Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-07 / 27. szám
Evangélikus Elet 1985. július 7. 1PRÓL RA „Egymás terhét hordozzátok: így teljesítitek a Krisztus törvényét.” (Gál 6,2.) VASÁRNAP - „Indulj, és hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok!” - Jer 1,17. (ApCsel 1,8; Lk 6,36-42 - Zsolt 7.) Az ifjú Jeremiást megszólítja, elhívja Isten. Mozgásba hozza, elindítja a prófétai szolgálatra. Isten jelenléte, megszólítása mindig lendületet ad. Elfáradt hitű keresztyének, megkopott reménységű gyülekezetek elevenednek meg. A sok színű és szintű feladatból egyet emelek ki: hirdesd! Szóval, tettel és élettel. A keresztyén ember és a gyülekezet a rábízott üzenetet adja tovább. HÉTFŐ - „Ne kövessetek más isteneket, ne tiszteljétek és ne imádjátok őket! Ne bosszantsatok engem kezetek csinálmányáival.” Jer 25,6. (ApCsel 19,19.20; Jn 8,3-11-ApCsel 16, 6-15.) A bálványimádás mindig kisért bennünket, nem csak régi korok embereit. Igénk pontos meghatározást ad a bálványokról: kezetek csinálmánya, tehát emberi termék. Újra s újra meg kell vizsgálnunk: a Teremtő Isten-e akit követünk, vagy valami, ill. valaki mást? KEDD - „Az Isten országa olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a Földön, miután pedig elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél.” Mk 4,31-32. (Zak 14,10; Jak 1,19-25 - ApCsel 16,16-24.) Szeretjük a látványos dolgokat. A kicsiny események elkerülik figyelmünket. Különös, hogy a világ Teremtője, ki egyetlen szavával hívta létre a megmérhetetlen mindenséget, ilyen kicsiségbe, egyszerűségbe rejtőzködik a világban és az egyházban. Jézus hétköznapi tapasztalatunkkal vigasztal: mint egy fa, úgy Isten országa, ügye is növekedik bennünk, egyéni és közösségi életünkben, gyülekezetünkben, egyházunkban. SZERDA - „A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz. Az apa viszont ezt mondta szolgáinak: Hozzátok ki hamar a legszebb ruhát és öltöztessétek fel!” Lk 15,21-22. (Ez 16,61.63; lPt 3,8-17-ApCsel 16,25-40.) Nem mindig tudjuk pontosan meghatározni a kezdetet és a véget: hol kezdődik az élet s hol a halál? Isten országának kezdetét sem látjuk mindig. Jelenlétét viszont érzékelhetjük. Miből? Ha tudjuk: nem vagyok méltó. Felvállalt kicsinységünk, korlátáink felismerése után történik a csoda: Isten vendégei, sőt gyermekei Jeszünk. CSÜTÖRTÖK - „Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából.” Zsolt 25,15. (IThessz 5,17-17-Róm 12,17-21 - Fii 1,1-6.) Szemünk az egyik legfontosabb szervünk. Rajta keresztül teremtünk kapcsolatot a világgal, egymással. Ismereteink nagy részét a látással szerezzük. A világból ingerek által szerezzük az információkat. Nem közömbös tehát, hogy mire nézünk. Nekünk lehetőségünk van Istenre nézni. A hit éleslátása nézhet bátran a keresztre, hogy ott felismeije az Urat. így megtalálva a helyes tájékozódási pontot, ne tévedjen el sem az életben, sem a halálban. PÉNTEK - „Jézus így szólt hozzájuk: Imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” Lk 22,40. (Zsolt 109,26. - Róml5,l-7 - Fii 1,7-11.) Amikor kísértésbe esünk, ill. elbukunk, megosztottak leszünk. Nem vállaljuk teljes valónkkal - testünkkel, lelkűnkkel, szellemünkkel - Isten üzenetét, életformáját. Két part között ingázunk. Szükségünk van segítségre s ezen keresztül az egyértelműségre. Mentőöv az imádság, állandó kapcsolat Istennel, „terv” egyeztetés. A kereszt felé tartó Jézus tudta, hogy tanítványai számára nem egyértelmű a szenvedés útja. 0 is csak Istenre figyelve tudta bejárni. SZOMBAT - „Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!” - Zsolt 143,10. (Fii 3,12 - Ézs 30,18-22 - Fii 1,12-26.) Modem világunkban nagyon sokféle vezérlés létezik: kézi, gépi, mechanikus, számitógépes stb. Bibliánk arról beszél, hogy mi emberek is vezérelhető- ek vagyunk: vagy Istentől, vagy a Sátántól. Hogyan lehetünk Isten-vezérelte emberek? Ez a zsoltár imakészségünket ébresztgetij hogy hajlandók legyünk Istentől tanulni. Hiszen 0 hajlandó tanítani. Csak a készség legyen meg bennünk! Labore» Géza ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1985. július 7-én Deák tér (úrv.) Pintér Károly, de. 11. Pintér Károly, du. 6. Garam Zoltán. Fasor de. 11. Szirmai Zoltán, du. 6. Muntag Andorné Dózsa György út 7. de. fél 9. Szirmai Zoltán. Üllői út 24. de. fél 11 Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31-33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc, déli 12. (magyar, úrv.) Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.) Selmeczi János. Kerepesi út 69» de. 8. Selmeczi János. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Selmeczi János. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Reuss András. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Reuss András. Frangepán u. 43. de. 8. Reuss András. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Pintémé Nagy Erzsébet. Soroksár- Újtelep de. fél 9. Pintémé Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Havasi Kálmán. Pestlőrinc Szemere- telep de. háromnegyed 8. (úrv.) Havasi Kálmán. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor, du. fel 7. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota Nagytemplom de. 10. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fel 11. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Szalay Tamás. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákosbegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoscsaba de. 9. Kosa Pál. Rákosliget de. 11. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ferenczy Zoltán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Szebik Imre, de. fél 11. (német), de. II. (úrv.) Szebik Imre, du. 6. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fel 9. (úrv.) Madocsai Miklós. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII. Tartsay Vilmos u. II. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Ruttkay Elemér. Modori u. de. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Kelenföld de. 8. Missura Tibor, de. 11. (úrv.) Missura Tibor, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Scholz László. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rőzse István. Budafok de. 11. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Istentiszteletek a Balaton mellett 1985. július 7-én Alsó-Dorgicse du. 3. Badacsonytomaj (protestáns imaház) de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy Zsilinszky u. 25.). du. 4. Balatonboglár (református templom) de. 9. Balatonfenyves (református templom) du. 6. Bala- tonlelle (református templom) de. II. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő) de. 10. Balatonszepezd du. 2. Balatonvilágos (Drenyovszky-villa) du. 4. Fonyód (protestáns templom) du. 4. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon) du. fél 3. Keszthely (Deák Ferenc u. 20.) de. 11. Kőröshegy (református templom) du. 2. Kővágóörs de. 11. Pécsely (református imaház) du. 5. Révfülöp de. 10. Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Sümeg (Lukonich u.) de! 9. Zamárdi (Aradi utcai evangélikus imaház) du. 5. Zánka de. 11. A HÉT PORTRÉJA A KRISTALYTAL Imolái Zoltán (Miskolc) Városunk szülötte, 1913. április 26-án ajándékozta meg Isten szüleit a tehetséges, muzikális gyermekkel. A miskolci Evangélikus Tar képzőben 1935-ben szerzett t. ói és kántori oklevelet. Az ,.b_. iiázi zene szeretetét az áldott emlékű Becht József, egykori osztályfőnöke, később az intézet igazgatója rejtette leikébe. Katonai szolgálata után 1937-toi öt éven át az újcsanálo- si gyülekezet kántortanítója, ahoK a református iskolával egyesített protestáns intézményt hoztak létre és így megosztották az alsós és felsős tanulókat. Sok pályázó közül 1942-ben a kassai kántortanuói állást nyeri el, ahol gyermek, ifjúsági és felnőtt kórust szervez a gyülekezetben. A gyermekénekkar többször szerepelt a rádióban is. A felszabadulást követő években Arnóton az evangélikus iskola igazgató kántortanítója. Itt is - egyedülálló példaként - a római katolikus iskolával és tanulóival közösen létrehozzák az alsó és felső tagozatot. Gyülekezeti ifjúsági énekkart vezet, számtalan színelőadás rendezőjé. Kántori szolgálatait az iskolg^ államosítása után is ellátja. 1955-ben a Miskolchoz csatolt Görömböly énektanára lesz, majd másfél~évig igazgatói tisztet is betölt. Miután az egri Pedagógiai Főiskolán énektanári diplomát szerez, nyugdíjazásáig az ének és zene szerelmese marad. 1970-ben a Zeneoktató Munkaközösség igazgatója. Gyülekezetünkben pedig állandó besegítő szolgálat után 1974-től napjainkig végzi kántori-orgonista munkáját. Személyét a hívek megbecsülése és szeretete övezi. Nászajándékba kaptuk. Gyönyörű darab volt. Egyik szobánk uralkodó ékessége. Fehér csipketerítővei letakart asztalka volt a trónusa, onnan szórta sziporkázó fényét gőgös-ridegen. Mégis szerettük, talán azért, mert a fényt sokszor a szivárvány színeire bontotta; Büszkék voltunk a nagy kristálytálra. Egyeduralmát kislányunk születésekor vesztette el, mert- ö lett a. középpont. A kris- tálytál1 aaután "is'ragyogott, mint azelőtt. Honoráltuk is igyekezetét ?gy-egy futó tekintettel, amikor színessé szűrte a rajta megtörő fényt. Feleségem idejét mindig jobban igénybe vette a kis, meleg, élő kinccsel való törődés sokféle gyönyörűsége. Azért a tálról is letörölte néha a port. így értük meg azt az időt, amikor kislányunk kezdte magát önállósítani. Megelégelte a fekvést, hamarosan az üldögélés sem elégítette ki, kevesellte a járóráccsal határolt szűk terét. Felállt, és megtette első lépéseit a rács mentén. A rácson kívüli világra is igényt tartott, és kinyúlt, hogy a kézzel elérhetőkkel is tágítsa a bezárt teret. Ezzel a térfoglaló akaratával nem számoltunk, amikor járókáját a kristály tál trónusa közelébe tettük. Addig nyújtózkodott, míg el nem érte a csipketerítőt, melyen a tál állt. Beleakasztotta ujját, és addig húzta, míg a tál le nem zuhant. A zuhanás és a csörömpölés hangjára rohantunk be. A járóka mellett a kristálytál ezer darabra törve-ragyogott. Kislányunk rémült ‘afcCäl,'SiráStá ’görbült szájjal a járóka közepén ült, és egy nagy könnycsepp gördült alá arcán. Nem a fájdalom könnye volt ez, hanem a riadalomé, amire az én ijedtségem is örvendező mosollyá derült, és csak azt tudtam sóhajtani:- Hála Istennek, csak a kristály- tál! Mint egy boldog visszhang ismételte feleségem:-Hála! Hála Istennek, csak a kristálytál! - és felkapta a kislányt, lecsókolta arcáról a nagy könnycseppet. Mátis I. Július 7. Szentháromság után 5. vasárnapon az oltárterítő színe:* zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 8, 16-18; az igehirdetés alapigéje: Ézs 43,10-15. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN. Július 7-én, vasárnap reggel 7.05 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet Fodor Ottmár esperes, Szolnok. Elmondok egy történetet ELFORDULTAK EGYMÁSTÓL! Nemcsak arcukkal-testükel, - az életükkel. Nem volt szavuk egymáshoz. Nem étkeztek közösen az asztalnál. A szőlőbe is külön mentek: az egyik délelőtt, a másik délután. A templomban, ahová rendszeresen jártak, hat padsor választotta el őket. Kölcsönösen nem veitek tudomást a másikról. Anya és felnőtt lánya élve „eltemették" egymást. Maguknak sem tudták megmagyarázni: miért és hogyan kezdődött! Évek alatt sok apró nézeteltérés, meg nem értés gyűlöletté gyülemlett bennük. Hiába volt a rokonok, a barátok, a szomszédok békítő szándéka. Egyre nagyobb szakadék mélyült közöttük. A négyéves gyermek-unoka sem tudott híddá lenni, pedig ő volt az egyetlen, akit mindketten szerettek: egyformán, önzetlenül és önfelál- dozóan. A „közös kincs” sem hozta össze őket -, egyre mesz- szebb kerültek egymástól. Azon az anyák napi vasárnapon együtt vettek részt az óvodai ünnepségen. A nagymama hosszú szárú színes tulipánokat tépett le a kertből. Büszke akart lenni a többiek előtt: a legszebb virágcsokorral őt fogják megajándékozni. Az édesanya gyermekújságból kivágott piros szívet nyomott a kezébe. Jelképnek is, valóságnak is szánta: lehet, hogy mindent felégetett maga mögött, de a kisfia hozzá tartozik. A nagyszámú közönség előtt meg-megcsukló hangon mondta el a köszöntő verset. O volt az utolsó szavaló. Az óvónéniintésére az összes gyermek egyszerre tülekedett édesanyjához-nagy- mamájahoz. Csak ö nem sietett. Megvárta, míg elül a tolongás. Akkor felnőttesen kimért léptekkel odament az édesanyjához. Átölelte a derekát és előre vezette a nagymamájához. Megfogta és egymásba tette a kezüket. At kulcsolta a sajátjával. A felnőtt-lány hosszú évek után újra érezte, hogy gyermek, - az idős asszony is, hogy édesanya. Visszataláltak egymáshoz! Eszlényi László Találkozások Bács-Kiskunban „Szolgáljatok az Úrnak örömmel99 A 100. zsoltár második verse volt az útravaló Bács-Kiskun egyházmegye kántorainak azon a találkozóján, melyet egy rpájusi szombaton tartottak Csengődön. Az évente ismétlődő találkozások kettős célúak: erősödni a hitben és segíteni egymást a „szakmai” ismeretekben. Szabó István duna- egyházi lelkész úrvacsorái szolgálata nyitotta meg a napot. A kántoroknak ritkábban van lehetőségük a gyülekezettel úrvacsorát venni, de ebben a közösségben különösen jó volt az Egyház Urának közösségét elfogadni. Az egész napos tanulás és beszélgetés után pedig Sárkányné, Horváth Erzsébet csengődi lelkész igehirdetése úgy küldött vissza a szolgálatba, hogy egyaránt hangsúlyt kapott az is, hogy kinek szolgálunk és az is, hogyan végezzük azt örömmel. A kántori szolgálat kérdései most különösen két területen kerültek szóba. Az egyik az istentisztelet liturgiájának, énekeskönyvünk liturgiái gazdagságának megismerése volt. Folyt a beszélgetés a liturgia értelméről, mondanivalójáról, feladatáról, de arról is, hogy miként szólaljanak meg az orgonán a liturgia énekei, dallamai. A másik az énekkarok munkájáról folytatott beszélgetés volt. Általában amikor énekkarról beszélünk, mindig valamilyen nagy létszámú kórusról gondolkodunk. Pedig kisebb gyülekezetben is akad négy vagy nyolc jóhangú és szolgálni vágyó gyülekezeti tag, akikkel érdemes foglalkozni és egy ilyen kamarakórus is elvégezheti azt a szolgálatot, melyet éneklő egyházunkban olyan szívesen várunk és hallgatunk. Ezeket az előadásokat Tóth-Szöllős Mihály esperes és Lupták György kiskőrösi lelkész tartották. Egy másik találkozó is volt június első napján: a papi családok tagjai gyűltek össze Dunaegyhá- zán. A beszélgetés a családi kérdésekkel indult, azután fordult a szó a papnék szolgálatára. Különösen a gyülekezeti gyermekmunkára, mert abban segítenek legtöbbet. Előkerült a módszer kérdése. Többen elmondták, különböző korú gyermekeknél milyen módszerrel próbálkoznak. Kitűnt az is, hogy nincs-egységes módszer, de lehet egymástól tanulni. A megindulj beszélgetés eredménye az volt, hogy féladatot vállaltak a jelenlévők: megpróbálják a maguk tapasztalata és pedagógiai irodalomban való tájékozódás után munka- csoportban kidolgozni és közre adni, milyen módszerrel lehet a gyermek-bibliaórát eredményesen végezni. A találkozó igehirdetése Ézs 40,26-31 alapján szólt a pünkösdi Lélekről, aki nélkül nincs megújulás. Családi életünk és gyülekezeti szolgálatunk egyaránt kiált a Szentlélek megújításáért. Tóth-Szöllős Mihály tí'&t w lllllllllllllllllllllllllllllllllll HÍREK IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIUIIIIIIIIIiM w lllllllllllllllllllllllllllllllllll! Elhalasztott pásztorlevél Az Egyesült Államok katolikus püspökei a közelmúltban egy évvel elhalasztották „A katolikus társadalmi tanításról és az amerikai gazdaságról” szóló pásztorlévelük kiadását. A múlt év novemberében közzétett tervezet várakozáson felül óriási visszhangra talált, így a végleges megfogalmazáshoz több ezer oldalnyi javaslatot, állásfoglalást kell figyelembe venni. A püspöki konferencia szóvivője szerint a halasztást nem a konzervatív körök rosszallása indokolja. A tervezetben, amelynek fő gondolata az emberi élet méltósága volt, nemcsak az amerikai gazdaságpolitika legújabb fejleményeit bírálták, hanem megkérdőjelezték a jelenlegi szociálpolitikai gyakorlatot, amely a gazdagok és szegények közötti különbségeket még jobban növeli. A szerzők társadalmilag és erkölcsileg botrányosnak tartják, hogy több mint 35 millió amerikai él a létminimum alatt. A magas munka- nélküliség sem fogadható el erkölcsileg. A tervezet számos kritikát kapott, így például Alexander Haig volt kül- ügy- és William Simon volt pénzügyminiszter tanulmányában többek között megállapítja, hogy a szegénység igazságos elosztásáért száll síkra a felemelkedés és a jólét megteremtése helyett. A pásztorlevelet eredetileg május végén akarták második olvasásban vitára bocsátani, és a végső szöveget novemberben hagyta volna jóvá a 290 tagú püspöki konferencia ülése. (epd) Philip Potter jamaicai teológiai tanár Philip Potter, aki 1972-84 között az Egyházak Világtanácsának főtitkára volt, a közeljövőben visszatér hazájába', a karib-tengeri Jamaica szigetére. A főváros, Kingston egyetemének teológiai karán fog tanítani, itt egyetemi lelkész is lesz. Az egyetemen több ka- rib-szigeti ország számára képeznek lelkészeket. (epd) ökumenikus zsinatot a békéért A 21. „Kirchentag"-on (nagy egyházi összejövetel), amelyet az NSZK evangélikus (protestáns) egyházai az idén Düsseldorfban június 5-9. között rendeztek, naponta átlagosan 135 ezren vettek részt. A kétévenként rendezett alkalom témája az idén „Az Úré a föld” volt. A megnyitó napján 300 ezren jöttek össze, a záró istentiszteletet a düsseldorfi stadionban 75 ezren hallgatták, további tízezernek már nem jutott hely. A Kirchentag 35 éves története folyamán a mostani volt a legnépesebb alkalom. Wolfgang Huber heidelbergi teológiai professzor, a Kirchentag elnöke záróbeszédében kiemelte, hogy a résztvevők ökumenikus békezsinat összehívását követelték. A keresztyének a két német államban is egyre határozottabban utasítják el a tömegpusztító fegyverek minden fajtáját. Az idő sürget, mondotta, és felhívta a német evangélikus egyházak vezetőit, gyülekezeteit, hogy támogassák egy ilyen egyetemes zsinat összehívását. Ugyanakkor szerinte az is kiderült a rendezvény folyamán, hogy keresztyép részről az ellenőrizetlen géntechnikai manipulációk elutasítása is épp oly fontos, mint a tömegpusztító eszközöké. Annemarie Schönherr berlini lelkész is, az első nő az NDK-ból, aki ezen az alkalmon záró igehirdetéssel szolgált, az isteni paranccsal (1 Móz 1,28) való visszaélés végzetes következményeire figyelmeztetett. Eduard Lohse hannoveri püspök, a Németországi Evangélikus Egyház (EKD) tanácsának elnöke a Kirchen- tagot az evangélikus (protestáns) keresztyének nagy ünnepének nevezte, amely alkalmat kínál a Biblia üzenetének meghallására, fontos kérdések megvitatására; testvéri közösségre és segítségre indít. A záró istentisztelet offertóriumát az erőszakkal áttelepített dél-afrikaiak segítésére fordítják. (epd-Ö) • Értesítjük a Lelkészi Hivatalokat és megrendelőinket, > hogy a Sajtóosztály JÚLIUS 1-től AUGUSZTUS 31-ig iratterjesztési szünetet tart. A szünet idején a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező megrendeléseknek csak szeptember 1. után tudunk eleget tenni. SAJTÓOSZTÁLY dafokon elhunyt. Öt gyermeke között Tábarszky László békéscsabai esperes-lelkész gyászolja a kiterjedt rokonság és ismerősök körében. Június 17-én a gyászszertartáson Ben- cze Imre kelenföldi lelkész hirdette az igét: „Bízom benned Uram, vallom: Te vagy Istenem! Kezedben van sorsom!” (Zsolt. 31,15)” Házasságkötés Halálozás Böröndy László a celldömölki gyülekezet presbitere 73 éves korában hosszú szenvedés után június 14-én elhunyt. Ravatalánál június 17-én Nagy László, a gyülekezet lelkésze hirdette a feltámadás igéjét. „Elég néked az én kegyelmem” Csaby József ny. evangélikus lelkész aki Dunaföldváron és Dörgi- csén végezte szolgálatát, 1985. június 5-én% életének 82. évében váratlanul elhunyt. Földi maradványait a bala- tonakali gyászháznál és a dörgicsei templomnál történő - búcsúztatás után június 11-én 15 órakor a dörgicsei temetőben a gyülekezet nagy részvéte mellett helyezték el. DömötörfTy Józsefné sz. Dömötör- ffy Juditot március 7-én temették Surdon. A gyászoló hozzátartozók, és a gyülekezet Jézus szavára figyelt: „A világon nyomorúságotok van, de bízzatok, én legyőztem a világot” A temetés szolgálatát Smidéliusz Zoltán segédlelkész végezte. Kemény Szilárd, a kecskeméti gyülekezet másodfelügyelője, egyházmegyei presbiter hosszabb betegség után Kecskeméten elhunyt. Temetése - hamvasztás után - a kecskeméti köztemetőben volt május 17-én, a gyülekezet részvéte mellett. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Molnár István a balassagyarmati gyülekezet volt felügyelője 78 éves korában hirtelen elhunyt. A gyülekezet nagy részvéte mellett a gyászszertartás szolgálatát a ravatalozónál Rónay Zoltán ny. lelkész és Garami Lajos esperes-lelkész, a sírnál Kalácska Béla, a gyülekezet igazgató lelkésze végezte. (In. 11,21-27) Dr. Maros Antalné Munkácsy Klára a kelenföldi gyülekezet hűséges munkatársa 71 éves korában elhunyt. Temetése a Farkasréti temetőben volt f. év június 19-én. özv. Táborszky Andrásné sz. Mli- nárcsek Mária 85 éves korában BuTamásy Zoltán lelkész és Molnár Éva július 6-án házasságot kötöttek. A csővári evangélikus templombán Isten áldását kérték házasságukra. Domsitz Béla és Hári Magdolna szigetbecsei lakosok június 22-én Ráckevén házasságot kötöttek. Az esketés szolgálatát a ráckevei református templomban Lehel László evangélikus lelkész végezte. Apróhirdetés Egymanuális elektronikus orgona eladó. Tel.: 290-944 este Harangok villamosítását, javítását húzómágnessel 5 éves garanciával vállalom. Balogh Ádám 1039 Budapest, Sarkadi út 8. Tel.: 872-499 MEGJELENT! Balikó Zoltán: Az Efezusi levél Kapható készpénzért. Megrendelést szeptembertől fogadunk el. Ara: 210,-Ft A Sajtóosztály Evangélikus Élet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő és kiadó: LEHEL LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal 1086 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Előfizetési ár: egy évre 280,- Ft Előfizethető a Kiadóhivatalnál Árusítja a Kiadóhivatal és a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133-1302 Szedés: Nyomdaipari Fényszédö Üzem (857324/09) Nyomás: rotációs ofszetnyomás 85.51202 PETŐFI Nyomda, Kecskemét Felelős vezető: ABLAKA ISTVÁN igazgató
