Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)
1986-09-14 / 37. szám
Evangélikus 51. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 1986. SZEPTEMBER 14. SZENTHÁROMSÁG UTÁNI 16. VASÁRNAP ÁRA: 5,50 Ft Aki keresztyén, annak szervesen a szólóiéból, Krisztusból kell születnie és sarjadnia. Mikor megkeresztelnek, vagy az evangé- Horn megtérít, akkor a Szentlélek vesz kezébe, mint agyagot s új teremtményt gyúr belőlem. Más értelmet s szivet ad, azaz Isten igaz ismeretét s kegyelmében való szlvbéli bizodalmát. Röviden: megújul és megváltozik szívem alapja és talaja, úgyhogy új hajtássá válom, mert Krisztusba vagyok ültetve s belőle növök ki. Mert szentségem, igazságom és tisztaságom nem magamból sarjad, nem is magamból él, hanem egyedül Krisztusból, akiben hitemmel gyökerezem, amiképpen a nedv a tőkéből a vesszőkbe árad és így mostmár hozzá hasonulok, felveszem tulajdonságát s ketten egytermészetü lények vagyunk. Általa gyümölcsöt is termek, amely nem enyém, hanem a szólótóé. LUTHER \__________________________________________________________) Szürke ég alatt, csendesen hulló esőben kezdődött augusztus 24-én reggel a rigai nagy evangélikus ünnep az Új Szent Gertrud-templomban. Svéd, finn, magyar, észt és litván egyházi vezetők színpompás menetben kísérték - mintegy száz lett evangélikus lelkész sorfala és a csaknem háromezres hívősereg között a hatalmas templom oltára elé a Lett Evangélikus Egyház megválasztott új érsekét, Eriks Mesters lelkészt. Tizenöt évig lelkész volt Rigában. Mérnöki pályáról lépett az egyházi szolgálatba. Most hatvan éves. Negyedik a lett evangélikus érsekek sorában. Evangélikus érsekavatás Rigában Egyházi küldöttségek a rigai érsekavatáson (balról jobbra): Kalvanas litván püspök, Hiisjervi észt prépost, Nagy püspök, Stálsett LVSZ-főtitkár, Grönvik igazgató és Kortekangas püspök Finnországból, Sundby ny. svéd érsek, Mesters új lett érsek, Filaret és Leonid ortodox metropoüták, Cakulis rigai római katolikus püspök. Az érsekavatás négyórás istentisztelet és ünnepség keretében történt. Az avatási szertartást Olof Sundby ny. svéd érsek vezette, Kortekangas finn püspök, Stálsett LVSZ- főtitkár, e sorok írója és Kalvanas litván püspök részvételével. Közös kézrátétellel áldottuk meg a lett evangélikusok új vezetőjét, aki sorban kapta meg az érseki tisztség külső jeleit: a palástot, a pásztorbotot és az érseki mitrát. Megragadó volt a lett lelkészek közös úrvacsora vétele az új érsekkel, köztük nyolcvannyolcvanöt éves, még szolgáló lelkészekkel, fiatalokkal és női lelkészekkel. Az avatási szertartást követő hivatalos köszöntések során - á svéd, a finn egyházak és a Lutheránus Világszövetség képviselői után - adtam át egyházunk és dr. Káldy Zoltán püspök, LVSZ-elnök testvéri áldáskívánását. Megemlékeztem dr. Janis Matulis, az érsekelőd, egyházunk melegszívű barátja és teológiai tiszteletbeli doktora, szolgálatáról. Kifejeztem reménységünket, hogy a testvéri kapcsolatok az új érsek szolgálata alatt is folytatódnak. Ezután - Pimen pátriárka nevében - Filaret metropolita, az Orosz Ortodox Egyház külügyi hivatalának vezetője, majd Leonid rigai metropolita, az örmény és grúz ortodox egyházak képviselői, a rigai római katolikus püspök, és a lett baptista és adventista egyházak vezetői kérték az új érsekre Isten áldását. Ezután több mint egy órán át vonultak el az oltár előtt a lett gyülekezetek küldöttségei, lelkészeikkel és világi vezetőikkel, virágokkal és ajándékokkal halmozva el az új érseket. A Lett Evangélikus Egyház a legnagyobb a három baltikumi szovjet köztársaság evangélikus egyházai között. A LVSZ így kezdődött az európai keresztyénség - hol tart ma? Az Úr, aki nehéz helyzetben mindig tanúja mellé állt statisztikai adatai szerint ebben az egyházban 350 ezer evangélikus él, több mint 200 gyülekezetben, 98 lelkész szolgálatával. A lutheri reformáció már 1524- ben elérte Rigát. Az első lett evangélikus lelkész felszenteléséről 1648-ban volt híradás. Az ellenreformáció itt is megnehe- zitette múltjukat. AII. világháború után újraszerveződött a Lett Evangélikus Egyház Turs érsek vezetése alatt, akit 1968- ban Matulis érsek követett a szolgálatban, ez év tavaszáig. A lett evangélikusok régi, történelmi kapcsolatban álltak a svéd és finn evangélikusokkal, és természetesen a szomszédos észt és litván egyházakkal. Az I. világháború után Söder biom svéd érsek szentelte föl az első lett érseket. Ez a tradíció folytatódott most is, Sundby ny. érsek szolgálatával. Magyar egyházunkat mint a svéd és finn egyházak mellett a harmadik testvéri egyházat emlegették mindig az ünnepségek során. Kérték, hogy az evangélium és a befejező ároni áldás magyar nyelven is hangozzék az oltár elől az érsekavató istentiszteleten. A Lett Evangélikus Egyház létszámra a legnagyobb egyház a kis Lett Köztársaságban. Jó volt látni a fehér hajú, ősz lelkészek mellett a fiatal lelkészek sorát, a női lelkészeket és a világi egyházi vezetők és hívők nagy tömegét. Az egyházi élet szállóban voltak elhelyezve. Az érsekavatás színhelye, az Új Szent Gertrud-templom, a legnagyobb Riga evangélikus templomai között: a többiek nem tudták volna befogadni a hívők tömegét. Két és fél-háromezer hívő szorongott a hatalmas templom lomb- és virágdísszel borított falai között. A négyórás érsekavató isten- tisztelet után este újabb többórás istentisztelet következett, ugyancsak zsúfolt templomban. Az egyházszeretet és az evangélikus hitükhöz való hűség számtalan jelével találkoztunk, végig a kétnapos ünnepségek alatt. A második napon, hétfőn, a külföldi egyházi delegációk a Lett Evangélikus Egyház lelké- , szeivel találkoztak. Stálsett főtitkár a Lutheránus Világszövetségről, a svéd, a finn és a magyar vendégek a saját egyházaik mai életéről tartottak előadásokat, válaszoltak a lelkészek kérdéseire. Délután az új érsekkel egy Riga közelében fekvő tengerparti üdülőhely, Saulkrasti gyülekezetében és szép evangélikus templomában tettünk látogatást. Fiatal lelkésznő vezeti a gyülekezetei; a gyülekezeti énekkar - a lelkésznő vezényletével - egyházi énekszámokkal köszöntötte, majd megvendégelte a vendégeket. Az esti rigai búcsúvacsorán részt vettek a lett egyház vezető lelkészei mellett a Lett Az érsekavatás színhelye: a rigai evangélikus Új Szent Gertrud-templom ApCsel 23,1-11 Az ezredes „meg akarta tudni a valóságot” és ezért elrendelte az egész zsidó nagytanács és köztük a főpapok összehívását Pál kihallgatására. Alapjában igaza volt, mert ez volt a rendelkezésére álló legmagasabb szintű testület, amelyre úgy kellett tekintenie, mint a zsidóság hivatalos képviseletére. Ha 6, az idegen, valakitől elvárhatta az igazság megállapítását, akkor az csakugyan a nagytanács lett volna, ha hivatása magaslatán áll. Azt azonban nem tudta az ezredes, hogy a nagytanács Jézus apostola ügyében nem képes tárgyilagos állásfoglalásra. Ez az elfogultság pillanatok alatt kiderült. Pál első mondata: „én teljesen jó lelkiismerettel szolgáltam Istennek, mind e mai napig” úgy felháborította Anániás főpapot, hogy megparancsolta körülötte álló szolgáinak: üssék arcon Pált. Pál újra az az ember, aki előző nap római polgárságára hivatkozva kerülte el a korbácsot. Most is azonnal tiltakozik: a parancs törvényellenes! Bár e közben maga is vét, mert „meszelt fal”-nak nevezi a főpapot, tudatlanságára való hivatkozását tudomásul veszik és az arculütés elmarad. Másodszorra már fel kell tennünk a kérdést az apostol magatartása kapcsán: a velünk szemben készülődő törvénytelenség ellen szabad-e ilyen páli módon védekezni? Hasonló helyzetben Jézus csak azért szólt utólag, mert az arculütés váratlanul jött: „Ha rosszat mondtam, bizonyítsd be, hogy rossz volt, ha pedig jót mondtam, miért ütsz?” (Ján 18,23). Pál még tovább ment a védekezésben. Megpróbálta a nagytanács egy részét a maga oldalára állítani, és ez teljes mértékben sikerült neki. Farizeus voltára hivatkozik és a feltámadott Jézus apostolaként a vele szemben támadt dühös ellenségeskedés gyökerére mutat rá: „a halottak reménysége és feltámadása miatt vádolnak engem”. Erre olyan heves vita tört ki a nagytanács farizeus és szadduceus tagjai között (a szadduceusok tagadták a feltámadást!), hogy az ezredes jobbnak látta, ha Pált újra visszaviteti a várba, biztonságos őrizetbe. Nem így van-e sokszor, hogy a keresztyének bizonyos dolgokban azonos állásponton vannak a nem keresztyénekkel. Merünk hivatkozni rá? Több az ilyen meggyőződésbeli találkozás, mint gondolnánk. Élessé váló helyzetekben merünk-e hivatkozni egyezéseinkre?! Isten nem az elszigetelődésünket akarja. A következő éjszaka „odaállott mellé az Úr” - így mondja az ige. De ez az éjszakai csendben bekövetkező megnyugtatás csak kifejezése volt annak, ami elfogatása óta a szenvedélyesen tomboló tömeg között, leszíja- zottan, a főpapi tanács előtti ügyes érvelésben érezhető volt. Jézus Pált nem hagyta magára. Elhangzik a számunkra is olyan sokszor szívszorongva várt biztatás: Bízzál, én veled vagyok, az én akaratom teljesül. Tekus Ottó irányítását az érsekkel együtt a konzisztórium (egyháztanács) végzi. Az észt és litván evangélikus egyházzal együtt a lett evangélikusok részt vesznek a nemzetközi egyházi szervezetek - köztük a Lutheránus Világszövetség - munkájában. Mesters érsek is részt vesz az európai egyházak közeli nagygyűlésén Skóciában. Riga történelmi templomtornyai a nyolcszázezres lett főváros jelképei, a hatalmas Daugava- folyam és a Balti-tenger partján. A gyönyörű, történelmi óváros körül ma hatalmas, modern városnegyedek nyújtóznak. Az egyházi delegációk egy huszonhat emeletes, modem Köztársaság állami vezetője és a világi sajtó képviselői is. Régi barátság erősödött és új baráti szálak szövődtek ezen a két napon a Balti-tenger partján. Hadd fejezzem be ezt a beszámolót egy megragadó élménnyel. Amikor a beiktató- avató istentisztelet után Stálsett főtitkárral kiléptünk a templomkapun, a hulló esőben három, tízéves körüli kisgyer- f mek jött felénk és szégyenlős ' arccal egy-egy zöld almát nyújtottak át a messziről jött vendégeknek. Nem tudtak megszólítani minket, de a szívük szere- tetét éreztük a kis ajándék mögött - és a lett evangélikus testvér-egyház szívét és szerete- tét is. Dr. Nagy Gyula ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS __________________ HE A rigai óváros tornyai, a Daugava partján
