Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-10 / 10. szám
\ Evangélikus Élet 0. ÉVFOLYAM 0. SZÁM 1985. PRÓBASZÁM. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP A TARTALOMBÓL Lapunk új köntösben A tanúkat idézzük Velük vagy nélkülük Bach-évforduló - sorozatunk 1. része Köszöntjük az olvasót! FOTO: XXXXX YYYYY Árulás következménye volt-e a szatmári béke, amely elgáncsolta a magyar lehetőségek kibontakozását, vagy a történelmi kényszerűség szülötte? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, tekintsük át a Rákóczi- szabadságharc külső történetét. Rákóczi kezdettől fogva világosan látta, hogy a másfél évszázados török uralom és a törökkel folytatott háborúk során meggyöngült, elpusztult Magyaroszág ereje önmagában nem elegendő a Habsburgoktól való elszakadás kivívására. Ezért első perctől kezdve arra törekedett, hogy politikai sőt katonai segítséget szerezzen az országnak. A katonai támadás időpontja 1703-ban kitűnően volt megválasztva: a spanyol örökségért vívott harc európai háborúba torkollt, mely igénybe vette a Habsburgok teljes katonai erejét. Magyarországról az olaszországi és Rajna-menti hadszínterekre vezényelték a katonaság nagyobb részét-ezért is járhatott 1703 nyarán a kuruc támadás olyan gyors sikerrel. A spanyol örökösödési háború diplomáciai téren is kedvező helyzetet teremtett a szabadságharc számára. Európa nyugati része két táborra szakadt: egyik oldalon állt Franciaország, az akkori Európa leghatalmasabb állama, igaz, csaknem egyedül, csupán a bajor választó, Portugália, a savoyai herceg és a klni érsek szövetségében. A másik oldalon a Habsburgok, akkor Ausztria és a német birodalom urai, továbbá szövetségesként a francia hegemóniától rettegő tengeri hatalmak, Hollandia és Anglia. Az erők ilyen csoportosulása szinte magától kínálta egy francia-magyar együttműködés lehetőségét. Rákóczi már első terveiben a franciákkal való politikai és katonai együttműködésre épített. Ahogy két évtizeddel az események után készült Emlékirataiban irta: „Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, amelynek nehézségeit nagyon is előre láttam." XIV. Lajos francia király azonban kezdetben minden együttműködés elől elzárkózott, s csak az első sikeres harcok hírére fordult Rákóczihoz, havi tízezer tallér támogatást és tüzér meg utász tisztek küldését helyezve kilátásba. A felajánlott pénzügyi segítség inkább csak jelképes volt, mintegy 2000 katona zsoldját fedezte. Annál nagyobb reményekkel kecsegtetett viszont a katonai együttműködés. 1703-ban a francia hadak mindenütt fölényben voltak. A központosított francia hadsereg sorozatos győzelmeket aratott. Ausztria a pénzügyi csőd szélén állt. Árulás következménye volt-e a szatmári béke, amely elgáncsolta a magyar lehetőségek kibontakozását, vagy a történelmi kényszerűség szülötte? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, tekintsük át a Rákóczi- Szabadságharc külső történetét. Rákóczi kezdettől fogva világosan látta, hogy a másfél évszázados török uralom és a törökkel folytatott háborúk során meggyöngült, elpusztult Magyaroszág ereje önmagában nem elegendő a Habsburgoktól való elszakadás kivívására. Ezért első perctől kezdve arra törekedett, hogy politikai sőt katonai segítséget szerezzen az országnak. A katonai támadás időpontja 1703-ban kitűnően volt megválasztva: a spanyol örökségért vívott., harc európai háborúba torkollt, mely igénybe vette a Habsburgok teljes katonai erejét. Magyarországról az olaszországi és Rajna-menti hadszínterekre vezényelték a katonaság nagyobb részét-ezért is járhatott 1703 nyarán a kuruc támadás olyan gyors sikerrel. A spanyol örökösödési háború diplomáciai téren is kedvező helyzetet teremtett a szabadságharc számára. Európa nyugati része két táborra szakadt: egyik oldalon állt Franciaország, az akkori Európa leghatalmasabb állama, igaz, csaknem egyedül. Aláírás ' LAPUNK ÚJ KÖNTÖSBEN HELYSZÍNI RIPORTUNK A FÉNYSZEDÖ ÜZEMBŐL ÉS A KECSKEMÉTI PETŐFI NYOMDÁBÓL Egyházi lapunk történetében rij szakaszt nyitunk. Ennek az új ______ sz akasznak legfontosabb állomáshelyén Budapesten a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben (Váci utca 78-80.) vagyunk, ahol beszélgető partnereink Baráth János üzemvezető, és Kelemen Eörs, kereskedelmi vezető. *- Hallhatnánk a Fényszedő Üzemről egypár mondatot: hogy jött létre, . hogy szerveződött, milyen munkafeladatokat lát el és hogy kapcsolódik a nyomtatáshoz? Baráth János: A Nyomdaipari Fényszedő Üzem ezelőtt 10 évvel jött létre, hét nyomdavállalat gazdasági társulásában. Egyesítettük az anyagi és szellemi erőket ahhoz, hogy egy 500 éve fennálló ólomszedő technikát, technológiát, amivel minden nyomtatvány addig Magyarországon készült, a legkorszerűbb eljárással helyettesítsük.- Ha az ember itt körül néz, csak televíziós képernyőket lát. Hogy készülhet egy hetilap képernyőn? Baráth János: Ez a képernyő egy számítógépnek a kijelző része. Ez a számítógépes szövegfeldolgozás az, ami csatlakozik az új nyomdai eljáráshoz, a fényszedéshez. Végtermékünk egy olyan film, amit a nyomdákhoz szállítunk, és amiről a nyomda a nyomtatványt, a könyvet, az újságot, a folyóiratot elkészíti. Azt lehet mondani, hogy itt ez a lap egy olyan szedőüzembe került, aminek nemcsak Magyarországról, hanem Nyugat-Európából is látogatói és rendelői vannak.- A Fényszedő Üzem történetében megszokott vállalkozás, hogy hetilapot készítenek? Kelemen Eörs: Az első tervekben egy könyvszedésre kialakított üzemnek indultunk. A legutóbbi technikai fejlődés folyamán, a második beruházási lépcsőben olyan berendezéseket sikerült vásárolnunk, amely lehetővé teszi lapoknak, folyóiratoknak és egyéb, gyors átfutású munkáknak az elkészítését is. Hetilap előállítására nem mertünk eddig vállalkozni. Ez egy rendkívüli feladat számunkra, amit az üzem normál termelési életébe szeretnénk bekapcsolni. Az első szerkesztői megbeszélések során úgy ítéltük meg, hogy közös akarattal és közös igyekezettel ezt a rendszeres megjelenést biztosítani tudjuk. -Az eddigi tárgyalások, megbeszélések nyomán úgy vettük észre, hogy kölcsönösen partnerok tudunk lenni. A legnagyobb jóindulatot tapasztaltuk, hogy segítsék lapunkat... Baráth János: így van. Abban is szeretnénk segítséget nyújtani a szerkesztőségnek, hogy egy teljesen új munkamódszert kialakítva, már a szerkesztőségekben is egy bizonyos technikai fölszereltséget megteremtve, egy ténylegesen újszerű, információ robbanás korszakának megfelelő stílusban készülhessen a lap. Kelemen Eörs: Az első próbálkozások után az az észrevételem - és ezt talán az olvasók is tapasztalják -, hogy a lap olvashatósági foka jelentős mértékben nőni fog, az újságban a képeknek az arányát növelni lehet, a képek minősége is jóval magasabb szintű lesz, mint a korábbiakban. Tehát egy áttekinthető szerkezetet lehet biztosítani a lapnak. Árulás következménye volt-e a szatmári béke, amely elgáncsolta a magyar lehetőségek kibontakozását, vagy a történelmi kényszerűség szülötte? Hogy a kérdésre válaszolhassunk, tekintsük át a Rákóczi- szabadságharc külső történetét. Rákóczi kezdettől fogva világosan látta, hogy a másfél évszázados török uralom és a törökkel folytatott háborúk során meggyöngült, elpusztult Magyaroszág ereje önmagában nem elegendő a Habsburgoktól való elszakadás kivívására. Ezért első perctől kezdve arra törekedett, hogy politikai sőt katonai segítséget szerezzen az országnak. A katonai támadás időpontja 1703-ban kitünően volt megválasztva: a spanyol örökségért vívott harc európai • háborúba torkollt, mely igénybe vette a Habsburgok teljes katonai erejét. Magyarországról az olaszországi és Rajna-menti hadszínterekre vezényelték a katonaság nagyobb részét - ezért is járhatott 1703 nyarán a kuruc támadás olyan gyors sikerrel. A spanyol örökösödési háború diplomáciai téren is kedvező helyzetet teremtett a szabadságharc számára. Európa nyugati része két táborra szakadt: egyik oldalon állt Franciaország, az akkori Európa leghatalmasabb állama, igaz, csaknem egyedül, csupán a bajor választó, Portugália, a savoyai herceg és a klni érsek szövetségében. A másik oldalon a Habsburgok, akkor Ausztria és a német birodalom urai, továbbá sző-' vetségesként a francia hegemóniától rettegő tengeri hatalmak, Hollandia és Anglia. Az erők ilyen csoportosulása szinte magától kínálta egy francia-magyar együttműködés lehetőségét. Rákóczi már első terveiben a franciákkal való politikai és katonai együttműködésre épített. Ahogy két évtizeddel az események után készült Emlékirataiban írta. Lehel László \ I ( J BÖJTI SZÓTÁR ) Bűnbocsánat Ezekben a hetekben a szokásosnál is elevenebb gyülekezeteink élete. Böjti áhítatok, bűnbánati istentiszteletek sora késztet önvizsgálatra. Nincs istentiszteleti alkalom, ahol ne hangozna el pásztorok és pásztoroltak ajkán az Úrtól tanult imádság, melynek egyik kérése így szól: „és bocsásd meg a mi vétkeinket miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Bűnbocsánatról beszélni és tanítani bűntudat és bűnbánat nélkül nem lehet. Hadd idézzem a Szentírás apostolait. Pál apostol mondja a Római levélben: „Nincsen igaz ember egy sem, nincsen, aki érti, nincsen, aki keresi az Istent. Mind elhajlottak... és nincsen, aki jót tesz, egyetlenegy sincs.” János apostol pedig így tanít: „Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.” Mi tagadás, sok ember előtt - a keresztyéneket is beleértve - egészen elhomályosodott, hogy az emberi élet legmélységesebb problémája éppen a bűn veszedelme. Nyílt titok, hogy sokan azért marasztalják el az egyház igehirdetéseit és tartják magukat távol a templomtól, mert azok rámutatnak a mai ember modem életének „hagyományos” és rafFmált bűneire. Van még egy másik oka is annak, hogy sokakból hiányzik a bűntudat és az életújulás vágya. Nemigen szoktuk bevallani azt, amit Pál apostol így mondott: „A bűnösök közt első vagyok én.” Azt elismerjük, hogy hibáztunk, hogy vannak tévedéseink, hogy életünknek vannak gyenge pontjai, de hogy bűnös vagyok én - ez túl riasztó, túl kemény, ne kertelgessünk: nem lehet igaz. Isten színe előtt, a szentírási igék tükrében válik egyértelműen nyilvánvalóvá az, hogy eltévesztettük utunkat és annak célját. Nemcsak Isten lett távolivá, de szeretteink, sorstársaink, embertársaink is. Tevőleges bűnök és mulasztásbeli bűnök egyformán terhelik lelknsmeretünket mind vertikális mind horizontális vonatkozásban. Az Isten iránti szeretetlenség és engedetlenség önmagunk szeretetét eredményezi, s vele együtt irigységet, haszonlesést, vágyaink maradéktalan kielégítésének minden áron való véghezvitelét. Nézzünk szét e ponton egy pillanatra: felborult házasságok, testvéri perlekedések, már-már konzerválódott haragok, munkahelyi intrikák, gyanakvás, előítélet, keménység, bosszú. A sor korántsejn teljes, kiki folytathatja azzal amire éppen e sorok olvasásakor döbbent rá, vagy aniit titkol, de még titokban is fáj. Vétkes adósságunk tehát szivünk hitetlensége és egyes bűneink egyre növekvő és jóvátehetetlen tartozása Isten ránk vonatkozó igényével szemben. A bűn terhe alatt roskadozó és a jóvátehetetlen adósság gondolatától gyötört szív a Szentlélek hitet teremtő és bizalmat ébresztő munkája folytán eljut arra a felismerésre, hogy csak Istentől kaphat segítséget. „Csak Istenben nyugszik meg lelkem, tőle van az én szabadulásom.” (Zsolt. 62,2.) Attól az Istentől jön a szabadítás, aki Fiát értünk halálra adta, s Őrajta teljesedett be bűneink büntetése. A golgotái kereszt a jele annak, hogy biztosak lehetünk Isten irgalmában: bűneink eltöröltettek, adósságunkat Jézus Krisztus kifizette, megváltott „...nem aranynyal, nem ezüsttel, hanem az ő drága szent vérével”, új életben járhatunk immár. „Különb utat is mutatok nektek" — kezdi Pál apostol e mondattal a szeretetről szóló páratlanul szép vallomását.. Aki az Isten bűnbocsátó szeretetét elfogadja, az csak ezen a különb úton járhat. Bocsánatkérésre és bocsánatadásra mindig kész szívvel. A szeretet ugyanis képes győzni minden konokság és keménység felett. A szeretet tud nagylelkű és megértő lenni. A bűnbocsánatból születő szeretet nem ismer akadályt, lehetetlent, csak egyet: tenni a jót fenntartás nélkül. Az evangéliumok példázatai és a jézusi csodákról szóló híradások jó része örvendezéssel zárul. A bűnbocsánatot, egészséget, kegyelmet és életet nyert ejnberek örvendezésével. Böjti áhítatainknak akkor lesz igazán sok jó gyümölcse, ha egyházunk népe a bocsánatot és új életet nyertek örömével énekel és szolgál. Szalay Tamás