Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-29 / 31. szám

Egy ssiweS, egy iélekskel a íesmiploEtíbciii 20Ű éves templomjubileum Rajkán AKI SZENTHÁROMSÁG VA­SÁRNAPJÁN Rajkára érkezett, azt több ' meglepetés 'fogadta! Minderjkéiött' a külsejében gyö­nyörűen friegújtoii templom'. A helyi félkész bizonyára nem vé­letlenül . mondta él, hogy amikor először', állt meg . á teljesen le­romlott templom mellett, egy ár­ra menő azzal „vigasztalta”: Ebben a templomban sem tar­tanak.; tijbbé istentiszteletet! Az illető tévedett.. Rövid időn belül ugyanis' újra hangzott , á . nagyon elhanyagolt templomban, az ige. Sőt év ék múltán,. tervszerű elő­készítés Után,! . .megkezdődött a szép templom /és torony teljes külsői renoválása, hogy a 200 éves jubileumkor méltó köntös­ben fogadhassa az érkező ven­dégeket, híveket. A félmillió fo­rintnál nagyobb költség jelentős része a- Lutheránus Világszövet­ség adományából, az Országos Egyház , segélyéből, az. Országos Műemléki Felügyelőség igen kof moly hozzájárulásából, s a. kül­földre szakadt, volt rajkai hívek áldozatából tevődött ". össze. A község. Tanácsa. á. megszépített templom . környezetének helyre- állításában . nyújtott' nagy. segít­séget, ’ amit' az ünnepséged je­lenlevő .' tanácselnök asszonynak a gyülekezet hálásan megkö­szönt .. a másik meglepetés , á. tempi bfnot. ' z?úfolásig megtöltő gyülekezet volt/ Több százan jöttek el érre az alkalomra Raj­kára, a környékről is, de különö­sen külföldről. , Elsősorban a[ szomszédos burgenlandi gyüle­kezetekből érkeztek igen sokan, részben lelkészük vezetésével. Dr. Zimmermann Bernhard profesz- szor, lelkész, a volt rajkai espe­res fia, valamint Wagner lel­kész, és egy Ausztriában szolgá­ló finn lelkésznő kíséretében jött el erre a., jelentős eseményre Bécsbőj; Az NSZK-ból is többen vállalták a .hosszú utat, . hogy résztvevői lehessenek a rajkaiak örömének. Ezen a. délutánon bi­zony bokáknak j'úMt-, ülő­hely a tágás r%ikai .evangélikus templomban.' !_‘* . .. . / S meglepetés volt maga az is­tentiszteiét is, .Jóval annak,meg-, kezdésé előtt á zürányi (Zurn-. doirf) gyülekezet fúvószenekara egyházi énekek előadásával szol­gált. Majd megszólalt több mint húsz év után újra az orgona, melynek helyreállítási költségét teljesen a maroknyi, gyülekezet adta össze. Hogy a jelenlevők többsége ne csak hallgatója, ha­nem aktív résztvevője is lehes­sen az istentiszteletnek, az éne­kek szövegét német nyelven kap­ták kézhez a .vendégek, DR NAGY GYULA, az- Észa­ki Egyházkerület püspöke, Mo­sonmagyaróvárról érkezett fele­ségével, Bárány Gyula esperes kíséretében Rajkára. A templom bejáratánál Plutzer Istvánná presbiter köszöntötte a püspököt, aki Máté evangéliuma 5,13—14, versei alapján . szólt a gyüleke­zethez :. Ti vagytok . a föld só­ja ...,, ti vagytok a világ vilá­gossága .... a hegyen épült vá­ros. Alig képzelhető el három egymástól feltűnőbben különbö­ző tárgy, mint a só, a világos­ság és a Hegyen épült város. Mégis mindegyik nemcsak jel­lemzőt, hanem fontosat is mond Jézus gyülekezetéről. A só nem Önmagáért van, hanem máso­kért. Feladatát azzal tölti be, hogy eltűnik. A világosság, ame­lyét a keresztyén gyülekezet eb­ben a világban továbbad, nem önmagától van, olyan miht a Hóidnak. a fénye, amely a Nap­tól való. A keresztyének világos­sága attól való, akiről azt vall­juk: ÖL a világ Világösséga. A hegyen épített városra felfigyel­nék. Jézus' gyülekezete persze nem ön tel ten és fölényesen néz lé a világra, hanem be'nhe ér és szolgál! Jelenléte érezhető a családban, faluban, munkahe­lyen és társadalomban! Azért, hogy Püspökünk igehirdetése főbb gondolatait német nyelven remekül' összefoglalva is el­mondotta, sokan igen hálásak Voltak. ; ! A TEMPLOM MEGALDASA UTÁN sorra kerülő közgyűlést Végvári András rajkai felügyelő nyitotta meg. Tisztelettel és sze­retettel köszöntötte a püspököt, aki á‘ közeli • Lutheránus ' Világ- szövetség ülésével kapcsolatos el­foglaltsága: ellenére eljött a lé- lékszám Szerint ugyan nagvon kicsi, de mégis élni akaró raikai gvülekezetbe, -és igehirdetésével bátorítást és útmutatást'.' adott, a híveknek. — Köszönetét mondott Zámolyi Gyula lelkésznek, aki fáradhatatlanul hordozta a reno­válással járó sók gondot. Az ün­neplő gyülekezetét: szeresse templomát és a benne hangzó Igét. Ezzel nemcsak áz elődök­nek tartoznak, akik azt annak idején megépítették, hanem első­sorban Krisztusnak, aki minded­dig megtartotta a gyülekezetét. Bárány Gyula esperes arról szólt, hogy Rajka éveken át áz egy­házmegye egyik gondja volt,- az utóbbi években azonban mind több örömöt szerzett ez a kis gyülekezet élniakarásával S most a szép templom renoválásával. Zimmermann professzor köszön­tésében elmondotta: örömmel jött el abba a gyülekezetbe, amelyben édesatyja közel 25 éven át szolgált, s meghatódva emlékezett arra. hbgy 1925-ben ebben a templomban prédikált először, felavatott lelkészként. — Kilián Sindler zurányi (Zundorf) lelkész nem csupán a saját egy­házközségének üdvözletét tolmá­csolta. hanem a szomszédos bur­genlandi gyülekezetekét is. A burgenlandi szuoerinténdens, dr. Gustav Reingrabner áldáskíván­ságait is elhozta a rajkaiaknak. — Ezután Weitler Ödön ny. lel­kész, aiki 1938—54 között volt a gyülekezet lelkésze, és Bohus Imre fóti lelkész köszöntötték meleg szavakkal a gyülekzetet. A közgyűlés Zámolyi Gyula helyi < lelkész zárószavával ért véget. Weltler Ödön DÍSZHANGVERSENY az -1984. évi; - Lutheránus Világgyűlés külföldi - vendégei tiszteletére , ,.az • OROSHÁZI " EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN 1984, július 28.-án, szombaton 19 órakor, . , } ■ '■ Köszöntőt murid: Pintér János esperes Műsoron: Bach, Pikéthy, Stanley,, és> Telemann művek. Közreműködik: Lehotka Gábor Liszt-tiijas, érdemes művész —orgona ." Sziklai Erika . Liszt-díjas. , érdemes; művész — ének. . / 'v Palotai József •— trombita Rendező: Kosa Gábor MOSONMAGYAROVAR ÜNNEPE örömmel készült a mosonma­gyaróvári gyülekezet Szenthá­romság .ünnepén, június 17-én, hogy megünnepelje temploma felszentelésének -százéves évfor­dulóját. A gyülekezet és a fel­újított templom szeretettel vár­ta az. Északi Egyházkerület püs­pökét, hogy a templom aa ő szol­gálatával kezdje -a .második száz évet. Dr. Nagy Gyula püspök, valamint Bárány Gyula esperes, és a helyi lelkész, Zámolyi Gyu­la, együtt indultak a zsúfolásig megtelt templomba. A templom- ajtóhan a püspököt és feleségét Günther Tamás és Rábl Katalin köszöntötték virágcsokorral a gyermek-bibliaórások nevében; A TEMPLOM - TÖRTÉNETE már 1855-ben kezdődik, amikor Fischer Henrik pékmester Temp­lom . utcai házát és hat hold földjét a magyaróvári gyüleke­zetre " hagyta azzá! a kikötéssel, hogy fogadott leánya, Feldmann Magdolna halála után három éven belül templomot építsenek Magyaróváron. Amennyiben ezt nem teszik, az örökség a levéli evangélikus gyülekezeté- lesz. Feldmann Magdolna 1876-ban meghalt. A végrendelet rendelke­zése szerint a magyaróvári evan­gélikusoknak dönteniük kellett, hogy megépítik-e a templomot vagy átengedik az- örökségeit a levéli- gyülekezetnek. Bár a gyü­lekezet -nagyon kis lélekszámú volt, mégis úgy határoztak, hogy megkezdik a templom építését. Igen nagy lelkesedéssel fogtak hozzá, és a templomot a kisza­bott időre, 1879-re fel is építet­ték. Ez az évszám ma is látható a templom hátsó oromzatán. A. gyülekezetei templom építő munkájában sokan segítették: nemcsak- a szomszédos és hazai evangélikus gyülekezetek,. hanem sok' segítséget kaptak a külföldi evangélikusoktól is. A templom 1884-re készült el teljesen, és jú­nius 8-án,- Szentháromság ünne­pén, Pröhle Lajos pozsonyi püs­pök áldotta meg az új templo­mot - ■ - --.-f ■.­A sok szeretettel és nagy gon­dossággal megépített templom eredeti szépségével száz éyen át szolgálta a gyülekezetei, belső javítás -nélkül. Változtatás. csak annyiban történt hogy a karza­tot 1958-ban bővítették, hogy az új; orgona- elférjen rajta. A SZÁZ ÉV AZONBAN, bár­mily szép volt is az eredeti, fes­tés, meglátszott a belső falakon. Ezért már pár évvel ezelőtt fog­lalkozott a gyülekezet azzal a gondolattal, hogy felújíttatja a templom belső festését. Az Or­szágos Műemléki Felügyelőség főmérnökei Kriszt György, olyan értékesnek és egyedinek találta a templom belső festését, hogy az Országos Műemléki Felügyelő­ség a templomot műemlék jelle­gűvé minősítette. Závory Zoltán festőművész irányításával történt a templom festésének a felújítá- -sa.r A templom ma régi szépsé­gével áll újra az ige szolgála­tába. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LET az „Erős vár a mi Iste­nünk” énekkel kezdődött. Dr. Nagy Gyula püspök hirdette áz igét - Máté 28,20 verse alapján: „Íme, én veletek-vagyok minden napon, a világ végezetéig.” Ige­hirdetésében arról a Jézusról szólt, aki nemcsak a tanítványai életében volt jelen, nemcsak az örökkévalóságban lesz övéivel, hanem velünk van ebben a vi­lágban, akik hittel* fogadják öt. Krisztus az, aki ma is építi a gyülekezetei. Ezért reménységgel tekinthetünk előre, mert meg­ígérte: „Íme, én veletek vagyok minden napon!” Az ünnepi istentisztelet utáni közgyűlésen Pócza Zoltán gyüle­kezeti felügyelő megköszönte a püspök szolgálatát, szeretettel köszöntötte a gyülekezet vendé­geit: Makkos Ferencnét, a Vá­rosi Tanács elnökasszonyát, dr. Adorján József vb-titkárt, Moí- doványi Gézát, a Hazafias Nép­front titkárát, dr. Zimmermann Bernhardt professzort Bécsből, Wagner bécsi lelkészt és finn munkatársnőjét, valamint a többi vendégeket. — A köszöntéseket Zámolyi Gyula helyi lelkész kö­szönte meg. Z. Gy. ZENÉS ÁHÍTAT az oroszlányi evangélikus templomban július 29-én, vasárnap délután 6 órakor. MŰSORON: Magyar zeneszerzők szóló- és kórusművei. ELŐADJAK: az Oroszlányi Gyülekezet Énekkara Edelényiné Palojtai Zsuzsa szoprán Mezőfi Tibor basszus Kovács Imre fuvolaművész Lukács Géza orgonaművész Vezényel: Nagy Dániel IGÉT HIRDET: Lábossá Lajos esperes IFAf A a VASARNAP igeje „Szentlélek esője’*: jőjjj! Zsoltár 51,9—11 ORSZÁGOS EVANGÉLIZÁCIÓNAK tarthatjuk ezt a mai napot, hiszen több, mint száz .gyülekezetünkben hangzik fel — vendé­geink ajkán — a Jézus Krisztusról sízóló evangélium. Nagy aján­déka ez számunkra Istennek, mert egyedülálló alkalom arra. hogy a világ evangéliküssága együtt bizonyítsa és vallja meg hitét Krisz­tusban ma. a mi kicsiny, szeretett hazánkban. Ez az alkalom azon­ban páratlan lehetőség is arra, hogy a Lélek ajándékaként — Luther reformátor! mozdulatával — igazi reformáció — lelki ébredés — induljon el gyülekezeteinkben — ha Isten megtérésre való hívása eljut a szíveinkig. Ma mi — akik együtt hallgatjuk szent igénkben a ..Dávid zsol­tárát” —, azt kapjuk feladatul, hogy imádkozzunk „országos esőért”, a Lélek áradásáért — meg azért is. hogy ebbe az „országos evangé- lizációba” belekapcsolódva a mi újságunk hasábjain is felhangoz­zon : a megtérésről szóló evangélium. „MOSS MEG ENGEM”: vallási tisztatalanságunkra, úgy is mond­hatnánk, „Isten -előtt való” tisztátalansáigunkra azok a megrázó él­ményeink döbbentenek rá minket, melyek jelzik a felebarátaink iránti szeretetlenségünket, és Isten akarata iránti engedet fenségün­ket. Amikor szertefoszlik a „tiszta lelkiismeret”, a „tiszta családi élet”, a „-tiszta -kezekkel végzett munka” és a „tiszta szívű kegyes élet” ábrándja — s marad a nyugtalan lelikiismeTet vádja és szí­vünk élnémíthatatlan kiáltása: hogyan lehetnék „tiszta”? —, ki mos meg engemet? „HOGY VIDÁMSÁGOT ÉS ÖRÖMÖT HALLJAK”: a modem „szórakoztató technika” minden megengedhető — és sok megen­gedhetetlen — eszközt felhasznál, hogy az igazi „tiszta élet” utáni vágyunkat „más úton” elégítse ki; A „vidámság” és .az „öröm” gyak­ran nem jár együtt a „megtisztulással”. A mámor és a bódulat mindig ígéri, de az igazi éietújulásból, „megtisztulásból” bizony nem sokat adhat. — Csak az evangélium az az „örömforrás”, ame­lyik az „irgalmas Isten” bűnbocsánatával és szeretetével megvidá- mítja — hálás, örvendező életre segíti az embert. Tisztulásra, gyógyulásra, örömre vágyakozó Testvéreim! A mi mennyei Atyánk Nektek kínálja oda ebben a szent igében a bűn­bocsánat örömét. Jézus Krisztus keresztje, engesztelő halála, drága vére a md „izsópunk”, amiért visszaadja békénket Istennel, ember­társainkkal és önmagukkal. — A hazatalált „tékozló fiú”, az el­kóborolt. de „megtalált bárány” öröme ez — de benne rejlik a „tisz­ta szabadságnak” az az örvendezése is, amivel „zöld utat” kaptunk a családunkhoz, a munkánkhoz, a gyülekezetünkhöz való „megté­résre": a szeretetben való szolgálatra. „ÉS MEGÚJULJANAK TAGJAIM”: a megtérés azért mindig „gyökeres” életforma-változást is jelent. — Amikor ugyanis Isten „megigazítja” a bűnös embert a bűnbocsánat által, akkor nemcsak „elengedi a bűnöket”, hanem abban az „új életben” is elindít ben­nünket, amelyikben a mai konkrét gazdasági, társadalmi és erköl­csi viszonyok között — a mai gondok között -eörömhírvivőként” tudunk élni és szolgálni. — Is-tem ma nyugtalan és békét­len világunkban — új életre „felszabadított népe”, az Anyaszent- egyház által reménységet, jövőt akar munkálni. A pusztulás erőivel szemben a megmaradást, a rombolás rémségeivel szemben az épí­tést hirdeti meg ebben a világban. Nem „szólamokban”, hanem új életben járó népe egyszerű, „hétköznapi béke-munkájában”! „TÖRÖLD EL MINDEN BŰNÖMET!”: most már mindent hallot­tunk, amit Isten a megtérésünkre, megtisztulásunkra és új életünk­re elkészített — mi hiányzik még? — Szent igénk végső válasza személyessé teszi számunkra a megtérést. — Isten a szent kereszt- ségben „nevünkön szólított”, s úgy hivott, és azóta is úgy hív na­ponta megtérésre. Nem „általánosságokat”, hanem személyes vá­laszt vár: „Töröld el minden bűnömet!” Amikor magyar népünk először találkozott a reformációval — jó .450 évvel ezelőtt —. a Luther által meghirdetett evangéliumot —* igazi örömhírként fogadta el, s ebben a megtérés központi helyet foglalt el! — „Szentlélek esője —.jöjj!”: hogy egyházunk újra „re­formatori módon” újulhasson meg! Csizmazia Sándor Imádkozzunk! Szentlélek Űristen! Hálát adunk, hogy az igehirdetésben ég a szentségekben ma is békességet és örömöt, új élet kezdetét kínáltad mindnyájunknak. — Köszönjük, hogy a mai napon „sok nyelvet beszélő” gyermekeidből, az evangélium „nyelvét” egyformán értő népet formáltál. — Megváltjuk hogy bűnbánatunk és igaz megté­résünk hiánya miatt nemcsak az egyház életét „szentségtelenítettük meg”, hanem a világban is a „zűrzavart” tápláltuk. — Jövel Szent­lélek Üristcn!, hogy evangéliumi néped hazánkban és szerte a vi­lágon is: „Jézus Krisztusban, reménységgel tudjon szolgálni a vi­lágért!” Ámen ISMERKEDÉS AZ OROSZ ORTHODOX EGYHÁZZAL „AZ OROSZ ORTODOX EGYHÁZ VALLÁSOS ÉLETE” e.kiállí-. tás, amelyet a Moszkvai Patriarchátus kiadói hivatal rendez a Szentéletű Radonyezsi Szergijről elnevezett orosz ortodox egyház­község helyiségeiben, szemléletesen beszámol az orosz ortodox egy­ház és más szovjetunióbeli vallásfelekezetek vallásos életéről A ki­állítás társai tájékoztatást adnak azokról a kapcsolatokról, amelye­ket az orosz ortodox egyház számos külföldi egyházzal való kapcso­latában. bolygónkon a béke megőrzése érdekében végez. A kiállítás tárgyai tájékoztatást adnak azokról a kapcsolatokról, amelyeket mind a Szovjetunióban, mind külföldön az orosz ortodox egyház képviselői a keresztény egyházakkal és vallásos egyesületek képviselőivel ki­alakítottak.. A kiállított tárgyak széles képet adnak a moszkvai patriarchá­tus mestereinek munkájáról, akik az egyházi kegyszereket és is­tentiszteleti tárgyakat készítik és azokról a könyvekről, amelye­ket az ortodox egyház istentiszteleteinél használnak, amelyek kö­zött többek között megtalálhatók a Szentírás orosz nyelven és mád szovjetunióbeli vallásfelekezetek nyomdai kiadványai. A kiállítás július 27— augusztus 5-ig lesz nyitva Í6—20 óráit Budapest VI. kér., Lendvay u. 26. sz. alatti egyházközség helyisé­geiben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom