Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-18 / 33. szám
Evangélikus Elet 1985. augusztus 18. #-ROL #-RA „Ti ifjabbak: Engedebneskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad.” I Pét. 5,5. VASÁRNAP, - „Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem!” Ézs 56,8 (Ap Csel 8,6.8 Lk 18,9-14 Zsolt 17) Miért tesszük fel néha olyan csüggedten és olyan kishitűen a kérdést: Mi lesz a gyülekezettel, ha a mostani öregek kihalnak? Hát mi hogyan kerültünk a gyülekezet vérkeringésébe? Nem úgy, hogy Isten gyűjtött össze minket? És aki ezt rajtunk és bennünk elvégezte, azt ígéri, hogy ezután is megteszi ezt. Ö gyűjt magának gyülekezetét holnap is. HÉTFŐ - „Az Ur vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged.” Ézs 58,11 (Ap Csel 8,39 Mk 9,33-37 III Móz 1,1-9) Istennek ott is és akkor is vannak lehetőségei, ahol és amikor én csak „kopár földet”, reménytelenséget éskilátástalanságot látok. Nem bőséget, nem fölöslegét ígér. De azt igen, hogy megelégít. „Jól tart.” - Es ha engedjük, hogy ő irányítson, nem tévedhetünk el, célhoz fogunk érni. Mert ő vezet. Minket is, körülményeinket is irányítja. KEDD - „Ragaszkodik hozzád lelkem, jobboddal támogatsz engem.” Zsolt 63,9 (Lk 12,34 I. Sám 17,38-51 III Móz. 8,1-13) Isten Jobbja” Isten áldásának képe a Bibliában. A zsoltáros megtapasztalta és számon tartja Isten áldását, hogy hányszor támogatta őt. Tanuljuk meg számon tartani mi is. Akkor kevesebb lenne a panaszunk és sóhajtozásunk, több lenne a hálaadásunk. És melegebben, bensőségesebben tudnánk, ragaszkodni Istenünkhöz. SZERDA - „Ne nézd, hogy valaki nincstelen és ne kedvezz a hatalmasnak!” III Móz 19,15 (Kol 3,11 Mt 21,28-32III Móz 8,14-30) Isten nem személyválogató - olvassuk a Bibliában. E tekintetben is mennyire hiányzik rólunk és belőlünk az Isten képe és hasonlatossága. Valljuk meg, bizony személyválogatók tudunk lenni. Néha nagyon is. Új szívet és új lelket kellene kérnünk, hogy ettől megszabadulhassunk. CSÜTÖRTÖK - „Amilyen magasan van az ég a föld fölött, olyan nagy Isten szeretete az istenfélők iránt.” Zsolt 103,11 (Kol 1,19-20 Gál 2,16-21 III., Móz 9,1-24) Nincs zökkenőmentes élet. Mindnyájunk életében vannak borús napok, nemszeretem napok, amikor Isten szeretetének napsugarát sűrű, sötét felhők takaiják el. De van egy hely, ahol Isten szeretete úgy ragyog, mint amilyen magasan van az ég a föld fölött. Ez a Golgota keresztje. Életünk borús napjain oda nézzünk. Mert „úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta...” A zsoltáros erről még nem is tudott PÉNTEK - „Izrael fiai ekkor azt mondták az Úrnak: Vétkeztünk. Tégy velünk teljesen úgy, ahogy jónak látod, csak most ments meg bennünket!” Bir 10,15 (I Pt 5j5 II Sám 16,5-14 III Móz. 10,1-11) Vétkeztünk. Úgy, mint Izrael fiai. Hányszor bízunk jobban magunkcsináltaés magunkválasztotta támaszokban, mint Istenben. És ha Isten elfordítja arcát, ha engedi ránk nehezedni magunkválasztotta útjaink kudarcát, jogosan teszi. - De akkor is lehet újból hozzá kiáltani. És ő meghallgatja kiáltásunkat. Csak tudjuk megval- lani: Vétkeztünk. SZOMBAT - „Ne maradjon meggyalázva az elnyomott!” Zsolt 74,25 (Ap Csel 9,17 I Jn 4,1-6 III Móz 16,1-22) Adjunk hálát Istennek azért, hogy hazánkban, társadalmunkban sokat tesznek az elesettekért, öregekért, özvegyekért, messzemenően megszűnt a társadalmi megkülönböztetés. De azért nemcsak a feketebőrűeknél kezdődik a diszkriminizáció. Leülnénk-e pl. a templompadban egy cigányasszony mellé? Vagy nem tiltakoznánk-e az ellen, hogy a gyermekünk, vagy az unokánk játszópajtása egy cigánygyerek legyen? ' . . id. Foltin Brúnó GYARMATHY ÍREN Szívemből szeretem Édesapámról álmodtam. Fekete kabátban, fején fekete kalapban egy szekér fadeszkás ülésén volt, a kocsis mellett. Valamelyik fitiába ment. A lovak soványak voltak, lépésben haladtak, a kocsi hangosan zörgött, egy-egy göröngybe botolva felemelkedett, ilyenkor meg kellett fogódzkodni a szekér oldalában. Sók kis filiája volt a mi kis gyülekezetünknek-. Magyarkér, Torvaj, Bá- bony, Sérsekszőllős, Lulla és nyáron a Balaton-környéki kis fürdőhelyek is. Ez utóbbiakra én is apámmal mentem, én orgonáltam, zongoráztam, harmó- niumon játszottam, ahol amire mód volt. Vezettem az éneket 14-15 évesen. Őszintén szólva ma is csodálkozom bátorságomon, de arra emlékszem, hogy bárhol is voltam, mindig megértő, mosolygó arcok néztek rám. Ezeken az istentiszteleteken tanultam meg kívülről a különböző ismétlődő textusokat és az énekszövegeket is. Mint fiatal leánykának persze a legnagyobb élményt az esküvők jelentették, amikor a menyasszony hófehérbe öltözve, legtöbbször édesapja karján indult el a templomba, hogy örök hűséget fogadjon. Sok esküvőt láttam és hallgattam végig a szertartását. A filiákból kocsikon jött be a násznép, a lovakat felvirágozták, nyakukba csengőt kötöttek, így közeledésüket már messziről lehetett hallani. Az egész falu népe ott kíváncsiskodott az utcán. Sérsekszőllős és Lulla sváb községek voltak. Istenhívő nép lakta őket, édesapám sokszor német nyelven tartotta az istentiszteletet náluk. Esküvőkön a menyasszony fekete selyemszoknyában volt, hímzett fekete bársonyprusz- likban, bársonycipőben, fején színes virágból volt a koszorú, fekete csipkekötény borult a szoknyára, övében fehér ' 'Csipkekendő, nyakában színes, fénylő gyöngysor, színes szalaggal ősz- szefogva. Az egész falu őt nézte, ablakból, kapuból vagy a templom bejáratánál. Szokásban volt náluk, bár ma sem tudom mi a jelentősége - hogy az eske- tés után megkerülték az oltárt és a nászasszony az oltár két oszlopa közé letett egy szép, kerek piros almát, amelybe rozmaringszál volt tűzve sok kis színes szalaggal. Bennünk, gyermekeket, ez a rozmaringos, szalagos alma érdekelt a legjobban. Nagy kiábrándulás, és igazi szomorúság volt, ha az almáról véletlenül megfeledkeztek. Mint serdülő leányka, persze nekem is megfordult a fejemben, hogy egyszer egy ifjú oldalán magam is oltár elé lépek és milyen jó, hogy én már most kívülről tudom az eskü szövegét... én, ... esküszöm az élő Istenre... szívemből szeretem... el nem hagyom... Isten engem úgy segéljen! Ismételgettem magamban sokszor. És tudtam kívülről a lelkész szavait is-... mivel ti Istentől rendelt házasságban kívántok együtt élni és lakni... és arra gondoltam, hogy én felemelt fővel, hangosan mondom majd el az esküt, nem suttogva és szívembe vésem minden szavát, hogy egy életen át meg ne feledkezzek róla. t Azóta sok év eltelt már. Amikor az én eskütételemre került sor, háború volt. Budapest bekerítve, kedveseinktől elszakítva, bombázások, zavaró repülések búgása közben, házunk előtt bombatölcsér tátongó gödre mellett elhaladva, ketten mentünk Isten házába. Nem volt násznép, nem szólt az orgona, nem jöttünk virágos hintóval, csak gyalogszerrel. Könnyekkel küszködve mondtam az esküt, visszagondoltam az elmúlt tíz évre, amikor kaucióra gyüj- tögetve'fártutík'^egyfríáSi’ÉCá tiángőtn ef-étéSÜlddtt,' megért Ószérfetet lágyította testvérivé az eskető lelkész hangját is. Háború volt. Mire hazaértünk, megjött a behívó. Másnapra szólt. Kérlelhetetlenül, megmásíthatatlanul. És én magamban csak azt ismételgettem: soha el nem hagyom, Isten engem úgy segéljen! És lehúztam a jegygyűrűmet és újra és újra elolvastam a belevésett ígéretet: Jövök! Később a gyűrűbe vésett ígéret volt minden reményem. Harcok poklából,’ főidbe ásott futóárkokból, idegen országokon át jöttek a tábori lapok: JÖVÖK!... Jövök! Aztán minden elcsendesedett. Elült a harci zaj. Hazatértek a megmaradtak. Idegenben pihennek a holtak. Édesapámról álmodtam. Fekete kabátban, fején fekete kalapban, egy szekér faülésén volt a kocsis mellett. Valamelyik filiába ment, talán Torvajra vagy Magyarkérre, nem tudom. Rajtam sötét ruha volt, a hajam sima, az arcom sápadt. Integettem. Nem vettek észre. Elhajtották mellettem. Én meg csak álltam, álltam és néztem utána, amíg alakja szekerestől el nem tűnt a távolban. Együtt az orgonapadon Kántorainkat bemutató sorozatunkban Kőszegről szólva - a tapasztalat és a reménység jegyében - kettős portrét kell rajzolnunk. ^Az első portré Weinberger Károlyt mutatja. Azt a testvérünket, aki 33 éven át végezte hűséggel, kitartással a kántori szolgálatát. Úgy végezte, hogy a harminchárom év alatt egyetlenegyszer kellett betegsége miatt kisegítő szolgálatot kérnie. Ha istentiszteletre szólt a harang, őneki az orgonapadon a helye, mindig, minden körülmények között. 1950-től 1983-ig tartó szolgálatát az új befogadásának készsége is jellemezte. Három énekeskönyv anyagával kellett megismerkednie, sőt ha a gyülekezet német hagyományára gondolunk, a német énekkincs saját dallamai külön kis gyűjteményt is kitennének még ezen felül. A régi Dunántúli, adnak új résszel kibővített formája, s aztán az új Evangélikus Énekeskönyvünk elég feladatot adtak mindig a gyakorláshoz, új énekek tanulásához. S nem mindig könnyű az újat képviselni a veretes hagyományokat őrző gyülekezetben. Weinberger Károly szolgálata utat készített így is a gyülekezetben. Kántori szolgálatának külön szépséget ad az a tény, hogy ő, aki hajnali és éjszakai műszakokban KETTŐS PORTRÉ KŐSZEGRŐL Weinberger Károly sokak naponkénti kenyeréről gondoskodott, hiszen foglalkozása, hivatása szerint pék volt, az orgona padján az Élet Kenyeréről tett bizonyságot. Amikor 1982-bén 70. születésnapján köszöntöttük, a gyülekezet és az általa vezetett énekkar szeretete vette körül. Weinberger Károly nemcsak tanult mindig, de tanított is. Ő indította el az orgona és a kántori szolgálat felé, az Csizmadia Béla „Ügy” szeretetében, utódját: Csizmadia Bélát; aki napi munkája ill. tanulmányai mellett elvégezte a fóti Kántorképzőt, s már tanítani is vissza- és visz- szahívják. Adja Isten, hogy. akik a kőszegi orgona padján itt a gyülekezetben egymást követve dicsérik az Egyház Urát, egykor a mennyei Karban együtt énekelhessék a Bárány Jézus dicséretét. Isten áldását, kérjük rájuk. ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. augusztus 18-án Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) Hafenscher Ká roly, du. 6. Takácsné Kovácsházi Zel ma. Fasor de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Kertész Géza. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar) Kertész Géza. Thaly Kálmán u. 28. de. ll. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Szabó Lajos. Kerepesi út 69. de. 8. Szabó Lajos. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó Lajos. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Zoltai Gyula. Váci út 129. de. negyed 10. Bachorecz Katalin. Frange- pán u. 43. de. 8. Bachorecz Katalin. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Sorok- sár-Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Havasi Kálmán. Pestlőrinc Erzsébet-telep de. 8. Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bony- nyai Sándor, du. fél 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bony- nyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákoscsaba de. 9. Kosa László. Rákosliget de. 11. Kosa László. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kosa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. 11. (úrv.) Szebik Imre, du. 6. Szebik Imre. Toroc- kó tér de. fél 9. Széchey Béla. Óbuda de. 10. Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Weltler Ödön, de. 11. Welt- ler Ödön, du. fél 7. Takács József. Mo- dori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. Scholz László, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. Bencze Imre. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Istentiszteletek a Balaton mellett 1985. augusztus 18-án Alsó-Dörgicse de. 11. Balatonakali de. 10. Balatonalmádi (Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 25.) du. 4. Balatonfenyves (református templom) du. 6. Balatonfüred (református templom) de. 8. Balatonkenese (református templom) du. 7. Balatonlelle (református templom) du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő) de. 10. Balatonvilágos (Drenyovszky- yilla)i du. 4. Gyenesdiás ^Evangélikus Szeretetotthon) du. fél 3. Keszthely (Deák Ferenc u.' 20.) de. 11. Kisdörgicse déli 12: Kővágóőrs du. 3. Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Sümeg (Lukonich u.) de. 9. Zánka de. II. Szentháromság után 11. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 18, 9-14; az igehirdetés alapigéje: Fii 3, 7-14. PILLANATKÉPEK Lelkipásztori szolgálatom során értettem meg, hogy nincs tragikusabb a gyermek tragédiájánál, nincs nagyobb fájdalom a gyermek fájdalmánál, nincs nagyobb félelem a gyermek félelménél, nincs nagyobb kiszolgáltatottság a gyermek kiszolgáltatottságánál. Láttam gyermekeket, akik gyermek létükre is tudták, mit jelent a félelem. Láttam gyermekeket, akik gyermek létükre is tudták, mit jelent az egyedüllét, a fájdalom, a kétségbeesés. Láttam egy kislányt, aki sírva, reszketve húzódott a sarokba, mikor részeg apját várta haza. Láttam egy kislányt, aki úgy érezte, hogy ő mindenkinek csak útjában van. Láttam egy kislányt, aki elsírta magát, mikor meghallotta a tékozló fiú történetét, mert ő nem tudta, mi az édesapai szeretet. Beszélgettünk ezekkel a gyerekekkel arról, hogy mi az élet. Egy tizenhárom éves fiú írását olvastam el nekik: „Mit írjak neked az életemről? Nem tudom. Mi az élet? Egyesek azt mondják, hogy az, ha sok pénzed, házad, autód van és minden napra bőséges ennivalód. Van aki azt mondja, hogy az élet az, ha nem vagy egyedül soha, ha szeret valaki, ha tudod ki az édesapád és édesanyád, ha tudod kihez, és hova tartozol. En sohasem tudtam se egyiket, se másikat... Bocsáss meg, de én semmit sem tudok írni az életemről. En nem tudom, mi az élet." Mi az élet? Meglepően sokat tud-, nak erről a gyerekek. Tudják pontosan, mi az, ami körülveszi őket, és tudják azt is, mi az, ami hiányzik. Szintén egy tizenhárom éves kisfiú foglalta össze így ezt: „Szerintem a legfontosabb a szeretet az életben és a hit, mert hit és szeretet nélkül élni nem lehet." Nagyné Ferenczy Erzsébet 200 ÉVE ADTÁK KI II. József jobbágyrendeletéről II. József uralkodása idején a társadalmi rétegződés még a régi volt: 1. főnemesek („urak”), 2. katolikus főpapok („klérus”), 3. katonák („lovagok”), 4. városi lakosság: mesteremberek, iparosok, kereskedők („polgárok”), és a terhek hordozásában oroszlánrészt viselt, a jogaiból teljesen kiszorított, legnépesebb réteg, a jobbágyparasztság (5.), amely ekkor is kezdetleges, primitív módon folytatott gazdálkodással tartotta el a felső négy osztályt, övé volt minden teher, a földesúri önkénynek teljesen kiszolgáltatva. Érthető, hogy ezért sem a nyugodt fejlődés jellemezte ezt a korszakot. Már- 1775-ben nagy felkelések tartották izgalomban a kormányköröket. 1783. és 1785. között hazánk nagy részében szárazság és éhínség volt: a Szepességben a burgonyaféreg elpusztította a lakosság fő táplálékát, Árva és Liptó megyékben rozsot, árpát és zabot kellett vásárolni a lakosság ellátására. Horvátországban olyan nagy volt a gabona- és pénzhiány, hogy sok helyen be sem vetették a szántóföldeket. A század legnagyobb parasztfelkelése Erdélyben volt. Ä határőri szolgálatra jelentkezett jobbágyparasztok megtagadták a földesuraknak az úrbéri szolgáltatások teljesítését. A felkelők 232 nemesi kúriát romboltak le. A felkelést csak nagyon nehezen tudták leverni. A leverés tanúsította a józsefi, parasztpolitika kettős arculatát; tanúsitotta azt, hogy harc esetén az uralkodó nem a parasztok, hanem a feudálisok oldalán áll. József eljárása nemcsak az erdélyi és magyarországi parasztságban keltett megrendülést, hanem Európa haladó embereiben is. Jean Pierre Brissot, a későbbi girondista vezető nyílt levelében igazságtalannak mondta a császárt, amikor csak a parasztokat büntette meg, és nem azokat, akik a szerencsétlenséget okozták.' Kétségtelen, hogy az erdélyi parasztfelkelésnek nagy hatása volt az uralkodó parasztpolitikájára. A jobbágyok helyzetének rendezésére 1785. augusztus 22-én jelent meg a Jobbágyrendelet”. Ez megállapította „.. .az embernek természettől és az államtól megillető személyes szabadságát s a birtokjogot a földművelésre nézve...”; megtiltotta a Jobbágy” megjelölés használatát, megszüntette a földhözkö- töttséget, biztosította a nemzetiség- és valláskülönbség nélküli, szabad költözést, a paraszt szabadon házasodhatott, pályát, mesterséget választhatott, rendelkezhetett ingó vagyonával, törvényes ok nélkül telkéről elűzni nem lehetett, egyébként azonban továbbra is a régi szolgálatokra volt kötelezve. A rendelet lényege az volt, hogy megszüntette az örökös jobbágyságot, nagymértékben növelte a job- bágyparasztság öntudatát és lemér- hetően erősítette az osztályharcot. Természetesen ezek az intézkedések nem változtattak a jobbágyviszony lényegén, nem szabadították fel a jobbágyságot, nem tették a jobbágyokat telkük valódi tulaj- , donosaivá. A helyzetet reálisan látta pl. Ber- zeviczy Gergely, a neves közgazdász, a tiszai egyházkerület felügyelője: a jobbágyság teljes felszabadítását kívánta, helyzetüket gazdasági életünk egységében látta, és a Habsburgok detronizálását kívánta. II. József, halála előtt egy hónappal - a vallástoleranciával, és a jobbágyság helyzetével kapcsolatos rendeletéit kivéve - intézkedéseit visszavonta. Tisztában volt tehát a jobbágyság szerepével. A jobbágyság, a parasztság helyzetének, sorsának alakulása falusi gyülekezeteink és egyházunk életében is döntő jelentőségű, hiszen egyháznak, nemzetnek egyaránt fohtos tényezője. Barcza Béla HAZAI ESEMENYEK Felhívás a Lelkész! Hivatalokhoz! Új énekeskönyvünk második kiadásban 10 000 példányban rövidesen megjelenik. Kérjük a Lelkészi Hivatalokat, hogy igényeiket postafordultával jelentsék a Sajtóosztálynak. A Sajtóosztály az eddigi bejelentéseket tudomásul veszi. MEGHÍVÓ az augusztus 29-én, csütörtökön este 6 órakor a Budapest-fasori templomban kezdődő EGYHÁZZENEI ÁHÍTATRA. Közreműködik a NYÁRI KÁNTORKÉPZÖ TANFOLYAM ÉNEKKARA. Vezényel: ifi. Hafenscher Károly Orgonái: Szilágyi Gyula Igét hirdet: KEVEHÁZINÉ CZÉGÉNYI KLÁRA lelkész A belépés díjtalan! Andrássy István ny. főmérnök, a Diósgyőr-Vasgyári gyülekezet tb. felügyelője és neje szűk családi körben Budapesten ünnepelte házasságkötésük 50. jubileumi évfordulóját. „Mindeddig megsegített bennünket az Űr.” Házasságkötés Aklan Béla Sándor segédlelkész és Balogh Éva június 29-én kötöttek házasságot. Az istentisztelet a budapest- zuglói templomban volt, ahol Isten igéjét Jer 29,11 alapján Deme Zoltán csa- bacsűdi lelkész hirdette*. Apróhirdetés A Teológus Otthon felvételre keres takarítónőt és konyhai kisegítőt. Jelentkezni lehet dr. Selmeczi János igazgatónál személyesen (Budapest, XIV., Lőcsei út 32.), vagy a 636-451-es tele- fonszámon. Esztergom-Budapest Az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács (OEMT) szokásos nyáreleji kétnapos ankétjét két főtéma körül csoportosította. Az első nap színhelye Esztergom volt, és a főreferátum címe: „A klasszicizmus korának egyházi építészete". A témát szemléltette maga az esztergomi Bazilika. - Alkalom kínálkozott még aznap a Keresztény Múzeum, a középkori királyi vár és a Bakócz- kápolna avatott bemutatására, ill. megtekintésére. A második nap budapesti helyszínnel folytatódott a görögkeleti és az ortodox egyház önbemutatkozásával, valamint a Petőfi téri Ortodox, és a Görögkeleti Szerb templom megtekintésével. Az ankéton egyházunkat dr. Pusztay László, mint az Evangélikus Országos Múzeum képviselője és Simonfay Ferenc gyűjteményi előadó képviselte. Házassági évforduló Dr. Szikszay Zoltán nyug. lelkész és felesége Mitrovics Ilona házasságuk 50. évfordulóján a gyenesdiási Kaperna- umban istentisztelet keretében adtak hálát Isten megtartó szeretetéért. Templomtornyok, tetők korrózióvédelme, karbantartása, javítása. Villám- védelem bemérése, tervezése, kivitelezése, szükség szerint állványozás nélkül, ipari alpinista technológia alkalmazásával. Terraservice, Budapest 1021, Bognár u. 3. Tel.: 342-628 Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 280,- Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0138-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszedó Üzem (857330/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 85.51208 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató f
