpel, zott könyvnek. Több évszázad alatt írták a legkülönbözőbb ~ Valaki azt mondta nekem, emberek ho9y egy Biblia nagyon sok pénzbe kerül. Igaz ez?- Igaz-e, hogy nem ugyan- Attól függ, hogy ki mennyi olyan a katolikus Biblia, mint pénzt tart nagyon soknak vagy az evangélikus Biblia? kevésnek. Van Biblia, amely 105 Ft-ba, másik 180 Ft-ba, a Igaz. A katolikus Biblia 72 Képes Újszövetség 245 Ft-ba könyvből áll, a protestáns Bib- kerül. Ez ma már egy 11 éves lia, így az evangélikus kiadású gyermeknek sem nagyon sok Biblia pedig 66 könyvből. Az pénz, aki akarja, hamar meg Ószövetség néhány könyvét tudja spórolni. Minden Lelkészi Luther Márton, különböző okok Hivatalban lehet Bibliát venni, miatt nem vette át. - A másik Bizonyára a ti családotokban különbség, hogy minden kato- is többen örülnének, ha ma- likus Bibliában vannak magya- gadnak vagy valakinek vennél rázó részek, jegyzetek; a mi- karácsonyra Bibliát, enkben legtöbbször nincs. A Biblia magyarázata nálunk - Miért mondják a Bibliáról, istentiszteleteken és bibliaórá- hogy „szent könyv", Szent Bib- kon történik. lie? Mit jelent az, hogy szent? Szentnek nevezünk minden- - A Bibliát is úgy kell-e olvas- kit és mindent, aki vagy ami ni, mint egy regényt? Istennel kapcsolatos. Mivel a Bibliában Isten szól hozzánk, Ha arra gondolsz, hogy egy ezért szent könyvnek nevezzük, regényt folyamatosan olva- Ez azt is jelenti, hogy többre sunk, tehát az elejétől kezdve tartjuk minden más könyvnél, egyfolytában a végéig, akkor tiszteljük és szeretjük, ilyen értelemben lehet a Bibliát is így olvasni; tehát elkezdeni - Amikor a Tisztelendő bácsi Mózes első könyvénél és eljutni a Bibliából felolvas, miért a Jelenések könyve végéig. - mondja, hogy „Hallgassuk A tartalmára nézve azonban a meg Isten Igéjét...” Miért Ige? Bibliát nem szabad úgy olvas­ni, mint egy regényt, mert a re- Az igéről ugye azt tanultátok gény többnyire nem a valósá- nyelvtanórán, hogy az ige cse- got mondja el, a Biblia viszont lekvést, történést, létezést kife- valóban megtörtént dolgokról jező szó. A Szentírás azért Ige, és eseményekről szól. - Egyéb- Isten Igéje, mert Isten létéről, ként ami a bibliaolvasást illeti, Isten cselekedeteiről, Istennel a Bibliát bármely könyvnél el kapcsolatos történésekről szól, lehet kezdeni olvasni. Első ol- és ugyanakkor maga Isten cse- vasásra általában a Zsoltárok lekszik , általa, teremt, éltet, könyvét, evangéliumokat vagy mozgat. Ez esetben az Igét Pál apostol valamelyik levelét mindig nagybetűvel írjuk, szoktuk ajánlani. Győr Sándor y a "V VASÁRNAP * IGÉJE Jel 20,11-15 S KÉSZÜLJ AZ ÍTÉLETRE! Amikor végezzük mindennapi dolgainkat, megszokott munkánkat, nem mindig gondolunk tudatosan arra, hogy abból milyen jövő lesz, vagy majdan visszapillantva milyen emlékké válik számunkra a jelen valósága? Jó lenne így is átgondolnunk életünket, s bizonyára sokszor másképpen alakítanánk dolgainkat, beszédünket, cselekedetünket. A ma felelőtlensége nemcsak a pillanatot teszi tönkre, hanem az előttünk lévő utat és időt is mind magam, mind - fájdalmasan sokszor- családom és embertársaim számára is. Régi bölcsesség: ki mint vet, úgy arat. Nem mindegy tehát, hogy mit és hogyan vetünk, ha fontos számunkra az élet, a jövendő! Nem kibúvó és magyarázat a rosszul megélt múltra és mára az, hogy kimondva vagy kimondatlanul, nem érdekel a jövendő! Pedig hányán és hányán ilyen csúf hamissággal kívánják igazolni önmagu­kat, bánatukat, fájdalmukat, gyengeségüket, hitetlenségüket, bűnös tetteiket! Ki vonhat felelősségre, ha nem követek el törvénysértést, ha egyszerűen csak közömbös vagy szeretetlen vagyok - és így tovább- hivatkozik az ember „emberi jogaira”. Éveken, évtizedeken, egy életen át különböző dolgok, személyek, érzések, felelősség stb. elől bujkáló emberek - nem csak nyilvánvaló bűnözők -, mi magunk is reménykedünk olyatén megoldásban, hogy a halál majd mindentől „megszabadít”, megoldást adhat. Igénk szerint azonban mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, s ettől az erkölcsi számonkéréstől még a halál sem tarthat vissza! Múlt, jelen és jövendő szorosan összekapcsolódik az ember, embe­riség életében. A jövő változhatóságában - hitem szerint jövőm Isten személyes döntésétől függ, hiszen nem „végzet-hitűek” vagyunk - mégis bizonyos az, hogy szorosan függ a jelentől is és igénk szerint még az örök jövő is a jelennel kapcsolódik földi életünkön keresztül. E földi élet ezáltal kap mély jelentőséget. Hiszen az Isten trónusa előtt majdan felnyitandó könyvekbe most íródnak cselekedeteink, hűsé­günk, vagy hűtlenségünk jegyei. Ott majd találkozik az ember saját múltjával. Ez a szembesítés nagyon nehéz találkozás lesz! Amit tehát most teszünk, az az örök elveszettségünket vagy örök életünket készí­ti elő! Gondoljunk a gazdag és Lázár történetére, vagy Mt 7,21-re: „Nem mindenki megy be a mennyek országába, hanem aki cselekszi az én Atyám akaratát”! Az Atyával való találkozásunkra így lesz áldott készülődés Krisztus-követésünk ezen a földön. „Mert aki val­lást tesz énrólam az emberek előtt, arról én vallást teszek az én mennyei Atyám előtt.” Ez a vallástételünk nemcsak beszéd, hanem szeretetteljes szolgálat, cselekvés. Arról, hogy az emberek cselekedetei fel vannak jegyezve, már az Ószövetség is szól pl. Dán 7,10-ben: .....összeült a törvényszék és könyveket nyitottak fel.” Akik megméretnek és könnyűnek találtatnak, azok a tűz tavába vettetnek, ahol nincs többé feltámadás, reménység. A tűz tavába vettetik minden, ami a kegyelmes és szent isteni akarattal ellentétes, mint a halál, pokol, a sátán. A könyvben nem véletlen, önkényes lista található! A tűz tavába vettetés nem megmagyarázhatatlan, hanem világos ítélet! Az egész teremtettség is semmivé lesz — a teremtés „legyen”-jének ellentettje s az ember maga - Sátán, kozmosz nélkül - marad Isten előtt. Igénk sok-sok gyötrő, nyugtalanító kérdésünkre is választ kínál, amikor a halottak „jövője”, a halottak életben elkövetett cselekedetei, vagy az igazság, igazságtalanság, jóság, gonoszság foglalkoztatnak bennünket. Az egyén, a személy mindazzal együtt, ami lényéhez tartozik, tehát cselekedetei, magatartása stb. nem tűnik el. Még a fold, a tenger sem emészti meg. Oda kell állnia az ítélőszék elé, és múltjával csak az igazságos ítélet után szakíthat igazán, amikor eltű­nik a föld és ég és a halál is, a pokol is tűzbe vettetik. Csak a második halál után oldódnak meg a dolgok. Amikor csak az élet marad meg! Vagyis azok, akik az élet könyvébe vannak beírva, akik mint Isten gyermekei örök életet kapnak. Az örök élet Isten adománya, kegyel­mes akarata a Jézus Krisztusért. Ezért az élet könyve a Bárányé, Jézusé, aki maga olvassa fel a neveket ítéletre. Készüljünk tehát az ítéletre Isten és ember, a világ iránt felelős földi élettel, hittel, bizalommal és reménységgel! Szabó Vilmos Béla IMÁDKOZZUNK (Jr Jézus Krisztus, aki tegnap, ma és örökké ugyanaz vagy! Hozzád menekülünk bűneink terhével, mert Te vagy a Szabadító, aki megment­hetsz az örök haláltól! Készíts fel az ítéletre, hogy már itt a földön a Te nevedben szolgáljak, s az élet könyvéből hangozzék nevem ama napon! Ámen. BESZÉLGESSÜNK Beszélgetni jó Ez a címe Földes Anna újságíró in- teíjúkat tartalmazó könyvének. Elő­szavában íija: „Kérdéseimet szegeztem tehát hőseim, beszélgetőpartnereim mellének, hogy megismeijem gondola­taikat, véleményüket - megismeijem őket magukat is.” Ezért jó a beszélgetés akkor is, ha nem inteijúról és nem híres emberekről van szó, hanem hétköznapi dolgokról és minden emberről. Jó a beszélgetés annak is, aki kérdez, annak is, aki válaszol, mert ekkor jönnek elő olyan élmények, szempontok, felisme­rések, melyek egyébként zárva, rejtve vagy feledve maradnának. Semmiképp nem valljuk, amit kissé cinikusan mon­dott egy filozófus: „A beszéd a gondo­latok eltitkolására való”. - A beszéd, a beszélgetés létszükséglet, alapvető, pó­tolhatatlan lelki igény. A valósággal, önmagunkkal és a világgal való talál­kozás, szembesülés alkalma. Ideig- óráig sok minden háttérbe szoríthatja ezt az igényt, de aztán annál intenzí­vebben követeli jogait. Az egyik heti képeslapban mondja egy orvos: „Hoz­zánk a rendelőbe azért szeretnek sokan járni, mert várakozás közben jól kibe­szélgetik magukat. Nekem legtöbbször alig van dolgom velük”. - Magam is örülök, amikor gyermekbiblia-órán a többség nem a még oly szép bibliai diafilmek vetítése mellett érvel, hanem a beszélgetésre adja le voksát. Hála Is­tennek, egyre többször. Mert a gyerme­kek érzik leginkább, hogy a rohanó élet és a televízió családi egyeduralma mel­lett csak a beszélgetés a személyes kap­csolatot jelentő, sok-sok élményt adó. Beszélgetni nehéz Ez a címe a katolikus újságíró, Hegyi Béla könyvének. O, aki számos-szám­talan interjút készített hazai és külföldi hírességekkel, saját tapasztalatából tudja-ismeri a beszélgetés valódi nehéz­ségeit. De nyüvánvalók a nehézségek mindnyájunk előtt. Nehéz beszélgetni, mert nehéz elkezdeni; nehéz bizalom­mal lenni; nehéz egymásra figyelni; ne­héz egymást elfogadni, megérteni. Ha beszélünk vagy beszélgetünk, dialógus­párbeszéd helyett minduntalan mono- lógszerűen mondjuk a magunkét. így van ez bibliaórán is. Itt külön komoly kísértés a témától való eltérés. A har­madik hozzászóló többnyire már nem a felvetett kérdéshez szól hozzá. Egyet­len szó elég ahhoz, hogy teljesen új fordulatot vegyen az együttlét. Beszélgessünk! Ez a címe most induló sorozatunk­nak. Szempontokat, irányelveket, ha szabad azt mondani, segítséget igyek­szünk adni mindazoknak, akik a be­szélgetés jó és szükséges voltában, él­ményében eddig is részesültek és azok­nak is, akik különböző nehézségek mi­att ezen az úton még nem tudtak elin­dulni. A témák. - Van miről beszélni- beszélgetni! Isten Igéje is és az élet is kimeríthetetlen bőségben teszi aszta­lunkra hétről-hétre a megbeszélni vagy megvitatni valót. Mindenről lehet be­szélgetni, mert Isten Igéjének minden­ről van mondanivalója. Általános em­beri kérdések mellett figyelünk útköz­ben az egyházi esztendőre is. Ez újabb lehetőségeket, alkalmat és nyereséget kínál. Néhány az indulás nyitányából: barátság, békesség, magány, újrakez­dés, alázat, öröm, szeretet, idő, megté­rés, hit, sikerélmény, csalódás, félelem, megbocsátás. A módszer. - Többnyire hármas ta­golása, pontosabban fonata lesz a he­tenkénti anyagoknak. Minden témánál elsö(!) a Szentírás néhány Igéje. Ezek az ige-ismeretben és dolgainknak igei látásában segítenek, erősítenek. Leg­alább egy Igét minden esetben tanul­junk is meg, mert csak tanulás által ivódik belénk. - Idézetekkel folytatjuk majd, akár híres emberektől, énekek­ből, imádságokból, igehirdetésekből... - ezek az idézetek az egyes témák sok­oldalú látásának eszközei. Számunkra az értékük nem önmagukban van, ha­nem a sorozat egészében és összefüggé­sében. - Lesz mindig néhány kérdés is. Ezek egyrésze visszakérdez a Szentírás igei üzenetére vagy az idézetek újra-át- gondolására késztet. De a legtöbb kér­dés személyes jellegű. Ezek alapján bár­ki elmondhatja a maga véleményét, ta­pasztalatát, élményét. Némelyek véle­ménye nyilván egymás mellé, másoké egymással szembe kerül. Ha vita adód­na, ne felejtsük Pál apostol intelmét: „Minden dolgotok szeretetben történ­jen”. - Már az is valami, ha 1-2 mon­datban elmondjuk, mert elmondhat­juk, amit az élet kérdéseiről jelenleg gondolunk. Valaki joggal jegyezte meg egyszer, hogy a legkülönböző kérdé­sekről miért csak híres embereket kér­deznek mindig, nekünk is van vélemé­nyünk! Variációk. - Lehet spontán módon kezdeni a beszélgetést, a fentiek sor­rendjében. Lehet az egyes alkalmakra némelyeknek készülni is, akár úgy is, hogy a részlet „házigazdájaként” egyik az Igéket, másvalaki az idézeteket gon­dolja végig, vagy a kérdéseket osztjuk ki előzetes átgondolásra. - Lehetséges az is, hogy 1 vagy 2 kérdésre mindenki felel, persze szigorúan önkéntes ala­pon. Soha senkit ne késztessünk meg­nyilatkozásra, mindennek eljön az ide­je. - Nem kell soha arra törekedni, hogy a teljes anyagot feldolgozzuk, leg­többször mindegyikből egy kis ízelítő is elég. Érdemes néhány témára később, hó­napok vagy 1 év után visszatérni, és számbavenni, mi változott azóta a kér­déssel, témával kapcsolatosan. Egy 16 éves fiú mondta nemrég: „Tetszik tud­ni, közben rájöttem, hogy amit múlt­kor annyira bizonygattam, mégsem úgy van”. Én már rég elfelejtettem, hogy pár hónappal előbb mit is bizony­gatott, de őbenne ez idő alatt is mun­kálkodott a gondolat. Lehet családi körben is időt szentelni a megbeszélésre. Sok esetben a legjobb választ épp azoktól kapjuk, akiktől tán nem is gondolnánk vagy várnánk: a hozzánk legközelebb állóktól, a velünk együttélőktől. Lehet az Ige-idézet-kérdés komple­xummal egyedül is próbálkozni. Ez az összeállitás és indittatás nemcsak fiata­loknak való, hanem mindenkinek, élet­kortól függetlenül. Ha többen együtt vagyunk: menet­közben legyen mindig 1-1 ének. És végül, de nem utolsósorban: be­szélgessünk, de ne csak egymással. Az imádság is beszélgetés. Ennek áldásá­val induljunk, ennek légköre uralkod­jon, ami örömünk vagy gondunk tá­mad, imádságban végződjön. Egymás­nak mondott szavaink csak így lesznek azzá, amivé szeretnénk, hogy legyen: egyszerű, de nagyon áldott, jó beszélge­téssé. r. r. Eltemették dr. Szabó József nyugalmazott püspököt A Győr-nádorvárosi temetőben október 28-án délután hatalmas gyászoló tömeg vett végső búcsút Dr. Szabó József nyugalmazott püs­pöktől. Negyvenöt lelkész luther- kabátban, a teológiai tanárok pro­fesszori talárban, az ország minden készéből érkezett tisztelők koszo­rúkkal és virágcsokrokkal állták kö­rül a szabadtéren felállított ravatalt. Kemenesalja népe nagy szülöttje, a győri gyülekezet egykori lelkipász­tora, Balassagyarmat népes kül­döttsége a dunántúliból nógrádivá lett Madách-kutató püspök-lelkész előtt tisztelgett. Mert a volt Dunán- inneni Egyházkerület püspökének, a magyar evangélikusok nagy igehir­detőjének és a magyar irodalomtör­ténet kutatójának a távozása nem­csak a szűk családnak, hanem mind­annyiunknak vesztesége. A Teológia Tanári Kara nevében dr. Cserháti Sándor dékán, a volt gyülekezet nevében Kalácska Béla balassagyarmati lelkész, a győri gyülekezet nevében Tekus Ottó bú­csúzott. A sírnál Bárány Gyula es­peres szolgált, az igehirdetést dr. Nagy Gyula, az Északi Egyház- kerület püspöke végezte, melyet az alábbiakban közlünk. „LÉGY HŰ MINDHALÁLIG, ÉS NEKED ADOM AZ ÉLET KORONÁJÁT’- Jelenések könyve 2,10 ­1. 1. A fájdalom és a búcsúzás könnyei­vel állunk dr. Szabó József testvérünk és szolgatársunk koporsója körül. Jézus Krisztus hűséges szolgája, Isten igéjének hirdetője és tudósa volt hosszú, gazdag életén keresztül, mindhalálig! 2. Egy kis kemenesaljai faluból, Mesteriből indult el a földi élet útján, egyszerű földműves családból, nyolc­vannégy éviéi ezelőtt. Élete a magyar nép talajából sarjadt és abban gyökere­zett halálig: világos, tiszta és egyszerű magyar nyelven tudott beszélni a legne­hezebb kérdésekről is. Aki egyszer is hallotta, soha nem felejti el ajkán a ma­gyar szó jó izét! 3. Az ősi soproni líceum falai között, majd a soproni Teológián tanult és kül­földi országokban, Angliában, Német­országban és a skandináv evangélikus országokban gazdagította széles tudá­sát. Lelkészi szolgálatát Győrött kezdte és végezte is 21 éven keresztül. Rövid ideig komáromi lelkész, majd 1948 és 1952 között a Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület püspöke. Az egyházke­rület megszűnése után Balassagyarma­ton végez lelkipásztori szolgálatot, ösz- szesen 25 éven keresztül. Nyugdíjba me­netele után visszatér Győrbe, teljesen a Madách-kutatásnak szenteli hátralévő éveit és tesz a magyar költő- és gondol­kodó-óriás legjobb hazai ismerője, kül­földön is elismert kutatója. 4. Magyarországi Evangélikus Egy­házunk életművéért 1984-ben legmaga­sabb elismerésével, Teológiai Akadémi­ánk tiszteletbeli doktorátusával tüntette ki. 5. Csodálatos ívű életpálya, valóban, amely a kis falusi parasztHáztól a leg­magasabb egyházi tisztségig, a püspöki tisztségig, és az országszerte ismert és elismert igehirdető, teológus és iroda­lomtörténész-tudós szolgálatáig vezet! 2. Reá valóban és igazán érvényes ez az ige: „Légy hű mindhalálig!" 1. Hűséges volt halálig a családja iránti gondoskodó, őrző, áldozatos sze­retetben. Kemenesaljai őseit, egyszerű szüleit, testvéreit a legnagyobb tisztelet­tel szerette. Nővére gyásza szülőföldje népének szeretete és gyásza is koporsó­jánál. Nagyon szerette családját: szerető hitvestársával 56 éven át élt boldog, pél­daadó házasságban. Három leányát, unokáit végtelen szeretettel vette körül: ezért is jelentett számára olyan súlyos próbatételt az ismételt megrendítő vesz­teség és gyász családjában az utolsó idő­ben. Akiket szeret az Isten, tűzben pró­bálja azokat, - de ő ebben is megállta a hit próbáját, hűséges maradt a hitben halálig! 2. Hűséges volt halálig szeretett evangélikus egyházához. Belső tűzzel és örömmel végezte Isten igéje szolgálatát szószékeken, a teológia műhelyében, Luther ízes magyar nyelven való meg­szólaltatásában, gyülekezetei odaadó pásztorolásában és az egyházi lapszer- kesztében (17 évig volt a „Harangszó" szerkesztője). Amikor a győri Öregtemplom lelkészi hivatalában vagy könyvtárszobájában mint fiatal segédlelkész éjféli órákban együtt kerestük az Ige mai üzenetét, szinte izzott a lelkesedéstől és az öröm­től. En magam is - és hányon mások! - egész életre szóló indításokat kaptunk tőle' az ige tudományában és a lelkészi szolgálatban! Püspöki székfoglaló beszédében 1948-ban - az egyház új útja keresésé­nek nehéz időszakában - a bűnbánat hangját tudta megszólaltatni, és egyhá­zát az alapokhoz, az evangélium szolgá­latához hívta vissza. A Magyarországi Evangélikus Egy­ház, a gyülekezetek és lelkészek százai, a hívek százezrei, a jelenlévők és a távol­ról reá gondolák, hálás tisztelettel hajt­ják meg fejüket ma Szabó József nyu­galmazott püspök koporsója előtt. 3. Végül, hűséges volt halálig magyar hazájához és népéhez, melynek szolgá­latát soha nem tudta elválasztani egyhá­za szolgálatától. „A jó keresztyén és a jó hazafi - mondta püspöki székfoglaló­jában - egyenes arányban viszonylanak egymáshoz”. Ezért is ápolta, őrizte tu­datosan egy életen keresztül a szép és igaz magyar beszédet és volt a szerelme­se-a vas fehér izzásához hasonló szere­tettel - Madách életművének. „Meg­mondtam: ember, küzdj és bízva- bízzál"! 0 is ezt tette: bízva bízott, fol­tétien bizalommal hitt Istenében, Krisz­tusában - halálig! 3. 1. E nélkül a hit nélkül most összetör­ve és vigasztalhatatlanul állnánk ez előtt a koporsó előtt. Ez azonban ellentétben lenne mindazzal, amit ő hitt és mi is hittel hiszünk! „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!" 2. Szabó József élete nem összerop­pant élet, amelyet kettétört a halál, ha­nem most érkezett el a hegycsúcsra, az élet végső teljességéhez! Az ő hitével és a mi hitünkkel valljuk ennél a koporsónál:- a halál nem mindennek a vége, a halál nem az élet végső legyőzője, hanem kapu, amely átvezet az élet teljességébe, életünk Alkotójához és Urához, Isten Országába! Szabó József, testvérünk és szolga­társunk, már átment ezen a kapun az élet Istenéhez, és Nála várja a legna­gyobbat: az élet teljességét, az örök élet koronáját. 3. Befejezésül: amikor hittel hisszük, hogy drága, hazatért testvérünk és bará­tunk szelíd, alázatos fejére odakerül az örök élet koronája Isten Országában, Isten igéje két dologra indít: hogy há­lánk és szeretetünk vegye körül szeret­teit, családját, akik itt maradtak a föl­dön; és Isten igéje arra int és hív minket, hogy kövessük őt azon az úton, amelyen előttünk járt: a hit mindhalálig tartó hűségében! Legyen Isten igéje az ő- koporsója előtt valamennyiünknek szóló üzenet, erősítés és vigasztalás: „LÉGY HŰ MINDHALÁLIG ÉS NEKED ADOM AZ ÉLET KORONÁJÁT!" Amen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom