Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-12-01 / 48. szám

Evangélikus Élet 1985. december 1. f—^--RÓL *-RA örvendj nagyon Sión leánya, ujjongj Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadal­mas, alázatos és szamáron ül, szamárcsikó hátán. Zak 9, 9. VASÁRNAPI - Majd eljön az, aki erősebb nálam, és I én még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket. (Lk3,16-Hósll,8-9-Mt21,1-9-Zsolt 24) Sokszor úgy gondolkodunk, hogy kifizettük Istent. Részt vaílalunk a gyülekezet terheiben, eljárunk áz alkal­makra, gyermekeinket hitben neveljük, s mindenki­hez kedvesek vagyunk. Mit várhatna még tőlünk Isten? Keresztelő János azt mondja, „nem vagyok méltó...” Mert aki jön, Szentlélekkel és tűzzel jön. Isten áldja meg ádventünket, tisztítsa életünket, hogy egykor bejuthassunk az ádventi király gyülekezetébe. HÉTFŐ - Becsaphatjátok-e az Urat, ahogyan be­csapjátok az embereket? (Jób 13, 9 - Lk 2, 34-35 - Hab 2, 1-4 - Zak 1, 1-6) Nagyon gyakran szépen megfogalmazott mondatainkat arra használjuk fel, hogy gondolatainkat, szándékainkat elfedjük velük. Istenünk azonban nem csak azt nézi, ami szeme elé kerül, hanem látja szivünk titkait, is. Nyissuk meg szivünket Isten előtt, ne akarjuk Őt becsapni, mert csak magunkat csaphatjuk be így. KEDD: - Most azért távolítsátok el az idegen istene­ket, amelyek köztetek vannak, és adjátok oda szive­teket az Urnák! (Józs 24,23 - Mk 4,19 - Mik 2,1-5, 12-13 - Zak 1, 7-17) Házainkba nincsenek bálvá­nyok, mint a honfoglalók házaiba voltak. Úgy gon- doljuk.azonban, hogy sokkal veszélyesebb helyre kerültek a bálványok - a szívekbe. A bálvány az, amitől a holnapot tettük függővé, amely minden lépésünket diktálja. Luther szerint, ami első az éle­tünkben, az az Istenünk. Ha ez nem a teremtő Isten, akkor bálvány. Ez lehet gyermek, pénz, hírnév, autó, ház vagy bármi más. SZERDA - Lássátok milyen nagy szeretetet tanúsí-' tott irántunk az Atya: Isten gyermekeinek nevezzenek I minket, és azok is vagyunk. (ÍJn 3, 1 - Ézs 62, 2-1- Móz 49, 8-10 - Zak 2, 1-9) Gyermekeket gyakran felismerünk szüléikről, mert a szülők arcvonásait, viselkedését hordozzák magukon. Legtöbb gyerek büszke is erre, mert számára ők a legnagyszerűbb emberek. Mi Isten vonásait viselhetjük magunkon, amelyeket Jézus által kaptunk. Az egyik legnagyobb a bűnbocsánat. Ezzel az ajándékkal, arcvonással élhetünk az emberek között, s „büszkék” lehetünk rá. CSÜTÖRTÖK - Akkor nem tanítja többé, egyik em­ber a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok, - így szól az Úr. (Jer 31, 34 - Jn 17, 3 - Jn 18, 22-38 - Zak 2, 10—17.) Sok mindenre tanítjuk egymást. Jó és rossz tulajdonsá­gokat sajátítunk el. Vajon a legfontosabb jóra meg­tanítjuk-e egymást? Az egyedül igaz Isten ismereté- I re. Akinek az ígéreteire, ha építjük az életünket, semmiféle vihar sem teheti azt tönkre. Nem csak az élet viharaiban, de az ítéletben is megmarad! PÉNTEK - Semmivé teszi az Úr a nemzetek tervét, meghiúsítja a népek szándékait. (Zsolt 33, 10 - ApCsel 5, 38-39 - Jer 23, 14-17 - Zak 3, 1-10.) Mennyi terv porba hull, mennyi erő hiába vész el. Ijyenkor sokszor lázadunk Isten ellen, pedig csak az Ő nevelő iskolájába kerültünk, ahol szeretne minket megtanítani arra, hogy az Ő tervére figyeljünk. Az Ő tervét semmiféle emberi gonoszság nem teheti tönkre. Az az Ő akarata, hogy minden ember üdvö­zöljön, s az igazság ismeretére eljusson. SZOMBAT - Pilátus szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve, Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak. (Lk 23,25 - Ézs 53,3 - Zof 3,14-17 - Zak 4,1—4) Advent első hetének utolsó estjén az a kérdés, kit választunk? Jézust vagy Barabást? Erőszakot vagy szeretetet. Jézus csendesen jön ma is. Egy szórványban, előszo­bában tartott istentiszteleten, ahol csak ketten-hár- I man vannak, emberi beszédben, de jön. A világ zajjal, I nagy propagandával hozza el mondanivalóját. Jézus csendben. Kit választok? Szabóné Piri Zsuzsánna j Szathmáryné Vizy Zsuzsa Három vallás egy családban „Ártatlan szived tavasz kertjében A vallást ezért öntözgetem Kis kacsóid összetéve szépen imádkozzál édes gyermekem.” (Arany János) Milyen gyorsan elszaladt az élet és hatvan év alatt mennyi változás! A kül­sőségekben is, de a lelkekben még több. Szinte hihetetlennek tűnnek olyan egy­szerű mindennapi dolgok, amik nekünk valaha magától értetödőek, természete­sek voltak. Emlékeink ismétlésétől sem­mi sem fog megváltozni, a fiatalabb nemzedék talán nem is érti meg az akko­ri felfogásunkat, szokásainkat, de azért talán nem árt, ha megismerik ezeket az emlékeket. Egy letűnt, eltűnt világ emlé­keit. Többé nem jöhet a mi világunk vissza, de lehet helyette talán szép és boldog jelen, jövő! Szülővárosomnak, Balassagyarmat­nak négy temploma volt. Egy római ka­tolikus a Fő utcán, egy szép karcsú tor- nyú evangélikus templom egy dombte­tőn. Nem messze tőle, a nagy díszes zsinagóga és a kis-liget mellett a legki­sebb, a reformátusok temploma. Volt egy úgynevezett szerb templom is a piacon, de mire én megszülettem 1917-ben, már bezárták. Addigra el­fogytak, kihaltak a görögkeletiek. Akkoriban még az volt a törvényes szokás, amikor szüleim összeházasod­tak, hogy a fiúk az apa, a lányok az anya vallását követték. így engem az evangélikus templomban kereszteltek, mivel édesanyám evangélikus volt. Keresztanyám, Kondor Lenke szere­tettel tartott karjában. Biztosan nagyon kevesen voltak a szertartáson. Apám harctéri uniformisban, nagyanyám és pár barátnője lehajtott fejjel hallgatta Kardos tisztelendő halk szavait. Anyám otthon spanyolnáthában élet és halál kö­zött feküdt. A két kicsi bátyám először látták az evangélikus templomot, ők a Fő utcába a katolikusok templomába jártak és tér­deltek az oltár előtt s tanultak imádkoz­ni szinte mindennap, hogy édesapjuk életbe maradjon az orosz fronton, az olasz fronton, a golyózáporban. Jól imádkoztak, a háború már a végét jáhai Hogyan is mentünk akkoriban iskolá­ba? Balassagyarmaton is, mint általá­ban a többi városban, főleg felekezeti iskolák voltak. A templomok mellett, mögött külön erre a célra épült tanter­mekben tanították a gyermekeket az elemi ismeretekre négy évig, vagy hat évig. ha tovább nem akart, vagy nem tudott tanulni a gyermek. Engem a Fő utcai zárdába Írattak, egyrészt, mert a szüleim ezt tartották a legjobb iskolának, másrészt, mert az evangélikus iskola nagyon messze volt a házunktól. így aztán hittanra különórákra dél­után jártam Szilárd tisztelendő úrhoz. Még most is emlékszem a hittanköny­vem képeire, történeteire, Abrahámra, Izsákra és Jákobra, Mózesre, Krisztus életére és tanításaira, szenvedésére és halálára, hiszen csak hárman voltunk az órákon és olyan érdekesen mesélt a pap bácsi. A tízparancsolat és elemzése kü­lön kis könyvben volt. Lényegében a bátyáim is ugyanezt ta­nulták Blazsek Károly katolikus lel­késztől, de másképpen mondták a Hi­szekegyet, rövidebben a Miatyánkot és keresztet vetettek, térdet hajtottak, ha bementek a templomba. Néha engem is magukkal vittek s megtanultam zsolozsmázni a litániákon az „Üdvöz légy Mária" végét, hiszen egymás után tízszer is elismételtük: „Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál értünk bűnösö­kért most és halálunk óráján. Amen." Szépnek, misztikusnak találtam a tömjénfüstös katolikus templomot, de szívesen mentem anyámmal és nagy­anyámmal vasárnap délelőtt az evan­gélikus templomba és énekeltem ve­lük, hogy „Erős várunk nekünk az Isten". A házunkhoz közel volt a kicsi refor­mátus templom, így ha nagy hófúvás volt, vagy csikorgóit a talpunk alatt a fagyos fehér hó, odamentünk anyámmal, a fiúk pedig misére mentek apámmal. A református templom egy kertben volt s ott tanultam meg a zsoltárt: „Mint a szép híves patakra á Szarvas kívánko­zik". Még most is a fülembe csengenek az egyik oldalon az erős férfihangok, a másik oldalon a csengő női ének. Rohantak az évek. A karácsonyok is, amikor a karácsonyfa alatt együtt mondtuk a Miatyánkot, s a vacsoránál nagyanyám felállva az asztalfőn össze­téve a kezét elmondta: Jövel Jézus légy vendégünk, áldd meg, amit adtál né- künk. Amen. De katolikus szokás sze­rint.böjtölt az egész család. A vacsora káposzta leves volt és egy palóc étel: cukrozott mákos guba. Aztán jött a tavaszi Űrnapján kis ko­sárral a kezemben virágszirmokat szór­tam a Jézuska baldachinja elé a katoli­kus körmenetben, hiszén zárdába jártam iskolába és nagyon boldogtalan lettem volna, ha nem engednek fehér ruhában, koszorúval a fejemen, együtt az osztály­társaimmal virágot szórni, de amikor az evangélikus püspök a városba érkezett, a virágokkal díszített „Isten hozta" dia­dalkapu alatt, én mondtam a köszöntő verset. Miért hívtak oly sokszor szaval­ni? Erezték, hogy szeretem a verseket, vagy azáltal tanultam meg szeretni a rímeket, a ritmust, hogy szavalnom kel­lett? A reformáció emlékünnepén 1928. október 31-én a közös protestáns ünne­pen, a református templomban is szaval­tam. (A második, befejező részt, lapunk következő számában közöljük.) 425 éve, 1560. december 7-én szabadította ki Huszár Gált Bornemissza Péter a kassai fogságból és menekült Huszár Gál Deb­recenbe. A győri káptalan elől menekü­lő Huszár Gált a kassai városi tanács magyar lelkésznek hívta meg 1360-ban. Nem sok idő múlva Verancsics Antal egri püspök elfogatta öt és Egerbe akar­ta szállítani. A magyar katonaság azon-' ban megakadályozta ebben. Erre az egri püspök leváltatta a magyar katonasá­got. Amikor azonban ténylegesen sor kerülhetett volna Huszár Gál elszállítá­sára, zavargás támadt. Eközben Borne­missza Péter diák - a későbbi evangéli­kus püspök - a zűrzavart felhasználva, társai közreműködésével kiszabadítot­ta a rabot, aki a kemence megbontott falán át megmenekült a fogságból. Ál­ruhában tette meg az utat Huszár Deb­recenbe, ahol azonban nem lelkészi munkát végzett, hanem mint könyv­nyomtató működött 350 év«, 1635. december 1-én kielt a TRANOS- CIUS énekeskönyv első (1636-os) ki­adásának előszava. Az énekeskönyv neve: Cithara Sanctorunp. Ez több bő­vítés és javítás után a mai napig hasz­nált énekeskönyve a szlovák ajkú gyü­lekezeteknek. Szerzője Tranovszky György liptószentmiklósi lelkész, aki Teschenben született és sok üldözést szenvedett. Az első kiadás 400 énekből állt. Több részre volt felosztva, külön címek alatt. Néhány éneket még a hu­sziták korából vettek át, vannak latin­ból és németből fordítottak, magyarból és lengyelből átvettek, a legnagyobb rész azonban szlovák szerzők írta éne­kek. Maga Tranovszky 150 éneket írt, fordított. A biblia mellett a legbecse­sebb könyv volt ez az énekeskönyV a gyülekezeti tagok kezében. Örökség­ként szállt tovább nemzedékről nemze­dékre. Igen sok kiadást ért meg. 1935- ben magyar fordításban is megjelent Vietorisz Józseftől. 275 éve, 1710. december 2-án született Hosszú­faluban SZELI JÓZSEF evangélikus lelkész. 1 Székelyudvarhely, Nagysze­ben, Győr, Pozsony (1731) voltak ta- nulmányai állomásai. 1732-ben ma­gyar tanító lett, majd 1735-től magyar lelkész Brassóban. 1757-ben Hosszúfa­luba került lelkésznek. 1763-tól pedig Székelyzsomboron működött haláláig, mely 1782. október 3-án következett be. írott munkáit a pietizmus hatotta át. Németből fordította le Luther Kis kátéját 1748-ban. 75 éve, 1910. december 4-én halt meg Miskol­con ZELENKA PÁL evangélikus püs­pök. Csehbereken született 1839. au­gusztus 19-én. Iskoláit szülőfalujában kezdte, majd Aszódon, Selmecbányán és Pozsonyban végezte. A jénai egye­tem diákja volt (1859). Hazajőve előbb nevelő lett, majd 1862-ben pesti káp­lán, 1864-ben irsai, 1866-ban pedig miskolci lelkész. Több fontos egyházi tisztséget is viselt: a gyámintézet jegy­zője (1871), maid elnöke (1886), espe­res (1887), kerületi jegyző (1874). 1890- ben a tiszai egyházkerület püspöke lett. Alapítója volt a Gyámintézet c. lap­nak. Sok értékes értekezése jelent meg az egyházi lapokban Budapesten is, Pozsonyban is. Detre János ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. december 1-én, ádvent 1. vasárnapján Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácshá­zi Zelma, de. 11. (úrv.) Hafenscher Károly, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andorné. Dózsa György út 7. de. fél 9. (úrv.) Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Ker­tész Géza. Thaly Kálmán n. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrvacsorái is­tentisztelet) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat n. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Reuss András. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Ha­vasi Kálmán. Pestlőrinc Szemere-telep de. háromnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán. Kis­pest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fél 7. Bony- nyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás.- Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Madocsai Mik­lós, de. 10. (finn), de. fél 11. (német), de.-l 1. (úrv.) du. 6. (úrv.) Madocsai Miklós. Toroc- kó tér de. fél 9. (úrv.) Óbuda dé. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Buczolich Márta, de. 11. Buczolich Márta, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Kőszeghy Tamás. Kelenföld de. 8. (úrv.) Missura Tibor, de. fél 10. (családi) Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Scholz László, du. 6. Bencze Imre. Németvöl­gyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.)'Rözse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mátis István. Ádvent 1. vasárnapján az oltárterítő színe: lila. A délelőtti istentisztelet oltá- ri igéje: Mt 21, 1-9; az igehirdetés alap­igéje: Ézs 55, 6-7. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTE­LET A RÁDIÓBAN. December 8-án, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangéli­kus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet dr. Káidy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke, Budapest. Zólyomi Pálné A balassagyarmati gyülekezet kán­tora Zólyomi Pálné, Bulyovszky Mariann egyike a nógrádi gyüleke­zeteink leghosszabb ideje szolgáló kántorainak. 35 éve látja el hűsége­sen, megbízhatóan és magas szin­ten a kántori szolgálatot. 1935. jú­nius 10-én született Balassagyar­maton. Itt végezte általános iskolai és középiskolai tanulmányait. Fő- foglalkozása röntgenasszisztens volt a nógrádgárdonyi tüdőszana­tóriumban. Zene iránti szeretetét a szülői házból hozta. Szülei mind­ketten, zenekedvelő emberek vol­tak. Édesapja szépen hegedült. Amikor a balassagyarmati orgona árván maradt, akkor ő 15 éves ko­rában vállalta a szolgálatot. Auto­didakta módon képezte magát és igen nagy súlyt helyez arra, hogy a gyülekezet rendesen, a kottának megfelelően énekelje a dallamokat. Magával szemben is igényes és pre­cízen, hűségesen tolmácsolja előjá­tékaiban is a klasszikusokat, vala­mint énekeink dallamait. A gyülekezeti tagokból énekkart szervezett és az énekkar szolgála­taival is emeli a nagyünnepi isten­tiszteletek áhítatát, valamint ád­vent és böjt idején is szerepel az énekkar. Nem nagy létszámú, de elég gazdag a kántorunk által be­tanított repertoár. Fáradhatatlan a szervezésben és a tanításban. Gondosságára és egyházszerete- tére jellemző, hogy az utánpótlás nevelését is szívén hordja. Két kán­tor kiképzésében is nagy szerepe van. Törődik a jövővel is. Az új énekekből is már sok új dallamot megszerettetett és megtanított. Egyházszeretetére legjellemzőbb, hogy fia Zólyomi Mátyás evangéli­kus segédlelkész, aki a répcelaki gyülekezetben szolgál. TV-filmsorozat Bachról Lapunk olvasói bizonyára ér­deklődéssel nézték végig a Magyar és NDK Televízió koprodukciós filmjét. A film mind a négy részében a hiteles dokumentum anyagra épül. Ezen belül ügyesen, hatáso­sanjeleníti meg az egyes eseménye­ket. Hadd emeljünk ki egynéhá­nyat: Bach konfliktusa a weimari herceggel és a zenei vetélkedés Mar- chandal. Megkapóan festi Barbara halála után a magára maradt férj és apa szánalmas helyzetét. A har­madik részben a kicsinyes és közö­nyös környezetet, az állandó súrló­dásokat látjuk, amelyben kiáltó el­lentét a jóindulatú Gessner rektor alakja. A sokszor nyomasztó han­gulatot a zenei illusztrációk ügye­sen ellenpontozzák a film vala­mennyi részében. Nagyszerűen je­leníti meg az utolsó éveket, szinte lesújtóan nyomasztó képet ad a vaksággal küszködő öreg mester­ről. Egyre kevesebbet lát, végül Is­ten iránti bizalommal vállalja a szemműtétet. Utolsó erejével egy korálelőjátékot diktál vejének: „íme trónod elé járulok Uram...” A film sok erénye mellett mégis maradt bennünk hiányérzet a négy rész megtekintésé után. Ennek oka az, hogy Bach zenei és emberi portréjából nem hagyható ki az ő lutheri vallásossága. Ezt nem az egyházi emberek szubjektív elvárá­saként mondjuk, hiszen a ránk ma­radt dokumentum anyagból egyér­telműen bizonyítható ez, ahogyan ezt a modem Bach-kutatás is figye­lembe veszi. De bizonyítja ezt Bach ránk maradt zenei öröksége is: a 200 egyházi kantáta, misék, motetták, passiók, amelyekről alig hallottunk. Mindezek ellenére sok örömöt jelentett a film, csak helyeselni tud­juk, hogy az író és rendező Lothar Beilag munkájában kizárólag a dokumentum anyagra támaszko­dott. A négyrészes tévéfilm a 300 éves Bach jubileumi év egyik leg­szebb ajándéka volt számunkra. Gáncs Aladár A valóság élménye Öröm volt részt venni azon az üzemlátogatáson, melyet a Haza­fias Népfront Pest megyei Bizott­sága és a Pest megyei Felekezetkö- zi Békebizottság közösen szerve­zett Pest megye protestáns lelké­szei számára. Október 25-én Keve- házi László esperes vezetésével 13 evangélikus lelkészünk vett részt a csoport mintegy felét alkotva, az ez évben 90 éves születésnapját ün­neplő Ikarus autóbuszgyár megte­kintésén. Az üzemlátogatást bevezető tá­jékoztatáson meglepő adatokra csodálkoztunk rá. Éurópa egyik legnagyobb autóbuszgyára Uhri Imre kis kovácsműhelyéből indul­va 1924-től rohamléptekkel fejlő­dött addig, hogy ma évente 13-14 ezer autóbuszt gyártva 55 ország­ba exportálja jóhírű járműveit úgy, hogy - a háttériparral együtt - mintegy százezer embernek ad ke­nyeret. E fejlődéstörténetet bemu­tató „házikiállítás” megtekintése után, modern áutomata és félauto­mata gépsorok között kísérhettük végig a jól ismert, külföldön talál­kozva velük: szívünket, büszkesé­günket átmelegítő Ikarusz buszok születésének útját a karosszériaele­mek formálásától a szalagról le­gördülő vadonatúj, ragyogó, ha­talmas gépkocsikig. Útközben szovjet megrendelők, svédországi átvevők csoportjaival találkozva megerősödött bennünk is a re­ménység: nagymúltú gyárunk jö­vője - melyen minden erejével fá­radozik az üzem minden dolgozója - nem illúzió, még a nehéz világ- gazdasági helyzetünkben sem, to­vábbra is jelentősen járulva hozzá iparunk jó híréhez, népünk kenye­réhez. A Pest megyei Evangélikus Lel­készi Munkaközösség nevében is hálásan köszönjük Dr. Fogd Mi­hálynak, a megyei Hazafias Nép­front Bizottság titkárhelyettesének szervező munkáját, amivel lehető­vé tette számunkra, hogy gazdasá­gunk és a magyar termelőmunka realitásának e szeletével nem min­dennapi módon ismerkedhettünk így meg. ifj. Foltin Brúnó MEGJELENT! Kutas Kálmán Egy emberélet verseskötet Kapható! Ára: 106,— Ft Megrendelhető, megvásárolható a Sajtóosztályon. MENYEK Kelenföld A gyülekezet december 7-i, szombat du. fél 6-kor kezdődő szeretetvendégsé- gén Győri János Sámuel és az ősagárdi gyülekezet tagjai szolgálnak a „Valaki járt itt!” előadásával. December 15-én, vasárnap este 6 órai istentiszteleten pe­dig Heinrich Schütz születésének 400. évfordulójáról emlékezik Sulyok Imre. Énekel a budavári gyülekezet „Schütz- kórusa” Csorba István karnagy vezeté­sével. Pestújhely Ádvent első vasárnapján a délelőtti istentisztelet templomszentelési emlék­ünnep lesz. A gyülekezet a templomha­jó teljes födémcseréjével és a templomi világítás nagyjavításával készült fel az ünnepre. December 15-én a szupplikációs ige­hirdetést Ilpo Saarelainen ösztöndíjas finn lelkész végzi. Ugyanaznap délután 5 órai kezdettel az ádventi szeretet- vendségségen dr. Reuss András Bp- angyalföldi lelkész tart előadást. Üjpest Az Újpesti Evang. Gyülekezet temp­lomában december 1-én, ádvent 1. va­sárnapján du. 5 órakor zenés áhítat lesz. Ézen a Luheránia énekkar Weltler Jenő karnagy és Trajtler Gábor lelkész- ofgonaművész vezetésével szolgál. Erre az alkalomra, és az ezt követő szeretet- vendégségre az érdeklődőket szeretettel hívja és várja az Újpesti Gyülekezet Zugló A zuglói gyülekezeti imateremben december 9-11 között este 6 órai kez­dettel ádventi igehirdetési sorozatot tart Balicza Iván salgótarjáni lelkész. Minden érdeklődőt szeretettel vár a gyülekezet. Halálozás A rigácsi gyülekezet (Veszprém m.) áldozatkész munkása, Ferenczy Sándor 73 éves korában elhunyt. Temetése nagy részvét* mellett november elején volt. Emléke legyen áldott! Porubszky Pál a budafoki ev. gyüleke­zet presbitere és jegyzője élete 65. évében elhunyt. Temetése nov. 28-án volt a budafoki temetőben. Müller Tivadar a budafoki ev. gyüleke­zethez tartozó kelenvölgyi szórvány kán­tora elhunyt. Temetése nov. 25-én, de. 11 órakor volt a budafoki temetőben. Fekete Ferenc, a rákospalotai gyüleke­zetjegyzője, a pesti egyházmegye presbi­tere, hosszú szenvedés után, életének 31. évében elhunyt. Temetésén Szirmai Zol­tán esperes és Bállá Árpád lelkész szol­gáltak. A gyülekezet nevében Bártfay László felügyelő vett végső búcsút. Evangélikus /akJéX) Élet n®57 A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja Felelős szerkesztő és kiadő: LEHEL LÁSZLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedö Üzem (857345/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 85.51223 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató Előfizethető az Evangélikus Élet Kiadóhivatalában, továbbá bármely hirlapkézbesltö postahivatalnál, a hfrlapkézbesltóknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hirlapelöfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Templomi terjesztés az Evangélikus Elet Kiadóhivatala útján. Előfizetési díj: fél évre 140,- Ft, egy évre 280,- Ft. Csekkszámlaszám: 516-20412 Beküldött kéziratokat nem örzünk meg és nem adunk vissza! \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom