Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-03-11 / 11. szám
XLIX. ÉVFOLYAM „Az utolsó napig folyik a nagygyűlés előkészítése” A Lutheránus Világszövetség V. B. január 16—21. között Genf- ben tartott üléséről már két cikkben beszámoltam. Ismertettem Kibira elnök és dr. Mau főtitkár jelentéseit. Főleg azokat a részeket, melyek a nagygyűlésre vonatkoznak. Arra nincs hely lapunkban, hogy az egyhetes ülés minden megtárgyalt problémájával foglalkozzam, és arra sem, hogy a nemzetközi Előkészítő Bizottság nagyon aprólékos munkáját vázoljam, mégis szólnom kell a technikai előkészületek jelenlegi állásáról. Errpl Anza Lema főtitkárhelyettes beszélt. „Nem szabad azt gondolnunk — mondta —, hogy valami kész rendszer áll rendelkezésünkre a nagygyűlés előkészítésénél. Nagy mértékben előrehaladtunk az előkészületekben, de annak az utolsó napig kell folynia, éspedig nagyon rugalmasan.” A nagygyűlésre a 97 tagegyházból 66 tagegyház már kijelölte a delegátusait január 9-ig. Ezeknek folyik a regisztrálása. Elküldték a delegátusoknak a fő- és alté- mákat feldolgozó füzetet, hogy mindenki jól felkészülhessen a vitákra. Több tagegyház sajnálattal azt jelentette, hogy nem képes női delegátusokat küldeni, sőt fiatalokat sem. Nincsenek felkészülve egy ilyen méretű és súlyú nagygyűlésre, mint a budapesti. Pedig két évvel ezelőtt a Vancouverben tartott vb-ülés úgy határozott, hogy a delegátusok 30%-a legyen nő és 20%-a ifjú. Egyes tagegyházak — összesen 13 — megváltoztatták a vb által előírt arányszámokat, vagyis a kérés ellenére nők és fiatalok helyett férfiakat és idősebbeket neveztek ki delegátusoknak. Ezeket a tagegyházakat arra kellene kérni, hogy változtassák meg álláspontjukat, és az LVSZ kérésének megfelelően állítsák össze delegációjukat. A stewardok (a rendezésben segítő fiúk és lányok) kijelölése jó úton halad. Mintegy 50 ste- wardra van szükség, akiket a világ minden részéből válogatnak össze. A hivatalos (szavazati joggal bíró) delegátusokon kívül lesznek „megfigyelők”, „szakértők” és „tanácsadók”. Ezeknek a kiválogatása is folyamatban van és hamarosan ' befejeződik. „Hivatalból” (ex officio) jelen lesznek a nagygyűlésen a jelenlegi Végrehajtó Bizottság, a különböző munkabizottságok tagjai. Kaptak már meghívást az ökumenikus világszervezetek, melyek igen nagy érdeklődést mutatnak a nagygyűlés iránt. A Vatikán háromtagú delegációt küld a nagygyűlésre, Willebrands kardinálissal az élen. De várható Marten- sen dán római katolikus püspök jövetele is. Ugyancsak kaptak meghívást azok az evangélikus egyházak is, melyek nem tagjai hivatalosan a Lutheránus Világ- szövetségnek. A Kommunikációs Osztály Géniből kiküldte a meghívásokat a különböző egyházi és világi sajtószerveknek, újságoknak. (Máris 150 újságíró jelentkezett a nagygyűlésre. Számuk egyre nő.) A regisztrálási íveket megküldték azoknak a delegátusoknak és résztvevőknek, akik már bejelentkeztek. Az ívek angol, német és francia nyelvűek. Három ívet kapott mindenki. Egyik Genfbe megy, a másik Budapestre és a harmadik a delegátusnál marad. Ezeken az íveken fel kell tüntetni, hogy ki melyik nyelvet akarja használni a nagygyűlésen és melyik témacsoportban szeretne dolgozni. A csoporttémák számát végül is 13-ban állapították meg. Eredetileg 19-ről volt szó. Egyesek azonban ezt túl soknak találták. Ezekkel a témákkal a nagygyűlésen 20—25 létszámú csoportok foglalkoznak, és javaslataikat a nagygyűlés elé viszik. A reggeli bibliatanulmányok előkészítése is folyik. Külön füzetet adnak ki, hogy a résztvevőket jól felkészítsék. Budapesten külön irodája van az LVSZ-nek, amely segíti az előkészületeket. Ennek vezetője Reuss András lelkész. Az iroda az összes szükséges felszereléssel (telex, telefon stb.) rendelkezik. A telex lehetővé teszi a gyors „közlekedést” Genf és Budapest között. A nagygyűlés istentiszteleteinek irányítása dr. Brand (USA) kezében van. Brand lelkész megbeszéléseket folytatott Budapesten a megnyitó istentisztelet liturgiájáról, továbbá a reggeli úrvacsoraosztás (mindennap lesz!) és az esti áhítatok (vecsernye) rendjéről. A LAUDAMÜS című énekeskönyvet újra kiadják majd, több változtatással. A látogatók (akik nem tagjai a nagygyűlésnek, de egy-két alkalommal vagy tartósan szeretnének hallgatói lenni az előadásoknak) különprogramja is jól alakul. A különprogramra akkor lesz szükség az ő számukra, amikor a munkacsoportok tartják összejöveteleiket (itt ugyanis nem vehetnek részt a „látogatók”). Számukra zenei, film- és előadásprogramokat szervez a vendéglátó egyház. Az anyagi ügyekkel kapcsolatban Anza Lema bejelentette, hogy a vendéglátó magyarországi evangélikus egyház fogja fizetni a Budapest Sportcsarnok bérét az egész időre, a repülőtérről és a vasútállomásokról való .beszállítását a delegátusoknak, a gyülekezetekben való vendégszolgálatok útiköltségét (ezt maguk a gyülekezetek) és a budapesti LVSZ-iroda fenntartását. A vízumokat a Magyar Nép- köztársaság valamennyi résztvevőnek biztosította. A résztvevők a Stadion Hotelban, a Penta Hotelban laknak és kapnak ellátást, saját költségükre — fejezte be jelentését Anza Lema főtitkárhelyettes. (Itt kell megjegyeznem, hogy Anza Lema még egy másik jelentést is előterjesztett, éspedig a december 18—20-i budapesti látogatásáról. Ez a jelentés Anza Lema nagyfokú megelégedését tükrözi a Budapesten látott és hallott előkészületekről.) Mi lesz 2000-ig? A számos jelentés közül ki kell térnem dr. James Scherer amerikai (Chicago) teológiai tanár jelentésének egy részére. Scherer professzor elnöke az LVSZ Egyházi Együttműködési Bizottságának. Rendkívül érdekes statisztikai adatokat közölt a World Christian Encyclopedia (A vi- lágkeresztyénség enciklopédiája) alapján. A könyv 1982-es adatokat tartalmaz, de azokat kiegészítette a Missiology c. nemzetközi szemle 1984. januári száma alapján. %E szerint 1900-ban (tehát 84 évvel ezelőtt) a világ ke- resztyénségének 81%-a volt fehér és európai hátterű, beleértve az Észak-Ameriljában élőket, és csak 17%-a élt a „harmadik világban?. 1980-ban a „harmadik világban” (Afrika, Ázsia, Latin- Amerika) él a keresztyénség 49%-a (!). Előreláthatólag 2000- ben majd a keresztyénség 60%-a (!) él a harmadik világban. Afrikában évente 6 millióval növekszik a keresztyének száma. Ez azt jelenti, hogy naponta 16 400 (!) a növekedés. 2000-ig az afrikai keresztyének száma meg fogja haladni az európai és amerikai keresztyének számát. Európában az 1983. évben 150 000-el csökkent az evangélikusok száma. A fent említett encyklopédia szerint Európában és Észak- Amerikában évente 2,2 millió keresztyén hagyja el hitét és pártol át „más hitre” illetőleg nem keres semmiféle „hit-közösséget”. Ez azt jelenti, hogy minden nap 6000 (!) keresztyén hagyja el „korábbi hitét” és lesz hitét „nem-gyakorló” emberré vagyis névleges keresztyénné vagy „más-hitűvé”. Ugyanakkor 105 ország jelentette, hogy náluk a keresztyének száma évente 3—4%-kal nő, 74 pedig azt jelentette, hogy kis méretű növekedés illetőleg fogyás tapasztalható. Európában és Észak- Amerikában 346 keresztyénre és 54 nem-keresztyénre jut egy lelkész vagy más lelki gondozó, míg a harmadik világban 677 keresztyénre és 2581 nem-keresztyénre jut egy lelkész vagy gyülekezeti munkás. A keresztyének túlnyomó része spanyol anyanyelvű, őket követik az angol, német, francia és olasz anyanyelvűek. 2000-ben a világ lakosságának 50%-a már városban fog élni. Igen nagy a mohamedánok számának növekedése. Az előrejelzés szerint 2090—2150 között a mohamedánok száma túlhaladja a keresztyénekét. A magyarországi evangélikus egyház híradása A két hétig tartó üléseken természetesen mind magam, mind Reuss András, az LVSZ budapesti irodájának vezetője állandóan részt vettünk a megbeszélésekben, javaslatokat tettünk, kritikát gyakoroltunk és minden területen igyekeztünk segíteni. Végül rá került a sor, hogy beszéljek gyülekezeteink felkészítéséről és felkészüléséről. Az általam elmondottakból idézek néhány mondatot: A magyarországi evangélikus egyház vezetősége és gyülekezetei szíves örömmel várják a nagygyűlés és az ifjúsági nagygyűlés résztvevőit. Összesen 112 gyülekezetünk fogad külföldi vendégeket, akik prédikálnak a gyülekezetekben vagy üdvözletét adnak át.' Megkérdeztük gyülekezeteinket, hogy hány vendéget készek fogadni, összesen 630-at! Ez nagyon nagy szám. Ami azt jelenti, hogy valamennyi külföldi delegátus és több jó újságíró is tud szolgálatot végezni gyülekezeteinkben. Gyülekezeteink számára nemcsak ’ arról van szó, hogy találkozhatnak külföldi hittestvéreikkel, hanem arról is, hogy hitükben, szere- tetükben és reménységükben meg akarnak erősödni e találkozások révén. A megnyitó istentisztelet a Budapest Sportcsarnokban lesz, ahová mintegy 12 000 hazai és külföldi vendéget várunk; Az úrvacsorával is szolgálunk 62 oltárnál. Külön úrvácsorai edényeket is készíttetünk. Ezek kerámiák lesznek. Rajtuk lesz a nagygyűlés emblémája. Egyes gyülekezetek szeretnék ezeket majd megkapni emlékül a nagygyűlésre. A gyülekezetek szeretnék megajándékozni a nagygyűlés delegátusait. Eredeti kézimunkája készülnek. Az Evangélikus Naptár tartalma 1984-ben a nagygyűlésre irányul. A meditációk a „reménység” kérdésével foglalkoznak. Egy előadás sorozat pedig az előző nagygyűlésekről, azok helyéről és témáiról ad ismertetést. Az Evangélikus Élet c. hetilapunk már egy év óta közöl ismertetést az LVSZ tagegyházairól, azok történetéről és jelenlegi életéről. Ezzel is fel akarjuk készíteni gyülekezeteinket a nagygyűlés fogadására. Turista programokat is szervezünk. Szeretnénk, ha a delegátusok megismernék Budapestet, a vidéket, a magyar kultúrát is. Az állami és társadalmi szervek is nyitottan várják ezt a nagygyűlést. Hozza Isten a nagygyűlés résztvevőit Budapestre! Káldy Zoltán Az LVSZ főtitkárhelyettesének látogatása Dr. Anza A. Lema, a Lutheránus Világszövetség főtitkárhelyettese, a genfi nagygyűlési iroda vezetője 1984. február 9—12-ig Budapesten tartózkodott és a világgyűlés előkészületeiről folytatott tárgyalásokat. Bai László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője fogadta az LVSZ főtitkárhelyettesét és a beszélgetés során kölcsönösen tájékoztatták egymást. Jelen volt a megbeszélésen dr. Káldy Zoltán püspök-elnök. Püspök-elnökünk hivatalában fogadta Anza Lemát, akit elkísért Charles Day, konferenciai tanácsadó, valamint Maria Lujze Tuena asszony, az LVSZ utazási irodájának vezetője. A vendégek tárgyalást folytattak az Evangélikus Világgyűlés Irodájában is, ahol Reuss András tájékoztatta őket az előkészítő munka haladásáról. Hívő emberek a bizalom erősítéséért A MAGYARORSZÁGON MŰKÖDŐ EGYHÁZAK ÉS VALLÁSFELEKEZETEK üdvözlik a Stockholmban ülésező Európai Bizalomerősítő és Leszerelési Konferencia résztvevőit és munkáját. NAGYRA ÉRTÉKELJÜK ÉS RENDKÍVÜL SZÜKSÉGESNEK TARTJUK a konferencia fáradozásait, mert az utóbbi időben aggasztó méreteket öltött a nemzetközi helyzet romlása következtében a feszültség, mely veszélyezteti a világ békéjét és az emberiség életét. Szent meggyőződésünk, hogy a minden jóakaratú ember által áhított enyhüléshez és leszereléshez vezető út csak a népek közötti bizalom elmélyítésével válik járhatóvá. AZ A REMÉNYSÉG ÉL SZÍVÜNKBEN, hogy a vallásos emberek hitükből fakadó felelősséggel hatékonyan hozzájárulnak a bizalom építéséhez. A magyarországi hívők is egyetértésükről és támogatásukról biztosítják a földrészünk biztonságáért és békéjéért munkálkodó tárgyaló feleket. Fáradozásaikat — amelyekre nagy várakozással tekintünk — imádságainkban hordozzuk, eredményes munkájukhoz Isten áldását kérjük. Az Országos Béketanács Az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottsága Katolikus Bizottsága Dr. Weltler Jenő kitüntetése Dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter dr. Weltler Jenőnek, a Budapest—Deák téri gyülekezet karnagyának 75. születésnapja alkalmából a „Kiváló munkáért” kitüntetést adományozta. A kitüntetést február 15-én Petur György a Művelődési Minisztérium zenei főosztályának vezetője nyújtotta át. Az ünnepi eseményen jelen volt Bai László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetője, Tóthpál József, a Kórusok Országos Tanácsának főtitkára és dr. Káldy Zoltán, a magyarországi evangélikus egyház püspök-elnöke. Olvasóink nevében is szívből gratulálunk. . FJIiiinvl dr. Zsebük Znhán. a Reíoriuúfiis Zssi*a«á világi eiaiüke Lapzárta előtt értesültünk napilapjainkból, hogy február 20-án elhunyt dr. Zsebők Zoltán orvosprofesszor, a Magyarországi Református Egyház világi elnöke. Dr. Zsebők Zoltán nemcsak egyházában, hanem a magyar protestantizmusban is megbecsült vezető ember volt, akit példamutatásáért, rendkívül nagy szakmai tudásáért, sokoldalú társadalmi és a béke ügyében végzett tevékenységéért nagy tisztelet övezett. Váratlan elhunyta mindnyájunk számára nagy veszteséget jelent.
