Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-12-16 / 51. szám

ilfgtaapSó css liSIÄ-feoi (2.) Beszámolóm első része a frank­furti Külügyi Hivatalban, a gos- lari országos diakóniai konferen­cián és a hildesheimi evangéli­kus püspöki konferencián és zsi­naton tett látogatásokról szólt. Ebben a részben az NSZK-beii evangélikus központban, Hanno­verben, és a Vesztfáliai Tarto­mányi Egyházban történt talál­kozások kerülnek sorra. Hannover — a német protestantizmus központja Ez a háborús romjaiból újjá­született, modern nagyváros ma három dologról nevezetes: pá­ratlan szépségű Herrenhauseni Parkjáról, világhírű ipari vásá­rairól és arról, hogy itt vannak a Németországi Evangélikus Egy­ház (EKD) és az Egyesült Evan­gélikus—Lutheránus Egyház (VELKD) központjai. A város múltja is nevezetes, itt élt az egyik legjelentősebb né­met fejedelmi család, mely az opera- és zeneművészet egyik európai központjává tette a vá­rost, és többek közt a XVII. szá­zad legnagyobb gondolkodójá­nak, Leibniznek, adott otthont. A tavasszal itt nyitották meg a tizenhét tartományi egyház uj központi hivatalát. A modern épület-komplexum három eme­letén egy modern kápolna és a három főosztály (Jog és Igazga­tás, Teológia és Közéleti Fele­lősség, Ökumené é£ Külügyi Kap­csolatok) helyezkednek el, a 210 munkatárs irodáival, hatalmas könyv- és irattárral, konferen­cia-termekkel. A frankfurti Kül­ügyi Hivatal 1986-ban költözik át Hannoverbe. Walter Hammer elnök fogadott bennünket mun­katársaival és ismertetett meg az új központ életével. Ezután dr. Eduard Lohse pro­fesszor, a Hannoveri Evangélikus Tartományi Egyház püspöke és egyúttal az EKD-Tanács elnöke, lakásán fogadott! Egyházaink kapcsolatairól, a lelkészképzésről, S budapesti világgyűlésről és az Bkuménikus helyzetről folyt a megbeszélés. Lohse püspök egy­házunk melegszívű barátja, aki nagy súlyt helyez kapcsolataink sokoldalú elmélyítésére. Egyik délután meglátogathat­tuk a Hannover közelében levő, nagymultú L occum-kolostort. Cisztercita szerzetesek alapítot­ták a XII. században. A XVII. század elején a reformációhoz csatlakozott, megtartva az apáti és priori vezetést. Előző apátja a világszerte ismert Lilje püspök volt. a mostani Lohse püspök. A középkori épületcsoport ma egy Lelkészképző Szemináriumnak és egy Evangélikus Akadémiának ad otthont. Ütünk utolsó hetét a Vesztfá­liai Tartományi Egyházban tölt­hettük, gazdag programmal, vé­gigjárva ennek a többmilliós tar­tományi egyháznak három köz­pontját. Dortmund — ' az „acélváros” Bielefeldben az első estén az egyház vezetőségével — köztük dr. Heinrich Reiss egyházi elnök­kel, dr. Helmut Begemann alel- nökkel és Ernst Brinkmann egy­háztanácsossal — töltöttünk fe­lejthetetlen órákat. Másnap Dortmund következett. Ez a hétszázezres iparváros már a középkorban is fontos Hansa- város volt. Ma a nyugatnémet szénbányászat, vas- és acélipar egyik központja. Bemutatták az egyik óriás olvasztókohó csapo­lását, majd végigjártuk az acél­meleghengermű óriás csarnokát, — hangyák a gépóriások pokoli zajában. Utána a Hoesch Művek igazgató- és munkástanácsai kép­viselőivel folyt izgalmas vita a nyugati munkanélküliség nehéz kérdéseiről. Dortmundi egyházi programom során előadást tartottam a kör­zet egyházi vezetőinek hazai egy­házunkról; ebbe bekapcsolódott egy Zaire-ből és Srí-Lankából jött egyházi delegáció is. Egy éj­szakai órákba nvúló „nyílt es­tén” — a helyi Keresztyén Egy­házak Munkaközössége rendezé­sében — erről a kérdésről ve­zettem vitát; „Mit tehetnek ma az egyházak Európában a béke megőrzéséért?” Vasárnap dél­előtt pedig a Sankt-Petri temp­lomban ökuménikus istentiszte­leten hirdettem Isten igéjét egy vegyesen protestáns és római ka­tolikus gyülekezetnek. Dortmundból két fontos közeli egyházi intézményt is fölkeres­tünk. Villigst városka a vesztfá­liai Lelkészi Kollégium (tovább­képző intézet) székhelye. Iserlohn pedig az Evangélikus Akadémia modern konferenciai központjá­nak ad otthont. Itt gyülekezeti csoportoknak rendeznek tanfolya­mokat az egyház és a világ mai kérdéseiről. Münster.— Vesztfália fővárosa Münster a IX. század eleje óta püspöki székhely. Csaknem negy­ven temploma, köztük a csodá­latos középkori Dóm, világhírű­vé tették. Ma nagy egyetemi vá­ros és ipari központ. A román stílusú Dóm mellett a XIV. szá­zadból származó Városháza .a másik ékessége: ennek „béke-ter­mében” kötötték meg a 30 éves háborút befejező békét. Itt ren­dezett fogadást'a város főpolgár­mestere, s ezen környékbeli ma­gyarok is résztvettek. Münsterben a Megváltó-témp- lomban végeztem istentiszteleti szolgálatot. Bielefeld és a „szeretet városa” A harmadik és legfontosabb evangélikus centrum Vesztfáliá- ban Bielefeld városa. Itt van a Vesztfáliai Tartományi Egyház központi hivatala. Ez a nagv- multú város ma ugyancsak ipari centrum. Egyik külső negyedében terül el a „szeretet városa”, Bethel, az evangélikus diakóniai munka világszerte ismert központja. Fő­leg epileptikusokat, de lelki-szel­lemi sérülteket is gondoznak, gyógyítanak ebben a modern kórházvárosban. Felkerestük a felejthetetlenül szép temetőben a „három Bodelschwingh” — az apa, a fiú és az unoka — sírját, Bethel központi templomát, a hír­neves Teológiai Főiskolát és a diakónus-, diakónusnő- és dia­konissza-képzés mai központjait. Busch lelkész, a „szeretetváros” mai vezetője, messzemenően se­gíteni szeretné a magyar evan­gélikus diakóniai munkával meg­levő kapcsolataikat. Gazdag és sokszínű nyugatné­met útunk befejező eseménye volt Bielefeld gyülekezeteinek közös reformációi esti ünnepsé­ge a IVicoloi-templomban. Ezen — klasszikus kórus- és zenekari (Folytatás a 4. oldalon.) GALAMBOS! LÁSZLÖ: ÜNNEP Jégrózsa, jéglámpa villog a pusztába. Tollkendős asztalon Karácsony kalácsa. Karácsony kalácsa anyám kosarában. Isten nyeregből száll csillagos bundában. Botjával a fákon citerál fehéren, kristályfogú kutyák köszöntik serényen. Meggörnyed a kémény, fészek fölé hajol. Sárkánytipró lovam páncélban abrakok Apám a szekercét jégszarvakhoz vágja. Tollkepdőn holdasul Karácsony kalácsa. Citerál az Isten, mécsek tornyos ágon. Konduló asztalát teríti Karácsony. Teríti vadaknak, agancsos futóknak, boglyákon pihenő hósapkás juhoknak. Nyájakra vigyázó égig ballagóknak, jászolra boruló csordapásztoroknak. Meggörnyéd a kémény, szárnyak közé hajol. Sárkánytipró lovam bársonyban abrakok Citerál a fákon botjával az Isten, várja, hogy az anyám neki is terítsen. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE 1944. dec. 24-én bekövetkezett halálának 40-ik évfordulóján emlékestet tart a Magyarországi Evangélikus Egyház a Budapest I., Bécsikapu téri evangélikus templomban az évforduló előestéjén, 1984. dec. 23-án, vasárnap délután 6 órai kezdettel, amelyre szeretettel hívjuk Az emlékest sorrendje: Erős vár a mi Istenünk (ének) Oltári szolgálat. Végzi: dr. Nagy Gyula püspök Kapi-Králik Jenő: Könyörülj Úristen rajtunk Előadja a Budavári Evangélikus Gyülekezet Schütz kórusa, vezényel: Csorba István Az emlékestet megnyitja: D. dr. Káldy Zoltán püspök­elnök Peskó Zoltán: Bánat (chaconna) — öröm (fúga) Orgonán előadja Peskó György orgonaművész Emlékbeszéd: dr. Rédey Pál lelkész A Schütz kórus előadásában: Szokolay Sándor: Buzgón kérünk Arcadelt: Magasztalással Istenünk Himnusz * * * , A templomot fűtjük Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes a Teológiai Akadémián Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal általános el­nökhelyettese, az Evangélikus Teológiai Akadémia órarendjében rendszeresített „Fórum”-alkalmon tájékoztató előadást - tartott a tanári kar és a hallgatóság előtt. A nagy érdeklődést kiváltó előadást élénk és gyümölcsöző vita követte. Tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Arthur Schneiert Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsa szerdán tartott ün­nepi közgyűlésén tiszteletbeli doktorává avatta dr. Arthur Schneiert, a New York-i Park East Zsinagóga rabbiját, a Lelkiismeret Felhívá­sa Alapítvány elnökét, a népek és a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd és együttműködés érdekében kifejtett értékes tevé­kenységéért és e célokat szolgáló sokoldalú tudományos munkássá­gáért. Az ünnepségen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Esztergályos Ferenc külügyminiszter­helyettes, Nicolas Salgo, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete, dr. Arthur Agstner, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövete és a magyarországi egyházak több vezető személyisége. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából november 30-án a tör­ténelemformáló eseményhez méltó ünnepséget rendezett Szegeden a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Mun­káspárt Csongrád Megyei Bizottsága. Az emlékünnepen megnyitó beszédet Komócsin Mihály, a Megyei Pártbizottság első titkára, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának tagja, — míg az ünnepi beszédet Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondotta. Az ünnepség elnökségében hazai Evangélikus Egyházunk képvise­letében helyet foglalt dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, a Lutheránus Világszövetség elnöke. A Csongrád-Szolnoki Egyházmegyét Fodor Ottmár esperes képviselte. Finn istentisztelet A Bécsikapu téri templomban december 16-án, vasárnap de. 10 órakor finn istentiszteletet tartanak finn liturgiával. Igét hirdet Juha Lassila lelkész, aki Teológiai Akadémiánkon folytatja tanulmá­nyait. Orgonái Peskó György orgonaművész, énekel a Schütz-kórus Csorba István vezényletével. A minden karácsonykor megtartott is­tentisztelet kedves találkozóhelye a Budapesten élő finn családoknak és baráti körüknek. Keresztség, úrvacsora, egyházihivatal Az Európai Egyházak Konferenciája december 10—14. között tar­totta soron következő tanácskozását az Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezeti Bizottsága által megfogalmazott úgynevezett Limai Dokumentumról. Ezt a Bizottság 1982-tyen Limában (Peru fővárosa) tartott ülésén hagyták jóvá. és hozzászólás ..céljából megküldték az EVT tagegyházainak. Az EEK mostani tanácskozását Iserlohnban (Dortmund mellett, NSZK) tartották, ezen részt vett D. dr. Pröhle Károly teológiai tanár, tanulmányi igazgató, aki az EVT-bizottság tagjaként a Limai Dokumentum megfogalmazásához is hozzájárult. MEGVALÓSULT ÁLOM (Folytatás az 1. oldalról.) nik, távol van, elhagyott. Jé­zus Krisztus keresztje a jele Is­ten irántunk való szeretetének. Errg mindig rátekinthetünk. Ha ezt megtesszük, akkor tudunk igazán gyönyörködni az ő temp­lomában. Ebben a most felújí­tott templomban is. amely nem nás, mint az általa teremtett világ. Az a világ, amely Isten szeretett világa, amelyben élünk és dolgozunk, sírunk és neve­tünk, amelynek békés jövőjéért fáradoznunk szent' kötelességünk. Az igehirdetés után megtörtént a templom újraszentelése. AZ ÜNNEPI ISTENTISZTE­LETET KŐVETŐEN közgyűlés volt, amelyen Tóth Szőllős Mi­hály esperes ismertette a temp­lom és a mostani felújítás tör­ténetét. A beszámolóból kitűnt, hogy milyen erőfeszítésekre volt szükség a felújításhoz és a templom környékének rendezé­séhez. Az esperes méltatta és megköszönte a város és a megye, valamint más szervek és egyházi testületek erkölcsi és anyagi tá­mogatását, amely nélkül nem le­hetett volna a nagy munkát el­végezni időben és kiváló minő­ségben. Köszönetét mondott a mesterembereknek, Füfa Albert- nek, Biderán Imrének, Kádár Gyulának, Fekete Istvának és Bönöck Lászlónak, valamint a közreműködő vállalatok dolgo­zóinak. A felújítás teljes összege ke­reken 2 580 000,— Ft. Az speresi beszámoló után kö­szöntések hangzottak el. Első­ként a gyülekezet felügyeltje dr. Bakay Péter szólt és mondott köszönetét — többek között Tóth Szőllős Mihály esperesnek sok fáradozásáért, szervező munká­jáért. Megköszönte a püspök úr szolgálatát, és ennek emlékére átnyújtotta a gyülekezet ajándé­kát. Dr. Mező Mihály, a városi ta­nács elnöke meleg szavakkal üd­vözölte az ünneplő gyülekeze­tei, s megkülönböztetett tiszte­lettel dr. Káldy Zoltán püspököt, úgy is, mint az LVSZ új elnö­két és kedves feleségét, majd átadta nekik Kecskemét városá­nak ajándékát. Fehér Sándor, a HNF városi bizottságának elnöke méltatta a gyülekezet és a város vezetői­nek gyümölcsöző együttműködé­sét. Dr. Mészáros Ottó református gondnok és Márosi I. István ró­mai katolikus segédpüspök a helyi egyházak szeretetteljes ál­dáskívánását tolmácsolták. Tá- borszky László esperes a kelet­békési egyházmegye és a békés­csabai gyülekezet, Fodor Ottmár esperes, a csongrád—szolnoki egyházmegye és a szolnoki gyü­lekezet, Bachát István váci lel­kész, a Pest megyei egyházme­gye és a váci gyülekezet, Roszik Mihály alberti lelkész a gyüleke­zet és a szeretetotthon nevében köszöntötte a közgyűlést, mely a Himnusz eléneklésével ért vé­get. Az ünnepi istentiszteletet és a közgyűlést egyaránt gazda­gította a gyülekezet ifjúsági énekkarának szép szolgálata. A KÖZGYŰLÉS UTÁN a gyü­lekezeti teremben és a lelkész­lakásban terített asztalok mel­lett testvéri beszélgetésre nyílt alkalom. Ezt követően az esti csendben meghallgattuk a váro­si tanács homlokzatán elhelye­zett harangok szép játékát, s gyönyörködhettünk Kecskemét főterének szépen megvilágított ékes épületeiben, amelyek között most már mindenki láthatja Ybl Miklós remek alkotását, az idén felújított evangélikus templomot is. Táborszky László (Megjelent a költő, GYOLCSBA ÖLELÖ c. kötetében 1984-ben)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom