Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-04-22 / 17. szám

Záróvizsga foton MÁRCIUS VÉGE TÁJÁN évek óta visszatérő kedves alkalom a téli kántor tanfolyam vizsgája Foton. Ez alkalommal a 40. kán­tortanfolyam vizsgájára került sor. A szülőkkel, érdeklődőkkel és az izgalomtól kipirult arcú vizsgázókkal teli nagyteremben Demján Sándor gondnok köszön­tötte a vizsgabizottságot, melynek tagjai Sulyok Imre elnöklete mellett: Trajtler Gábor, Rezessy László, Csorba 'István, Gáncs Aladár és Blatniczky János. A 31 jelentkezőből 23-an vizsgáz­tak. Trajtler Gábor zeneigazgató szombatonként tanította az orgo­nistákat — Bohus Imre lelkész készítette el a hittan dolgozatok anyagát — Bachorecz Katalin egyházi éneket, Vető István ze­neelméletet és összhangzattant, Demjén Sándor pedig harmó- nium-játékot tanított. Kisegítet­tek: Homoki Jánosné és Szeker Éva. Eddig 220 segédkántori. 91 kántori bizonyítványt és 78 kán­tori oklevelet adtunk ki. AZ ÉNEKVIZSGA SORÁN újításként énekeskönyv nélkül kellett énekelni a vizsgázóknak, ami nehezebb ugyan, de egy­szersmind hasznosabb . . . Nem éreztük fárasztónak a csaknem 3 órára terjedő vizsgát, mert ele­ven, lendületes és érdekes volt. Egyházi énekből, harmonium- és orgonajátékból vizsgáztak a fia­talok. A többi tantárgy előadói beszámoltak az oktatás lefolyásá­ról. Már az előképzésüknél fel­tűnt egy-két kiemelkedő ered­mény. A Bizottság fokozott fi­gyelemmel hallgatta a vizsgázók koráljátékát. Gyakran felszólí­tották a vizsgázót, hogy énekelje is a játszott koráit. A kántori bi­zonyítványra pályázók között többen igen szép virtuóz darabo­kat adtak elő. Az oklevelesek között nehéz, igényes, művészi színvonalúbb játékkal is talál­koztunk. A fölényes biztonságú vizsgázóikat még az nem zökken­tette ki, hogy egy hang újra meg újra „leragadt” . 1. Megérdemlik a kántori oklevelesek, hogy ne­vüket felsoroljuk: Torda Do­rottya (Hévízgyörk), ’Nagyváti Pál (Nyíregyháza), Károly Edit (Vecsés), Széchey Dorottya (Bp.- Budavár), Finta Gergő (Kelen­föld), Szilágyi Gyula (Bp.). A VIZSGA UTÁN hosszabb szünet következett, ezalatt terí­tett asztal várta a jelenlevőket. Ezt követte a bizonyítványok és jutalmak kiosztása. Trajtler Gá­bor útbaigazító szavaiban utalt arra a mai divatra, hogy sok fiatal nem akarja „lekötni ma­gát”. Ez a magatartás azonban a kántorhoz nem méltó. A kántor nem gondolkozhat úgy, hogy a vasárnap neki „szabadnapja”. — A Bizottság összefoglaló értéke­lése szerint a vizsga — bár kir ugró eredmény nem volt — de sok jó eredményt hozott. Sulyok Imre zárószavaiban utalt arra. hogy a „kántor” kife­jezés „énekest” jelent. Fontos, hogy a kántor tudjon énekelni, mégpedig nyitott szájjal és ne halkan énekeljen ... Rezessy László örömmel állapította meg, hogy a ' vizsga előrelépést muta­tott az előző tanfolyamokhoz ké­pest. Demján Sándor gondnok az Otthon korszerűsítésén lépésről lépésre dolgozik. Most a konyha van soron. A vizsga befejeztével erre a célra hidették meg az of- fertóriumot. ­Gáncs Aladár A nyári kántorképző tanfolyamokról Az idei nyáron a Lutheránus Világszövetség budapesti nagy­gyűlése miatt kivételesen a há­rom helyett csak két tanfolyamot indítunk. A középső tanfolyam idejében ugyanis a világgyűlésen szolgáló énekkarok elszállásolá­sát kell Foton megoldani. Lel­készeink és egyházzenészeink, akik az oktatást végeznék ez idő alatt, szintén a világgyűlésen tel­jesítenek szolgálatot. Ezért a Kántorképző Szolgálat vezetősége úgy döntött, hogy két tanfolyamot tartunk azok szá­mára, akik már elkezdték tanul­mányaikat és az eddigi tanfolya­mokon jó eredményt értek el. Így ezeknek a hallgatóknak nem kell tanulmányaikat megszakíta­niuk, hanem felkészülhetnek a kántori bizonyítvány, a kántori oklevél megszerzésére. Az érde­keltek személyre szóló meghívót kapnak. Az első tanfolyam jú­nius 25-től július 14-ig tart. Ezen jelentős szerepe lesz a kórus­éneklésnek. A tanfolyam részt­vevőiből alakuló énekkar énekel ugyanis az ifjúsági világkonfe­rencia megnyitó istentiszteletén, július 12-én. A második tanfo­lyam augusztus 13-tól 25-ig tart. Már most felhívjuk a gyüleke­zetek figyelmét, hogy az 1984 85- ös téli négyhónapos és az 1985. évi nyári három kántorképző tanfolyamot az eddigi rend sze­rint változatlan létszámmal és teljes időtartamban tervezzük. Akik ezekre jelentkezni szándé­koznak, már most készüljenek fel tanulmányaikra. Könnyítsék meg a tanfolyamokon való tanu­lásukat azzal, hogy lakóhelyükön sajátítják el a zenei alapfogal­makat (zenei előképző), és eset­leg elkezdik a zongoratanulást. Kérjük a gyülekezetek lelké­szeit, bondoljanak a jövőre: kán­torképzősök kiválasztásával és taníttatásával biztosítsák a gyü­lekezetekben a kántori szolgálat folyamatosságát. Garai Gábor — A reformátor LUTHER MARTON ÉLETMŰ­VÉNEK ÖTSZÁZ ÉVES FAJA világszerte gazdag és ízes gyü­mölcsöket termett a tavalyi ju­bileumi esztendőbén. Ennek a magyar kulturális életben is ta­núi lehettünk. A reformátor éle­te és kora a mai magyar iroda­lom jelesei közül Garai Gábor­nak, a Magyar írószövetség ko­rábbi főtitkárának többek között színmű írására is adott ihletést. Színpadon még nem láthatjuk darabját, Vas Megye Tanácsának irodalmi, művészeti és kritikai folyóirata, .az Életünk azonban teljes terjedelmében megjelentet­te a drámát 1983 decemberi szá­mában. Garai a kétrészes színműben Luther életének öt esztendejére — az 1520-tól 1525-ig terjedő évekre — összpontosítja monda­nivalóját. A LEGENDÁS. DE TÖRTÉ­NELMI HITELESSÉGŰ Elster- kapui jelenettel, a kiátkozással fenyegető pápai bulla elégetésé­vel kezdődik a dráma. Garai nemcsak arra érzett jól rá, hogy e wittenbergi decemberi nap több volt egy „kegyes színjá­téknál” — egyesek régóta így ne­vezték ezt: ein frommes Schau­spiel —, hiszen Luther itt és ek­kor jutott el nagy belső küzdel­mének nyílt vállalására. Azt pe­dig nem is veszi mindenki észre, milyen mesteri kézzel rajzolja meg a szerző Luther reformáto- ri sajátosságának mór ekkor a mintegy sejtjeiben élő körvona­lait: a későbbi kétfrontos harc első vonásait. A katolikus ingol- stadti professzorral, Eck János-, sál folytatott szellemi párbaja során ugyanis nemcsak a Róma elleni harc indítékát tárja fel biztos kézzel, hanem a .„rajon­gók” elleni küzdelmének csíráit is. Hadd idézzük a dráma ide­vonatkozó sorait. Eck: Exsurge Domine! Főikéi az Ür, s elszélednek előle ellensé­gei s futnak gyűlölői! Amint a füst elszéled, Istenünk, úgy széleszted el őket..'. " * “ Luther: őket, s nem engem. Sa­ját citátumoddal cáfolok rád! A zsoltár füstje a ti hammiás- tók. És fölszáll az a füst tulaj­don jámbor természete szerint, terjeng a légben, úgy tesz, mintha a Napot eltakarná, és ostromolná az eget. De jő egy kis szél s az a terjeszkedő füst szertefoszlik. És eképpen jár- ,nak mindannyian, akik az igazság ellenségei. Karlstadt: És bálványokat imád­nak az ő igéje helyett s fara­gott képekkel csúfolják a Meg­váltót, az egyetlent. MAGASFESZÜLTSÉG VIBRÁL az I. felvonás második, wormsi jelenetében is. Az 1521-es biro­dalmi gyűlésen részt vevő, Lu­thert a további reformokról le­beszélni akaró Werbőczy István­nak egy német lovaggal folyta­tott párbeszéde, a reformátortár­sak szerepe és Eck Jánosnak a w'ormsi ediktumot szubjektív kommentárokkal kísért kihirde­tése: igazi telitalálat. A wormsi jelenet csúcsán Luther szavai ha­talmas erővel hangzanak: Idézhettek a fejemre akármit! Meggyötörhetitek a testemet s megszomoríthatjátok szív.emét. Az én lelkem akkor is vigadoz, s felemelkedik, mintha szárnya volna, látván, hogy küzdenek az emberek Isten tiszta igé­iéért, és senki ebben a harcban nem győzhet fölöttünk. Mert vezérlőjük 6 maga az Ür! A II. FELVONÁS ESEMÉ­NYEI Jénában, a Fekete Medvé­hez címzett fogadóban kezdőd­nek. Szépen hangzanak a Karl- stadttal és Müntzerrel találkozó Luther — azaz Junker Jörg — wartburgi bibliafordításának tit­kait feltáró szavai: Tudod, hogy rágtam én a sza­vakat ott fenn a várban, hogy próbáltam összeterelni nyel­vünk, mint nyáját juhász-eb, a parasztasszonyok, a házalók, a gyermekükhöz beszélő anyák, a piacon alkudozók, szüretkor, vagy épp serfőzés után iddo- gálók beszédjéből. Am izgalrhassá teszi a „rajon­gó” társakkal való beszélgetés szépségét Müntzer Tamás sötét jövőt sejtető mondata: Vagy üljön Márton, mint bölcs hittudós és fordító Wartburg­ban, szót se szólok, csak jut­tassa hozzánk iratait; vagy ha nincs maradása, akkor jöjjön közénk, de ne ilyen suta fa­karddal, de szívvel, tűzzel, lé­lekkel ... HA A LUCAS CRANACH BORKIMÉRÉSBEN játszódó kö­vetkező jelenet 1525 tavaszának vészterhes feszültségeit költői szépségű párbeszédekkel színezi Bertil Werkström svéd evangé­likus . érsek hangsúlyozta, hogy több családi tanácsadóra van szükség a Svéd Evangélikus Egy­házban. Svédországban évenként mintegy húszezer házasság bom­lik fel, és minden évben mintegy huszonötezer gyermek szülei vál­nak el. Werkström érsek a szociális szolgálathoz intézett nyilatkoza­tában többek között ezt mondta: „Mivel az egyház és a társada­lom támogatja a házasság intéz­ményét. segíteniük kell az embe­rek családi gondjainak a megol­dásában.” A családi tanácsadás szolgála­tát jelenleg a megyei és községi tanácsok végzik. Emellett a Svéd Evangélikus Egyháznak is nagy családi tanácsadó hálózata van. A szabadegyházak pedig elsősor­is, drámaivá kezd sűrűsödni itt a két ellenféltől körülvett, mind­két félnek, uraknak és parasztok­nak igazát és vétkeit vállaló re­formátor nagy belső küzdelme. És itt, a wittenbergi menyegzőt felemás igazsággal — így mond­hatnánk inkább: költőien igazta* lanul — megfestett zárójelenet­ben (talán tudatosan?) megtörik a hirtelen szárnyalás es a „hajó­törést szenvedett” reformátor la­kodalmára Müntzer véres árny­képe borul. Kár a mesteri műnek ezert a záróakkordjáért. Ha ez nem ár­nyékolná be a drámát a szerző iránti tiszteletből elfelejtenénk a művésznek megengedhető törté­neti, kronológiai pontatlanságo­kat. Hiszen Bora Katalin a pá­pai bulla elégetésénél, 1521-ben még nem lehetett jelen Witten- bergben. Nem is énekelhették még akkor Luthernek a nyolc évvel később szerzett „Erős var...” énekét. A vézna szerze- *tes-tanár seni panaszkodhatott még „petyhüdt tokapuffadásról”. így talán elfelejtenénk, hogy aligha vett a wittenbergi egye­tem teológiai karának dékánja, Karlstadt-Bodenstein András a „csődör durungjához” hasonló vaskos szavakat az ajkára a worrnsi birodalmi gyűlésen — aligha — résztvevő Bora Katalin jelenlétében. Aligha csendülhe­tett fel Szőnyi Benjamin 18. szá­zadi éneke (Az én időm mint a szép nyár) 1529-ben Wormsban. S aligha hallatszott a rabláncra vert sváb (nem szász!) parasztok Luthert átkozo jajszava a lako­dalmas nap wittenbergi utcáin. Mert aligha „magaslik lemet­szett fejével” Müntzer Tamás a ma nemzedéke által oly széles körben elismert nagy reformáto­runk, Luther Márton fölé. ban a nagyvárosokban végeznek családi tanácsadó szolgálatot. Emellett a kormányzat által re­gisztrált pszichológusok végeznek magánjellegű tanácsadó munkát. Ennek ellenére különösen a nagy­városokban még több családi ta­nácsadóra lenne szükség. Korábban Svédországban az volt a szabály, hogy a házaspá­roknak a válás előtt fel kellett keresniük a lelkészt. Ezt a rendel­kezést érvénytelenítették, és he­lyébe általános tanácsadó prog­ramot szerveztek. Ez a program azonban nem bizonyult elegendő­nek a feladatok - megoldására. Svédországban ma könnyebb a válási eljárás, és a házasság in­tézményének- tekintélye nagyon meggyengült. (News from the Church of Sweden) Fabiny Tibor CSALÁDI TANÁCSADÁS SVÉDORSZÁGBAN a •j „Mitévő légyen, nyelvén akinek / szavak dagadoznak? / fojtja torkába: oldalán is ki / sebbel fakadoznak-, / feltátja száját, s félvén is hősen / támad a Gonosznak!” A kései író-utód, Csanádi Imre fogja versbe Bornemisza Péter vallomását — régies, archaizáló stílusban. „A REFORMÁCIÓ LEGJELENTŐSEBB ÍROEGYÉNISÉGE" irodalomtörténetirá- sunk szerint. Jeles prédikátor. Kiemelke­dő egy házszervezö. Jellegzetes evangélikus prédikátor-sors rajzolódik elénk életpályájában. Német és olasz földön, a reformáció és a huma­nizmus hazájában alapozza meg rendkí­vüli műveltségét. Az 1560-as és 70-es években különböző főurak udvarában, felvidéki gyülekezetekben prédikátoros- kodik. Kinyomtatja nyomdájában prédi­kációit, énekeket és egyéb műveket ír. Szorgalmazza a magyar Biblia-kiadás ügyét. Szuperintendensként széles körű egyházszervezői munkát is végez, harc­ban állva a régi egyházi felsöbbséqgel. Nagy a híveinek tábora, számos főúri pat- rónus támogatja munkájában. Harcos, megalkuvást nem ismerő prédikátori te­vékenységében szembe is kerül a királyi udvarral, a főurakkal, a szerveződő el­lenreformáció vezetőivel, néha prédiká­tor társaival is. Keresztezik terveit, meg­fosztják munkahelyétől, feldúlják ottho­nát, börtönbe vetik, életére törnek. Mun­kájában azonban nem torpan meg. Ván­dorlásában, menekülésében, szenvedései­ben (pestis-járvány ragadja el feleségét és négy gyermekét) végzi prédikátori, Emlékezés Bori írói tevékenységét negyvenkilenc éves ko­rában bekövetkezett haláláig, 1584-ig. LEGJELENTŐSEBB PRÉDIKÁTORA a reformáció korának. Isten igéjének bá­tor hirdetője. Minden lehetőséget meg­ragad az igehirdetésre. Prédikál kasté­lyokban és kunyhókban, városok terein is. Hirdeti az igét az 1569-es bécsi or­szággyűléskor a tanácstermekben is, a királyi Magyarország színe-java előtt, ahonnan „Isten nagy békességgel eleresz- tötte”. Példaképéhez, Lutherhez hason­lóan az igéhez való hűség jellemzi pré­dikációit. A teljes igét hirdeti. Együtt izzik másfél, kétórás prédikációiban az O- és Űjtestámentum, egymást világítják meg az evangéliumok és az apostoli le­velek. A Krisztusban megjelent kegye­lem hirdetése áll prédikációinak központ­jában. A hit által való megigazulás hangsúlyozása át, átszövi igehirdetését: ,.A megigazulás nem egyéb, hanem az bűnnek terhéül való meg szabadulás, az Isten kegyelméből a Krisztusért a hit­nek általa.” A GYÜLEKEZETEKBEN ELHANGZÓ IGEHIRDETÉS SEGÍTSÉGÉRE nyomat­ja ki prédikációit öt kötetes gyűjtemény­ben, az iín. Postillákban (1573—79), majd 1584-ben a Foliopostillában. Az első kö­tetek élőszóban elmondott prédikációk írásos rögzítései, a Foliopostilla már ol­vasmány próza, kötöttebb formájú, iro­dalmi igényű mű. Az Ördögi kísértetek­ről szóló rész (a Postillák IV. kötetének emíssza Péterre függeléke, külön is kiadta) európai vi-, szonylatban is különleges mű, a XVI. század egyik legnagyobb korfestö doku­mentuma. Hatalmas erejű vádirat a szá­zad bűnei ellen, az árulások, a külön­böző fajta erőszakoskodások, a rablások, a gyilkosságok) „sok tolvajló latrok, sok nyúzó urak, sok bálványozó paráznák”) ellen. Érdekes művelődéstörténeti és néprajzi anyagot is tartalmaz a mű. Megjelenése után üldöztetés Bornemissza sorsa. PRÉDIKÁCIÓIBAN MEG-M EG SZÓ­LAL AZ ÍRÓ, az elbeszélő Bornemisza is. Részletezően, kifejező vonásokkal jel­lemzi a Biblia alakjait, beszélteti őket, vizsgálja cselekedeteik indítékait, kiszíne­zi életkörülményüket. Karácsonyi prédi­kációjában pl. olyan mozzanatokról is beszél, amelyek „noha nem irtanak meg, de természet szerint az bennük vagyon.” Szól az Otestámentum kegyes pásztorai­ról, részletesen a pásztoroknak szóló üzenetről, majd a pásztorok érzéseiről, gondolatairól, a „pásztor” Krisztusról, aki „pásztorságra jött ez világra”. Han­got ad közben saját tapasztalatainak, él­ményeinek. — A modern elbeszélés ele­mei rejtőznek e művészi leírásokban. VERSEI, ÉNEKEI KÖZÜL KIEMEL­KEDIK a Siralmas énnéköm kezdetű köl­teménye amely „a reformáció művé­szileg legtökéletesebb költői alkotása.” Nem oktat a vers, nem magyaráz. Bor­nemisza egyéni sorsáról kesereg benne. 1553 végén hazájából bújdosni kényszeL rül az ország függetlenségét lábbal tip- ró „kevély” németek” „pogán” törököli, az elnyomó „magyari” urak és a kato­likus egyház üldözése miatt. A néhány sorban felrajzolt, tömör történeti—tár­sadalmi helyzetkép visszatérő kétkedő­bizakodó sóhajtásba fordul: „Vájjon s mikor leszön jó Budában lakásom?” Sze­mélyi hitele van annak, amit az „áldott” hazáról mond, közérdekű, amit önmagá­ról'mond. Az egyéni sors és a közérdek Urai egybefonódása a vers. A GÖRÖG SZELLEM ELSŐ APOS­TOLA nálunk. A nagy görög tragédia­író, Sophokles Elektra c. drámáját ma­gyar nyelvre „fordítja” — huszonhárom évesen. A tragédia a fejedelmi zsarnok­sággal megalkuvó, passzív magatartás és az aktív ellenállás dilemmája nyer ben­ne megfogalmazást, annak merész hang- súlyozásával, hogy az elszánt harc sza­badsághoz vezet, a zsarnokságba való be­lenyugvás pedig pusztulást eredményez. A görög politikai-társadalmi rajzban magyar viszonyok tárulkoznak elénk, ko­rabeli magyar vonásokkal, színekkel kor­szerűsödik a darab. A Magyar Elektra több, mint fordítás. Szabad átdolgozás, lényegében új, eredeti alkotás. Fejlett formaérzékkel, stílus- és nyelvkészség­gel ülteti át a tragédiát magyarra. Szem­beötlő nyelvének komor feszültsége és zeneisége. Tanítványa volt éveken át Balassi Bá­lint, a magyar líra első klasszikusa. Vajda Aurél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom