Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-07-15 / 29. szám
Reuss András a teológia doktora Vendégeink a tanévzáró istentiszteleten A doktori fokozat Teológiai Akadémiánkon a legmagasab képesítés a doktori fokozat. Erre a vizsgára a teológiai tanulmányok elvégzése, illetve a lelkész: oklevél megszerzése után öt évvel jelentkezhetnek lelkészeink. A doktori cím elnyeréséhez három vizsgát kell letenni. Az előzetes konzultáción vizsgázniuk kell a jelölteknek a •: két bibliai nyelvből (héberből és görögből), valamit a latin nyelv- i bői. Egy modern nyélből legalább JB középfokú áliamvizsga-bizonyit- TJ ványt kelj. felmutatni. Ugyanek- % kor kell a bizonyságát adni an- V Pák, hogy a .jelűit nemcsak vá- » Jasztott szaktárgyának irodalmában, hanem a teológia egész te- '■ rüíetén jártas. Az előzetes konzultáció után készíti el a jelölt a doktori értekezést, amely olyan ‘ tudományos dolgozat, amely a i jelölt alapos tárgyismeretéről, I önálló tudományos munkára való képességéről .tanúskodik és a teológiai tudományos kutatást előbbre viszi. A doktori értekezés benyújtása után következik , a doktori szigorlat szóbeli része. ■ amelyen a jelölt részletes vizsgát tesz a választott tudományszakból és a teológia egész területén való általános tájékozott- i Ságéról. E vizsga útán kerül sor a doktori értekezés nyilvános megvédésére, ahol nemcsak a professzorok, hanem az orszáavatták ünnepélyesen doktorrá, a zugjó gyülekezet újonnan tatarozott templomában. Az ünnepély — amelyen egyházunk elnöksége mellett az Állami Egyházügyi Hivatal és a Hazafias Népfront képviselője és számos ökumenikus vendég, lelkészünk és gyülekezeti tagunk volt jelen — dr. Nagy Gyula püspök igehirdetésével kezdődött, majd dr. Fabiny Tibor dékánnak az elmúlt tanévet summázó részletes jelentésével folytatódott. Az elmúlt tanévnek említésre méltó eseménye volt. hogy egyházunk és a szabadegyházak tanácsa által kötött megállapodás értelmében a nyolc evangélikus végzős hallgatóval együtt két szabadegyházi testvérünk, egy metodista és egy adventista hallgató is záró szigorlatot tett. A dékáni jelentés után következett a doktorrá avatás. Az esemény ünnepélyességét emelte, hogy a teológus ifjúság énekkara mellett a kelenföldi gyülekezel énekkara — ahol Reuss András hosz- szú ideig végzett lelkészi szolgálatot — két énekkari számmal is köszöntötte az új doktort. Az A doktori értekezés Reuss András doktori értekezésének címe: „Pál etikája a modern újszövetségi kutatásban." Reuss András doktori értekezésében azt a feszültséget elemzi és próbálja összhangba hozni, amely a Pál apostollal foglalkozó teológusok körében mind a mai napig fellelhető. A teológusok egy része ugyanis Pál teológiájában az evangéliumra, illetve Isten bűnbocsátó kegyelmébe való hitre helyezi a hangsúlyt- Mások viszont Pál etikai mondanivalóját^ hangsúlyozzák. A szerző a modern teológusok műveinek alapos elemzésével próbálja összegezni Pál teológiáját és kutatásának eredményét így summázza: ,,A hitbeli, vagy gyakorlati feladat nem. más. mint maga a megvalósítás. Éppen az az evangélium, hogy az emberi etika, amely Isten akarata, valósággá lehet az ember megújulásával. A kettő egymástól el nem választható: az emberi etika és az emberi megújulás. Keresztyén élet, keresztyén gyülekezet ott gos elnökség hivatalos opponense is tehet tel kérdéseket. Csak ezeknek a vizsgáknak sikeres megállása után avatja Akadémiánk ünnepélyesen doktorrá a jelöltet. Reuss András útja Mindezek alapján érthető, hogy Akadémiánkon ritkán kerül sor dOKiori vizsgára. Lobén az évben Reuss cinuras su.ugyi titkár szerzett doktori fokozatot. Reuss András 198«. június 11-én született Budapesten. Mind középiskolai, mind teológiai tanulmányait kitűnő ered mennye, végezte: Lelkeszi oklevelet 1962 ben szerzett. 1989—70-ben az Egyházak Világtanácsa bossey-i ökumenikus intézetében és a zürichi egyetemen folytatott teológiai tanulmányokat. Német nyelvből felsőfokú, angol nyelvből középfokú államvizsgát tett. Segédlelkészként a soproni, az ózdi. a1 rudabányai, a budavári és a kelenföldi gyülekezetben, gyülekezeti lelkészként a csöglei. má- sodlelkészként pedig a kelenföldi gyülekezetben szolgált. Egyházunk elnöksége 1973-ban a külügyi teendők ellátásával bízta mee. Ehh-m a munkakörben ie- lenleci feladata a Lutheránus Világszövetség nagvgyű 'ősének az elkészítése, ö a vezetője a nagy- pvű'ést előkészítő irodának. Egyházunkat ‘ számos nemzetközi konferencián képviselte. Tagi a az ang’ikán—evangélikus d;a!ó- fpisb'zottsávnak. C:kkoi. tanul- mápvai jelenjek meg egvházunk hazai és külföldi sajtójában. 1973-ben jelentkezett doktorá- lásra az újszövetségi teológiai szakon. Az előzetes konzultáció sikeres megállása után ez év elején, nyújtotta be doktori értekezését. A doktori szigorlatot május 11-én sikeresen megállotta, doktori értekezését május 24-én nyilvános vitában megvédte. Doktori vizsgáját summa cum laufc minősítéssel állta meg. van, a Szentlélek ajándékát ott kapják, ahol a megtérés, a bűnbocsánat és a megváltás nem csupán szó, hanem valóságos — a világot és az embert alakító — elet.” Avatás a tanévzárón Reuss Andrást a Teológiai Akadémia tanévzáró ünnepélyének a keretében május 6-án avatási ünnepély csúcspontja volt a doktori eskü, amelyben Reuss András a teológia további tudományos művelésére kötelezte magát népünk iránti hűséggel, embertársaink javára és Isten dicsőségére. Ehhhez a felemelő szolgálathoz, kívánunk egyházunk legújabb teológiai doktorának az egyház Urától sok áldást és sikert. Selmerzi János Deák Mór: Anyám a konyhakő megmelegedett a szürkeség barnára vált a félelem felvinnvogott mikor karjába vett anyám a iáték elvesztette ízét a lopott körte zamatét az eget nyakamba kötötte sálként — úgy ringatott anyám mesék tündére volt ő akkor melegítés királyleány meg kellett volna lesni egyszer — de elaludtam az oldalán (Megjelent a költő: Levél a kikötőből c. kötetében, 1983-ban) ÖTMILLIÓ MENEKÜLT AFRIKÁBAN Maxime Rafransoa, az Afrikai Egyházak Konferenciájának főtitkára egy svéd delegáció kelet-afrikai látogatása alkalmából kijelentette, hogy a militarista rendszerek, valamint az egyéni és közösségi emberi jogok .megsértése a legfőbb oka annak, hogy Afrikában oly nagy problémát jelent a menekültek ügye. Rafransoa azt állította, hogy négy afrikai közül egy militarista rendszer alatt él. Egész Afrikában sok pénzt fordítanak fegyverekre és mindez növeli a katonai rendszerek számát. Ezért van az. hogy a rendelkezésre álló adatok szerint ötmillió menekült él Afrikában. Rafransoa azt is elmondta, hogy az Afrikai Egyházak Konferenciája egy ad hoe bizottságot szervezett az emberi jogok helyreállítására és védelmére. A dél-afrikai apartheid rendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy az egyház azt. szeretné. ,.hogy a fehérek szabaduljanak meg előítéleteiktől, a feketék pedig az elnyomás igája alól”. (EPS)—S. GBtyidkpxssIt 1B8B4 Az emberi jogok problémája A nagygyűlés csoporltémája Az Egyházak Világtanácsa által 1974-ben (az ausztriai St. Pölten- ben) megrendezett s az emberi jogokról szóló bevezető konzultáció óta fokozott érdeklődést lehet tapasztalni az embert jogok problé- matikája iránt a világ ökumenében éppúgy, mint az egyes keresztyén egyházakban. Ez főiképp azért történik, hogy a keresztyének fontolják meg, hogyan járuljanak hozzá azok jogos érvényesítéséhez. Mert igaz az, hogy az emberi jogok kérdése az Emberi Jogokról szóló Alapokmány (Charta) összeállításával, ahogy azt az ENSZ és egyéb nevezetes egyezmények és megállapodások 1948-ban elfogadták, nem oldódott meg. (Beleértve különösen a kulturális, szociális és gazdasági jogokról szóló egyezményekről és a polgári s politikai jogokról történt 1966-i megállapodásokat is.) < Mindezek a jogok állandó fejlődés alatt állnak, mert megszakítás nélkül, állandóan választ várnak a különféle problémákra, melyek felvetődnek az egyes emberek, népcsoportok és különféle nemzetek együttélése folyamán. A keresztyének nem mentesíthetik magukat az embert jogok helyes megoldásához való hozzájárulás felelőssége alól. Főképp az ökumenikus grémiumok tanúsítanak nagy figyelmet ez iránt. Az Egyházak Világtanácsának nairobi közgyűlése óta figyelemre méltó ennek a közgyűlésnek a vaticouveri határozathozatala az emberi jogokról. Kiváló teológiai stúdiumok jelentek meg ezzel kacsolatban az egyes felekezeti szövetségekben. Így pl. 1973- ban a Református Világszövetség és a Lutheránus Világszövetség is az errtberi jogokat főképp három alapszinten és szempontból képzeli lényegesnek es jelentősnek: a szabadság- és védelmi jog terén (követelik az ember személyiségének respektálását es az életszférájába való beavatkozás tilalmát), az egyenjogúság terén (minden diszkrimináció ellen) és az emberi társadalom igazgatásában való részvétel terén. Ezeket az alapvető emberi jogokat ki lehet terjeszteni az élet valamennyi kialakuló körülményeire, amelyekben csak az ember mint ember érvényesülhetne. Európa területe számára az utóbbi időben az Európai Egyházak Konferenciája foglalkozott az emberi jogok kérdésével és azt azon államok helyzetével való összefüggésben értékelte, amelyek aláírták az 1975-ös Helsinki Konferencia záróokmányát. Három konzultáció után (Angliában. Amerikában és Itáliában), az emberi jogokkal kapcsolatos 1982-es bukaresti zárókollokviumon jelentős szempontok mutatkoztak, amelyeknek érvényesítése hozzájárulhatna a világfeszültségek enyhüléséhez és a nemzetek közötti bizalom elterjedéséhez, ami az emberi jogok helyes érvényesülésének következményeként mutatkozhatnék. Most nem gondolunk arra a tartós s nagy igyekezetre, amit e téren kifejtenek az ENSZ egyes grémiumai vagy bizonyos nem keresztyén organizációké De. hangsúlyozni kívánunk némely szükséges következtetést, amelyekre sor kerülhetne a keresztyének között az emberiség jövőjének fontossága szempontjából. Habár az emberi jogokról szóló Alaptörvény (a Charta) teológiai szempontból nem megindokolt, azoknak a jogoknak, amelyekről szó van benne a keresztyén felfogás szerint megvan mégis a maguk indokoltsága. Ez magának az Istennek az emberre való előjoga, mivelhogy az ember az Isten teremtménye. S ezzel máris összefügg az emberek egymás közötti viszonya rendezésének szükségessége, mért minden ember az Isten alkotása. Amint az Istennek az emberhez való jogáról beszélünk, annak az emberek által kell érvényesülnie, s így tulajdonképpen már az Isten-emberi alaviszony vezet az egyik embernek a másik emberhez való viszonya rendezéséhez, szabályozásához. Az ember az Isten képére van teremtve és állandóan öt kell visszatükröznie saját magán. Habár ma embermilliárdok élnek a Földön, ezeknek mind többszörösen kellene magukon visszatükröz- niök az Isten képmását. Praktikusan ennek kellene ’ történnie az ember egész éléte folyamán. Tudatosan történik ez az Egyházban. Ezzel az egyházra nagv felelősség hárul, hogy az embert a maga s minden más embertársa értékének tudatára vezesse. A jó Isten megadta ezt. a képességet mindenkinek saját alkotó miivé révén. S ezzel összefügg nemcsak az ajándékba kapott embert élet és annak megőrzési joga, hanem azok a módok és lehetőségek is. hogy hogyan lehet megőrizni az egvik ember életet a másik embertársa életének kára vagy rovása nélkül. \ Az ember bele van állítva ebbe a nagv yilágba. rengeteg képességgel és adottsággal felruházva s megáldva árra vonatkozólag, hogy teljesíteni tudja megbízatását, hogv igazgassa, ápolja, növelje és megőrizze, megvédje a Földet. (Dominium terrae.) Éhhez tartozik a növekvő technika is. amelynek nem szabad annak a környezetnek elpusztítására törekednie, amelyben az embernek le kell élnie az életét, hanem annak megvédésére, megőrzésére kell irányulnia. Az embernek eszköznek kell lennie az Isten kezében, hogy a természetet helyesen vegye a hatalmába, okosan ha.sznália növel te. gyarapítsa. Nem történhetik ez úgy. ha az ember saját képességei és lehetőségei alapján az Istent pótolni, helyettesíteni akarja, sőt. hogyha fegyveres erővel akar a saját egzisztenciája számára utolsó támpontot szerezni. Ez az emberi jogok tagadása és eltiprása lenne a háborús konfliktusok előidézése érdekében. Az emberi jogok szempontjából jogosan kerülnek előtérbe a segítségre szorulók, a szegények, gyöngék, betegek és az alantasoknak tartott csoportok (asszonyok, gyerekek), s ezeknek életérdeke és támogatása. Éppen ezért már az emberi egyenjogúság elve szerint is elő kellene mozdítani minden diszkrimináció megszüntetését. S ezzel függ össze az emberi társadalom vezetésében való részvétel jogának a kiszélesítése. Emberi jogok nem léteznek csak egy generáció számára. Azért van alapvető joguk a jövő nemzedékeknek, hogy méltóképpen élhessenek, Ez döntő szempont az emberiség jelenlegi totális veszélyeztetése idején. Azért az emberi étet és a béke megőrzésének jogához hozzá .kell csatolni éppúgy az emberi jogok követelményét, mint az emberiség jogát, a leszerelésre, hogy szűnjenek meg elpazarolni és elpusztítani azokat a becses értékeket, amelyek az emberiség tulajdonát képezik, hogy végre bizalom is keletkezzék a nemzetek között, amelynek hiánya mindent gátol ezen a világon. És itt tehetnek és kell is tenniök a keresztyéneknek talán a legtöbbet Hozzá kell járulniok ahhoz, hogy szűnjenek meg visszaélni az emberi jogokkal a bizalmatlanság keltése végett, és hogy az ő közbenjárásuk és segítségük révén általános támogatást és megértést nyerjen az egész világ minden népei Tudjuk, hogv az emberi jogok csak a kötelességek pontos és lelkiismeretes teljesítésével valósulhatnak meg. amelyeket a társadalom előír az ember számára, amelyben él, és azoknak a lehe(Folytatás a 4. oldalon.)
