Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-07 / 27. szám
----------------------------------------------------------------------------------Egyházmeg yei emlékezés 125 ÉVES A GYÜLEKEZETI SEGÉLY ÜNNEPSÉG BÉKÉSCSABÁN A Kelet-Békési Egyházmegye - Békéscsabával az élen -. eddig is „élenjáró” egyházmegye volt egyházunk köztudatában. Nem csak lélekszámát vagy templomaik nagyságát tekintve foglal el ez az egyházmegye „előkelő” helyet egyházunk életében, hanem a kezdeményezések területén is állja a versenyt. Ez az egyházmegye volt az első egyházunkbaii, amely egyházmegyei nap keretében emlékezett meg a Gyülekezeti Segély 125 esztendős jubileumáról - nem várva meg az ősszel rendezendő országos ünnepséget. Június 9-én délután az egyházmegye lelkészei és gyülekezeti tagjai előtt megnyitották a békéscsabai Nagytemplom ajtaját. Az egyházmegye gyülekezeteinek lelkészei és küldöttsége vett részt ezen a zeneszámokkal tarkított ünnepségen: Az ünnepi megemlékezést dr. Karner Ágoston országos főtitkár, a Gyülekezeti Segély országos előadója tartotta. Előadásában szólt a kezdeti próbálkozásokról, majd az 1860-ban elindult Gyámintézet munkáját értékélte. Előadásában bőven foglalkozott a Gyülekezeti Segély mai feladataival és távlataival. Nagy érdeklődést váltott ki, amikor két kelet-békési gyülekezetről, Kondorosról és Medgyesegy- házáról tett említést, mint amely gyülekezetek éppen az akkori Gustav Adolf Gyámintézet nagy összegű anyagi támogatásával válhattak önálló gyülekezetté 1887-ben, illetve 1892-ben. Az ünnepségen id. Regős Imre szarvasi orgonaművész orgonaszámokkal és ifj. Regős Imre fuvolajátékkal szolgált, énekelt a békéscsabai gyülekezet énekkara. A békéscsabai gyülekezetben ezen a vasárnapon tartották a Gyülekezeti Segély vasárnapot is. A délelőtti istentiszteleten a Nagytemplomban Karner főtitkár prédikált, majd megtekintette az építés alatt lévő gyülekezeti házat. Délután látogatást tett a békéscsabai gyülekezet Szeretetotthonában. E látogatás alkalmával átadta azt a 400 000,- forintos adományt, amelyet egy magát megnevezni nem akaró hittestvér adományozott a békéscsabai Szeretetotthon fűtésének a korszerűsítésére. Ezen a helyen, ilyen formában is a Szeretet- ház minden lakója nevében hálásan köszönjük ezt a nemes célra hozott nagy áldozatot. k. á. Partot érő csónak A finn-magyar-észt lelkészkonferencián részt vevő finn csoport két és félnapos budapesti program után vidéki körútra indult. Tudtuk, hosszú fárasztó út áll előttünk. Bőven lesz látnivaló. Alig egy órás út után a székesfehérvári romkerthez értünk. Majd a hatalmas épületek tövében meghúzódó kicsiny veszprémi templomunk s a Balaton következett. Csodálatos - hallom innen is, onnan is. Nekem, nekünk magyaroknak valóban az. Vajon az ezer tó országából érkezett vendég mit csodál ezen a közepes nagyságú tavon? A gyenesdiási üdülő maga a nyugalom. A finom vacsora és a csend mintha új erőt öntene a fáradt utasokba. Megemlékezünk az 1937- ben tartott hasonló konferenciáról. Az akkor itt járt észt vendégek ajándéka ma is ott látható az ebédlő falán. Egy festmény, amelyen két fenyőfa áll egymáshoz közel egy tó partján. A harmadik fenyő messzebb. Jelzi e három fa a három rokon nép helyzetét. Két nép, a finn és az észt közel él egymáshoz, a harmadikat a magyart messze sodorta az idő és a történelem Ura. A tó partján egy csónak, mely arra való, hogy közelebb vigye a távóliakat egymáshoz. El- ftiúlt idők reménységének megvalósulását éreztük ezekben a napokban is. Északi szomszédaink nehezen viselik a nagy meleget. Szaporodnak az izzadságcseppek a homlokokon, amikor a sárszentlőrinciek finom, igazán forró levesét kanalazzák. Kecskeméten meglepetés vár az utazókra. Kalevala emlékkiállítás nyílik, a mi érkezésünkre várnak. Ulla-Hauhia Nagy, a budapesti Finn Nagykövetség kulturális titkára és Tóth-Szöllős Mihály köszöntése és megnyitója után hangosan zeng a finn vendégek ajkán az ének. A békéscsabai gyülekezet vendégeként lubickolunk a gyulai meleg vízben. Milyen kár - mondják - hogy nálunk nem hirdetik ezeket a lehetőségeket! Az Orosháziak köszöntésük után egy TSZ-be visznek ki minket. A vendégek saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a magyar mezőgazdaságról hallott jó hírek egyáltalán nem túlzóak. Szeged. Mintha az ősz köszöntött volna be. A megáradt Tisza vize zavaros, de Toiviainen püspök vasárnapi prédikációjára bizonyára sokan sokáig emlékeznek még. Csoportunk megfogyatkozott, mert útitársaink egy része szolgálni indult vasárnap hajnalban sok-sok gyülekezetbe. Az Ó-pusztaszeri emlékmű megtekintése után, beszorulva egy hosszú kamionsorba, lassan haladtunk Budapest felé. Toiviainen püspököt kérdeztem, elégedettek-e mindazzal, amit láttak, hallottak. Röviden válaszolt: láttad a mosolyt és az elégedettséget az arcokon, meleg tekinteteket a szemünkben és te is érezhetted szí-, vünk melegét. Köszönünk nektek magyaroknak mindent. Hétfőn délelőtt a repülőtér nagy forgatagában néhány percig dr. Káldy Zoltán püspök búcsúztató szavait hallgattuk. Majd elhangzott a finnek ajkáról magyarul: viszontlátásra. Mi magyarok finnül mondtuk: nákemiin! Míg lassan egyenként eltűntek a szemünk elől, arra gondoltam, hogy milyen jó, hogy az évtizedek előtt elindított csónak kiköthetett. Népek, egyházak, családok, szívek találnak egymásra, hogy egymás kezét el nem engedve őrizzék és erősítsék a barátságot. Kosa László ÉLÓ VIZ Evangélikus Elet 1985. július t. Ménfőcsanak és Tényö ünnepe Mai emberek ”^e milyen iele* i, j, • mutatsz, kérdéséi . ,, , , hogy lassúk Jézushoz és higgyünk neked?” Jn 6,30 OROM ÉS HÁLA Jel és jelentésvesztés Életünk jelektől gazdag. Olyan valóságoktól, amelyek más valóságokra utalnak. Ilyen az óra, mely jelzi az idő múlását; vagy a közlekedési lámpa, mely megállít vagy tovább haladni enged. S a tanár annak a diáknak ad jelest, aki /úreltérdemlően tanúsítja tudását. Az Ótestamentum szerint Isten jelekben is tudtára adja népének akaratát, ezek közül tán a két kőtábla a legjelentősebb; jelentésük a tíz ige az Úr óvó, hűséges szeretetére utal. Jel, amelynek ellene mondanak Jézus élete is jelekben bővelkedett.' önmagukon túlmutatókban, s a betegségeken, démonokon, bűnön és halálon diadalmaskodó, embert szerető Isten jelenlétére utalókban. Ahol a jellé lett cselekedet az ember javát szolgálta, ott Jézus nem kétségeskedett megtenni, hogy lássák azt, s higgyenek benne, a Fiúban, az Atya valódi, végső és teljes jelében. Ha a ma emberében a vélt biztonság vagy a fölény mondatja ki a kérdést: „Te milyen jelet mutatsz..." akkor Jézus csöndje világunk vészes jelentésvesztésére utal, az igazság, a szeretet, az irgalom jelének hiányára. Istent bizalmuktól megfosztok számára e szorongató' hiány válik jellé, melyet sem a hatalom, sem a hírvágy meg nem szüntet. A jel: maga Jézus Az Atya szolidaritásának jele ő, hiszen azokért élt és halt meg, kiknek megsebesített életén más már nem segíthetett, s akik önfeledt bizalommal igent mondtak rá, a benne megjelent isteni szeretetre. Jelben gazdag, de jelentésvesztésben oly fenyegetett világunkban a kereszt jel. Jézusban hinni azt jelenti: meglátni és vállalni a keresztet mindmegannyi életharcunkban. A kereszt jele az érdek és félelem nélküli szolgálatnak. A kereszt a másikért létezés eseményeiben válik jellé. Milyen jelet mutat nekünk? Az egyedül emberhez méltó életét, a határtalan szeretet halálon is győzedelmeskedő, vigasztaló és merész jelét: a keresztet. Donátit László Nádasdy Ádám: Féltérden Tudom, Uram, hogy rettentő pimaszság rád gondolnom is, nemhogy szólni hozzád, s azt képzeltem: pont én kellek neked. Nem is oly rég úgy jártam még az utcán, hogy elfogadtam volna, hogy lesújts rám - most meg a cinkosommá tettelek. Eszembe sem jutott, hogy megkérdezzem: találsz-e te gyönyörűséget bennem - úgy elfoglal, hogy megtaláltalak, önző vagyok, mohó, s főleg pojáca, de te járattál olyan iskolába, ahol ilyesmiket tanítanak. Nem jövök közelebb. Inkább ne lássam arcod sosem, mint hogy magam kivágjam s gyökértelenül sodródjam feléd; énnekem fáznom kell és epekednem, , nem úgy, mint aki ül a tenyeredben s megszokta szépen markod melegét. Én szolgáltalak volna áhítattal, melletted álltam volna éjjel-nappal: nem ment. S ha bőröm féli is fegyelmed, a kíséreted nagyon kell szavamhoz. Szemem téged keres, ha elkalandoz; a vállam szárnyakat; kezem kegyelmet. (Megjelent a költő: KOMOLYABB VERSEK című kötetében 1984-ben) Alig lehetne találóbb szavakkal jellemezni a ménfőcsanaki és tényői gyülekezet június 2-i ünnepét. A két gyülekezet valóban örvendezve és hálás szívvel ünnepelt. Ez az ünnep a 25 éves ménfőcsanaki templomban kezdődött. Ennyi idő egy ember életében se sok, egy templom „életében” pedig egészen rövid. Mégis megbecsülendő határkő. Hiszen még sokan élnek azok közül, akik könnyes szemekkel ott voltak az első kapavágásnál s ott szorgoskodtak a templomépítés fárasztó, de gyönyörű munkájában. Ezért fogadta örömmel a ménfőcsanaki gyülekezet népe már megérkezésekor dr. Nagy Gyula püspököt és feleségét. A templom előtt Horváth Márta és Tünde virággal, Ráskai Ferenc gyülekezeti felügyelő pedig a tisztelet és szeretet szavával köszöntötte az érkezőket. Nemcsak együtt- ünneplésre, hanem szolgálatra érkeztek ide. Ugyanezért jött el Laborczi Erzsébet vezetésével a soproni gyülekezet Som'íuj-énekkara is. Az ö éneklésük csendült fel újra és újra a hálaadó istentiszteleten, annak liturgikus rendjéhez és az igehirdetéshez kapcsolódva. Az igehirdetés Ef. 3,8-12 alapján a Szentháromság titkát állította a gyülekezet elé. Ö az első az ünneplésünkben is - mondta a püspök. Ennek a titoknak a hirdetését Isten' a leMpáSztorok- ra bízt9. Becsüljük: még szolgálatukat. Lénye titkát Isten gondviselő, megváltó és megszentelő cselekedeteivel jelenti ki. MunEvangélikus templomunk Tényön káját a Szentlélek teszi számunkra felismerhetővé, ő újítja meg hitre és bizalomra a szivünket. O ad nekünk utat a továbbhaladásra is. Az úton 0 maga jár velünk. Ez az egyház jövőjének a biztosítéka. Velünklétének áldott jele volt a közös úrvacsora is. Evangélikus templomunk Ménfőcsanakon Az istentiszteletet követő közgyűlésen Laborczi Zoltán lelkész ismertette a templom történetének legfontosabb állomásait. Utalt arra, hogy a templom rendeltetése - a szó eredeti értelme szerint - az, hogy „magasra helyezett őrhely” legyen, ahol Isten útmutatást, biztos célt ad az embereknek. Nagy püspök meleg pásztori szívvel köszöntötte a gyülekezetét és nyugalomba vonuló lelkészét. Az egyházmegye lelkészeinek köszöntését Bárány Gyula esperes tolmácsolta, hálát adva Isten kegyelméért: ez hordozta a gyülekezetét és a távozó lelkész "Szolgálatát. Egyházy János- ny. ^'győrszemerei lelkész a múltra visszatekintve kívánt áldást és szép jövőt a gyülekezetnek. Az öröm és hála ünnepe délután Tényön folytatódott. Az alig száz lelkes kis gyülekezet nevében Bóka Bernadett, Tóth Noémi, Zsargó Csilla és Sarmon Enikő egy-egy csokor virágot adtak át a várva várt vendégeknek. A gyülekezet zsúfolásig megtöltötte a kívül-belül felújított, kedves kis templomot. Ennek a jelentős munkának az elvégzését egy, buzgó gyülekezeti tag, Lábár Gizella, jelentős hagyatéka tette lehetővé. A gyülekezet szeretetének jelét Varga Béláné adta át. Az ökumenikus kapcsolatok jeleként részt vett az istentiszteleten, híveitől kisérve, Tóth Lajos helyi plébános is. Az út Tényőről Ménfőcsanak- ra vezetett, ahol a püspök „Elő kövek temploma” címen tartott ünnepi előadást. Az ünnepi előadást az énekkar igényesen válogatott és kitűnően előadott műsorral keretezte. A karmester lendületes dirigálása, az énekkar tisztán zengő lelkes éneklése, Berényi Edit csem- balló-kísérettel előadott szép fuvolaszáma valóban ünnepi, élményt adott a gyülekezetnek. L. Z. Ünnepi gyülekezet a ménfőcsanaki templomban „ISTEN HÍV: VÁLASZD AZ ÉLETET - AZ IDŐ SÜRGET!” A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA VI. nagygyűlésének a fenti cím a főtémája. Prágában július 2-9-ig száz országból mintegy 600 delegátus, tanácsadó, megfigyelő és vendég jön'össze, amikor napról napra növekszik a háborús veszély, amikor elképzelhetetlenül nagy összegeket fordítanak fegyverkezésre. Közben növekszik a világ sok táján a szegénység, éhínség és járványos betegség, amitől az emberiség nagyobbik része szenved. A HIDEGHÁBORÚ ÉVEIBEN indult el az egyházak békemozgalma. 1957 októberétől gyorsan növekedett a Keresztyén Békekonferencia jelentősége és ereje. 1961-ben volt az első prágai nagygyűlés, ami már 42 országból gyűjtötte össze az egyházak képviselőit. Az atomfegyverkezés elleni tiltakozás kezdettől fogva jellemezte a mozgalmat. A béke és igazságosság követelése egyre nagyobb visszhangra talált az egyházak körében. A szocialista országokban működő egyházak a KBK tag#&^%&WATétöií:' dtra1 virág minaeh"ffeáífefől;ácraW őfetmáRbztak á moz^(mm6zr' ég^r^na^obb áicteBSn jeniéi?‘m4í} 3"Karmadik világ egyházainak képviselői is. Ezeknek az alapgondolatoknak a jegyében zajlik a nagygyűlés a prágai kultúrpalotában. Tóth Károly református püspök, a KBK elnöke ad elemzést napjaink nemzetközi életének aktuális eseményeiről. Mire- jovski. a KBK főtitkára számol be a mozgalom tevékenységéről. A főtémáról Gregoriosz, indiai ortodox metropolita tart előadást, aki egyébként 1975 óta egyházunk, dlszdoktora. Előadást tart Filaret, kijevi metropolita, Kreck, nyugatnémet professzor és Arceo, mexikói püspök. AZ EGYES TERÜLETEK SAJÁTOS PROBLÉMAIVAL foglalkoznak azok az összejövetelek, amelyeket az afrikai, ázsiai, európai és észak- amerikai, latin-amerikai résztvevők számára rendeznek. Külön találkozó lesz a nők és fiatalok számára. A világ nem-keresztyén vallásainak képviselői is találkoznak a számukra rendezett összejövetelen. Ezzel a KBK összefogja a világ egyházainak és vallási közösségeinek békemozgalmát. Ahogyan eddig a harmadik világ egyházi képviselői is otthont találtak a KBK-ban, most ugyanúgy csatlakozhatnak a világ vallásainak béketörekvései is ehhez a mozgalomhoz. A MAGYAR RÉSZVÉTEL igen jelentős egyházaink püspökeiből, vezetőiből és képviselőiből álló delegáció utazott Prágába. Az Ökumenikus Tanács angol nyelvű hozzászólást készített a főtémához, amelyet 600 nyomtatott példányban adtunk át a résztvevőknél Ottlyk Ernő