Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-01-29 / 5. szám
I Évzáró Tudományos konferencia Lutherről a Magyar Tudományos Akadémián Mint ahogyan az iskolák és a felsőfokú intézmények ünnepélyesen szokták zárni a tanévet, úgy zárta le a Luther-emlékévet a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther-Emlékbizottsága egy egész napos tudományos konmegnyitó beszédében rámutatott ennek az alkalomnak rendkívüli jelentőségére: első ízben történt, hogy hazánk legmagasabb tudományos testületé otthont adott egyházunknak egy ilyen ünnepélyes konferencia megrendezéséferenciával. Már a külső körül- hez, sőt, a Magyar Tudományos mények is emlékezetessé tették/ Akadémia tagjai, történettudósok, ezt a konferenciát. A Magyar Tu- művészettörténészek aktív rész- dományos Akadémia budavári vételével még azt is kifejezésre Kongresszusi termében találkoz- juttatta, hogy tudományos és kul- tak tudományos életünk neves turális életünk jeles képviselői is Tüíttmbttg ft» £>Wn 6 ad) fen. Gap.ccccvvl. "WITTE MBVR.GEgykorú metszet Wittenbergről Luther korából képviselői, egyházunk vezetői, Teológiai Akadémiánk professzorai és hallgatói, és sok budapesti és vidéki lelkész, hogy részt vegyenek a zárókonferencián. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök nagy jelentőségűnek tartják Luther szerepét a történelemben. A konferencia ünnepélyességét még emelte, hogy azon megjelent dr. Szentágotai János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia 35íc ÖtdítTJubít/oictifctt. tap. »loti. Egykorú metszet Budáról Luther korából elnöke, akinek püspök-elnökünk személyesen is megköszönte, hogy ebben a reprezentatív kongresz- szusi teremben tarthatjuk a Lu- ther-év záró konferenciáját. MEGNYITÓ BESZÉDÉBEN Káldy Zoltán püspök röviden emlékeztetett a Luther-év kiemelkedő eseményeire és arra is, hogy nemcsak országos jelentőségű ünnepélyeken emlékeztünk az 500 évvel ezelőtt született reformátorra, hanem minden egyházmegyénk és minden egyes gyülekezetünk is megtette ezt, ahogyan erről az év folyamán lapunk sok cikkében és hírében beszámolt. Mindebben a legnagyobb jelentőségűnek azt a tényt, tartotta, hogy ezeknek a megemlékezéseknek során, a hozzájuk kapcsolódó kutatások során nem régi frázisok kerültek elő, hanem új megközelítésben az igazabb Luther-kép alakult ki. A ZÁRÓ KONFERENCIA ELŐADÁSAI két téma köré csoportosultak: 1. Luther teológiája ökumenikus megközelítésben. 2. Reformáció — művelődés — művészet. Az első témakör előadásait a különböző teológiai főiskolák professzorai tartották. Az alaphangot D. dr. Prőhle Károly, Teológiai Akadémiánk rendszeres teológiai professzorának előadása adta meg: Luther teológiája és hatása. Utalva az elmúlt évben megjelent tanulmányok hosszú sorára, rámutatott arra, hogy ezekben is milyen jelentős szerepet játszik a lutheri reformációnak és az egyház egységének egymáshoz való viszonya. Nem véletlen, hogy Luther teológiájában kezdettől fogva döntően szólalt meg az Istennel találkozó ember megtérésének fontossága. Igaz. hogy nem mindenki számára volt ez lényeges. Voltak, akik társutasokká váltak Luther mellett, ellentétbe kerültek vele, ferde irányba vitték a reformációt, de Luther mindvégig tudatosan tartotta az alapirányt. És ebben ő mindvégig az egész egyház reformátora maradt. A nagyon alapos, mélyen szántó előadás egyik lényeges gondolata volt, hogyXu- ther teológiájának hatása az a felismerés, hogy „a szolgáló egyház modelljéhez való megtérésen át vezet az út az egyház egységéhez”. Bizonyára találkozunk ezzel az előadással még valamelyik folyóiratunk hasábjain. . Dr. Kotsis Elemér debreceni református professzor előadásában (Luther öröksége a kálviniz- musban) részletesen kimutatta azokat a pontokat, amelyek Kálvin teológiájában és a református hitvallási iratokban Luther hatását mutatják. Dr. Szennay András főapát, a római katolikus központi Hittudományi Akadémia professzora (Luther katolikus megközelítésben) beszámolt arról, hogy mennyire átalakult a római egyház teológiájában Luther értékelésé. Dr. Szigeti Jenő professzor, a Szabadegyházak Tanácsa teológiájának dékánja pedig arról tartott előadást, hogy mi Luther öröksége a szabadegyházakban. Az előadásokat követő megbeszélésből is kiderült, hogy jó választás volt a téma. mert előadások és hozzászólások messzemenő egybehangzást mutattak: ami Luther számára lényeges volt, az az egész egyház ügye. az evangéliumban, Jézus Krisztusban van az egyház egysége. A MÁSIK TÉMAKÖR első három előadása: 1. Péter Katalin Az első lutheránusok Magyarországon. 2. Szakoly Ferenc A magyar reformáció hódoltsági gyökerei, 3. Szűcs Jenő Forráskritikai kérdések a magyar reformáció kezdete körül, arról tanúskodott, hogy a nem egyházi történettudósok nagy érdeklődést mutatnak a reformáció iránt, felismerik annak történelmi jelentőségét és a mind máig érezhető hatását. Mind a három előadás rendkívül alapos kutatómunkáról tanúskodott, és azt bizonyította, hogy az egyházi és világi történészek nagyon jól tudják egymást segíteni a múlt feltárásában és a történelem tanulságainak levonásában. Urbach Zsuzsa művészettörténész vetített képekkel illusztrált előadása (A korai evangélikus ikonográfia egy képtípusa) egyúttal már ízelítőt adott a Szép- művészeti Múzeumban másnap megnyíló kiállításból is. Amellett, hogy szakszerű ismertetést nyújtott a bemutatott képekről, kiemelte Luther teológiai szemléletének művelődés- és művészet- történeti jelentőségét is: a rajongókkal vívott harcának egyik eredménye, hogy sok művészi alkotás, kép és szobor megmaradt az egyházban, ha nem is mint imádat tárgya, de mint a pedagógia kiváló eszköze. NAGY ÉRDEKLŐDÉST KELTETT dr. Kosáry Domokos professzor előadása: Evangélikusok és a művelődés Magyarországon. A rendkívüli alapossággal előkészített referátum nagyon részletesen ismertette a reformáció művelődéstörténeti jelentőségét és hatását Magyarországon. A magyar tudományos és kulturális élet jelentős személyeinek hosszú soráról hallottunk, köztük Bél Mátyásról, Tessedik Sámuelről, Ráth Mátyásról, Berzeviczy Gergelyről, akik mind evangélikusok voltak, és akik éppen a reformáció örökségét hordozva és továbbadva lettek a magyar művelődés nagyjai. Az előadó külön kiemelte, hogy ezek a nagyjaink már egy olyan egyházból jöttek, amelynek nem volt hatalma, egyházi birtoka, nem voltak nagyurai, nem volt semmi eszköze az uralomra és nem is akart uralkodni. Történelmünknek ezek a nagyjai már szolgáltak: népünket, annak ^kultúráját, haladását szolgálták. Káldy Zoltán püspök zárószavában kiemelte ennek a konferenciának rendkívüli jelentőségét. Bizonyos, hogy az ilyen jellegű párbeszéd egyházi és nem egyházi tudósok közt, nagyon sokat segít népünknek. Az a mai tanulság, hogy egyházunknak nem szabad lemondania arról, hogy ilyen értékmentő szolgálatot végezzen, amilyenről ennek a konferenciának előadásai is tanúskodtak. MÉLTÓ ZÁRÁSA VOLT a Luther-évnek ez a tudományos konferencia. Szeretnénk, ha az itt elhangzott előadások mielőbb megjelenhetnének, és minden érdeklődő olvashatná ezeket. Gazdag Luther-éyet zártunk, és hisszük, hogy ez nemcsak az ünnepélyek számában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy a magyar evangélikusok lélekben. Luther ismeretében és evangélikus hitükben is meggazdagodtak. Muntag Andor Az erő, szeretet, józanság leikével... Újévi köszöntés a Déli Egyházkerületben ÚJÉVI HAGYOMÁNYOS TALÁLKOZÓRA gyülekeztek a Pesti Egyházmegye lelkészei, felügyelői, presbiterei a Déli Egyházkerület püspöki hivatalában január 1-én. Ez az együttlét lehetőséget ad arra, hogy a vendégek személyesen mondják el jókívánságaikat az egyházkerület püspökének. Meghallgassák az egyház vezető püspökének tájékoztatását, hogy mit vár és mit kér az egyházvezetés a pesti gyülekezetektől. A „Mily nagy az Űr kegyelmes- sége ...” kezdetű .ének első versének eléneklése után Szirmai Zoltán espereshelyettesf köszöntötte a püspököt. Köszöntésének elején idézte az újévi igehirdetés alapigéjét a Zsoltárok könyvéből. Majd néhány szóval megköszönte azt az óriási munkát, amelyet a püspök az elmúlt esztendőben a béke ügyéért végzett mind egyházi mind világi fórumokon. Beszélt a Luther-évvel kapcsolatos munkáról; a gyülekezetekért végzett szolgálatokról. Köszönetét mondott az LSZV Budapesti Nagygyűlés előkészítésében végzett fáradtságos munkáért: Biztosította a püspököt arról, hogy a lelkészek és a gyülekezetek szívvel-lélekkel ott állnak az egyházvezetés mögött. DR. KÁLDY ZOLTÁN püspök köszönte, hogy a „jelenlévők megajándékozták őt magukkal, és az év kezdetén együtt adhatunk hálát Istennek az elmúlt esztendőért és együtt - kérhetjük erejét a jövő esztendőre”. Az Útmutató évi igéjét olvasva — „Nem a csüggedés lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét” (2 Tim 1,7) — hallhattuk, hogy az új évben egyházunkban előttünk álló különlegesen nagy feladatok megvalósításához még több Istentől kapott erőre van szükségünk. Lelki; szellemi, fizikai erő szükséges ahhoz, hogy 1984 minden feladatát maradéktalanul elvégezzük. Szükségünk van a szeretet lelkére, mert „szeretet nélkül, áldozatos, önfeláldozó szeretet nélkül nem tudunk hiánytalanul eleget tenni feladatainknak”. Szükség van józanságra, mert sem a rajongás, sem a régi konzerválása nem vezet eredményre. „Hiszem, hogy a Szentlélek eligazít minden dolgunkban, s akkor az 1984-es esztendő áldás lesz számunkra” — mondotta. Hallottunk a Luther- év jelentőségéről, ünnepi alkalmairól, arról, hogy a Luther-jubileum óriási hatással volt egyházunkra, a különböző egyházakra és a körülöttünk élő világra. Részletes beszámolót hallottunk arról, hogy a nagygyűlés előkészületei rendben folynak, s hogy a szervező bizottság milyen óriási munkát végez. S a gyülekezetek is aktívan bekapcsolódnak majd a nagygyűlés munkájába. KÖSZÖNTÖTTE A PÜSPÖK Virágh Gyulát, a Pesti Egyházmegye most nyugalomba vonult esperesét, és, megköszönte hűséges szolgálatát. Azzal a meggyőződéssel kívántunk egymásnak boldog új évet, hogy-Isten megajándékoz minket az erő, a szeretet és józanság leikével s így reménységgel kezdünk neki az új esztendő feladatainak megoldásához. Kosa László
