Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-07-29 / 31. szám

Az egyház

legyen és maradjon egyház

50 éves a barmeni nyilatkozat

AZ EURÖPAI EGYHÁZTÖRTÉNETBEN ötven évet kell most visszalépnünk, hogy az akkori események jelentőséget megértsük. A hely az akkori Németország. Hitler és a nácik végzetes, tragédiát tragédiára halmozó rohanása már elkezdődött oly annyira, hogy befolyásukat az egyház egy részére is kiterjesztették. A nemzetiszocialista vallási mozgalom a DC teológia (Deutsche Christen) e totalitárius hatalmi igény kiszolgálójává lett. Kampányokat szerveznek lelkészek, gyülekezeti tagok ellen. Azok ellen, akik időben felismerték az egyre jobban elhatalmasodó terrort, a megtévesztés ideológiáját.

1934. május 29—31. között Barmenben a 139 résztvevő nem kis dologra vállalkozott. A Jézus Krisztusba vetett hitükről, az evangélium tiszta tanításáról tesznek bizonyságot úgy, hogy mindenki érti; hitükből fakadóan nem hajlandóik e végzetes rohanás részesei lenni. ,

AZ EGYHÁZ LEGYEN ÉS MARADJON EGYHÁZ. Ez volt a fo követelésük. Hat teológiai tézist fogalmaztak meg. A nyilvánosságra hozatallal az akkori egyházi harc elérte csúcspontját. A hat tételről ma is sokan vitatkoznak. Jogosan. Hisz az alkotói nem válaszolhattak minden, különösen is a mai kor által felvetett kérdésre. Sajátos a teológiai háttér is. Megismerhető-e Isten a természeten keresztül vagy egyedül Krisztuson át vezet az út hozzá? Hogy viszonyulunk akkor a más vallásokhoz? Nem sorolom tovább. Csupán jelezni kívántam, az akkori történelmi összefüggésekben láthatjuk a nyilatkozat jelentőségét.

ÁM MA IS SZÜKSÉG VAN A HELYES AKTUALIZÁLÁSRA. Ügy mondanám, az egyház diakónia teológiájának egyre előterje- sebb vállalására. Egy olyan világban, ahol fajüldözés, elnyomás, éhség, emberi megaláztatás, fegyverekkel való fenyegetőzés van. Lehet Barmannek ötven év után is mai mondanivalója. Amit már nekünk nem az akkori irat szolgai lemásolásában, hanem annak továbbgondolásában, hitünkkel-életünkkel való mai konfrontálásá- ban kell megtalálnunk.

Lehel László

(A cikk írója június 1—3. között részt vett a „Barmen 1984” címmel, az evangélikus egyházak diákszervezetei által rendezett kongresszuson.)

RIPORT A ZUGLÓI ORGONAÉPÍTÉSRŐL

„A GALAMB IHLETTE ORGONA” címen riport jelent meg Neueste Nachrichten 1984. június 28-i számában Teológiai Akadémiánk orgonájának építéséről. A riportot Karin Körieké újságíró készítette.

Szabó Lajos zuglói lelkésszel és az orgonaépítőkkel folytatott beszélgetés alapján a riport beszámol arról, hogy a Lutheránus Világ- szövetség VII. nagygyűlése alkalmából a nyugatnémet veszfáliai szövetség VII. nagygyűlése alkalmából a nyugatnémet vesztfáliai mia részére új orgona épül a zuglói evangélikus gyülekezet templomában. A zuglói templom építése még a második világháború idején kezdődött el, de a templom orgonájának megépítésére csak Jnost kerülhetett sor.

Az új orgotiát Trajtler Gábor országos zeneigazgató tervei alapján az AqptVMum'bütí'ápéstí orgonagyár építi. Az orgona külső alakja egy szárnyait széttáró békegalambra emlékeztet. A két ma- nuálos, 19 regiszteres. 1200 sípból álló és másfél millió forint költségű orgona a legmodernebb szerkezeti felépítéssel készül. A riporthoz a lap egy fényképet is közöl, amelyen- az egyik orgonaépítő munkás a hat méter magas orgonaszekrényben éppen az orgonasípok elhelyezésével foglalkozik.

Az orgona időközben már teljesen el is készült, felavatására előreláthatólag szeptember hónap folyamán kerül sor.

S. J.

KUTAS KÁLMÁN ny. szombathelyi lelkész 96. életéveben szerettei körében súlyos betegség után Miskolcon június, 18-án elhunyt. Temetése július 31-én, kedden de. fél 11 órakor lesz a Budapest Farkasréti temetőben.

— Mód Aladár ny. ált. isk. tanár június 28-án celidömölki otthonában rövid szenvedés után elhunyt. Nagy gyászoló gyülekezet, hozzátartozók, munkatársak, tanítványok kísérték utolsó útjára.

Temetésén a vigasztalás igéjét Józsa Márton lelkész hirdette. — „örvendve fogtok vizet meríteni a szabadulás forrásából.”

— Id. Halasy Endre május 29-én, 79 éves korában elhunyt. Temetése június 18-án volt Szegeden Ribár János lelkész szolgálatával. Az elhunytban Halasy Endre szentesi lelkész édesapját gyászolja. — „Az Űr adta, az Űr vette el. Áldott legyen érte az Űr neve!”

Istentiszteleti rend

Budapesten, 1984. július 29-én

Deák tér de. 9. (úrv.) Pintér Ká- roly, de. 11. (úrv.) Fasor de. 11., du.

6. Gáncs Aladár. Üllői út 24. de. fél

11. Vető Béla. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Vető Béla. Rákóczi út 57/b. de. 12. Vető Béla. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Kőbánya de. 10. Zugló de. 11. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Üjpest de. 10. Blázy Lajos.

Pesterzsébet de. 10. Soroksár-Üj- telep de. fél 9. Pestlőrinc de. 10. Kispest de. 10., du. fél 7. Kispest Wekerle-telep de. 8. Pestújhely de. 10. Rákospalota MAV-telep de. 8. Rákospalota Nagytemplom de. 10.

Rákosszentmihály de. fél 11. Matúz

Pál. Sashalom de. 9. Matúz Pál. Cin- kota de. fél 11. dr. Káldy Zoltán.

Kistarcsa de. 9. Rákoshegy de. 9. Kosa Pál. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11.

Bécsikapu tér de. 9. (úrv.), de. fél 11. (német), de 11. (úrv.), du 6. Kar- csics Magda. Toroczó Tér de. fél 9. Karcsics Magda. Óbuda de. 10. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9., 11.. du. fél

7. Modori u. dé. fél 10. Pesthidegkút de. fél 11. Budakeszi de. 8. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Misura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. Rőzse István. Budafok de. 11. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. fél 11.

Istentiszteletek a Balaton mellett

1984. július 29-én

AIsó-Dörgicse du. 3. Balatonalmádi

(Bajcsy-Zsilinszky u. 25.) du. 4. Ba- latonfüred (református templom) de. 8. Balatonkenese (református templom) du. 3. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.) de. 10. Balatonszepezd du. 2. Balatonvilágos (Drenyovszky-villa) du. 4. Csopak (református templom) du. 5. Gyenes- diás (Béke u. 57.) du. fél 3. Keszthely (Deák F. u. 20.) de. 11. Kövágó- örs de. 11. RévHiliíp de. 10 Siófok (Fő u. 93.) de. 11. Zánka de. 11.

— Szentháromság ünnepe után a 6. vasárnanon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 5,20—26; az igehirdetés alaniüréje: Zs 51,9—11.

— EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN: július 29-én, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egvház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet: SZEBIK IMRE miskolci lelkész, esperes.

EVANGÉLIKUS ÉLET

A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György:

Felelős kiadó:

Harkányi László |

Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest VIII., Puskin u. 12. Telefon: 142-074

Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta

Index: 25 211 ISSN 0133—1302

Szedés: 84.2315/90-31 — Zrínyi Nyomda

Felelős vezető:

Vágó Sándorné vezérigazgató

Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető:

Szlávlk András vezérigazgató

„De most így szól az Ür, a te teremtőd, Jákob, a te formálód, Izrael: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” Ézs 43,1.

VASÁRNAP. — „Vigyázzatok, hogy szívetek el ne csábítson benneteket, el ne hajoljatok, ne szolgáljatok más isteneket, és ne boruljatok le azok előtt”. 5 Móz

11.16 — (2 Kor 6,16 — Mt 28, 16—20 — Zsolt 139). Még a saját szívünkre sem hallgathatunk mindig! Ez az ige a bűn hatalmára és erejére figyelmeztet: a mi szívünket is elérte és meg- rontótta. De ne maradjon tekintetünk fogva a bűnön, nézzünk fel Jézusra. Ö legyőzte azt és megváltotta az egész világot, övé a győzelem.

HÉTFŐ. — „Igaz az a bestéd, és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött a világra, hogy a bűnösöket üdvözítse”. 1 Tim 1,15 — (Jer 30,

12.17 — 5 Móz 7,6—12 — Mk 3, 13—19). Sokan megkérdezik tőlünk, hogy miért járunk templomba. Könnyen lehet egy kitérő feleletet adni: ez egy régi szokás. Máskor talán az ünnepre felelünk: ekkor ünnepeljük Jézus 'születését vagy feltámadását. De ha a kérdés lényegére akarunk felelni, akkor arról kell beszélnünk, hogy a mi megváltásunkra jött el Jézus, Ö az én üdvözítőm, vele akarok a templomban is találkozni.

KEDD. — „Fordulj hozzám, légy kegyelmes! Adj erőt szolgádnak!” Zsolt 86,16 — (1 Tim

1,12—13 — Gál 3,26—29 — Mk

3,20—30). Hiszek egy személyes Istenben? Sokan kétségbevonják az imádkozás lehetőségét is, hisz a hétköznapi ember hogyan „befolyásolhatná” Istent imádságával. Az ilyen emberek megéreznek valamit Isten véghetetlen hatalmából, de nem égy élő személyes Istenben hisznek, hanem egy ősigazságban, amely automatikusan jutalmaz és büntet; egy őstörvényben vagy ősprogramban, amely akaratát minden körülmény között érvényesíti. Az élő Isten viszont személy, akit kérni lehet; szerető Űr, aki erőt ad; mennyei Atyánk, aki törődik velünk. Ezért bátran imádkozzunk hozzá!

SZERDA. — „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. Azért nem félünk.” Zsolt 46, 2—3

— (2 Tim 1,12 — ApCsel 8,26—39

— Mk 3,31—35). Mindenkit elér a nyomorúság, betegség és halál, mert ez az ember bűnének a következménye. Ha nem hiszünk, akkor a sorsnak, betegségnek, bajnak kiszolgáltatva érezzük magunkat. A zsoltáríró azonban felkiált: Nem félünk! ö megtapasztalta, hogy Isten erősebb minden nyomorúságnál. De ez a

mai imádkozó ember, a mi tapasztalatunk is. Legyen áldott érte a Mindenható!

CSÜTÖRTÖK. — „Hagyta,

hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára”. Ézs 53,12 — (1 Kor 1,30 — Lk 9,10—17 — Mk 4,35—41). Jézus életének földi eseményeit is ismernünk és tanulnunk kell. Sokszor tiltakozunk a szenvedő* miatt, úgy érezzük, hogy Isteá elhagyott bennünket, ha nehéz napok köszöntenek ránk. De ha látjuk Jézus életében azt is, hogy ő a gyaloglástól elfáradt, megéhezett vagy sírt Lázár halálakor és Jeruzsálem elpusztulásának bejelentésénél, látjuk a golgotái szenvedést, akkor tudjuk,- hogy Istennek célja volt Jézus életében is a szenvedéssel, tehát a mi életünkben levő szenvedéssel Is van célja.

PÉNTEK. — „Magasztaljátok Istenünket, az Urat, boruljatok le zsámolya előtt, mert szent ő.” Zsolt 99,5 — (Jel 4,8 — Jel 3,1—6 — Mk 4,10—12). Szükséges Isten hatalmát és szentségét átélnünk, eszünkkel meggondolnunk. A bűn rontása következtében Istent sokszor kicsinek és erőtlennek gondoljuk, akinek igazodnia kell a mi vágyainkhoz és imádságunkhoz. Egy „házi istenkét” csinálunk belőle. De ha átéljük, hogy mennyire úr ő a természeti erők felett, hogy ő a gazda a történelemben is, akkor fogunk alázatosan, de kéréseinket bátran feltárva imádkozni. Ö tud segíteni, mert övé az ország és a hatalom és a dicsőség!

SZOMBAT. — „Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat” Zsolt 150,6 — (1 Pt 4,11 — Ézs 34,1—7 — Mk 4,13—20). Jó közösen Istent dicsérni. A Lutheránus Világszövetség alkalmain részt vevők megtapasztalták, milyen jó volt közösen dicsérni az Urat, milyen lélekemelő együtt énekelni és imádkozni. Még a kíváncsiságból érkezők is meg- érezhettek valamit Isten jelenlétéből. Így lesz a közös istendicséret bizonyságtevési alkalom.

Missura Tibor- TEMPLOMTORNYOK tisztítását, festései, javítását, villámhárító szerelését stb. ©lesón vállalja „Mont Blanc” Ipari alpiaista gmk — Bp., Bertalan L. u. IS. mi. Telefonügyeiét : 660-337.

— A BUDAVÁRI gyülekezet pénztárost keres. Jelentkezés a 360-747-es lelíonszámon.

— IPOLYVECE. Medve János gondnok és felesége egy gyöngyökkel hímzett oltárterítő-készletet ajándékozott a gyülekezetnek. A fehér oltárterítő-készlet Sándor fiuk esküvői istentiszteletén díszítette első ízben az oltárt és a szószéket. „Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökké tart kegyelme!”

Üvegcserepek útkereszteződésben

TEGNAP SOKAT VEZETTEM szerte a városban, mégis váratlan volt az, hogy ugyanazon a napon öt helyen is láttam autó- üveg-törmeléket forgalmas utak találkozásánál.

Biztos, hogy öt volt, mert este, lefekvés után, hogy szokásom szerint összegeztem magamban a nap eseményeit, világosan emlékeztem mind az öt, helyszínre. Bármikor felsorolhatnám őket.

Ahogy megláttam a törmelékeket, bevallom, első gondolatom az volt, hogy miért nem takarították el azokat az aszfaltról, hiúén alig valószínű, hogy mindegyik frissen került oda.

Csak később gondoltam arra, hogy mind az öt helyen baleset történt. Nem is akármilyen, hiszen koccanásnál nem szokott betörni az autó üvege. Balesetek, amelyeknél nyilván, voltak áldozatok is, többen is talán, súlyos sérültek; életükre . megnyomoro- dottak maradhattak vissza. Talán haláleset is történt valamelyiknél. és a csendes esti számadáson avászolók jutottak eszembe: férjek, feleségek szülők,

gyermekek, és az, hogy — lea- ‘alábbis a fővárosban — egyre

gyakrabban temetjük közlekedési balesetek áldozatait.

KÖZHELY A JAVÁBÖL. de

igaz, mint minden közhely: mindnyájan közlekedünk. Nagyon kell vigyázni.

El nem felejthető emlékem maradt —, éppen akkor költöztünk új házunkba —, hogy egy négyéves forma kisfiú valamelyik szomszéd házból álló autók közül szaladt át a túlsó oldalra édesanyjához, nem nézve se jobbra, se balra.

Nincs az a gépkocsivezető, aki el ne gázolta volna. Nincs az a fék, amely ott megállhatott volna. Az autó maga alatt gurította a gyereket. Anyja sikoltása ma is a fülemben van. Mind azt hittük. hogy meghalt.

A gázoló — jól tudom, hogv a KRESZ szerint nem ezt kellett volna tennie — de az élet még a KRFSZ-nél is nagvobb úr —, nyomban bevúte a pvec©ket meg az anviát a közeli SZTK-ba. onnan mentő nerceken belíil a kórházba. Lép- és májrepedéséből, kéz- és lábtöréséből azóta szépen felépült. Makkegészségesnek látszik.

EGYRE GYAKRABBAN TEMETJÜK közlekedési balesetek áldozatait. Néhány éve a gyülekezetemben eltemettetteknek majdnem az egynegyede közlekedési baleset áldozata volt és harmincéves lelkészi szolgálatom során mindössze kilenc vagy tíz kisgyereket temettem, de nagyobbik része az utcán végezte be rövid kis életét.

Sokáig szolgáltam egy olyan gyülekezetben, amelynek egyik egykori presbitere sok éven át szakértő volt a Fővárosi Központi Kerületi Bíróságon. Egv este — egyik fia konfirmációiéval kancsolatban voltak problémák, ízért jártam náluk akkor — hosszú órákon át arról beszélt, hogy miiven nagvon nehéz egv- egv bonyolult közlekedési baleset iogi és bírói elemzése. Számításokat mutatott, amelyekén a matematika felsőfokán döntik e'l a szakemberek azt, hogy ki is

volt a hibás valamelyik halálos Kimenetelű szerencsétlenségnél

Autóbuszsofőr ismerősünk — nagy szakmai gyakorlattal rendelkező. nyugdíj előtt álló, sokszorosan kitüntetett — vagy tizenöt éve halálra gázolt egy kisgyereket. Vétlensége kétségtelen volt, nem is kapott semmiféle büntetést, de soha többé nem mert a volán mellé ülni.

NEMRÉGIBEN EGY MAGÁN- TAXIBAN ÜLTEM, sietős lévén nagyon az utam. A kormány fölött, a visszapillantó tükörről jókora olvasó fityegett. Olyan régimódi, falusi, mogyorónyi szemekkel. A fiatal taxislegény —, hogy elmondtam, ki vágyok — mindjárt elmondta, hogy az olvasó hajdan a nagyanyjáé volt, aki valahol messze Szabolcsban, egy kis faluban élt, és szent asz- szonv hírében állt.

Még azt is kivallotta, hogy főleg azért figvegteti az orra előtt, mert az. főleg az idősebb utasokban bizalmat ébreszt iránta és ez — úgymond — anyagilag

is kifizetődik. Magát is vallásosnak mondta, s ez főleg, vagy talán csak abban nyilvánul meg, hogy — mint mondta — közlekedési veszélyhelyzetekben csak odanyúl az olvasóhoz, és máris rendben van minden. Nagyon rossz néven vette, hogy én ezt a vallásosságot babonának neveztem.

Ebben a pillanatban hirtelen fékeznie kellett. Szegény feje, előbb az olvasóhoz nyúlt., csak aztán fékezett. Hajszál híján beleszaladtunk egy előttünk ügyetlenkedő teherautóba. A következő saroknál mondtam, hogy végeztünk, fizettem és kiszálltam.

IGEN MINDNYÁJAN KÖZLEKEDÜNK. Személyek is. családok is. népek is. gyülekezetek is. egyházak is. És az élet: a történelem keresztútjai mind tele vannak ütközések szilánkjaival. El kellene takarítani, el kellene felejteni őket. Sérüléseket okozhatnak, súlyosakat is.

Mint azok az üvegszilánkok, amelveket aznap utakon láttam. Pontosan tudom: ötöt.

Schreiner Vilmos