Evangélikus Élet, 1986 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1986-07-27 / 30. szám

Evangélikus Elet 1986. július 20. „Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Urban: éljetek úgy, mint a világosság fiai. A Vilá­gosság gyümölcse pedig csupa jóság, igazság és egyenesség.” Ef 5,8-9. VASÁRNAP - „Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Ür Tetteit” Zsolt 118,17 (Gál 2,20 - Mt 5,13-16 - Zsolt 56). Ahol megáll az emberi értelem, ahol tehetetlen a tudo­mány, ahol nem számít, hová tartozom, mit vallottam, ki­ben hittem, ott kezdődik a keresztyén reménység: nem halok meg, hanem élek. Ez a mi többletünk, ez az a reménység, amely halálon, koporsón túl láttat bennünket a Golgotán keresztül az örök élet felé. Erre igazi, ajándékként kapott krisztusi életvitellel juthatunk el: „Nem én élek, hanem Krisztus él bennem”! HÉTFŐ - „Igaz ösvényen vezet az ő nevéért.” Zsolt 23,3. (Jn 10,4 - Róm 6,19-23 - Jn 5, 41-47). Számtalan út kínál nekünk lehetőséget: Van könnyen járható, olcsó örömöket, élvezeteket kínáló. Járhatunk a magunk feje után. Van széles út, de van egy amit maga a Megváltó taposott ki számunkra. Igaz ösvény ez. Nem könnyen járható... Nagyon sok aka­dállyal teli... Rögös és szenvedésekkel teli... Mégis ez az út, melyet övéinek kínál az Úr, mert ez az igaz ösvény. Lehet, hogy sokszor járhatatlannak tűnik, de rajta járva egy biztos: ezen célba érsz!!! „Vezess Jézusunk, merre indulunk...” KEDD - „Ha még mindig embereknek akarnék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája”. Gál 1,10 (4 Móz 22,18 - Jak 2,14-26 - Jn 6,1-15). Ragyogó érzés az emberek elismerése, dicsérete. Nagyszerű érzés a népszerűség. Ki ne szeretné elérni, hogy embertársai szinte „bálványként” tiszteljék? Felemel, ha hírem van, tekintélyem van az emberek előtt. Csak az a furcsa, hogy. Krisztus nem ezt igényli. Neki nem kirakat-keresztyén kell, akire külső magatartása miatt fi­gyelnek, hanem Ő szolgákat toboroz. Akik csendben, alá­zattal észrevétlenül szolgálják a nagy ügyet, az Isten orszá­gát. Nem én, de az ügy a fontos. Ha csendben tettem vala­mit, akkor vagyok valaki!... SZERDA - „Mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik kísértésbe esnek.” Zsid 2,18 (Zsolt 3,4 - Mt 12,33-37 - Jn 6,16-21). Sokszor-állok betegágyak mellett - próbálom megérteni szenvedéseiket, nyomorúságaikat - nem megy! Sokszor hallgatom kísértésben élők panaszait, gondjait - próbálom megértem őket - nem megy! Rájöttem: Közmondások az Ige fényében Segíts magadon, az ■$--RA —' mindenkinek olyanná kellene lennem, amilyen ő maga. A betegnek beteggé, a kísértésben lévőnek megkísértetté. Ezt tette Jézus. Ezt vállalta, ezért érti meg életünk minden prob­lémáját és ezért borulhatunk le előtte nyitott szívvel: O tud segíteni. Csak őszinteséget kér!!! CSÜTÖRTÖK - „Megalázza a kevély tekintetű embert, a halandók nagyságát porba hajtja. Csak az Úr magasztalta- tik fel azon a napon.” Ézs2,ll (Jn 8,52. 53-54-Mt 7,13-21 - Jn 6,22-29). Lehet itt a földön önösen élni. Lehet önma­gunkat egekik felmagasztalni. Van földi tekintély, de nem szabad felednünk, hogy földi életünk véges. Csak egy „futa- matnyi". De minden ember életében elérkezik „az a nap”, amikor az Isten hívó szavára, színe elé kell állnom. Ott nem számít semmi, ami itt a földi életben talán rang, vagy rongy volt. Ott egyszer és mindenkorra egyedül az Úr magasztalta- tik fel, mi pedig megaláztatunk, „mert szavaid alapján men­tenek fel és szavaid alapján ítélnek el téged.” PÉNTEK' - „Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat.” Zsolt 119,63 (ApCsel 28,15 — 1 Kor 12, 27-13,3 - Jn 6, 30-40). Egy igaz barátság többet ér sokszor minden családi, vérségi kapcsolatnál. Hiszen a megpróbáltatásban, a bajban tűnik ki igazán: ki az igazi jó barát. Rá hagyatkozhatom, segítségét mindenkor igényelhe­tem, szeretete soha el nem hagy - mindenben velem együttér­ző. Van ilyen barátom??? Valaki így kínálja fel önmagát. Ez a Valaki nem más mint maga Jézus. „Hű barát a Jézus...” Minden elhagyhat, mindenben csalódhatok, mindenkiből kiábrándulhatok, ő sziklaszilárdan. igaz barátként áll mel­lettem. Hívd, köss Vele barátságot - meglátod hű barátod Őfi! SZOMBAT - „Ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát.” Gál 6,3 (Fii 1,6-11 - Zsolt 94,11 - Jn 6,41-51}. Nem értékeljük-e túl magunkat? Nincs-e valami felsőbbrendűségi érzésünk az általunk hitet­leneknek tartottak felett? A Krisztusban hívő ember aláza­tos életvitelében önmagát nem emeli saját maga által emelt piedesztára, hanem hittel vallja, hogy a bűnösök között ő az első. Magát sokratartó ember egy szempillantás alatt sem­mivé változik - közben saját magát csapja be: úgy érzi pótolhatatlan - rádöbben, hogy nélküle is van élet; úgy érzi ő a fő - rádöbben mások többre hivattak el. Legalább magunkat ne csapjuk be! Solymár Péter _____________________________J Isten Ez aztán valóban szépen hang­zik, még Isten neve is benne van, életrevaló, bizonyára szent böl­csesség. így véli, igy gondolja, így fogadja és így adja másnak ezt a jótanácsot. Sokan mindvégig meg­maradnak e közmondás alapján, míg mások idővel eljutnak ezzel a közmondással kapcsolatosan is a tényleges igazságra. Élettapaszta­lat és bibliaismeret kell ehhez. Élettapasztalat. - Csak addig mondjuk-mondogatjuk, hogy „se­gíts magadon, az Isten is megse­gít”, amig saját tapasztalatunk fáj­dalmas módon rá nem vezet a megváltoztathatatlan tényre: nem tud saját magán segíteni az ember. Bajbajutott embernek adott bizta­tás ez a közmondás és épp a bajba jutás szituációja segít tisztázni a kérdést. Nem hétköznapi teendők­ről, szokásos életvitelről van tehát szó, hanem segítségre szorultság­ról. És ilyenkor hiába hangzik az oly szép bátorítás, gyakran még a legkisebb nyomorúságban, gond­ban sem tud magán segíteni az em­ber, nemhogy akkor, amikor iga­Ki ne ismerné azt az érzést, ami­kor az ember úgy ébred, hogy sötét szürkeség néz rá, esik az eső, mint­ha sohse akarná abbahagyni és ez így megy már majdnem egy hete. Odaállunk az ablak elé, kiné­zünk a szürke utcára, felnézünk az égre, mintha sohasem akarna már kiderülni, embert is csak elvétve látni, ha igen, akkor is csak eser­nyővel. felhajtott kabátgallérral, behúzott nyakkal. Nem örömre derítő ez a szürkeség a maga kilá- tástalanságában. Ilyen szürke napra virradtam én is! Ilyenkor jönnek aztán a szürke gondolatok is: Mi értelme, mi célja van az életemnek? Teljesen felesle­ges vagyok. Miért kell nekem még több bajt, szenvedést elviselni? Mi­ért nem vesz inkább magához a jó Isten? Mi örömöm van? Minde­nünnen csak a szürkeség köszönt, egyre nő köröttem a kilátástalan- ság! - És ez még fokozódik, ha magányosról, öregről, betegről van szó. Mennyi mindent terveztem én is erre a napra! És most itt van, sem­mit sem valósíthatok meg belőlük. Nem is erőltetem - gondoltam és azzal máris fogtam magam és elin­dultam öreg nénikémhez. Benne, 84 éves kora ellenére, annyi ener­gia szorult, annyi terve van, annyi tennivalója, mindig új erőt merítve térek tőle haza. Mintha minden csak neki adna igazat, már a kapuban világosodni zán súlyosak a terhek. A nyomo­rúság növekedésével csökken a tennitudás lehetősége és képessége. - Amikor meg igyekszik megszí­velni az ember a közmondás aján­lását, magánvaló-segítése épp olyan, amilyen embertől telik. Vannak rá példák, hogy segit ma­gán az ember, de úgy, ahogy azt ő látja jónak, helyesnek. Gyakran az úgynevezett „ügyeskedést” szok­ták e közmondás mögé vagy abba rejteni. Nagyon sok törvényszegés, kisebb-nagyobb visszaélés mind az önmagukon való segítés önigazoló pecsétjével történik. - De újra hangsúlyozni kell, hogy minden azt mutatja, az igazán komoly dol­gokban képtelen arra az ember, hogy segítsen önmagán. - Volta­képp nem is annyira ezt kellene sürgetni, hanem valami egészen mást. A Bibliából tudjuk ezt. A bibliaismeret. - A Szentírás két ponton is döntő módon változ­tatni akar a „segíts magadon” böl­csességén. Az egyiket egy zsoltár­vers munkálja: „Hívj segítségül en­gem a nyomorúság idején, én meg­kezdett az ég, mire a HÉV-hez ér­tem, már kisütött a nap. így higy- gyen az ember a szürkeségnek!- Isten hozott - nyújtotta né- ném a kezét, de jó, hogy eljöttél, gyönyörű az idő (!), tedd ki ma­gadnak a nyugágyat és pihenj. Nem voltam fáradt, a gyönyörű időben sem bíztam, de tettem amit mondott. Gyönyörű zöld pázsiton sétál­hatott az, aki mostanában vendég­ségbe jött. Az öreg ház repedéseit eltakarták a szőlő-levelek, míg nyílt néhány peónia, mögötte ágaskodtak a tátikák, fehér mar­garéta, színes petúniák és rózsa a hófehértől a mély bordóig, a hal­ványrózsaszíntől a sárgáig... nem lehetett betelni velük.- Pihenj, kedveském - mondta nénikém, majd később én is jövök. Szót fogadtam. Takarókba csa­varva feküdtem a nyugágyban. Néztem a kert virágait, amelyek drága üzeneteket hoztak nekem az élet csodáiról. Honnan ez a színor­gia, ez a gyönyörű árnyalat virágo­kon belül. Mi volt vele a Minden­ható célja? Hogy odacsalogassák a méheket és a méhek végezzék el a beporzást? És itt vannak a méhek! Mennyit kell nekik dolgozni, hogy a rájuk kimért mézmennyiséget be- gyűjtsék. Minden előre elkészült terv szerint történik. Lassan emelkedik a nap, egyre több felhőt űz el a feltámadt szél. A két szomszédos ház udvarán is megsegít! szabadítalak téged és te dicsőítesz engem”, ezt mondja az Úr. Nyo­morúság, bajba jutás idején jó, ha nem az az első gondolatunk, hogy miképp tudnék magamon segíteni én. Helyet kellene tudni adni Isten segítségül hívásának ahogy ez ke­resztyén embereknél nyilván gyak­ran történik is. — A közmondással szembeni állásfoglalásunk másik »tartóoszlopa a Galata 6.2.: „Egy­más terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét”. Nem a jótanács segít, ha bajba ju­tott emberrel találkozom. Az irgal­mas samarítánus példázatában is az a két ember, aki gyorsan elment az országúton fekvő, kifosztott ember mellett, bizonyára ezt a ta­nácsot adta a bajbajutottnak: „Se­gíts magadon.” A jótanács legfel­jebb csak szívére, de nem vállára veszi a másik gondját. Voltaképp így igazíthatnánk még egyet e köz­mondás alapállásán: Segíts a mási­kon! és akkor reménység szerint Isten is segít terajtad. drót feszül. Beszédet hallok. Fecs­ke csicsereg a dróton. Az első fecs­ke amelyet idén látok. Már egy másik száll le melléje. Kettesben beszélgetnek. Olyan lelkes a sza­vuk. Stoppolom az időt, mennyit lopnak el a munkaidőből. Ponto­san 34 percet. Nagy utat tettek meg... a messze északról a délsaro­kig 17 000 kilométert és megtalál­ták rögtön a régi fészket, talán an­nak örülnek annyira. És áll még a vén diófa is, és ott az eresz alatt teljes épségben a tavalyi fészek. Megkísérelem a világ roppant méreteiből néhányat kiragadni. A fénysugár 300 000 km-t tesz meg egy másodperc alatt, a napról 9,25 perc, ,a holdról 3 mp alatt ér el hozzánk a fénysugár. Mintegy 800 000 fajta rovart ismerünk, 50 000 állatfajtát. Borzasztó lenne, ha elfogyna az oxigén, ha a nap­föld távolság kisebb lenne és a da­gály elöntené a földet. Mennyi böl­csesség, kölcsönös segítség, Íeírha- tatlan szépség, tökéletes harmónia van körülöttünk. De sokszor a szürkeségtől nem látunk. Pedig a felhők mögött mindig ott ragyog a nap s egy parányi virágban az egész világ.- Ébredj, kedvesem - szól egy hang. Öreg néném szólít. Körül­néztem, hol is vagyok? Mert sütött a nap, illatoztak a virágok, méhek döngicséltek a virágok körül, for­gott a föld évezredek rendje szerint Isten akaratából. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1986. július 20-án Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Károly, de. 11. (úrv.j Pintér Károly, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Szirmai Zoltán, üllői út 24. de. fel 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi üt 57/b. de. 9. (szlo­vák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kóbánya de. 10. Vető Béla. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Vető Béla. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Kerepesi út 69. de. 8. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fel 10. Bo­ros Károly. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András. Vád út 129. de. negyed 10. Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél. 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Bízik László. Rá­kospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. 10. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Ta­más. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákos­csaba de. 9. Kosa László. Rákoshegy de. 9. Inotay Lehel. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ino- tay Lehel. Rákosliget de. 11. Kosa László. Bécsikapa tér de. 9. (úrv.) Madocsai Mik­lós, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Szebik Imre, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Szebik Imre. Óbuda de. 10. Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Szé- chey Béla. Pesthidegkút de. fél 11. Széchey Béla. Modori u. de. fel 10. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Rözse István. Budafok de. 11. Rözse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. a Balaton mellett 1986. július 20-én Balatonalmádi (Bajcsy Zsilinszky u. 23.) du. 4. Balatonboglár (ref. templom) de. 9. Balatonfenyves (ref. templom) du. 6. Bala- tonfüred (ref. imaterem) de. 8. Balatonkenese (ref. templom) du. fél 4. Balatonlelle (ref. templom) de. 11. Kapemaum (Gyenesdiás, Béke u. 57.) de. 9. Keszthely de. 11 (úrv.) Révfülöp du. 4. Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Sümeg (prot. templom) du. fél 4. Zánka de. 11. Szentháromság utáni 8. vasárnapon az ol­tárterítő szine: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 7, 15-23; az igehirdetés alap­igéje: 1 Jn 5,1-3. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. 1986. július 27-én, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi Rádió. Igét hirdet: Csizmazia Sándor lelkész, a Budai Szeretet­otthonok igazgatója. A HÉT PORTRÉJA Dobos Vince „A Biblia volt az életem meghatározója.” Dobos Vince 64 évvel ezelőtt született áldott emlékezetű szülei­nek nyolcadik, legkisebb gyerme­keként. Életében a legnagyobb tö­rést a háború jelentette. Hazatérése után, amíg a lelkész­lakás el nem készült, nyolc éven át péntektől vasárnapig az ő otthoná­ban lakott kedves vendégként a gyülekezet lelkésze, Kühn Ernő. Együtt beszélgetve készültek a va­sárnapi szolgálatokra. Ennek a gyümölcse érett be, amikor az idős lelkésznek segítségre volt szüksége, Dobos Vince - belső indíttatásá­nak is engedve - immár több mint 10 éve áhítatokat tart a templom­ban, és végzi temetéseken a kántori szolgálatot. 23 éven át az éjszakai műszakról hazatérve minden va­sárnap elment a délelőtti istentisz­teletre, mert saját szavai szerint: „a templomba nem pihenni, hanem erőt gyűjteni járók.” 1970-76 között a gyülekezet gondnokaként teljes erejével vesz részt a torony renoválásában, és a templom korszerűsítésében. 1978- tól gyülekezeti felügyelőként mun­kálkodik töretlen hűséggel a gond­nokkal és presbiterekkel egyház- községéért. 1949-ben kötött házas­ságot Králik Erzsébettel. Két le­ánygyermekük az egészségügyi szolgálatot választotta élethivatá­sul, mert ezen a területen gyako­rolhatják legtökéletesebben a Krisztustól tanult emberszeretetet. A sok gond és megoldásra váró feladat között sokszor telik meg hálával Dobos Vince és kedves fe­lesége szive, amikor unokáik vi­dám zajongását hallgatva imára kulcsolják kezüket a nyitott Biblia fölött. Győr Sándor Gyarmathy Irén Évezredek rendje szerint (É) HÍREK % W Saarisalo professzor emlékére Aapeli Saarisalo finn professzor, a keleti nyelvek és irodalom tanára jú­nius elején meghalt. Június 22-én töl­tötte volna be 90-ik életévét. Rendkívül sokoldalú tudós volt. Teológus, bibliai archeológus, kelet múltjának világhírű ismerője. Hazánkat is igen szerette. Többször járt nálunk, s barátaival örömmel talál­kozott. Otthonában is szívesen látott vendégek voltunk. Aki először ült le terített asztalához, csodálkozva láfta, hogy a tányéron virágszál volt, s még jobban csodálkozott, hogy a profesz- szor a virágot meg is ette. Vegetáriánus volt és ismerte, melyik virág szirma ehető. Gazdag életutat futott végig. Elvé­gezte a teológiát s 1918-ban lelkésszé szentelték. Kezdő lelkészként több gyülekezetben szolgált. Az első világ­háború végén Londonban a finn tenge­részmisszió lelkésze volt. Utána rövid ideig Vähänkyröben szolgált, majd 1927-től Helsinkiben az egyetemen vé­gezte tudományos munkáját. 1927-ben doktorált. Tanulmánya Izsák és Nafta- li törzsének kapcsolatáról szólt. A hit- tudományi karon docensként kezdte, majd 1935-ben kinevezték egyetemi ta nárnak a keleti irodalom tanszékén Nyugdíjba kerüléséig, 1963-ig dolgo. zott itt 1964-ben a filozófia tiszteletbe] doktorává avatták. Palestina, Egyiptom és Mezopotá mia őstörténetét kutatta. Ásatásoka vezetett a pennsylvániai egyetem meg bízásából. Voltak évek, amikor többe volt a Szentföldön, mint otthon. Irodalmi termése rendkívül bő. A: utolsó évekig publikált. Több mint öt- vén jelentős műve jelent meg a biblia archeológia tárgyköréből. Jézus életéi több szempontból is feldolgozta. D< különösen az utóbbi években sokai foglalkozott észak ébresztőinek életé­vel is. Életrajzot írt Ruotsalainen Pál­ról, Laestadius Lőrincről, a svéd Rose- niusról, s a legújabb kor finn paraszt- prédikátoráról, Aku Rátyről is. Sajál élettörténetét a „Rymättyläi szabó fia’ címen irta meg. Bibliai Szókönyvéi több finnországi stipendiánsunk itthon is használja. Fundamentalista teoló­gusként ismert, akinek tárgyi tudásé lenyűgözően bő. Koren Emil MINDEN ADVENTISTA GYÜLEKEZETI TAGNAK SZERTE A VILÁGON 1986. június 1-én testvéri találkozót tartottak Moszkvában, a H. N. Adven­tista Egyház vezetői Lengyelországból, Magyarországról, Romániából és a Szovjetunióból, melyen jelen volt a Ge­nerál Konferencia hivatalos küldöttsé­ge. A találkozón megvitatták az egyház békességszerző munkáját a mai világon. A megbeszélésen a H. N. Adventista egyházat Szigeti Jenő képviselte. A H. N. Adventista Egyház lengyel, magyar, szovjet és román vezetői Nyilatkozatot tettek közzé. S ez hangsúlyozza: a H. N. Adventista Egyház hivatása, hogy szóval és tettekkel kinyilvánitsa az em­beriségnek Isten szeretetét és az üdvös­ség útját, melyet a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme által felajánl né- künk, az egyház úgy látja, hogy evan- gélizáló szolgálata és az emberek szük­ségleteivel összefüggő szolgálat elvá­laszthatatlan a világbéke ügyétől. E t£ m Vi is d v> n A s< rr is a n F A b n v HAZAI ESEMENYEK ORGONA ÉS KAMARAZENEKARI HANGVERSENY az oroszlányi evangélikus templomban július 19-én, szombaton este 7 órakor. Műsoron Bach-, Vivaldi-, C. Franck-, Händel müvei. Közreműködnek: Milánné Nagy Gabriella, cselló Asbóth Zsuzsanna, fagott Nagy Olivér, trombita Beharka Pál orgonaművész Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk! Szeretettel értesítjük az érdeklődőket, hogy az Evangélikus Teológiai Akadé­mián (Bp. XIV., Lőcsei út 32.) 1986. augusztus 18-tól 29-ig (de. 8-tól 12-ig; du. 14-től 18 óráig) nyelvi tábort tartunk. Ezen az alkalmon héberből és újszö­vetségi görögből alap-, közép- és felső­fokú oktatást végzünk, latin nyelvből pedig alapfokú tanfolyam lesz. (Szom­bat, vasárnap a tanfolyam szünetel.) Á tanfolyam ingyenes, szállást és ellá­tást viszont nem tudunk biztosítani. A nyelvi táborba mindenkit, de külö­nösen a teológiai doktorálásra készülő lelkésztestvéreket szeretettel hívjuk és váijuk. (A jelentkezéseket 1986. augusz­tus 15-ig lehet beadni.) Evangélikus Teológiai Akadémia Nyíregyháza Június 1-én egyházmegyei presbiteri - képviselőtestületi konferenciát tartottak Sárkány Tibor miskolci esperes szolgá­latával. Az egésznapos program reggeli áhíta­tát Szabó Gyula esperes végezte a Zsolt 66:20. verse alapján, s amelynek témája: „Bátorodjunk és bátorítsunk az imád­ság szolgálatára.” Ezután a nagytemp­lomi igehirdetésen vettek részt a presbi­terek a gyülekezettel együtt járulva az Úr szent vacsorájához. „Az írás és az Ige az egyháztagok életében” volt az igehirdetés témája Ján 5,45-47. versei alapján, Sárkány Tibor szolgálatával. Ä rövid ebédszünet alatt tea - virsli mellett együttmaradt a csendesnap min­den résztvevője, hogy az értékes előadá­sokat és testvéri együttlétet semmi ne zavarja. Ebéd után „A béke erőtere: a család élete és békessége” címen tartott és nagy figyelmet kívánó előadást Sár­kány Tibor esperes. Sárkány esperes hangsúlyozta elő­adásában, hogy: drága a család és úgy kell elfogadni örömeit és gondjait, hogy együtt, egymással megosztva, egymás terhét hordozva példaképül legyenek. Mert amilyen a család, olyan lesz a tár­sadalom, és amilyen a társadalom, olyan lesz a nemzet és ez a világ is. ­Az esperes következő előadásának a címe: „Az egyház megújulása és békéje”- a haza és a világ békéje szempontjából.- Az egész teremtett világunkat veszé­lyeztető nukleáris fenyegetettségben nem elég a tájékozottságunk és a félel­münk, imádkoznunk kell az egyháza­kért, a világért és a népek, békéjéért! Legnagyobb fegyverünket, az imádsá­got nem ismerjük eléggé és nem gyako­roljuk azt a lehetőséget, amire pedig igénk biztat. Ezután megbeszélés következett, ahol néhány aktuális kérdésre felelt az elő­adó, majd a záróáhítatot Szabó Gyula esperes Ján. 16.24. igéje alapján megtar­totta: „Járjunk az örömszerzés útján" témával. A záróének elhangzása után meggaz­dagodva indult haza a gyülekezet pres-| bitériuma és képviselőtestülete, - Istei iránti, hálával a csendesnapért. Siklós Lovescher Györgyöt, a siklósi evangé-| likus gyülekezet gondnokát köszöntőt-! tűk 1986. június 29-én, szolgálatának! ötvenedik, életének nyolcvanadik évfor-| dulóján. A - talán ^országosan is ritka,| hosszú- és hűséges szolgálatot megkö-[ szönni, a további életútra áldást kívánni! oly szép számmal volt együtt Gyuri bácsi! családja és gyülekezete, hogy a szereteti vendégségen csak pótszékek és -asztalok! felállításával tudtunk letelepedni. Né-f meth Pál lelkészünk igehirdetéssel, fele-l sége és ifjúságunk Túrmezei-versekkel,! a gyülekezet pedig sok szép énekkel igye-l ' kezett emlékezetessé tenni Gyuri bácsi! számára ezt a napot. Köszönet és hála! Urunknak, eddigi életéért, szolgálatáért!! Kívánjuk, hogy Magyar Evngélikusf Egyházunknak sok, hozzá hasonló, hfi-| séges fia legyen! KÖNYVTÁRAINK NYÁRI NYITVATARTÁSI RENDJE: JŰLIU SB AN az Evangélikus Orszá­gos Könyvtár (Bp. Üllői út 24.1085) nyitva naponta - kedd és szombat kivételével - 9-16 óra között. Az Evangélikus Teológiai Akadé­miai Könyvtárban inspekció minden kedden 9-13 óra között. AUGUSZTUSBAN mindkét he­lyen nyári szünet. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (867074/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 86.60089 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hlrlapkézbesitó postahivatalnál, a hfrlapkézbesítóknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési dij: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. - Csekkszámiaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! c

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom