Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-11-16 / 46. szám
Evangélikus ÉtÉMÉlet 1 ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP 51. ÉVFOLYAM 46. SZÁM 1986. NOVEMBER 16. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI' 25. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft Az a legjobb készenlét az ítéletnapra, ha valaki bűn nélküli életre vágyik. Ha erre vágyói, akkor nincs okod a félelemre. Hiszen ezzel ugyanazt akarod, amit az a nap. Hiszen az ítéletnap azért jön, hogy megváltson a bűntől mindenkit, aki erre vágyik. S lám, te egyakaraton vagy vele. Adj érte hálát Istennek s maradj meg továbbra is e szándékodban. Krisztus azt mondja, hogy az ö eljövetele megváltás. LUTHER Württemberg - látogatás egy NSZK-beli evangélikus egyházban Október 15-20. között dr. Nagy Gyula püspök feleségével látogatást tett dr. Hans von Keler püspök meghívására a Württemberg! Evangélikus Egyházban. Ez a látogatás fontos állomás volt a két evangélikus testvéregyház közötti kapcsolatok elmélyítésében. Hogyan került sor Püspök úr hivatalos útjára? A budapesti evangélikus világgyűlés után, 1984 őszén Lohse és Stoll vezető püspökök meghívására kéthetes körúton voltam a Német Szövetségi Köztársaság evangélikus egyházaiban. Akkor az idő rövidsége miatt nem tudtam eljutni a Württembergi Evangélikus Egyházba. Dr. Hans von Keler tartományi püspök, akinek családját rokoni szálak és a származása kötik hazánkhoz, és aki a világgyűlés alatt megszerette országunkat és egyházunkat, ismételten hívott egyháza meglátogatására. Ebből - kétéves késéssel - egy négynapos út lett, az egyházi élet itthoni sok föladata miatt. Mégis nagy öröm volt, hogy végre sor kerülhetett erre a találkozásra a württembergi testvéregyház vezetőivel és legfontosabb intézményeivel. Kérjük, mondjon közelebbit lapunk olvasóinak erről a számunkra kevésbé ismert „tartományi egyházról"! Az evangélikus és református egyházak a Német Szövetségi Köztársaságban egy nagy, 27 millió hivőt számláló egyházszövetségben élnek (Evangelische Kirche I * I Stuttgart, Württemberg fővárosa in Deutschland). A tartományi egyházak közül vannak kifejezetten evangélikus egyházak (kilenc egyház 13,5 millió hívővel) és kifejezetten református egyházak (két egyház, félmillió hívővel). Ezenkívül nyolc tartományi egyházban (uniált egyházak) az evangélikusok és reformátusok közös egyház- szervezetben élnek. A Württembergi Evangélikus Egyház kifejezetten lutheri jellegű, és Délnyugat-Németországban terül el, a „svábok földjén”. Két és fél millió gyülekezeti tagja van 1400 gyülekezetben, 4 körzetben (prelatúra) és 50 esperességben. Württemberg már a XVI. század közepén teljes egészében a lutheri reformációhoz csatlakozott, és a XVIII. században a biblicizmus és a pietizmus közismert fellegvárává lett. Reformátora Johannes Brenz volt. Csak jellemzésül: ma többszáz diakóniai intézménye és ezerötszáz gyülekezeti énekkara-zene- kara van; ezenkívül a világ bibliakiadásának a legnagyobb központja. Közismerten fontos szerepe van a Lutheránus Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa életében is. Mik voltak a württembergi látogatás legfontosabb állomásai? Keler püspök és többi vendéglátónk szeretete, gondossága igen gazdag útiprogramot állított össze számunkra. Az első napon a Tartományi Egyház központjával, vezetőivel, munkájával, majd a nyugatnémet Diakóniai Szövetség központjával és munkaágaival ismerkedtünk meg. Neukamm diakóniai elnök, Arnold egyházfőtanácsos és Riess prelátus, a Német Gusztáv Adolf Egyesület elnöke, mellett megismerkedhettünk a Bibliatársulatok Világszövetsége és a Német Bibliatársulat vezetőivel. Félnapos nagy élményt jelentett a hatalmas, ultramodern „Biblia-Központ” nyomdáinak, raktárainak, a bibliafordítás és -kiadás legnagyobb központjának a megtekintése Stuttgart egyik külső negyedében. Mondanom sem kell, hogy ezek az intézmények mind Württemberg fővárosában, ma az NSZK legnagyobb ipari központjában, ebben az ősi és modern nagyvárosban vannak. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Nagy Gyula püspök Ausztriában Október 29-én Eisenstad- ban, Burgenland tartomány fővárosában tett rövid látogatást dr. Nagy Gyula püspök a burgenlandi szuperintendensnél dr. G. Reingrab- nemél. A megbeszélés során szóba került a jövő évi burgen- landi-nyugatmagyarországi teológiai konferencia, amely Sopronban kerül megrendezésre, és a további tervek a két testvéregyház közötti együttműködésre. A burgenlandi gyülekezetek megdöbbenéssel értesültek a soproni templomot ért súlyos kárról és segíteni kívánnak a károk helyreállításában. Isten tovább készítette az utat Pál előtt, hogy tanúskodni tudjon Krisztus hatalmáról és szereteté- ről. Nem ismerjük az igehirdetéseit, tanitásait, amelyeket a máU taiaknak mondott, de azt igen, hogy milyen ereje volt az imádságának, amikor Publiusz apja és ‘a többi beteg meggyógyult. Pál imádságain és gyógyításain keresztül biztos, hogy megnyílt a máltaiak szive az evangélium efogadá- sára és a Krisztusban bízó hitre. Lukács tudósítása nem szól arról, hogy amikor a foglyokat továbbvitték, hányán voltak a szigeten, akik hitre jutottak, keletkezett-e ott gyülekezet? Amikor azonban leírja, hogy „tiszteletük számos jelével halmoztak el minket, és amikor elhajóztunk, elláttak bennünket minden szükséges dologgal”, akkor érzékelteti, hogy Pál milyen nagy hatással volt a szigetlakokra. Falk-Ronne dán újságíró „Pál útján” című könyvében leírja, hogy a máltai Rabat városának főtemplomát Szent Publiusz tempKétszáz éves a nyíregyházi templom A gyülekezet 1754-ben alakult meg. A tőrök háborúk idején elpusztult lakosság pótlására a vidék földbirtokosa, gróf Károlyi Ferenc elhatározta, hogy Árva, Gömör és Hont megyékből szlovák telepeseket hozat. Sok szlovák származású evangélikus hagyta ott a kopár hegyvidéket és elindult hogy új otthont találjon a gazdagon termő magyar alföldön. Ugyanígy tett Har- rucker báró, aki Békéscsabára irányította a szlovák családokat. Azonban Békéscsabára és környékére többen mentek, mint amennyi emberre szükség volt. Amikor Károlyi erről értesült, a Békéscsabán fölöslegessé vált telepeseket Nyíregyházára hívta. 1753- ban Vandlik Márton békéscsabai lelkész vezetésével elindult a csoport Nyíregyházára, útközben me- zőberényiek és szarvasiak csatlakoztak hozzájuk új honfoglalókként. Amint anyagilag megvetették a lábukat, először iskolát, majd imaházat és végül 200 évvel ezelőtt templomot építettek. Sok akadályba ütközött az építés. Engedélyt a bécsi császári és királyi kancelláriától kellett kérni. Az engedélyt megkapták, de jóval nagyobb templomra, mint amilyenre kérték, azt gondolva, hogy a 4000-es gyülekezet nem lesz képes ezt megépíteni. Minden nehézség ellenére a gyülekezet saját erejéből, önkéntes munkával megépítette templomát Az ellenreformáció korszakában sokat kellett harcolni azért, hogy az istentisztele- ti élet zavartalan legyen. A későbbi évtizedek során még Zólyom megyéből német és magyar telepesek is jöttek, úgyhogy az 1800-as évek elején három nyelven tartották az istentiszteletet A múlt évszázadban - mivel nagy gondot fordítottak erre - az iskolák mennyisége és minősége egyre jobban bővült. így lett az egyházközség a város kultúrájának egyik bástyájává. A gyülekezet szinte minden energiáját az iskolák fenntartására fordította, így az evangélium hitébresztő szolgálata egyre jobban háttérbe szorult. Ez volt a gyülekezet életében a kultúrprotestantizmus korszaka. Az 1900-as évek elején vették észre a gyülekezet lelkészei a hitélet körüli hiányosságokat Ekkor Ó túráról az evangélizáló mozgalom megbízottai jelentek meg a gyülekezetben és nagyhatású szolgálatuk különösen a tanyai népre volt maradandó hatással. Ezt látva ezután a gyülekezet olyan lelkészeket hívott meg, akik járatosak voltak az evangélizáló szolgálatban. A lelki ébredés gyümölcseként jött létre a két diakóniai intézmény. Az egyik az Élim, ahol 40 fogyatékos beteg gyermeket gondoznak, a másik a Szeretetotthon, ahol 25 idős asz- szony talál otthonra. Az elmúlt két évtizedben mindkét Otthont bővítették és modernizálták, sőt új otthon építésének a tervével foglalkoznak. A gyülekezet a kétszáz éves jubileumról ünnepi hét keretében emlékezett meg. Az ünnepi hét záró istentiszteletére - közel háromezer ember jelenlétében - november 2-án került sor, részt vett Nyíregyháza városának evangélikussága, a környék tanyavilágának, „bokrainak” lakói, békéscsabai, mezőberényi közeli és távoli evangélikusok, ökumenikus vendégek és külföldiek. A nyíregyházi gyülekezet az egész hét során vendégszeretetéről tett tanúbizonyságot. A gyülekezet tagjai közül többen otthonaikban is fogadtak vendégeket. Jelen voltak a befejező ünnepi alkalmon Nyíregyháza városának képviseletében Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke, Pintér Miklós, a Hazafias Népfront városi titkára, dr. Csinády László, megyei tisztifőorvos. lomnak hívtak, s az alatta levő, bolthajtásos-helyiségbe, melyet Pál és Lukács egykori szálláshelyének tartanak, ma is sokan járnak, hogy hozzátartozóik gyógyulásáért imádkozzanak. Ez a hely közel kétezer éve a betegek és hozzátartozóik zarándokhelye. Ez a régi hagyomány arra enged következtetni, hogy Pál tanúskodása a sziget egész lakosságát megragadta. Publiusz, aki a sziget elöljárója, a pun lakosság között a római birodalom képviselője volt, maga is hitével példát adó keresztyenné, valószínű, hogy tisztségénél fogva a máltai keresztyének vezetőjévé is vált. így az a segítség, amit a szigetlakok Pálon keresztül kaptak, sokkal többet jelentett, mint az ott-tartózkodás három hónapja alatt betegeik gyógyítását. Mindenkin segített, amikor megismertette velük a könyörülő és irgalmas Istent, a Krisztus áldozati halálában kapott bűnbocsánatot és halálból való feltámadásának az örök életre reménységet nyitó erejét. Jézus Krisztus ismerete s a benne bízó hit megszabadítA nyíregyházi templom Hálaadó istentisztelet Az igehirdetés szolgálatát dr. Nagy Gyula püspök végezte, 96. zsoltár 1-13. versei alapján. „Énekeljetek az ÚRnak, áldjátok névét!” - a két és félezer éves zsoltár szavait idézve az igehirdetés a hálaadás és az öröm hangján szólt. Halottak napja* közelében gondoljunk az előttünk járt hat nemzedékre hálával és kegyelettel. Kétszáz év alatt, ha végiggondoljuk, csak a hálaadás és a dicséret fakadhat ajkunkról. Az igének, a lelki kenyérhatta őket azoktól a félelmektől, amelyek a pogány világban szokásos, vallásos, babonás hiedelmek miatt éltek sziveikben. Pál példája ugyanakkor megtanította őket arra, hogy az őszinte hitből fakadó, Krisztus nevében elmondott imádságnak milyen nagy áldása van, s benne az embertársainkért érzett felelősség és szeretet is megnyilvánulhat. Pál hajótöröttként sem volt olyan szegény, hogy ne tudott volna másokon segíteni. Mindene tengerbe veszett, de gazdag volt Isten ismeretében. Ezért tudott tanúskodni arról a kegyelmes Istenről, aki Jézus Krisztusban Megváltót, Üdvözítőt adott a világnak. Tudta azt is, hogy aki Krisztus megismertetésében segítséget tud nyújtani, az gazdag ajándékot ad embertársainak. így irta ezt a korinthusiak- nak: „Ismeritek, a mi Urunk, Jézus Krisztus adományát, hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok.” Magyar László nek micsoda erői sugároztak ki ebből a templomból. Felmérhetetlen lelki ajándékot, tisztaságot, emberséget adott ennek a környéknek Isten ezen a templomon keresztül. Igét hirdet dr. Nagy Gyula püspök A zsoltár azonban nemcsak a múltért ad hálát - hangsúlyozta a püspök. „Bizony szilárdan áll a világ, nem inog.” Ma is gondoskodik rólunk Isten. Szeretete nem lett kisebb az évszázadok során. Nemzedékről nemzedékre ma is tart. Minden templom szíve a benne élő gyülekezet. Isten azt akhrja, hogy ma is legyen élő gyülekezet. Legyen ez a templom ma is az élő hitnek a temploma. Akkor lesz a hálaadás igazi és teljes - hangsúlyozta a püs(Folytatás a 3. oldalon) „A templom szíve az élő gyülekezet”j Történelmi arcképcsarnok a keresztyénség első idejéből Hajótörött, aki mindenkin segített ApCsel 28,7-10
