Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-04-22 / 17. szám
Diakóniai nap Szombathelyen A szombathelyi gyülekezet készített nagy vendégszeretettel helyet a Vasi Egyházmegye területén működő diakóniai előadóknak, gyülekezeti munkásoknak, érdeklődő hittestvéreknek március 24-én délelőtt. A program összetett volt és változatos. A nyitó és a záró áhítat mellett id. Magassy Sándor vasi diakóniai előadó számolt be az elmúlt esztendők szeretetszolgálatáról, az elért eredményekről és á formálódó tervekről. A vendégek közül először Te- kusné Szabó Izabella lelkész szólt a Szeretetház győri és bör- csi részlegének elmúlt évéről. Örömmel számolt be a korszerűsítési munkálatok eredményes befejezéséről. Beszámolóját Te- kus Ottó igazgató-lelkész egészítette ki elsősorban azzal, hogy az Otthon gondozottjainak lelki életéről mondott nagy figyelmet keltő dolgokat. Mert nagy öröm ugyan az, hogy a Vasi egyházmegye gyülekezetei az elmúlt évben is több mint 100 000 Ft értékű adománnyal járultak hozzá intézményes diakóniánk szolgálatának segítéséhez, ugyanakkor azonban az is egyre világosabbá válik számunkra, hogy szeretetszolgálatunk ebben a formában' egyoldalú. A pénz és természetbeni értékek mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a személyes kapcsolat ápolása, a látogatások és beszélgetések, a volt — és lélekben változatlanul „jelenidejű” — gyülekezet életéből való részesedés, a „hazai” testvérek látogatása, a „hazai” hírek első kézből való megszerzése. Egyszerű, de rendkívül jó hatású a hazulról kapott levél is. Egyáltalán: minden olyan életmozzanat, mely segít eloszlatni az évtizedek alatt megszokott környezet elhagyása következtében gyakran fellépő kínos érzést, hogy tudniillik „nem vagyok már fontos senkinek”. Az is az elérhető vágyak kategóriájába tartozik, hogy esetenként a köny- nyebben és szívesebben mozduló otthonlakókat hittestvérek rövi- debb-hosszabb kirándulásokra vigyék autókon. A testvéri együttlétben kibontakozó beszélgetés még egy sor egyéb ötletet is felszínre hozott. Szombathely kiépülő diakóniai munkáscsoportja által végzett beteglátogatások, Nagysimonyi ismétlődő befőzési akciói, Kőszeg magnószolgálata már eredményesen kipróbált gondolat. Még inkább terv, de megvalósíthatónak látszik, hogy szorosabban összekapcsoljuk — például az alkoholizmus elleni országos akciósorozat keretében — a Vöröskereszt és a gyülekezeti szeretetszolgálat elképzeléseit. Különleges élményt jelentett számunkra a vasi gyülekezetek által készített mintegy nyolcvan darab szebbnél szebb kézimunka megtekintése. A rögtönzött kiállítás hatását elmélyítette Fehér Károly esperes szakavatott kalauzolása; az a néhány egyszerű mondat, mely megvilágította néhány alapvető népi motívum keresztyén jelentés-szimbolikáját. Meghívott vendégeink sorában örömmel fedeztük fel a Győr- Soproni egyházmegye diakóniai előadóját, Szimon János soproni lelkészt, aki felszólalásával gazdagította programunkat. Azzal a reménységgel oszoltunk széjjel, hogy első próbálkozásunkat újabbak követik majd, s hogy ezeken a találkozókon már egyházmegyénknek nem csupán egy részéhez, hanem egészéhez juthatnak el a kapott ajándékok, s a felismert feladatok. Id. Magassy Sándor NORVÉG TEOLÓGUSOK DICSÉRIK AZ EVT LIMA-DOKUMENTUMÄT A különböző hátterű norvég teológusok hangsúlyozzák, hogy az EVT Lima-dokumentumában „a keresztyén hitnek és a mi hitünknek egészen centrális elemei” találhatók meg. Az úgynevezett Lima-dokumentumot az EVT Hit és Egyházszervezet Bizottsága állította össze 1982-ben „A keresztségről, az úrvacsoráról és az egyházi szolgálatról” címen. A dokumentummal foglalkozott a Norvég Evangélikus Egyház külügyi bizottságának teológiai albizottsága. Ez az albizottság többek között megállapította, hogy ez az EVT dokumentum „alkalmasnak látszik arra, hogy a különböző vélemények megmutatásán túl munkálja az egyetértést a hit központi elemeiről”. „Az egyház egységének megvalósításához fontos egyetérteni a keresztségről és az úrvacsoráról szóló tanításban. Ügy véljük, hogy a Lima-dokumentum nagy lépést tett előre e tekintetben, de még, nem ért el céljához” — jelentette ki a bizottság. A bizottság határozata fontos hozzájárulás ahhoz, hogy a norvég püspöki konferencia 1985-ig elküldhesse hivatalos hozzászólását a dokumentumhoz. A bizottság munkáját Inge Donning, az oslói egyetem teológiai fakultásának professzora vezette, tagjai pedig a főbb norvég teológiai irányzatok képviselői voltak. (Church of Norway News) —s. FINN ÉS MAGYAR TESTVÉRGYÜLEKEZETEK Finn és magyar evangélikus gyülekezetek elhatározták, hogy szorosabb és melegebb kapcsolatot építenek ki egymással. Ennek az az alapja, hogy a két nép rokonságban van egymással. Mindkét egyházban hivatalos programként megindult a gyülekezetek testvérkapcsolatának kiépítése. 24 finn gyülekezetnek van már magyar testvérgyülekezete. A testvérgyülekezetek programjában a legfontosabb elem az egymás kölcsönös meglátogatása. Az ilyen látogatás mindig szerves része az egyházközi és nemzetközi kapcsolatok mélyítésének. Ebben az évben, az LVSZ budapesti nagygyűlésére való tekintettel reménység szerint több finn gyülekezet látogat el Magyarországra. (News from the Church of Finland) — S. Istentiszteleti rend Budapesten, 1984. április 22-én húsvét ünenén Deák tér de. 9. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma, de. 11. (úrv.; Káldy Zoltán, du. 6. Pintér Károly. Fasor de. fél 10. (úrv.) Szirmai Zoltán, de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán, du. 6. Gáncs Aladár. Dózsa György út 7. de. fél 9. Muntag Andorné. Üllői üt 24. de. fél 11. (úrv.) Ruttkay Levente. Karácsony Sándor ú. 31— 33. de. 9. (úrv.) Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. (szlovák) de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc de, 12. (magyar) (úrv.) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. (úrv.) Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Veöreös Imre. Zugló de. 11. (úrv.). Rákosfalva de 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos u. 22. de. 11. (úrv.) Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. (úrv.) Benczúr László. Frangepán u. de» 8. (úrv.) Benczúr László. Üjpest de. 10. (úrv.) Blázy Lajos. Pesterzsebet de. 10. (úrv.) Pintér Károlyné. Soroksár-Üj- telep de. fél 9. (úrv.) Pintér Károlyné. Pestlőrinc de. 10. (úrv.) Matúz László. Kispest de. 10. (úrv.) Bony- nyai Sándor. Kispest Wekerlc-telcp de. 8. (úrv.) Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. (úrv.) Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. 10. (úrv.) Holla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. (úrv.) Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. (úrv.) Szalay Tamás. Kistarcsa de 9. (úrv.) Solymár Péter. Rákoscsaba de. 9. (úrv.) Kósa László. Rákoshegy de. 9. (úrv.) Ferenczy Zoltán. Rákosligct de. 11. (úrv.) Kósa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. (úrv.) Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Mado- csai Miklós, de 10. (német) de. 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6. Koren Emil. Toroczkó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. (úrv.) Csegödy László, du. fél 7. Kőszeghy Tamás. Pesthidegkút de. fél 11. (úrv.) Nagy Gyula. Modori út 6. de. fél 10. (úrv.) Nagy Gyula. Kelenföld de. 8. (úrv.) Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi u. 138. de. 9. (úrv.) Missura Tibor. Nagytétény de. 8. (úrv.) Rozsé István. Kelenvölg.v de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Budaörs du. 3 (úrv.) Rőzse István. Törökbálint du. fél 5. (úrv.) Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. (úrv.) Benkő Béla. Csepel de. fél 11. (úrv.) Mezősi György. Budapesten, 1984. április 23-án, húsvét 2. napján Deák tér de. 9. (úrv.) (német) Weltler Ödön, de. 11. (úrv.) Hafen- scher Károly, du. 6. Takácsné Kovácsházi zelma. Fasor de. 11. (úrv.) Gáncs Aladár, du. 6. Muntag Andorné. Üllői út 24. de. fél 11. Ruttkay Levente. Karácsony Sándor u. 31— 33. de. 9. Ruttkay Levente. Rákóczi út 57/b. (szlovák) de. 9. Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar) Ruttkay Levente. Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. (úrv.) Bogya Géza. Vajda Péter u. 33. de. fél 12. (úrv.) Bogya Géza. Zugló de. 11. (úrv.) Rákosfalva de. 8. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Kassák Lajos u. 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Üjpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. .10. Pintérné Nagy Erzsébet. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. pintérné Nagy Erzsébet. Pestlőrinc de. 10. Matűz László. Kispest de. 10. Bonnyai Sándor. Kispest Wekerle-telep de. 8. Bonnyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MÁV- telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kistemplom de. IQ. Bolla Árpád. Rákosszentmihály de. fél 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11. Szalay Tamás. Kistarcsa de. 9. Solymár Péter. Rákoscsaba de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákoshegy de. 9. Kósa László. Rákosliget de. 11. Ferenczy Zoltán. Rákoskeresztúr de. fél 11. Kósa Pál. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) Koren Emil, de. 10. (német), dé 11. (úrv.) Madocsai Miklós, du. 6. Madocsal Miklós. Toroczkó tér de. fél 9. Kar- csics Erzsébet. Óbuda de. 10. (úrv.) Görög Tibor. X1I„ Tartsay Vilmos u. 11. de. 11. Takács József. Budakeszi de. 8. Csengődy László. Pesthidegkút de. fél 11. Csengődy László. Modori út 6. de. fél 10. Kelenföld de. 8. (úrv.), de. 11. (úrv.), du. 6. Németvölgyi u. 138. de. 9. Budafok de. 11. Csillaghegy de. fél 10. Benkő Béla. Csepel de. fél 11. Mezősi György. „Krisztus mondja: Halott voltam, de íme, élek örökkiin-örök- ké és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai.” Jel 1,18 HÜSVÉTVASARNAP. — „Jó szándékkal tekintek rájuk, felépítem és nem rombolom le, elültetem és nem gyomlálom ki őket.” Jer 24,6 (1 Kor 6,14 — Mk 16,1—8 — Zsolt 16,8—11) Isten nem hagyta ószövetségi népét a babilóniai fogságban. Egyszülöttjét sem hagyta a sírban. Üjszövetségi népét sem hagyja a halál rabságában. A feltámadott Jézusért reánk is jó szándékkal tekint. Feltámaszt az utolsó napon, de már most feltámaszt a lelki halálból, hogy mi is az építés és ültetés szolgálatában álljunk. Úgy ébredj minden reggelen, hogy - életed húsvét legyen — támadj fel, drága népe!” (225. ének 4) HÚSVÉTHÉTFŐ. — „Nagyok az Űr tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne.” Zsolt 111,2 (2 Tim 1,10 — Lk 24, 13—35 — Mk 16.9—20) A húsvét mindenki számára örömün- nép. Igazán mély öröme azonban csak azoknak van, akik annak értelmébe is igyekeznek behatolni. Isten azt a Jézust támasztotta föl, aki előzőleg vállalta a vérig való szolgálat útját. Másokért áldozta az életét. Ezt igazolta az Atya, amikor feltámasztotta őt. Ezt kikutatni csak „belülről” lehet, vagyis úgy, hogy hitben azonosulunk az életét áldozó Jézussal s önmagunkban éljük át a feltámadást is. így látjuk meg igazán, hogy nagyok az Ür tettei. „Jézusunk feltámadt! Diadala áthat síron, halálon.” (220. ének 1.) KEDD. — „Ujjongás és győzelem hangja zeng az igazak sátraiban: Fölemelte jobbját az Ür, az Űr jobbja hatalmasan munkálkodik!” Zsolt 118,15—16 (1 Kor 15,54—55 — Lk 24,36—45 — 1 Pt 1,1—12) Húsvét ünnepe múltával el kell némulnia a győzelem ujjongó énekének is? Ha mi találtuk volna ki ezt az ünnepet vagy emberi hőstettre emlékeznénk csupán, akkor igen. De az Úr emelte föl jobbját hús- vétkor, s ez a kéz nem szűnik meg hatalmasan munkálkodni. Figyeljük csak csendben, hogyan evangélikus elet A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 240,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 Szedés: 84.2315/16 — Zrínyi Nyomda Felelős vezető: Vágó Sándorné vezérigazgató Nyomás: rotációs magasnyomás Athenaeum Nyomda Felelős vezető: Szlávlk András vezérigazgató változtatja ő életünkben a vereséget és kudarcot győzelemre! A mai napon is ezt akarja tenni velünk. „Ujjongó hálaénekben hadd áldunk, Jézus, szüntelen!” (218. ének 4.) SZERDA. — „Ki állhat meg az Úrnak, ennek a szent Istennek a színe előtt?” 1 Sám 6,30 (1 Kor 1,18 — ApCsel 3,12—20 — 1 Pt 1,13—16) Olyan emberek szívéből tört fel annakidején ez a kérdés, akik a szent Isten közelségét félelmetesnek ismerték meg. Ma is veszélyes dolog odaállni színe elé imádságban közönyös, önigaz vagy bűnhöz ragaszkodó szívvel. Előtte senkik vagyunk, csak az a reménységünk, hogy a megfeszített és feltámadott Jézusért mégis megállhatunk. Nemcsak most imádságban, hanem az utolsó napon, ^'z ítéletkor is. „Megváltott engem Jézusom, húsvéti fény az arcomon, legyőzte a bűnt, a halált, szegény szívem hazatalált.” (219. ének 3.) CSÜTÖRTÖK. — „Istenetek, az Űr nyugalmat ad nektek.” Józs 1, 13 (2 Tim 4,18 — Jn 20,1—10 — 1 Pt 1,17—20) Negyven évi pusztai vándorlás után hallhatta Izráel népe ezeket a szavakat. Isten ajándéka ma is, ha valaki fáradságos munkában töltött évtizedek után nyugalomba vonul. D.e Isten nemcsak külsőleg, hanem belsőleg is nyugalmat akar adni nekünk, életkortól függetlenül. Az élő Jézus hív: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok! Aki pedig tőle kapott nyugodalmat, annak van ereje fáradhatatlanul munkálkodni embertársai nyugalmáért. „Jézus én bizodalmám, örök életre vezérem, őbenne van nyugalmam.” (369. ének 1.) PÉNTEK. — „A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze.” Ézs 53,5 (1 Kor 7,23 /— 1 Tessz 4,13—18 — I Pt 1,22—2,3) Húsvét után sem feledhetjük egy pillanatra sem, hogy a győzelemnek milyen csodálatos harc volt az előzménye. Jézus látszólag alulmaradt. A sebek, a gyötrő szenvedések, a szégyenteljes halál mind ezt látszanak igazolni. De csak most, húsvét fényében látjuk, hogy értünk harcolt ő. Most éget igazán a bűnbánat, hogy miattunk kellett szenvednie, és most tölt el Igazán a hála, hogy értünk, szabadulásunkért végzett el mindent a kereszten. „Ilyen bajvi- vás nem volt még, küzdött halál és élet.” (215. ének 3.) SZOMBAT. — „Magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége.” Jób 5, II (2 Kor 6,4. 10 — Jn 21,1—14 — 1 Pt 2,4—10) Nem kell csüggednünk, ha lenyomnak bennünket a szenvedések, megaláztatások, bűnök, gondok, különféle testi-lelki nyomorúságok vagy a gyász rideg sötétsége. Élő Urunk van. öt Isten a halál mélységéből csodálatosan magasra emelte húsvétkor. Hihetjük: Jézus él, én is vele! Nem kell, hogy lefoglaljon minket a magunk baja. Szabaddá lettünk azok fölemelésére, akik roskadoznak a terhek alatt. „Ott leszek, hol Uram van, ez az én bizodalmám!” (223. enek 1.) _ Marschalkó Gyula Szeret engem az Isten Dehogy gondolom, hogy én kivételezett lennék! Hogy Isten engem jobban szeretne, mint bárki mást, hogy velem kivételezne, nekem mindent elnézne, nekem mindent megbocsátana. Almomban sem gondolok ilyet! De hogy szeret, az bizonyos. Ezt a szeretetet mindenki megkaphatja, csak az a baj, hogy kevesen veszik észre. És hogy miért? Mert az antennájuk nem Istenre beállított. Az ember érdeklődési köre sokféleVan aki csak a vidámságot keresi és meglepődik, ha helyette bánat éri. Van, aki a tudományok megszállottja, nem törődik Istennel és egyszerre eljut egy ponthoz, ahonnan nincs tovább, ott Isten világa kezdődik. Van, akinek egy életen át isoha semmi baja sem volt és egyszerre minden visszájára fordul. Van, aki úgy hiszi, hogy puszta megjelenésével — egy-egy istentiszteleten — már lerótta mindazt, „ami Istené” és csodálkozik, hogy nem érzi Isten szeretetét. Földi mértékkel gyakran tévéd az ember. Érthetetlenül áll Isten döntései előtt. Akad, aki felelősségre vonja: miért? miért éppen én, éppen engem? Miért ilyen keményen, amikor úgy érzem, ezt nem érdemeltem? Miért nem inkább a másikat, az jobban megérdemelné, aki ilyen meg olyan, éj Te, Isten, azt jutalmazod, engem meg büntetsz? És Isten néma marad. Nem szól, nem magyaráz. Isten nem tartozik számadással senkinek, mert Ö maga a Bölcsesség. Pontosan tudja mikor mit, miért és kit... Es mindezeket tudva, tudom jól, hogy Isten törvényei rám is vonatkoznak, nekem is szól a tíz parancsolat, 'én is elkövetek számtalan bűnt, van hibám bő- viben, nagyon is gyarló ember vagyok és mégis tisztán érzem, hogy szeret engem a jó Isten, mint ahogy nekem is Ő a legdrágább Mindenségem. Néha félve ejtem ki a nevét, őrzöm szívem legmélyebb rejtekhelyén, nehogy megzavarja még a kiejtett szó is. Szeret engem a jó Isten! A legapróbb dolgokban is megérzem. Sóhajtozom, hogy mennyi bajom van és telefonál valaki, akinek háromszor annyi van belőle ... bosszankodom fájós tagom miatt és egyszerre észreveszem az előttem mankóval menő embertársamat ... Sokszor olyan kilátástalannak tűnik valami, de Ö felnyitja a szememet és megmutatja, hol keressem az utat, amely a reménység zöldjével van teleültetve. Ha csalódom és úgy érzem, hogy a világ minden fájdalma rámszakad, Ö ott van mellettem és megmutatja azt a sok- szívetmelengetö harmóniát, amelyet emberi kapcsolat sem tud megteremteni. Néha a sok tervhez rövidnek tűnik az időm és ő figyelmeztet, hogy földi dolgainkat itthagyva közelebb kerülünk Hozzá. Néha elbízom magam, és azt hiszem, engem elkerül az elkerülhetetlen. aztán figyelmeztetést kapok egy jóbarát távozásával, hogy milyen múlandó az élet. De nemcsak a nehézből, a szomorúságból, a fájdalomból, a veszteségből érzem, hogy szeret engem, de tudom az erőt adó álomból, a békét és nyugalmat adó imádságból, hegyeket mozdító hitből, a boldogság simogatá- sából, a természet szépségeit ész- revevő szememből, értő szívemből, amely örülni tud egy tavaszi hóvirág születésének is. Gyermekeket mutat, modern kis tudósokat, akik már-már túllépnek korunkon, de csodálkozva nézik a Megváltó sebeit és egyre többet szeretnének megtudni róla. Szeret engem a jó Tsten és velem együtt minden rangú és rendű, minden fajú és bőrű embert is. De emberré kell válnunk, olyan fajta emberré, amilyen Jézus volt. önmagát másokért odaadó emberré/ mert ez a legnehezebb ... Gyarmathy íren