Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-15 / 50. szám

Evangélikus Elet 1985. december 15. r~ #-RÖL #-RA —s Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Az én Uram az Ür jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Ézs 40, 3,10. i VASÁRNAP - Szeretettel terelgeted e megváltott né­pet. Móz: 15, 13 - (Lk I 70, 721 Mt 11, 2-6 - Lk 1, 68-79) Kócos, maszatos kisgyermekét egy Édes­anya naponta többször is megfésülgeti, megmosdat­ja, rendbeteszi ruháját. Mennyei Atyánk hányszor teszi velünk ugyanezt. Naponta milyen sokszor ke­rülünk elé bűneinktől elszennyeződve, lelkileg és testileg zilált állapotban. Megérdemelnénk, hogy egy tükröt tegyen elénk Urunk, hogy már megint így nézünk ki. Nem ez történik, hanem újra és újra megtisztít, megbocsát, újba öltöztet. Ez az új nem egy tiszta ing, vagy ruha, hanem az új élet. HÉTFŐ - Igéimet adom a szádba, és kezem árnyéká­val takarlak be. Ézs 51, 16 - (Lk 12, 11-12 - Mt 11, 11-15 - Zak 11, 4-17) Félünk szóval megvallani hitünket. Imádságban hordozzuk gyermekeinket, szeretteinket, de gyakran eltitkoljuk előlük, nehogy kimosolyogjanak. Ez az ige bátorít, kezem árnyéká­val takarlak be, nem kell félned. KEDD - Imádkozásban legyetek kitartóak, ne szűn­jetek meg hálát adni. - Kol 4,2 - (Zsolt 40,2 - Mt 3, 1-12 - Zak 14, 1-11) A kérés nem hiányzik imáink­ból. A bajban kitartóan ostromoljuk Istent. Amikor megjön a válasz, adunk-e hálát? A kisgyermek felé nyújtott ajándékot, ha nem köszöni meg, visszavesz- szük. Ha Isten minden meg nem köszönt ajándékát visszavenné, mi lenne velünk? Ne szűnjetek meg hálát adni. SZERDA - Látom, hogy vége lesz mindennek, ami megvan, de a te parancsolatod végtelen. - Zsolt 119, 96 - (Mt 5,18 - Ézs 40, 1-8 - Mal 1,6-14) Öröknek vélt igazságok, törvényszerűségek idejétmúlttá vál­nak. Isten igéje, Isten törvénye évezredek múltán is az emberi élet alapszabályai. Ha ezeket a törvénye­ket ültetjük bele gyermekeink szivébe, jó örökséget kapnak tőlünk. Olyat, amelyre mindig támaszkod­hatnak. CSÜTÖRTÖK- Az elnyomottak menedéke az Úr, menedék a nyomorúság idején. Zsolt 9, 10 (Lk 13, 16-17 - Ézs 40, 1-8 - Mal 1, 6-14) Hogy ki az igazi barát, ez a bajban derül ki. Isten mindig azokhoz áll közel, akik segítségre szorulnak. Jézus is ezt mondja küldetéséről „nem az egészségeseknek van szüksé­gük orvosra, hanem a betegeknek”. Nézzünk mé­lyen magunkba, szükségünk van-e Jézusra. PÉNTEK - Az angyal ezt mondta Józsefnek: Mária fiút fog szülni, akit nevezz el Jézusnak, mert Ő sza­badítja meg népét bűneiből. Mt 1, 21 - (Zsolt 25, 6 - Hős 14,6-10 - Mai 3,6-12) Sokféle ránk nehezedő tehertől szeretnénk megszabadulni. A gyülekezetben is keressük a szabadulás lehetőségét. Jézus Krisztus által meg is kapjuk ezt. Méghozzá a legnagyobb tehertől, a bűneinktől való szabadulást. Igéje meg­mutatja, hogy ez az élet legnagyobb terhe, s éppen ezért ezt veszi le rólunk. SZOMBAT - Aki a fület alkotta, az ne hallana? Aki | a szemet formálta, az ne látna? Zsolt 94, 9 - (Lk 9, 46-47 - Ézs 45,1-8 - Mai 3,13-18) Régen az iskola- füzet első lapjára irta a kisdiák: Isten szeme mindent lát, jól végezd el a munkád. Jó lenne ha minden reggel, minden munkánk előtt, mielőtt másokról információt továbbítunk, elgondolkoznánk azon, hogy Isten mindent lát és mindent hall! Szabóné Piri Zsuzsanna Unger Mátyás (1921-1985) Vainemöinen országából fekete vi­torlák röpítették haza dr. Unger Má­tyást. A fekete vitorlák szeretett bará­tunk érckoporsójával érkeztek. Né­hány évtized múlva gyötrődhetnek az életrajzírók Unger Mátyás születési és elhalálozási helye, Lébény és Hel­sinki közötti távolságon. Éppen, mint szegény Váci Mihályén, aki Hanoiban csókolózott össze a halállal. Mert ad­digra a feledés pora vastagon belepi a szolgálati út végállomását jelző Helsinkit. , Riadtan, lesújtva lapoztuk, végig .a Gondviselő forgatókönyvét. Az utolsó bekezdéseknél meg- is - torpantunk. Tragédiáról suttogtunk, a végzet elke­rülhetőségét tettük szóvá, pedig az utolsó bekezdésekben a legtökélete­sebb rendezői elvet kell felismer­nünk. Mert tudtuk, hogy barátunk gyó­gyíthatatlan betegség hordozója. A nagy Rendező azonban mégsem az emberi nyomorúság és megpróbálta­tás hosszantartó szenvedését borítot­ta rá, hanem egy mozdulattal ajándé­kozta meg, egy kéznyújtással, ame­lyet a magyar nép delegátusaként vitt Kalevala népének. Unger Mátyásnak ez az utolsó mozdulata vésődik erő­sen lelkünk viaszlemezeire. De a rendezői elv szem előtt tartot­ta a távolban lejátszódó drámában azt,is„ hogy utoljára közöttünk, mint hitvestársat, barátot, katedráról elő­adó professzort'láttuk. S igy is fog megmaradni emlékezetünkben. Az élő Unger Mátyás, a mosolygós em­ber, a tudós professzor, egy karakte­risztikus jelenség. Őrizzük is meg Egy liter benzin Inkább télies volt már az idő, mint őszies. A sűrűn hömpölygő köd ara­szolásra kényszerítette az autóso­kat. Az autórádióból már az esti hírek hangjai szűrődtek. Köd, csú­szós út és már sötét este van. Igyek­szik, igyekezne az ember hazafelé. Számolgatom, még legalább fél óra, mire hazavánszorgom ebben a tejföl­sűrű ködben. Hirtelen egy autó vörös helyzetjelző lámpája tűnik föl. Az útszélen áll a kocsi, mellette a vezető integet. Atvillan az agyamon, éjjel fél tizenegykor, lakott településtől messze, lehet valakinek tisztességes szándéka? Nem állok meg, gondo­lom, de mégis ösztönszerűen féke­zek. Rohan hozzám az ismeretlen alak. Résnyire nyitom az ablakot.- Kolléga, kérem segítsen ki egy liter benzinnel, a miénk elfogyott. A benzinkút még öt kilométerre van. Hangtalanul zsörtölődöm, fáradt is vagyok, sietnék is, de ha már megálltam, nyilván adok. Literes kólásüvegbe szívjuk a tartályból a fontos nedvet, nagy nehezen sikerül. Szaporán betöltjük az ő kocsijába. Bepillantok az autóba. A hátsó ülé­sen fiatalasszony, mellette mózes­kosárban néhány hónapos gyerek. A kicsi nyugodtan alszik, szinte érezni egyenletes szuszogását, az asszonyka fázósan húzódik össze. Osszeszorul a torkom. Az a kicsi a hátsó ülésen... A póruljárt autós a végén fizetni akar. Ugyan, hagyja, siessen inkább, meg ne fázzon a csöppség. Elköszönünk, visszaülök a kocsiba és eltűnődöm. Miért is nem akartam először megállni? Honnan a lappangó közöny? A fon­tos mégis az, hogy segíthettem. A nyereségem az, hogy újra átérez- tem: jobb adni, mint kapni. Varsányi Ferenc Márton-napi megemlékezés Régi hagyományt elevenítünk fel „Régi hagyományt elevenítünk fel, hogy ebből egy új hagyomány legyen.”- kezdte a Márton-napi megemlékezést dr. Vámos József dékán. Valóban új is, régi is, és reménysé­günk szerint hagyománnyá válik ez a kedves aktus annál is inkább, mivel a Zuglói Evangélikus Egyházközség és a Teológiai Akadémia közösen szerve­zett programja volt a november 11-én 15 órai kezdettel megrendezett ünnep­ség az egyházközség gyülekezeti termé­ben. Nekünk, magyarországi evangéliku­soknak több okunk is van, hogy meg­emlékezzünk Tours-i Szt. Márton te­metésének évfordulójáról. Mint dr. Fa- biny Tibor ünnepi előadásából meg­tudhattuk, a legendás hírű katona, szerzetes és püspök Savaria-ban - a mai Szombathely területén - született 316-ban. Szolgáló szeretetével egész életében és egész élete a megfeszített és feltámadott Krisztust hirdette. Már életében nagy népszerűségnek örven­dett, ezt tanúsítja, hogy 397. november 11-én mintegy kétezer szerzetes állta körül koporsóját. Mind a mai napig kedvelt szentje a római egyháznak, számos népszokás, ünnepi hagyomány fűződik a nevéhez. November 11-e azonban számunkra nem csak egy ember temetésének az évfordulója, hanem egy ember újjászü­letésének is. Ezen a napon fogadta Is­ten gyermekévé Luthert a keresztség- ben. Ezért kapta a Márton nevet. így lett egy névnapi megemlékezés­ből egy kicsit a reformáció ünnepe is, és az egyháztörténet nagy alakjaira, mint az Ige szolgáira való hálás, kegye­letteljes visszaemlékezés által az Ige ün­nepe is. Az elhangzott köszöntőn és előadá­son kívül a teológusok énekkarának szolgálata, szavalat és gyülekezeti éne­kek tették színesebbé az ünnepélyt, melynek befejeztével Szabó Lajos, he­lyi lelkész mondott köszönetét a Teoló­giai Akadémia tanári karának és hall­gatóinak, majd Luther imádságokat olvasott. Bartha István szeretettel szivünkben az utoljára lá­tott Unger Mátyást! Váci Mihályt nem véletlenül emlí­tettem. A két élet párhuzama az elté­rő vonások ellenére is felismerhető. Mindkettő evangélikus volt, alapmű­veltségüket is azonos iskolákból szív­ták magukba. Váci Kelet-Magyaror- szág gyermeke, Unger Nyugat- Magyarországé. Váci Kazinczyék szellemi örökségéből merited, Unger Széchenyi hatásából táplálkozott. Nyíregyháza és Sopron volt a két szólhatunk mindkét esetben, mégis, amikor a nemzeti rivalda fényében megjelentek, a legtisztább magyar szellemet, nyelvet, kultúrát sugároz­ták. Váci a költészet, Unger a tudo­mány vonatkozásában. Dr. Unger Mátyás Sopronban pusz­tán öt esztendőt töltött. Nevezetesen az evangélikus tanítóképzőben. Ezek­ről az évekről igy vallott 1977-ben: „Sopron határváros, végvár jellege erősítette a magyar néphez tartozás élményét, a nemzeti értékekhez való ragaszkodást, a magyar nép jövőjéért való felelősségtudatot. Sopron nyitot­ta szemünket a szépre s keltette fel bennünk a kultúra iránti éhséget.” Veretes elvek, amelyek a tűztorony tövében egy fiatal, gyerekember szi­vében születtek. De ezek az elvek már Unger elődeit, Kiss Jánost, Ber­zsenyi Dánielt, Döbrentei Gábort, Gombócz Zoltánt, Zsiray Miklóst, de még a fiatal, kaszárnya előtt silbakoló Petőfit is hatalmukba kerítették, s egy életre elkötelezték. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a sort nem Unger Mátyás fogja zárni. De ő, aki iskolájáról azt mondta, hogy nem élt hiába, mert a „magyar közoktatásügy derékhadához adott néhány ezer közkatonát”, névtelen néptanítót, ö pontosan tudta, hogy a nemzet jövője az oktatásügyön múlik. A hazaszeretet, a becsület, tisztes­ség, rend és fegyelem az oktatás- és nevelésügy kardinális kérdése. Vilá­gosan látta, hogy a nemzeti identitás történelmi ismeretek nélkül torz, nemzeti értékek és emlékek hiányá­ban csonka. Ezekért az elvekért ál­dozta fel életét. Akarata, szorgalma, eltökéltsége lassan érett be. Az 1940- ben szerzett tanítói oklevél hosszú, fáradságos tudományos munka után csak 1984-ben vált egyetemi katedrá­ra érvényes diplomává. A sokáig „közkatona” Unger Mátyást a társa­dalom tolóereje alig halála előtt tudta az őt megillető helyre juttatni. Sopron büszkén tekinthet adoptált fiára. Bennünket pedig külön-külön is hálára kötelezhet az, hogy dr. Unger Mátyás testámentumából kiolvashat­juk az ifjúság iránti szeretetet és fele­lősséget, a történelemSzeretetet és a nemzeti értékek iránti húséget, nem utolsósorban pedig a nemzet napszá­mosai, a tanítók, pedagógusok iránti megbecsülést, az oktatás- és neve­lésügyért érzett mélységes rajon­gást. Nem hal meg az, aki maradan­dót alkotott! Vainemöinen tüzet adott a. Kalevala népe számára, éppen, mint Prometheus. Unger Mátyás is adott valamit! Szerelmet, forróságot a haza, a nép iránt. Drága barátunk! Köszönet tanításo­dért. S akikkel együtt szivtad be a clvitas fidelissima levegőjét, a sopro­ni öregdiákok nevében búcsúzom tő­led. Testámentumodat szivünkben forgatjuk. Nyugodjál békében! Isten veled! Rédey Pál ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. december 15-én, Advent 3. vasárnapján Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácshá­zi Zelma, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Gáncs Aladár, du. 6. ádventi zenés áhítat - Szirmai Zoltán. Dózsa György út 7. de. fél 9. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (ma­gyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10., du. 4. szere- tetvendégség. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. Szabó Lajos, du. 4. szeretetven- dégség (gyermekek karácsonya). Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. Bachorecz Katalin. Frangepán u. 43. de. 8. Bachorecz Katalin. Újpest de. 10. Blázy La­jos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Er­zsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Fa- biny Tibor. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. há­romnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos, du. 5. szeretetvendégség — Reuss András. Rákospalota Kistemplom de. 10. Bolla Ár­pád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sasbalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cin- kota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa László. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosli­get de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Nagy Gyula, du. 6. Szebik Imre. Torockó tér de. fél 9. Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. Görög Ti­bor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Takács József, de. 11. Takács József, du. fél 7. Bu- czolich Márta. Modori u. de. fél 10. Pesthi- degkút de. fél 11. Buczolich Márta. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. 11.. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Bencze Imre. Német­völgyi út 138. de. 9. Benczúr László. Kelen- völgy de. 9. Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fel 11. Mátis István. Ádvent 3. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltá- ri igéje: Mt 11, 2-10; az igehirdetés alapigéje: SMóz 5, 7/8/9-10. Trajtlerné Erdélyi Csilla a Bp-Cinkotai gyülekezet kántora otthonában arról beszélgetünk, hogy npként letLéletmeghatározó tényezővé esetében az egyházi zene. Magáról, a tőle megszokott szerénységgel csak ke­veset mond. „1963-ban születtem, Kő­bányán érettségiztem. Voltak tovább­tanulási terveim, életem azonban más­ként alakult. Fétjhez mentem 1983- ban, férjem Trajtler István zenetanár. Isten egy aranyos kisfiút is ajándéko­zott azóta nekünk.” Túrmezei Erzsébet költőnk éles sze­me gyorsan észrevette az alig felserdült kislány tehetségét és a szülői ház egy- házszeretetét, s rábeszélte Erdélyi Csil­lát a Fóti Kántorképző Tanfolyam el­végzésére. 1976-tól oly mértékben kö­tődött össze élete a fóti kántorképzés­sel, hogy Fótról olyan lelkesedéssel be­szél mintegy második otthonáról. Szor­galmára jellemző, hogy 5 nyári és 3 téli tanfolyamot elvégezve 1982-ben, 19 évesen oklevelet tett le szülei és annak a gyülekezetnek vezetői elé, ahol hű­séggel és szeretettel szolgál 1980 szep­tembere óta. Kántori tisztét a szó szoros értelmé­ben véve szolgálatnak tekinti. Erről így vall: „Nehezen tudnám elképzelni a va­sárnapokat úgy, hogy nem vagyok a templomban és nem ülhetek orgoná­hoz.” Vallomását immár 5 éves hűséges szolgálata teszi hitelessé: egyetlenegy­szer sem okozott gondot. Befejezésként vágyai ég tervei felől tudakolódzom. „Lassan öt éve már, hogy az orgonát nélkülöznünk kell, egy elektromos hangszer van jelenleg' a templomban, örülnék, ha mihama­rabb a helyére kerülne az újjáépített műemléktemplomban. Folytatni sze­retném énekeskönyvünk új énekeinek tanítását a gyülekezetben. Az utóbbi években fellendült gyermekmunka arra biztat: meg kellene próbálni egy kis gyermekénekkar létrehozását a felnőtt­kar mellett.” Isten áldása legyen Trajtlerné Erdélyi Csilla szolgálatán és tervei megvalósításán. w hírek m iHiiiii w iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii Az Ausztriai Gusztáv Adolf Egyesület éves közgyűlése Az osztrák evangélikus gyülekezetek 1984-ben 4 millió 790 ezer schillinget adományoztak a Gusztáv Adolf egye­sület céljaira, ehhez jött még 5 millió 878 ezer schillingnek megfelelő összeg NSZK-beli gyülekezetektől. Ebből az összegből 30 gyülekezetét tudtak támo­gatni. A fenti adatokat dr. Udo Jesio- nek, a szervezet elnöke közölte a Halls- tattban szeptember 27-29. között tar­tott 123. éves közgyűlésen, amelyen részt vett D. Dieter Knall püspök is. Az osztrák egyház ugyanakkor nemcsak elfogadja az adományokat, hanem ma­ga is ad, elsősorban a szomszédos or­szágok - Csehszlovákia, Magyaror­szág, Jugoszlávia, Olaszország, továb­bá Lengyelország - egyházai részére, hiszen ezek az egyházak a több évszá­zados közös történelem révén is rend­kívül közel állnak az ausztriaihoz. Az ünnepségen jelen volt Hans-Joachim Nölke, a Gusztáv Adolf Egyesület (NSZK) főtitkára, továbbá az említett egyházak képviselői - egyházunk részé­ről dr. Karner Ágoston országos főtit­kár, a Gyülekezeti Segély vezetője. (epdÖ - szp) * 1989 - egyházi napok Berlinben Az 1989-ben esedékes Német Evan­gélikus Egyházi Napokat (Kirchentag) Nyugat-Berlinben tartják - közölte a rendezvény elnöksége szeptember vé­gén Fuldában tartott ülésén. A Berlin- Brandenburgj (Nyugat-Berlin) Evangé­likus Egyház abból az alkalomból hívta meg a rendezvényt, hogy 1989-ben lesz 450. évfordulója a reformáció beveze­tésének a berlin-brandenburgi válasz­tófejedelemségben. A Kirchentagnak a város 1951-ben, 1961-ben és 1977-ben már otthont adott. (epd - szp) KBK-ülés A Keresztyén Békekonferencia NDK-beli Regionális Bizottsága no­vember 25-26-án ülést tartott Berlin­ben. Az ülésen - a KBK Magyar Baráti Körének képviseletében - résztvett Tóth-Szőllős Mihály kecskeméti lel­kész, Bács-Kiskún megyei esperes. Wirth kinevezése Dr. Günter Wirthet, a Standpunkt (Álláspont) nevű NDK-beli protestáns teológiai folyóirat főszerkesztőjét, a Keresztyén Békekonferencia azonos nevű teológiai folyóirata szerkesztőbi­zottságának elnökét, akit baráti és test­véri szálak fűznek a KBK munkájában részt vevő magyarországi egyházi sze­mélyekhez, folyó évi szeptember 1-én tiszteletbeli professzorrá nevezték ki a Berlini Humboldt Egyetemen „Az újabb és legújabb kor egyháztörténete" tárgykörében. Az EKD Tanácsának új elnöke A Németországi Evangélikus (Pro­testáns) Egyház (EKD) zsinatának no­vember 7-én Trierben tartott ülésén az 56 éves Martin Kruse nyugat-berlini püspököt választották a 17 tartományi egyházat magában foglaló szervezet ta­nácsának elnökévé. A megbízás 6 évre szól, azonnali hatállyal. Kruse püspök az egyetlen jelölt volt, és már az első választási fordulóban a leadott 121 szavazat közül 106-ot kapott. Elnökhe­lyettessé Hans-Gernot Jung kurhessen- waldecki püspököt választották. Kruse püspök 1929-ben született Lauenbergben. Teológiai tanulmányait Mainzban, Heidelbergben, Bethelben és Göttingenben végezte. Lelkészcsa­ládból származik. Loccumban volt lel­kész, majd az ottani lelkészképző (Pre­digerseminar) igazgatója. 1^70-77 kö­zött szuperintendens volt. 1977-ben vá­lasztották a Berlin-Brandenburgi Egy­ház. (Nyugat-Berlin) püspökévé. 1979 óta az EKD Tanácsának tagja. Az Egyházak Világtanácsa vancouveri nagygyűlésén 1983-ban a Központi Bi­zottság tagjává választották. Á megvá­lasztásakor mondott beszédében leg­fontosabb feladatának a hívők egyete­mes papságának erősítését jelölte meg. Zsid 10, 23-at idézve rámutatott arra, hogy a „reménység hitvallásához” nemcsak az EKD-n belül kell ragasz­kodni, hanem az ökumenében is és mindenütt, ahol elnyomás és igazságta­lanság van. - Az eddigi elnök, Eduard Lohse hannoveri püspök nem jelöltette magát újra. (epd-szp) ESEMÉNYEK Győr Ülést tartott a HNF Egyházközi Bé­kebizottsága. Bárány Gyula esperes, a bizottság elnöke az evangélium sajtón keresztül való hirdetéséről beszélt, majd köszöntötte dr. Kloss Andort, a „Műhely” c. megyei periodika szer­kesztőjét. Dr. Kloss Andor előadásá­ban a vizuális hírközlés térhódításáról, a közel százezres példányszámú lap profiljáról beszélt. Az ülést Vadász Anna, a Győr- Sopron megyei HNF titkár tájékozta­tója és a HNF bizottsági tagjainak kije­lölése zárta. Alberti Teológusnap volt a gyülekezetben. A gyülekezeti istentiszteleten dr. Sel- meczi János, a Teológus Otthon igaz­gatója, a szeretetotthonban Blázy Ár­pád IV. évf., a gyermekek között az otthonigazgató és Ócsai Zoltán II. évf. hallgató szolgált. A gyülekezeti esten a teológusok színes program keretében beszámoltak életükről és tanulmánya­ikról, az'otthonigazgató „Luther szüle­tésnapja és névnapja” címen előadást tartott, Nagy Veronika II. évf. hallgató pedig igehirdetéssel szolgált. Az emlí­tett teológusokon kívül a teológusnapi szolgálaton részt vettek és szolgáltak Brebovszky Éva, Tóth Márta, Vető Ist­ván V. évf., Farkas Etelka, Tóth Attila III. évf., valamint Kovács Imre II. évf. hallgató. A gyülekezet a természetbeni adományokkal együtt 13 970 Ft ado­mánnyal támogatta lelkészképzésün­ket. Á gyülekezet vendégszeretetét és áldozatát köszönjük. Dunaegyháza A szupplikációs szolgálatot a gyüle­kezet lelkészének leánya, Szabó Erzsé­bet III. évf. hallgató végezte. A gyüle­kezet ebből az alkalomból a természet­beni adományokkal együtt 12 156 Ft adománnyal támogatta lelkészképzé­sünket. A gyülekezet áldozatkészségét ezúton is köszönjük. Adomány a lelkészképzésre Szilárd Jánosné kutasói hittestvé­rünk a lelkészképzés támogatására 500 Ft-ot adományozott. Hittestvérünk ál­dozatkészségét ezúton is köszönjük. Békéscsaba Bach és Händel születésének 300. év­fordulója alkalmából a Kistemplom- ban zenés áhítat keretében részletek hangzottak el a két szerző énekes és hangszeres műveiből. Közreműködtek a következő művészek: Jeney Zsuzsan­na (fuvola), Kiss Zsuzsanna (orgona), Nagy Csaba (oboa és orgona), vala­mint Ürmös Imre (ének). A megemlé­kező előadást Táborszky László espe­res tartotta. Nagykanizsa November 17-én az évi nagy szere- tetvendégségre a szórványokból, a szomszédos gyülekezetekből és a helyi gyülekezetből sokan jöttek el. A meg­feszített és feltámadott Krisztusról bi­zonyságtételek hangzottak el Igében, az ének és zene hangjaiban és a filmve­títésben. Az iharosberényi ifjúsági ének- és zenekar szolgált Győri Gábor lelkész vezetésével. A záró áhítatot is ő tartotta. A jelenlévők lelkileg meggaz­dagodva boldogan adtak hálát a szép együttlétért. A perselyösszeg: 5240,- Ft volt, amelyet egyházunk szeretetintéz- ményeinek támogatására fordít a nagy- kanizsai gyülekezet. MEGJELENT! Kutas Kálmán Egy emberélet verseskötet Kapható! Ára: 106,— Ft Megrendelhető, megvásárolható a Sajtóosztályon. Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (857347/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 85.51225 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Elet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hfrlapkézbesltö postahivatalnál, a hlrlapkézbesltóknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hlrlapelófizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi Jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem adunk visszal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom