Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-11-16 / 46. szám

Evangélikus Elet 1986. november 9. | Mert Ő mondja: A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. íme, most van a kegye- : lem ideje! íme, most van az üdvösség napja!” 2Kor 6,2 VASÁRNAP ~ „Kegyelem nektek és békesség, Jézus I Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, I és a föld királyainak fejedelme.” Jel 1,4-5 (Ezs 26,4 - Lk I 17,20-24-Zsolt 39) Fejedelmi szavak ezek valóban: Kegyelem, békesség. I Ezek nélkül élni: iszonyú. ítélet alatt, békesség nélkül... I Mégis de sokszor élünk úgy, hogy életünkre az Ítélet lenne [ a jogos, büntetésünk a békétlenség lehetne. Ám ítélet és I büntetés helyett mennyiszer hangzik hűséges Urunk szava: kegyelem néktek és békesség! Aki elfogadja ezt: boldog ember. HgTPÖ - „Nem kaphat áz ember semmit, ha nem a mennyből adatott meg neki.” Jn.3,27 (Péld 16,9 - Lk I 11,14-23-Jel 7,9-12) Sok mindenünk lehet: pénzünk, házunk, autónk, nya- I ralónk sőt családunk, házastárs, gyermekek, mégis szegé­nyek vagyunk, nincs semmink, ha nem bírjuk az Isten kegyelmét és szeretetét. Ez életünk'igazi és múlhatatlan gazdagsága. Mindenünk van, ha ezeket elfogadjuk, min­dent elveszítünk, ha ezeket elveszítjük. KEDD - „Te voltál az, akiért fáradoztam bűneid miatt. Én, én vagyok az, ki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre nem emlékezem.” Ezs 43,24-25 (Zsid 2,17 — Mt 24,15-28 - Jel 7,13-17) Izráel hűtlenségével Isten saját könyörületességét és megbocsátó szeretetét állítja szem­ben. Már az Ótestamentumban láthatjuk Isten mennyiszer és hogyan könyörült népén. Az egész Újtestamentum pedig egyenesen erről szól: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte...” Hűtlenségünk, bűneink, ál­nokságunk mellett ezért láthatjuk mindig megbocsátó sze­retetét Jézus Krisztusban. SZERDA ~ „Dicsélje őt a nap és a hold, tfícséije minden fényes csillag! Mert ő parancsolt, és azok létrejöttek.” Zsolt 148,3.5 (Jel 4,11 - Mt 24,29-35 - Jeh8,l-5) Kijelentő mondatban is lehet ezt mondani: valóban őt dicséri a nap, hold, a csillagok, az egész kozmosz, a teremtett világ, a föld minden szépségével gazdagságával együtt. Hatalmát, sza­vának erejét hirdetik mindezek. Szörnyű lenne, ha éppen az ember, Isten legnagyszerűbb alkotása nem dicsérné őt, Teremtőjét. Vigyázzunk, ki ne maradjunk az Istent dicsé- rők sorából. CSÜTÖRTÖK - „Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire.” Zsolt 105,5 (Zsid 13,8 - Mt 24, 36-42 - Jel 8,6-13) Ha rosszul mennek dolgaink, szomorúság ér vagy bánat, megpróbáltatás, szenvedés vesz körül ne feledkezzünk meg azokról a csodatettekről, dön­tésekről, melyeket életünk során már annyiszor megta­pasztaltunk. S legfőképpen ne feledkezzünk meg legna­gyobb csodájáról Istennek: Jézus Krisztusról. Biztosak lehetünk benne, az ő segítsége nem késik, mindenkor ve­lünk van. PÉNTEK i „Azt a szőlővesszőt, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja (az én Atyám), hogy még több gyümölcsöt teremjen.” Jn 15,2 (Dán 12,10 - Jer 18,1-10 - Jel 9, 1-12) Drága, hűséges Gazdánk van. Mindent megtesz értünk, gondoskodik rólunk, gondoz, ápol, megtisztít, hogy éle­tünk minél gazdagabb legyen, sok jó gyümölcsöt teremjen. A .mi életünknek pedig a gyümölcsei a következők: szere­tet,, öröm, békesség, hűség, szelídség, jóság. S20MBAT - „István azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette a tekintetét, és látta Isten dicsőségét, és Jézust, amint az Isten jobbja felől áll. Ekkor így szólt: „íme, látom ■ az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint az Isten jobbja felől áll.” ApCsel 7,55 (Ézs 64,1.2 - Mt 24, 43-51 - Jel 9,13-21) István védőbeszéde végén mondja ezeket a szava­kat, amikor gyilkosai fogukat csikorgatva, háborogva kö­rülveszik. Mégsem fél. Mitől is félne, amikor a leghatalma­sabbat, az Istent látja és Jézust az ő jobbján. Ez olyan erőt ad neki, hogy néhány perccel később, mikor megkövezik, így imádkozik: „Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt.” Jézus hűséges tanítványa volt István. Ezek szeretnénk mi is lenni. Roszík Gábor Gyarmathy Irén Szívmeleggel Boszorkányégetésen voltam! Első hallásra hihetetlennek tetszik ez a kije- lentés, de így igaz, mégis. Legfeljebb nem abban az értelemben, ahogyan az a középkori boszorkányégetéseknél lezaj­lott. ... az ultramodern japán gépkocsi zökkenőmentesen repített bennünket a sztrádán. A nap ott lebegett a láthatár szélén, mintha nem akarna megválni,tő­lünk, nem akarna lepihenni. Szürkés fényben remegett az este. Az út hirtelen nagy kanyart vett és egyszerre előbuk­kant teljes szépségében a tenger. Szür­késkék volt, mintha a színét az égbolttól- kőlcsönözte volna. Apró hullámok futói­tok egymás után, csak a tarajosa rohant sisteregve tovább a parti homokon. Da­gály volt. Ahogy szemem végigpásztázta a végeláthatatlan tengerpartot, minde­nütt tüzeket láttam. Lángjuk magasra csapott vagy éppen lobogni kezdett.- Mit jelentenek ezek a tüzek? - kér­deztem ijedten, mert a tűz mindig tiszte­letteljes félelmet kelt bennem.- Ez a szokásos júniusi boszorkány­égetés - hangzott a válasz. Az emberek évről évre kijönnek ide a tengerpartra, és régi szokás' szerint elégetik a boszor­kányt. Máglyát raknak és egy nagy rongybábut dobnak a tűzbe, hogy el­égessék életükből a rosszat. Megálltunk, közelebb mentünk a tűz­höz. Öregek, fiatalok, asszonyok és fér­fiak állták körül a tüzet és nagy farön­köket dobtak rá. Az izzó hasábok tete­jén lángolva égett a rongyboszorkány. Az emberek összefogództak és egymás­ba kapaszkodva szimbolikusan átölelték a tüzet, hogy a boszorkány ne menekül­hessen, hogy a bajt, a betegséget, szo- ’ morúságot, könnyet, halált hozó rossz elégjen, elkerülje házaikat, családjukat, életüket. Egy darabig mi is ott álltunk a tűz körül, azután továbbindultunk.- Ki hisz ma még a boszorkányokban - kérdeztem — hisz ma már nincsenek boszorkányok.- De vannak - mondta kísérőm. - A mai boszorkány a hidegség ember és ember között. A mai boszorkány a kö­zöny ember és ember között. A mai bo­szorkány a rosszindulat, az irigység em­ber és ember között. A mai boszorkány a hűtlenség, a szeretetlenség ember és ember között. Ezek ellen a boszorká­nyok ellen kell harcolnunk, ezeket kell elégetnünk, kiirtanunk, hogy írmag se maradjon belőlük '. De ehhez szivünk tüzét kell meggyúj­tani, hogy meneküljön a hidegség. A ma boszorkányai ellen csak a szív melegével lehet harcolni. Ezt a boszorkányölő szív- meleget kell osztogatni családunknak, barátainknak, a szomszédainknak, munkatársainknak, minden embernek, testvérként. Már egy kicsinyke meleg elől is menekül a jéggé fagyott közöny, hát még ha a tüzűnk teljes lánggal lobog! A modern boszorkányokat nehezebb felismerni, mint a régieket. Azokat an­nak idején az egész falu, város ismerte. A maiak bennünk élnek, belénk költöz­tek, bennünk vertek tanyát, belőlünk táplálkoznak, szívják békénket, a becsü­letünket, a jó szándékunkat, a hűségün­ket, a tisztességünket, felebaráti szere-' tétünkét, a hitünket. Néha észre sem vesszük csak akkor, amikor a közöny hidege már elrejti előlünk az emberi szív megértő melegét. A mai legjellemzőbb, legdivatosabb boszorkányok az egymás­sal nem törődés, a pénzhajhászaí, az istenkáromlás: ezek különösen veszedel­mesek. Ma még szívünk melege elűzheti ■ őket, de holnap már talán késő, hiába próbálkozók megfagyott szived soha többé nem lobban lángra, nem lesz belő­le eget verdeső mágja. — Testvérem, hogyan állsz te ezzel a szívbéli melegséggel, amely a világ bo­szorkányai ellen az egyetlen fegyverünk. Talán azt válaszolod; hogyan lenne ele­gendő, mi vagy te, mi a te kis szívmele­ged a nagyvilág boszorkányai ellen? Becsülettel megvallom, hogy magam is ezt kérdeztem magamtól. Es nem is tudtam rá rögtön felelni. De amikor a bibliámat kinyitottam, szemem ennél az igénél állt meg: Keressétek az Isten or­szágát és az ö igazságát és ezek mind megadatnak nékték. A nyár folyamán mindannyiunknak meg volt a lehetősége arra, hogy pihen­jen, kikapcsolódjék, hogy a zajból a csendbe meneküljön, megcsodálhassa Isten országát, ezf a teremtett világot és annak minden szépségét. Mert a termé­szet csodálatosan szép valami. Tele van csodákkal. Minden virág, minden ma­dár, minden fűszál, minden levél a fán maga is csoda, mestermű a maga nemé­ben. És a világban, ebben az isteni mester­műben a korona az emberé. Mert Isten az embert a saját képmására teremtette. Nagy dolog ez a hasonlóság Istenhez. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb értékűek vagyunk, mint a virág, a madár, vagy a fűszál. Jézus a föld savának, a világ világosságának nevezi az embert és pa­rancsul adja: úgy fényeljen a világossá­gotok az emberek előtt, hogy lássák a jó cselekedeteiteket. De mielőtt a ma boszorkányai ellen felvesszük a harcot, menjünk ki először a teremtett világba. De menjünk ki ak­kor is, ha aggodalom nyugtalanítja a szivünket, gyengíti a bátorságunkat. Hallgassuk a madarak dalát és gondol­junk arra, hogy nem vetnek, sem nem aratnak, életük teljesen attól függ, amit a Teremtő naponként ad nekik. Nézzük a virágok színét, pompáját. Isten dicső­ségét hirdetik. Semmit sem tettek azért, hogy ilyen csodálatosan szépek lehesse­nek. Isten önhatalmúlag teremtette őket ilyeneknek. Itt állnak az ember gyö­nyörködtetésére. Ha így látjuk a világot, madarat, fát, virágokat és így nézzük azt a sok aján­dékot, amit mi is Istentől kaptunk, és utána hazatérve azokra a dolgokra gon­dolunk, amelyek miatt a jövőtől félünk, majd összehasonlítjuk azzal a sok aján­dékkal, amit Isten adott, akkor borul­junk le és imádkozzunk: adjon Isten ne­künk boszorkányhidegséget feloldó szív­meleget. Ahhoz, hogy elinduljunk elhatározás kell. Tegyük meg az első lépést a virá­gok, á madarak bölcsessége felé. De senki se higgye, hogy ez a körülte­kintés a természet világában azt jelenti, hogy minden aggodalmunk azonnal megszűnik. Nem! De valami mégis meg­változik bennünk. Másképpen nézzük az életet, másféle kapcsolatba kerülünk ve­le, mint amilyenben eddig voltunk. Meg­értjük azt, amit az ige üzen nekünk: keressétek először az Isten országát és annak igazságát és ezek mind megadat­nak^ néktek. Éld hát 'élétedet közösségben Isten­nél!' Engedd, hogy szeretete eluralkod­jék rajtad. Teljék meg a szived meleg­gel, mert életünknek ez ad értelmet. De ez nem jelenti azt', hogy az élet minden boszorkányától egy csapásra megszabadulsz. De jelenti azt, hogy ezután a nehézségek nem uralkodhat­nak el többé rajtunk, mert Isten tudja mire van szükségünk és ezért teljes biztonságban lehetünk, akár a fák, fü­vek, virágok. Mi valamennyien, akik most talán egy lépéssel közelebb kerültünk a bo­szorkányégetés mai titkához, ne rejtsük el örömünket mások elöl, hanem osszuk meg másokkal. Valamennyien valamilyen ajándékot kaptunk Istentől azzal a céllal, hogy megosszuk másokkal. Kegyelmi ajándé­kok ezek. Bánjunk velük különös gond­dal. Senki nem büszkélkedhetik azzal, hogy ő ilyen ajándékot kapott, de senki nem rejtheti azokat véka alá sem. Ön­elégültség és alacsonyabbrendűségi ér­zésnek nincs helye velük kapcsolatban. Az ajándékok értékelésében, mi embe­rek, sokszor a műveltséget, a tanultsá- got, a magas pozíciót, neveltetést he­lyezzük előtérbe a másik ember-mivol- tával szemben. De Isten nem úgy ítél, ahogy mi ítélünk. Az O mércéje külön­bözik a mienktől. O azokat szereti, akik békében élnek, akik megosztják ajándé­kaikat a többiekkel, akik teljes önmagu­kat adják mindenben és mindig van erre idejük. Tudatosítsuk hát magunkban, hogy Isten szeretete egyformán magához ölel minden embert, hogy kegyelme végtelen, hogy a kapott ajándékokat, képessége­ket azért kaptuk, hogy egymást segítsük. Engedjük, hogy Isten szeretete szaba­don dolgozzék bennünk, ettől érik égővé boszorkányokat megsemmisítő szívme­legünk. Sajtóosztályunk ajánlata Családi Biblia (Károli- ■fordítás Zseb-Biblia (Károli-fordí- tás) Biblia (Károli-fordítás) Biblia (új fordítás) Dr. Cserháti Sándor: A Galáciabeliekhez írott levél Balikó Zoltán: Az Efezusi levél Balikó Zoltán-dr. Cserháti Sándor: A megrepedt nádat nem töri el... Rédey Pál: Miért reszket­nek a csillagok? Evangélikus Korálkönyv Tanulmányok a lutheri re­formáció történetéből (összeállította: dr. Fabiny Tibor) Dr. Pröhle Károly: Luther négy hitvallása Kutas Kálmán: Egy ember­élet (verseskötet) Gáncs Aladár: Az ötödik evangélista? Sztehlo Gábor: Isten kezé­ben (2. kiadás) Egyházunk diakóniai szol­gálata Dr. Ottlyk Ernő: Az evan­gélikus egyház útja a szocializmusban Dr. Káldy Zoltán: Hanem hogy ő szolgáljon Kisméretű, borítékba he­lyezhető emléklapok (ke­resztelési, konfirmációi, esketési) Karácsonyi üdvözlőlapok Kerámiák (kerestyén szim­bólumok) 150,- Ft 135,- Ft 105, - Ft 220,- Ft 222,- Ft 210,- Ft 35,- Ft 83,- Ft 142,- Ft 295,- Ft 70,- Ft 106, - Ft 110,- Ft 85,- Ft 15,-Ft 80,- Ft 140,- Ft 3,-Ft 5,-Ft 25­140,- Ft ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1988. november 9-én 1 Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácshá- I zi Zelma, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, I du. 6. szeretetvendégség: Pintér Károly. Fa- I sor de. 11. (úrv.) Muntag Andorne, du. 6. I Gáncs Aladár. Üllői úr 24. de. fél 11. Kertész I Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. I (úrv.) Kertész Géza. Rákúczi út 57/b. de. 9. I (szlovák) Cseiovszky Ferenc, déli 12. (ma- I gyár) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 111. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Fabiny Ta- I más. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Fabiny I Tamás. Zuglú de. 11. (úrv.) Vámos József, I du. 4. szeretetvendégség: Vámos József. Ke- I repesi út 69. de. 8. Vámos József. Gyarmat u. | 14. de. fél 10. Vámos József. Kassák Lajos u. ■ 22. de. 11. du. 4. szeretetvendégség. Vád út j 129. de. negyed 10. Frangepán u. 43. de. 8. I Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet I de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár- I Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Kispest y de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai I Sándor. Kispest Wekerie-telep de. 8. Bonnyai I Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rá- I kospalota Kistemplom de. 10. Bolla Árpád. ’ Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. I Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay I Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rá- I koshegy de. 9. Inotay Lehel. Rákoscsaba de. I 9. (úrv.) Kosa László. Rákosliget de. 11 j Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ino j tay Lehel. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. ■ fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Szebik Imre, du. I 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. | Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Görög Ti- I bor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Kő- I szeghy Tamás, de. 11. Kőszeghy Tamás, du. I fél 7. Takács József. Modort u. de. fél 10. [ Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Buda- ' keszi de. 8. Takács József. Kelenlöld de. 8. I (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze lm- j re, du. 6. (ifjúsági) Missura Tibor. Németvöl- I gyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Kelenvölgy I de. 9. Rözse István. Budafok de. 11. Rőzse I István. Budaörs du. 3. (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. Rőzse István. Csillag­hegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fel 11. Mezősi György. Szentháromság utáni 24. vasárna­pon az oltárterítő színe: zöld. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Mt 9, 18-26; az igehirdetés alapigéje: lTim 6,12-16. Tóth Ernő Nemeskéri kántor-testvérünk hat évtizeden át végzett hűséges, jó szolgálatát köszönte meg a gyüle­kezet az október 26-i istentisztele­ten, amikor átadta egyben szerete­te, ragaszkodása és megbecsülése jeléül ajándékát az ünnepeltnek. Nyolcvanegyedik életévét betöl­tött testvérünk, Ernő bácsi, idén kapta meg a gyémánt diplomáját. 1926-ban végezte el tanulmányait a soproni Evangélikus Tanítókép­zőben. Tanítói oklevelének elnye­rése után - 1926 őszén - meghívta és megválasztotta őt a nemeskéri gyülekezet kántor-tanítónak, az akkor 6 osztályos egyházi iskolá­jába. Azóta töretlen munkabírással és mindmáig jó egészségben látja el az istentiszteleteken, esküvőkön és a temetések alkalmával a kántori szolgálatot. Fiatalos, rugalmas tes­ténél és nagyszerű, erős hangjánál csak a hite és az egyház szeretete nagyobb, erősebb! Mindig öröm­mel készül az orgona megszólalta­tására, a gyülekezet énekének ve­zetésére. Tanulja és tanítja új éne­keskönyvünk ismeretlen, szép dal­lamait. - Nemeskéri műemlék templomunk Ernő bácsi igazi lelki otthona, ahol nemcsak ő szolgál, de hálával fogadja - a mindenkori helyettes lelkész igehirdetésében - Urunk Jézusunk szolgálatát. Alá­zatos, ugyanakkor örvendező lel- kületéből fakadó köszönetét nem képes a lelkész megelőzni, hogy előbb megköszönhesse Ernő bácsi szolgálatát. Szívből kívánjuk életére, továb­bi szolgálatára Urunk gazdag ál­dását! Kérjük Istent, tartsa meg Ernő bácsit ebben a jó egészségé­ben, hogy énekével, orgonálásával és minden más gyülekezeti munká­jával még sokáig szolgálhasson Is­tenünk dicsőségére és a nemeskéri gyülekezetünk híveinek épülésére! A békezsinat változatlanul szükséges olvashatjuk az NSZK-beli evangé­likus (protestáns) egyházak (EKD) tanácsának legutóbbi állásfoglalá­sában. A béke az emberiség meg­maradásának feltétele, ugyanak­kor súlyos veszélyt jelent az atom­fegyver-kísérletek folytatása és a már megkötött leszerelési megálla­podások kétségbe vonása. A béke ellen hat a fejlődő országok eladó­sodása, fizetésképtelensége is. A szeptember 4-én közzétett állás- foglalás javasolja, hogy a békezsi­nat elképzelését kapcsolják össze az Egyházak Világtanácsának 1990-re tervezett „Béke, igazságos­ság és környezetvédelem” konfe­renciájával. A konferenciát az EVT VI. vancouveri nagygyűlésén határozták el, abból a megfonto­lásból, hogy átfogóan foglalkozza­nak a békét veszélyeztető összes tényezővel. A vancouveri nagy­gyűlés az atomfegyverek gyártása, telepítése ellen egyértelműen, fenn­tartás nélkül állást foglalt. A nagygyűlés nyilatkozatát ugyanakkor nem mindenütt fo­gadták egyértelmű helyesléssel, még az NSZK-beli protestáns egy­házakban sem. Ezért az állásfogla­lás sürgeti, hogy a világ egyházai készítsék el az első közös békenyi- latkozat-tervezetet. A Tanács hangsúlyozza, hogy a hit kérdései­ről és gyakorlati következményei­ről nem egyszerűen többségi sza­vazással kell dönteni, a másként góndolkodók kizárásával, hanem sokkal inkább türelmesen kell küz­deni a lehető legszélesebb körű egyetértés érdekében. AII. János Pál pápa által Assisi­be összehívott béke-imanapon, ok­tóber 27-én az NSZK-ban is szá­mos helyen tartanak ökumenikus istentiszteleteket a békéért. - A ke­resztyén egyházak közös nyilatko­zata és fellépése a békéért attól függ, hogy „mindazok, akik Isten népéhez tartoznak, a legnagyobb mértékben működjenek közre”. (Evangelisches Gemeindeblatt für Württemberg - szp) A Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió által meghirdetett dalpályázat határide­jét meghosszabbítjuk 1986. december 31-ig. A még pályázni szándékozókat és a pályázat céljai iránt érdeklődőket szeretettel hívjuk és várjuk november 15-én, szombaton 1/211 órai kezdettel a Bp. VIII., Gyulai Pál u. 9. I. em.-i református egyházközség gyülekezeti termébe. Itt szeretnénk megbeszélni, il­letve tisztázni a felmerülő kérdéseket, javaslatokat, ötleteket. Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió 1071 Bp. Gorkij fasor 7. Születés Mekis Ádám acsai lelkésznek és fele­ségének aug. 6-án második gyermekük született. Neve: Péter. Halálozás Nagy Imréné, szül. Varga Karolin hosszú és türelemmel viselt betegség után 1986. október 1-én a hegyfalui szanatóriumban elhunyt. A nagysimo- nyi gyülekezet buzgó tagját, sok éven át hűséges munkását, diakóniai elő­adóját nagy részvét mellett temették el Nagysimonyiban id. Magassy Sándor helyi és ifj. Magassy Sándor csornai lelkészek szolgálatával. „Uram, Te is­mersz engem” (Zsolt 139,1) Orbán Lajos ny. evangélikus lelkész, október 18-án, 84 éves korában el­hunyt. Temetése október 24-én volt a dunaújvárosi temetőben. Balogh János, az acsádi gyülekezet tagja, október 16-án, 86 éves korában az acsádi szociális otthonban elhunyt. Temetése október 23-án volt az acsádi temetőben Ittzés János szolgálatával. „Ama nemes harcot megharcoltam, fu­tásomat elvégeztem, a hitet megtartot­tam, végezetre eltétetett nekem az igaz­ság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró ama napon; de nem­csak énnekem, hanem mindazoknak is, akik várva váiják az ő megjelenését. (2Tim 4,7-8) Takács Lászlóné sz. Boros Karolii türelemmel viselt hosszú szenvedé után 79 éves korában elhunyt. Temeté A W KBK-konzultáció A Keresztyén Békekonferencia európai konzultációját október 20-24. között tartotta, az űrfegy­verkezés problémájáról Beienrode- ban (NSZK). Az üléshez kapcsoló­dóan 24-én Hannoverben a nem­zetközi békeévvel kapcsolatosan nagyszabású rendezvényt tartott a KBK, melynek keretében a KBK vezetői sajtókonferencián és gyüle­kezeti esten találkoztak az NSZK- beli egyházak és gyülekezetek ve­zetőivel. Az alkalmon részt vett Lehel László, az Evangélikus Elet felelős szerkesztője. Vendégelőadás A Lipcsei Egyetem Teológiai Ka­rának meghívására dr. Selmeczi János, a teológus otthon igazgató­ja, az ökumenika tárgykörben folytat kutatómunkát és tart elő­adást november 4-10. között. Békerendezvény Az NDK-beli Egyházak Szövetsé­ge (Kirchenbund) és a KBK NDK-beli Bizottsága november 10-19. között 10 napos rendez­vénysorozatot tart a béke kérdésé­ről (Friedensdekade). Az alkal­mon részt vesz dr. Selmeczi János, a teológus otthon igazgatója. Konferencia a diakóniai teológiáról A Heidelbergi Egyetem (NSZK) Teológiai Kara november 6-8. kö­zött konferenciát rendez a Magyar- országi Evangélikus Egyházak dia­kóniai teológiájáról. A konferen­cián egyházunk képviseletében részt vesz dr. Cserháti Sándor, dékán. Angliai tanulmányút A Lutheránus Világszövetség tá­mogatásával Brebovszkyné Pintér Márta Mucsfa-mekényesi lelkészi munkatárs október 26,-december 8. között Londonban nyelvtanfo­lyamon vesz részt és gyülekezeteket látogat meg. ÉNYEK se október 23-án volt az acsádi temető­ben, Ittzés János kőszegi lelkész szolgá­latával. „A szeretet soha el nem fogy.” (lKor 13, 8) 29 éves, elvált asszony, 8 éves kisfiú­val szeretne megismerkedni hívő evan­gélikus férfival házasság céljából. „Megbecsülés” jeligére a kiadóba, j Lakodalomban zenekart pótló dzsessz orgonával szolgálatot vállal há­zaspár. Jelige: „zeneértő”. Madeira hímzéssel batiszt függönyt, asztalterítőt vásárolnék. Tel.: 461-341. Német nyelvgyakorlást, beszélgetést vállalok. Telefon: 751-153. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelés szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (867090/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60095 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: BIRKÄS BÉLA igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesltö postahivatalnál, a hfrlapkézbesitöknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
Oldalképek
Tartalom