Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-04-22 / 17. szám

készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Franciaország Nyugat-Európa legnagyobb or- egyházak segélyezésében és szoli- szága, területé hatszorosa ha- daritási akciókban, Missziói es zánkénak. A Szovjetunió után diakóniai szolgálatukat főként a Európa második legnagyobb ki- kameruni, csádi, középafrikai, terjedésű, földrajzi formáját te- madagaszkári, Zaire-1 és Haiti-i Hús vét 2. napsának igé/e Húsvéti hit Jn 11, 21—27 A nemrég elhunyt Niemöller Márton, a német Hitvalló Egyház nagy vezéralakja, letartóztatásakor Hitler külön parancsára magán­zárkába került. Barátai közül egy — a börtönudvart söpörgetve beleírta a porba ezt a szót Vivit — El. így üzenték a kihallgatásra vezetett Niemöllernek bátorításul: Krisztus él! Feltámadott! HATALMAS VIGASZTALÓ ERŐ VAN EBBEN: KRISZTUS ÉL! Ha 0 él, akkor az élet nem záródhat le az utolsó szívdobbanással! Ila ö él, akkor nem lehet végleges hatalma a halálnak! És, ha ő él, akkor nem lehetünk mi sem elhagyatottak! Igen ám! De hisszük-e ezt? Érvényesül-e a hétköznapok gyakor­latában is, amikor a halállal kell szembenéznünk, mert éppen a közelünkből ragadta el áldozatát? Tudunk-e akkor vigasztalást meríteni ebből: Ö él? A bethániai Márta közvetlenül találkozott a halállal. Testvérét, Lázárt veszítette el. Most keserves panasszal mondja a megérkező Jézusnak: „Ha itt lettél volna, nem halt volna meg a testvérem!” Ez a feltételes mondat még több is, mint panasz. Ez már vádasko­dás. Te vagy hát az oka! Rajtad múlott, hogy Lázárt elvesztettük és nincs többé! A MÄRTA-PANASZ NAGYON ISMERŐS A MI KÖREINKBEN. Jól értünk mi az ilyen finom fogalmazású vádaskodáshoz. Miért engedi Isten? — kérdezzük. Miért nem nyúl közbe? Ő megtehetné! Ő tehát az oka minden bajnak, rossznak, szenvedésnek. Figyeljük csak meg, Jézus milyen türelmes. Nem vág viss2a: „Ma­gadban keresd a hibát! Ne másokat vádolj! Tekints csak mélyebben magadba!” Nem korholja Mártát, mert Jézus valóban merő szeretet Azért jött. hogy megkeresse és megmentse, ami elveszett! Most Is vigasztal és bátorít: „Ne ess kétségbe! Nézz inkább túl a halálön. Feltámad a te testvéred!” MARTA. ÜGY LÁTSZIK. JÁRATOS VOLT A ZSIDO-FARIZEUSI HAGYOMÁNY REMÉNYSÉGÉBEN. Ismeretéit elővéve válaszol te­hát: „Tudom, hogy feltámad az utolsó napon!” Vagyis: majd egy­szer. A végidőben. De mikor lesz az? S megérem-e azt? Mert nekem most kellene a segítség! És Jézus ezt az emberileg oly bizonytalanul távolit egyszerre közel hozza kinyilatkoztatása meglepő szavában: ,.Én vagyok a feltámadás és az élet!” Nem csak egyszer, az idők végén lesz majd feltámadás, hanem Jézus a maga személyében hor­dozza már most és itt a feltámadást. Ahol tehát Jézus van, ott az élet és a feltámadás! Mindezt a hit fogadja el. „Hiszed-é ezt?” — kérdezi végül is Jézus Mártától. Azóta is hangzik ez minden korok Mártáinak, nekünk is: Hi­szed-e? Mert ez a döntő! Személyes ügyünkké kell válnia annak, hogy Jézus él — s 0 maga a feltámadás és az élet. Mert hitünk nélkül, sőt hitünk ellenére is van élet és feltámadás, de úgy persze ez nem a miénk. Cpak, ha elfogadjuk, hisszük, nyitott szívvel vesz- szük — úgy lesz ez a miénk is. Jézusban már nem csupán ígéret a feltámadás, hanem testet öltött valóság. Nem a jövő rejtélye, 'hanem a jelen valósága. Ez a hit aztán olyan életre vezet, amely túlnő a halálon! Kettős tétellel fejezi ezt ki Jézus: „Aki hisz énbennem — ha meghal is él!” Vagyis a Jézusban hivő embernek is el kell ugyan szenvednie a halált, de ez nem lesz számára végleges. Nem örök fogság ez. hanem út az életre! „ÉS AKI ÉL ÉS HISZ ÉNBENNEM — AZ NEM HAL MEG SOHA!” Vagyis a hívőnek ajándékozott életet semmi sem teheti tönkre. Hiszen, aki az élő Isten kezében van, azt senki és semmi ki nem ragadhatja onnan. Jézus él! S mivel 0 az élet, ezért, akinek Krisztusa van, örök élete van. Hiszed-e ezt? Húsvét különösen konkrétan teszi fel nekünk ezt a kérdést, és arra késztet, hogy ne kerüljük ki, hanem válaszoljunk reá. Márta boldogan tett vallást hitéről. Erre a hitvallásra — a szóval és meg­változott élettel való hitvallásra — akar elvezetni minket is a Szentlélek. Bcncze Imre Imádkozzunk! Urunk, Istenünk! Te feltámasztottad Jézust a halálból, hogy né- künk is reménységünk és életünk legyen, Támogass Szentlelkeddel, hogy ne csak küzdeni tudjunk minden halált okozó gonosz ellen, hanem védeni tudjuk az élet értékét és szépségét társaink számára, örömére. Erősítsd hát hitünket, tedd találékonnyá széretetünket és élővé reménységünket a Te Fiadéit, Jézusért. Ámen. LARS CARLZON STOCKHOLMI PÜSPÖK NYUGALOMBA VONUL kintve hatszög alakú ország. Négy tenger mossa partjait, nincs olyan francia helység, amely 500 kilométernél távolabb­ra esék valamelyik tengertől. A protestantizmus és ezen be­lül az evangélikusok kisebbségi helyzetben vannak. Mielőtt az evangélikus egyházról szólnánk, vegyünk sorra néhány történelmi adatot: 1521-ben már elítélik Luther tanait a párizsi Teoló­gián, majd két évvel később egy ágostonrendi szerzetest máglyán végeznek ki és Luther iratait is megégetik a híres Notre-Dame katedrális előtt. 1598-ban a Nantes-i Edictumban IV. Henrik vallásszabadságot biztosít, de ezt XIV. Lajos király 1635-ben visz- szavonja. Bonaparte Napoleon 1802-ben egyezményt köt Rómá­val a két reformációi egyház, az evangélikus és református egy­ház államegyházi elismertetésé­ről, státusáról. Elzász-Lotharin- giéban, amelyet 1871 és 1918, va­lamint 1940 és 1944 között Né­metországhoz csatoltak, az állam- egyházi forma mindmáig fenn­áll. Franciaország többi részen 1905-től az egyház elvált az ál­lamtól és semmiféle anyagi tá­mogatást az állam részéről nem élvez. Ma Franciaországban két na­gyobb lutheri egyház van: az Elzász-Lotharingiai Evangélikus Egyház, 250 ezer taggal és a Franciaországi Evangélikus-Lu­theri Egyház; hozzávetőleg 35 ezer egyháztaggal. Mindkét egy­ház tagja a Franciaországi Pro­testáns Szövetségnek, a Lutherá­nus Világszövetségnek es az Egy­házak Világtanácsának. A helyi tradíciók némileg eltérnek, de hitvallásos alapjuk közös, taní­tásban, gyakorlatban életük megegyezik. Az 1871-ben bekö­vetkezett szétválást 1918-ban nem sikerült azonban szervezetileg helyreállítani. Van még egy harmadik, kis létszámú evangélikus egyház is. az Evangélikus Lutheri Egyház Franciaországi és Belgiumi Szi- nódusa, 1080 egyháztaggal, amely azonban tanításbeli eltérések miatt külön úton jár és az Egye­sült Államokbeli Missouri Szi- nódussal tart szoros kapcsolatot. Az elzászi evangélikusoknak 250 gyülekezete van, főként a Rajna és Mosel vidékén, a Mont- béliard-i kerülethez 24, a párizsi kerülethez további 22 gyülekezet tartozik. Párizson kívül Lyonban és Nizzában van evangélikus gyülekezet. A lelkészek száma a két nag> egyháztestben 280, közöttük fel­szentelt női lelkészek is vannak, valamint olyanok, akik egyetemi lelkészként, ifjúsági, diakóniai és evangelizációs szolgálatban tevé­kenykednek. 1950-ben alakult meg a kei egyház szövetsége. Franciaorszá­gi Lutheránus Egyházak Nemze­ti Szövetsége néven. Ez a Szö­vetség egyúttal a Lutheránus Világszövetség franciaországi Nemzeti .Bizottsága. Ez a szerve­zet nagv szolgálatot végez a ten­gerentúli frankofon lutheránus testvéregyházakkal, de más egy­házakkal is gyakorolják. Mivel mind a népességhez, mind a protestantizmushoz, mind pedig keresztyén egyházakhoz képest kisebbségi egyházként él­nek. a lutheránus egyházak kü­lönösképpen is érzékenyek az ökumenikus kapcsolatok fejlesz­tésére. A Franciaországi Protes­táns Szövetség tagegyházaival együtt többféle közös munkában vesznek részt, igy a rádiós és te­levíziós egyházi műsorokban, a himnológiai munkában, a2 egye­temi lelkészek szolgálatában, a gyermekek és serdülök között végzett pedagógiai munkában. A Franciaországi Evangélikus-Lu­theri Egyház a Franciaországi Református Egyházzal közösen tart fenn egy Protestáns Teoló­giai Intézetet, míg a strasbourgi protestáns teológiai fakultás a2 Állami Egyetemhez tartozik. A Protestáns Szövetséghez tar­tozó evangélikus és református egyházak néhány éve Folytatóla­gos Bizottságot hoztak létre, amely a lelkészek részére ülése­két szervez és vállalja a fran­ciaországi katolikus egyházzal való kapcsolat ápolását, vala­mint a párbeszédeket folytató vegyesbizottságokba küldendő delegátusok kiválasztását, A párizsi Evangéliumi Missziói Társaságnak is aktív tagjai az evangélikusok és más missziói szervezetekkel együtt osztoznak a közös akciókban, szolgálatok­ban. A franciaországi evangélikus egyházak tagjai az Európai La­tin Országok Konferenciájának Konzervatív norvég teológu­sok azt tervezik, hogy alternatív bibliakiadást készítenek elő. En­nek az az oka, hogy a Norvég Bibiiatársulat által 1978-ban ki­adott modern fordítású bibliát sokan túl modernnek tartják. Az új fordítási munka irányí­tója Carl Fr. Wisloff nyugalma­zó t.t, teológiai professzor, aki is­mételten bírálta az 1978-as for­dítást, mondván, hogy az telje­sen új értelmezést ad a Szent­írásnak. Ezért olyan fordítást terveznek, amely közelebb áll az 1930-as fordításhoz, bár ehhéz képest helyesírás és kifejezések tekintetében figyelembe veszik a Szükséges javításokat. A mun­kában részt vevő Gilbrant lel­kész véleménye sa.-mt az 1978­is, valamint az Európai Egyhá­zak Konferenciájának is. Ez utóbbinak az Igazgatótanács el­nöke, André Appel az egyik el­nöke. Luther születésének 500. év­fordulóján a francia evangéli­kusoknak egész Franciaországban alkalmuk nyílt, hogy könyvek­kel, kiállításokkal, újságcikkek­kel és élőszóval széles körben megismertessék Wittenberg nagy reformátorát és életművét. Ezek közül is kiemelkedik Albert Greinernek, budapesti Evangéli­kus Teológiának tiszteletbeli dók torának az ifjúság számára írt és gazdagon illusztrált Luther-albu- ma, Marc Linhard tanulmány-kö­tete, a „Fétes et Saisons” folyó­irat különszáma. Számarányuk és rendelkezésre álló eszközeik szerénysége élle­nére a francia evangélikusok egy szekularizációban élenjáró Országban hiszik, hogy hitük bi­zonyságtétele. szolgálatuk misz- sziói és diakóniai lendülete nem hiábavaló, sem hazájukban, sem az evangélikusok és a világke­reszténység nagy családjában. Külön örömünkre szolgál, hogy a fenti ismertetést lapunk felké­résére evangélikus egyházunk és magyar népünk igaz barátja, D. Albert Greiner volt szíves meg­írni. Ö többször járt hazánkban, szolgált gyülekezeteinkben és Teológiai Akadémiánkon, és ami­kor egyházunk püspökei, teoló­giai tanárai vagy lelkészei Pá­rizsban jártak, szívét és otthonát, mindig kitárta előttük. Szeretet­tel várjuk a franciaországi evan­gélikusok küldötteit is ezen a nyáron Budapesten! D. Albert Greiner (Fordította és kiegészítetté: Szirmai Zoltán) as fordítás törést jelent a Szent­írás tradicionális értelmezésében, amely a reformációig vezethető vissza. A Norvég Bibliatársulat véle­ménye szerint ez a biblia-revízió nem fog széles körű tetszést aratni a norvég bibliaolvasók közölt. Az 1978-as verzió ugyan­is már igen elterjedt ,a Norvég Evangélikus Egyházban. Gunnar StOlsett, a Norvég Bibliatársulat főtitkára ugyan nem ellenzi az újabb, verzió kiadását, de véle­ménye szerint az 1978-as fordí­tás nem indokolja a revíziót. „A rni 1978-as fordításunk — mond­ta többek között — nagyon kon­zervatív fordítás más európai fordításokhoz képest.” (Church of Norway News) — S. Lftrs Carlzön, a stockholmi egyházkerület püspöke 1984. ok­tóber 1-én nyugalomba vonul. Carlzon püspök 68 éves és 1979 óta püspök. Carlzon püspök a hu­mán és polgári jog szakértője. Sokszor vett részt az elnyomott ú III 1,111.111! II itll ilill 111 III I III IIUII IMI I lij A LUTHERÁNIA § ÉNEK ÉS ZENEKARA g 21-én, nagyszombaton g délután 6 órakor = g Istentisztelet keretében E 8 a Deák téri templomban 5 sS előadja s g J. S BACH: g 1 JANOS PASSIÓJÁT Közreműködnek; 2 Benczúr Erzsébet, = g Szemere Erzsébet, Schultz Katalin, g Kállay Gábor, — t= Molnár András, g g Bercelly István. Andrejcsik István, ifj. Gryllus Vilmos §§ és Trajtler Gábor. g Vezényel: ff WELTLER JENŐ g Igét hirdet: g PINTÉR KÁROLY sj A belépés díjtalan. Fi 1111! i i i i! 1111111111111111111111111 m i i 111 iT népek, különösen Dél-Afrika né­peinek érdekében tartott meg­mozdulások és szemináriumok munkájában. Egyházkerületében Carlzon püspököt kitűnő admi­nisztrátornak és mély lelki veze­tőnek ismerik. (News from the Church of Sweden) — CSÖMÖR. A böj előtti hé­ten tartották a gyülekezetben a szokásos „Farsangi imahetet’’. Minden este terített asztalok mellett, a zsúfolásig megtelt gyülekezeti házban Gérhát Sán­dor, Biatnyícki Jenő, dr. Kóstt Pál, Győri János nyugdíjas lel­készek, Túrmezeti Erzsébet hir­dették az igét. Kiemelkedő esté­je volt áz imahétnek, amikor Bánffy György kiváló művész Jónás könyvét mondta el megrá­zó erővel. A böjtre készülés gaz­dagon megáldott alkalma volt 1 ebben az évben is az imahét. — öz v, Pintér Jánosié, ez. Bozsik Ilona életének 86. éveben hosszú szénvédés után, Í9Í4. ja­nuár 29-én visszaadta léikét Te­remtőjének. Temetése február 3-án volt a gyöngyösi Felsőváro­si temetőben. Az eltávozottban Pintér János orosházi esperes- lelkész édesanyját gyászolja. — „Boldogok, akik az Urban halnak meg!”. Anna-Marija Raittila: „Noli me tangere*’’ „Ne érints engem!” Még nem kelt föl a nap, * szíved hegyeiről még nem futnak fénylő vizek, jég sebzi lábadat, szívedet hófalak, lavinák, de hajolj le, Magdaléna, nézd, milyen virágok fakadnak a fekete földből, a fagyos föld repedéséiből! „Uram, irgalmazz”-virágok, vérpirosak, halálféhérek. Hajolj le, Magdaléna! Kinek a lába nyomán fakadnak? Még nem kelt föl a nap, jég sebzi lábadat, körötted lavinák és hófalak, de az, Uram, irgalmazz, Uram, irgalmazz’Vvirágok már nyílnak a „Kertész” lábanyomán. Vérvörösek, fehérek ... fényt még rájuk földi nap nem hintett. Ne érints engem! Fuss, Magdaléna! „Menj, és vidd a hírt testvéreimnek!” Finnből fordította: Túrmezei Erzsébet KETTŐS BIBLIAFORDÍTÁS KÉSZÜL NORVÉGIÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom