Evangélikus Élet, 1985 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1985-01-06 / 1. szám

A bizalom légkörében Egyházunk delegációja Vesztfáliában ; AKI VESZTFÁLIÁT HALLVA A VESZTFÁLIAI EGYHÁZ a harmincéves háborút 1648-as ELNÖKE', dr. Heinrich Reiss aki békekötésre vagy a Ruhr-vidék- már vendégünk volt az orgona- re, a hatalmas ipari központra szentelésen, november 18—23-ig gondol, helyben van. Lapunk ol- tartó viszontlátogatásra küldött vasói azonban legutóbb a Buda- meghívást. Egyházunk delegáció- pest—zuglói templom orgonáid- jában dr. Káldy Zoltán püspök­Balról jobbra: Nagy István, Karner Ágoston, Helmut Bcgemann elnökhelyettes, Káldy Zoltán püspök-elnök, Ernst Brinkmann egy­háztanácsos, dr. Heinrich Reiss egyházelnök és Reuss András val és aZ utóbbi évek -néhány Is-" togatásával kapcsolatosan is hall­hattak erői az egyházról, mely eleven kapcsolatok kiépítésére törekszik a magyar református egyház mellett a mi egyházunk­kal is. A kapcsolatok tartásának . ez a kétvágányúsága abból is adó­dik, - hogy a vesztfáliai egyház ún. „urnáit” egyház, melyben 1817-et, 'követően egy szervezet­ben élnek evangélikus és refor­mátus gyülekezetek. Mindegyik megtartotta saját örökségét, a huzamos együttélés során azon­ban egyre inkább megtanultak tekintettel lenni egymásra. Az „un iáit” így nem külön ,felékezet, hanem a másik értékeinek állan- landó megbecsülése. Tálán külö­nös, mégis igen jellemző, hogy — a német helyzetnek megfele­lően az evangélikusok többség­ben vannak ugyan, de — a két fe­elnök, or. Kafn'er Agostbn 'or­szágos főtitkár, dr. Nagy István teológiai tanár és e sorok írója indult útnak. .. A dortmundi gyülekezetek központi munkatársai előtt Kál­dy Zoltán püspök-elnök szolgált igehirdetéssel a Johanniskireké­ben, majd kölcsönös tájékoztatás következett. Hans-Martin hinnemann dort­mundi szuperintendens, az egy­ház újonnan megválasztott, de még be sem iktatott elnöke, a nagy iparváros egyházi sajátos­ságait a' következőkben foglalta össze: 1. a létszámok csökkennek (népesedési okok, elvándorlás és kilépés, miatt),, 2. az egyháztag- ság nem ‘ jelent feltétlenül aktív részvételt az egyházi életben, 3. társadalmi felelősségüket legin­kább a békével, a munkanélkü­liséggel és a környezetvédelem­mel kapcsolatosan gyakorolják. Delegációnk a dortmundi acélműben lekezet arányára a tájékozottak sem tudtak támpontot adni. Maga Vesztfália húszezer négy­zetkilométer, hazánk területének jó egynegyede —, lakossága azonban 7,5 millió, Magyarország lakosságának háromnegyede. A protestáns egyház tagja kereken 3,5 millió lélek 643 gyülekezet­ben és lg!5 lelkészi állással. A mindennapi élettel ismerked­hetett a delegáció Dortmund egyik legmodernebb nagyolvasz­tójában és acélművében, ahol a termelés modernizálása és vissza­esése következtében az utóbbi öt év során 24 000-ről 13 000-re csökkent a foglalkoztatottak szá­ma. „Ahol a politikusok nem be­szélnek, az egyházak hídépítők lehetnek” — mondotta dr. Káldy Zoltán, amikor Johannes Rau, Észak-Rajna-Veszfáfia tarto­mány miniszterelnöke fogadta a delegációt Bonnban. A miniszter- elnök utalt közelmúltbeli ma­gyarországi látogatására és kije­lentette: „Szüntelenül azon kell munkálkodnunk, hogy bizalmat teremtsünk a legkülönbözőbb területeken.” Az egyházi év utolsó szerdá­ján, mely német területen bűn­bánati és imanap, Káldy Zol­tán püspök n herfordi székes- egyházban prédikált, majd a gyülekezet presbitériumával ebé­delt és kötetlen együttlétem adott tájékoztatást egyházunk életéről. Nagy István és Karner Ágoston Bielefeld egy-egy gyülekezetében szolgáltak. HERFORDBAN VAN a veszfá- liai egyház zeneiskolája. Szinte romokban láttuk, mert a hallga­tók nagy számára való tekintet­tel bővíteni kell az épületeket, a régieket pedig már elbontották. Az intézmény vezetői azonban sokszínű képet adtak a magas­szintű egyházzenei képzésről. N.=-n hid -f’ozhútott a program-­bői Béthel sem. 1867-ben három epileptikus gyermekkel kezdték el a munkát, ma a százat is megközelíti az intézmények szá­ma. ahol 2500 beteg és fogyaté­kos és öreg, valamint közel 3000 gondozó él és dolgozik. Béthel tehát valóságos kisváros, Biele­feld egyik városrésze. Ez a meg­jelölés azért is találó, mert nem magas kerítésekkel és kapukkal körülvett szigorúan őrzött intéz­mény, hanem otthon, ahol egész­ségesek és betegek, fiatalok és idősek a szó igazi értelfnében együtt élnek, sőt dolgoznak is, hiszen a betegeknek is adnak képességeik szerinti munkát. Csupán használt bélyegekkel, melyeket a betegek dolgoznak fel, Bettiéinek évi 200—300 000 márka bevétele van, és ezt a harmadik világban élő fogyaté­kosok segítésére fordítják. Ele­ven a kapcsolat a gyülekezetek­kel: évente 20—25 000 látogató ismerkedik a Béthelben folyó munkával, és mintegy 500 000 körül van Béthel barátainak szá­ma, akik rendszeres támogatást küldenek. Béthel az egyházi főiskoláról is nevezetes, ötszáz, hallgató ké­szül itt a lelkészi szolgálatra. Míg a teológiai fakultások álla­mi kézen vannak, ez a főiskola független, s minden állami támo­gatás nélkül végzi munkáját. Eb­ben a jövő esetleges útját látják. CSAK ÍZELÍTŐ MINDEZ, hi- hiszen lehetetlen visszaadni az öt gazdag nap programjának minden részletét. Dr. Heinrich Reiss egyházelnök , számos lehe­tőséget teremtett és időt talált a kétoldalú megbeszélésekre egy­házaink kapcsolatainak fejleszté­séről. Ernst Brinkmann egyház­főtanácsos pedig nemcsak figyel­mes és tapintatos gazdája volt küldöttségünknek, hanem sze­mélyében egyházunkat érteni és szeretni akaró testvért és bará­tot ismertünk meg. Reuss András Egyházi vezetőkkel találkozott Sarlós István Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese csütörtökön a Parlamentben a ma­gyarországi egyházak és felekezetek vezetőivel találkozott. A nyílt! légkörű, baráti eszmecserén részt vett Miklós Imre államtitkár a2 Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Sarlós István tájékoztatta a megjelenteket a nemzetközi élet idő« szerű kérdéseiről, hazánk belső helyzetéről és az előttünk álló ten­nivalókról. Szólt a népgazdaság közeli és távlati feladatairól, a kongresszusára készülő párt irányelveiről és felszabadulásunk 40. évfordulója megünneplésének terveiről. Az egyházi vezetők felszólalásaikban 'kifejezésre juttatták, hogy készek cselekvőén részt vállalni a nemzeti programot jelentő fel­adatok megvalósításában. Elmondták észrevételeiket a társadalmi fejlődést fékező jelenségekről, valamint az állam és az egyházak közötti jó együttműködést zavaró körülményekről is. Hangsúlyoz­ták: fontos, közös ügynek tartják a szocialista nemzeti egység meg­őrzését és erősítését. (------------------------------------------------------------------------j----------------------------­A Minisztertanács meghosszabítotfa az államsegély folyósítását A Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségének kérésére a Minisztertanács úgy határozott, hogy 1984. december 31-vel lejárt államsegélyt továbbra is biztosítja 1990. december 31-ig, évente az 1984-ben juttatott összegnek megfelelő mértékben. Erről Miklós Im­re államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke értesítette egy­házunk elnökségét. Egyben az államtitkár arról is tájékoztatta egyházunk elnökségét, hogy 1985. január 1-től az évi államsegélyt egyszeri kiutalással bo­csátja az Országos Egyházi, Elnökség rendelkezésére. Az Országos Egyházi Elnökség hálás köszönetét juttatta kifeje­zésre a továbbra is biztosított államsegélyért, mint ami jelzi az állam és evangélikus egyházunk jó viszonyát. Megerősítette egy­házunk elnöksége azt a meggyőződését is, hogy mind a jelenben, mind a jövőben egyházunk szívesen működik együtt államunkkal népünk fejlődéséért es békés jövőjéért. > ­Az Országos Egyházi Elnökség értesíti a lelkészeket, hogy 1985. január 1 -töl a lelkészi fizetéseket kiegészítő államsegélyt (kongrua) az Országos Egyház Pénztára fizeti és folyósítja. Az adminisztráció egyszerűsítése, és költségkímélés céljából a kongruákat a pénztár nem havonta, hanem háromhavonta egy összegben folyósítja, éspe­dig úgy, hogy a soronkövetkezó három nőnap középső hónapjában. Pl. a januári—februári—márciusi hónapok kongruáját februárban együtt küldi meg. (Ez azt jelenti, hogy januárban nincs folyósítás.) Az egyházi elnökség azt is elhatározta, hogy azok a lelkészek is, akik az elmúlt években csökkentett kongruát kaptak, 1985. január 1-től a teljes összegű államsegélyt kapják. Minden személyi változást (a segédlelkészek parókus lelkésszé választását, a lelkészek más gyülekezetbe váló útválasztását, nyug­díjba vonulását, halálesetet stb.) azonnal az Országos Egyház iro­dájába kell jelenteni (Budapest, Üllői út 24. 1088).* A családipótlékkal kapcsolatos ügyeket változatlanul az egyház- kerületek püspöki hivatalai kezelik. Ezzel kapcsolatos változásokat (gyermekek születése stb.) a püspöki hivatalokba kell jelenteni. Miklós Imre a Vatikánban A Magyar Népköztársaság és a Vatikán közötti részleges megál­lapodás huszadik évfordulója alkalmából Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal: elnöke látogatást tett a Vatikánban. Agostino Casaroli bíboros államtitkárnak átadta Lázár György, mi­niszterelnök személyes üdvözletét, és jókívánságait fejezte ki a.bíbo- ros államtitkár hetvenedik születésnapja alkalmából. A látogatás so­rán nyílt légkörű eszmecserére került sor az Állami Egyházügyi Hiva­tal elnöke, valamint Agostino Casaroli bíboros államtitkár, Achille Silvestrini érsek, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára és Luigi Poggi rendkívüli felhatalmazású pápai nuncius között, a kereszté­nyek és marxisták közötti párbeszéd időszerű kérdéseiről. II. János Pál pápa szerdán, november 28-án magánkihallgatáson •fogadta Miklós Imre államtitkárt. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI TANÁCS V. B, ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA KÁLDY PÜSPÖKNÉL Dr. Tisza László, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB elnöke látogatást tett dr. Káldy Zoltán püspöknél. Kíséretében volt Gyúró Imre megyei tanácselnök-helyettes és Magyart Béla, megyei egyház­ügyi titkár. A megyei tanácselnök a püspök korábbi látogatását viszonozta. A jó légkörű beszélgetés során a püspök tájékoztatta vendégeit a Lutheránus Világszövetség VIT. nagygyűléséről, továbbá az egyház békeszolgálatáról. Dr. Tisza László elnök betekintést nyújtott a megye szociális, gazdasági és kulturális életébe. MEGVÁLASZTOTTÁK KIBIRA PÜSPÖK UTÖDJÁT A tanzániai evangélikus egyház északnyugati egyházkerületében Samson Mushemba lelkészt, aki eddig Ndolage-ban szolgált, válasz­tották meg püspökké. A beiktatás december 16-án lesz Bukobában. ■Josiah Kibira pedig, az egyházkerület eddigi püspöke egészségi ál­lapotára való tekintettel nyugalomba vonul.­* I i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom