Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-04-29 / 18. szám
XXIX. ÉVFOLYAM 1984. április 29. Dr. Biáldv Zolíán: „Nagyjelentőségű és hasznos tanácskozás” Felelősségünk hazánkért és az emberiségért Felszólalás a magyarországi egyházak országos tanácskozásán \ „ölelte a jelent” Nem gondolom, hogy akik meghatározták Országos Találkozásunk jelmondatát — „Felelősségünk hazánkért és az emberiségért” — azok elővették volna Vörösmarty Szózatát és annak alap- gondolatát sűrítették össze a témában. Mégis lényegében ez történt. Éppen a Szózatban ölelkezik a magyar haza és a „népek hazája” gondolata és a felelősség mindkettőért. A Szózat értékelésénél ezt írja Gyulai Pál: „Mióta líránk többé nem olvasztotta össze a hazafisággal a katolicizmus és a /protestantizmus eszméit, megvált az európai szolidaritás érzelmétől. Vörösmarty újra összeköti a két elemet, midőn Európára, a népek hazájára hivatkozik. A specifikus magyar hazafiság az emberiség érdekeivel egyesül” — írja Gyulai Pál. Ha valamikor, akkor ma újra aktuális a közel 150 éves Szózat imperatívusza: hűség a hazához és felelősség a „népek hazájáért, a nagy világért”. GYULAI PÁL SZERINT VÖRÖSMARTY A SZÓZATBAN arról a hazaszeretetről énekel, mely „a jelent ölelve tartja s a múltból lelkesítve, jövőt teremt”. Amikor most hazánk iránti felelősségünkről beszélünk, hadd menjek én is a Szózat adta vágányokon. »,Mlilából lelkesítve” Hazaszeretetünk, hazánk iránti felelősségünk egyik forrása és táplálója a múlt. Felszabadulásunk utáni első két évtizedben ebből a forrásból nem sokat merítettünk. Annyira lekötötte népünket az eléje tornyosuló feladatok dandárja, egy űj országépítés a romokon, hogy nem volt időnk a múltba nézni. Közben arra is gondoltunk, hogy aki a múltba néz, az „mereng”, vagy rabul ejti a nosztalgia. Pedig a múlt örömeivel és küzdelmeivel lehet hajtóerő a mában. Mai hazaszertetünket és hazánk iránti felelősségünket táplálja és erősíti mindaz, amit e hazáért, tett István király, Hunyadi János, Mátyás király, Dózsa György, Zrínyi Miklós, Thököly Imre, Rákóczi Ferenc, Martinovics Ignác, Kossuth Lajos. Táncsics Mihály, Széchenyi István, Deák Ferenc, Károlyi Mihály, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Sallai Imre, továbbá Bornemissza Péter, Berzsenyi Dániel, Katona József, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Madách Imre, Juhász Gyula, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsig- mond, Ady Endre, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Erdei Ferenc, Nagy László,. Zelk Zoltán, Bartók Béla, Kodály Zoltán és sokan mások. Amikor kimondjuk ezt a szót, hogy „haza”, akkor ebben ők is benne vannak történelmi szolgálatukkal, költeményeikkel, prózájukkal és zenéjükkel. És hol vannak még a magyar tudósok, feltalálók, sok haladó politikus, akik előre vitték hazánkat munkájukkal, áldozatos életükkel Az ő életművük szítja ma hazaszertetünket és fokozza felelősségünket hazánk iránt. AZTÁN GYULAI PÁL SZAVAI SZERINT, a Szózatban megnyilatkozó hazaszeretet „ölelve tartja a jelent”. Amikor már-már beteljesedett Vörösmarty víziója a sírról „hol nemzet süllyed el” —, megnyílt magyar népünk számára a lehetőség egy új életre. A második világháború vérözönéből szinte a sírból tántorogtunk ki, mint a bibliai Lázár, és kezdtük megtenni az első lépéseket. Elkezdtünk építeni egy új Magyarországot. Amit 1945 óta gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életünk területén sokszor bukdácsolva elértünk, az most a miénk. Lehet, hogyha még jobban dolgozunk, még nagyobb felelősséggel, mélyebb hazaszeretettel, még több áldozattal, akkor még többet is el tudtunk volna érni. Mégis, amit elértünk, az rendkívül nagy: egy igazságosabb gazdasági és társadalmi rend, a társadalmi válaszfalak ledőlése, a kizsákmányolás megszűnése, a kulturális fejlődés és tudományos előrehaladás és általában annak a lemaradásnak a felszámolása, amely korábban „Európa múzeumává” süllyesztette hazánkat, mind-mind' olyan eredmény és kincs, amit a Szózatot értékelő Gyulai Pál szavával élve „ölelve tarthatunk a jelenben”. „ÖLELVE TARTHATJUK” TOVÁBBÁ azt az egyre jobban megvalósuló nemzeti egységet, amely nélkül nem lehet országot és szocialista társadalmat építeni, örömmel tapásztaljuk, hogy a társadalom különböző rétegei, továbbá vallásos és nem vallásos emberék együtt tudnak dolgozni a nagy nemzeti célok megvalósításáért, népünk előrehaladásáért. Azt is szívesen állapítjuk meg, hogy a marxista—keresztyén párbeszéd, annak nyíltsága és . őszintesége segíti a vallásos és nem vallásos emberek felszabadult együttműködését. Mindez úgy történik, hogy az egyházak szilárdan a maguk tanításán állnak és a marxista barátainknak sem kell elvi engedményeket tenniük. Erre az együttműködésre, a nemzeti egységre most azért is nagy szükség van, mert a nehéz világgazdasági helyzetből is, meg saját gyengeségeinkből is adódóan, súlyos gazdasági problémákat kell közösen megoldanunk. Ez nagyobb felelősséget, keményebb, pontosabb és lelki- ismeretesebb munkát igényel. Most elsősorban nem arról van szó, hogy „mit kapok” a hazától, hanem sokkal inkább arról, hogy „mit adok” a hazának, a társadalomnak. EZZEL MARIS ÉRINTETTEM AZ ERKÖLCSI KÉRDÉST, amit nem hallgathatok el, ha hazánk iránti felelősségről beszélünk. Miközben sok vallásos és marxista állampolgárban mélyül a közösségi érzés, az áldozat- készség, á felelősségvállalás másokért, a szeretet, a család megbecsülése, ezekkel párhuzamosan — de az előbbieknél szembetűnőbben — sokakban társadalmunkban növekszik egy olyan emberi szabadosság, önzés, gátlástalanság, meggazdagodási szenvedély, ami egyértelműen erkölcstelen és gyengíti hazánk társadalmi rendjét. Ezek közé tartozik sokaknál a család jelentőségének lebecsülése, a válások ijesztő száma, a veszélyeztetett gyermekek számának növekedése, a bűntények elszaporodása, különösen is az ifjúság között, az alkoholizmus terjedése, a kábítószerek fogyasztóinak emelkedése. Az egyházaknak éppen hazánk és népünk iránti felelősségből segíteniük kell ezeknek a súlyos problémáknak megoldását.' örömmel hallottunk arról, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, megalakította az Országos Családvédelmi Tanácsot. Készségesen ajánljuk fel szolgálatunkat ezen a területen is. Jövőt teremt” Gyulai Pál szerint Vörösmarty Szózatában olyan .hazaszeretetró! énekel, amely — mint' már említettem — a múltból lelkesedést nyer, a jelent ölelve tartja és „jövőt teremt”. Mi a hazaszeretetnek jövőt teremtő vonását különösen is erősíteni szeretnénk. Mi reménységgel nézünk népünk és társadalmunk jövőjére és nem bénítanak le bennünket nehézségeink, valóságos problémáink1. Meg vagyunk róla győződve, hogy azokat le tudjuk győzni. Annyi bizonyos, hogy még összefogottabb munkára, még áldozatosabb hazaszeretetre van szükség. A nemzeti egységnek is még erősebbnek kell lennie és ennek érdekében még az eddigieknél is .nagyobb tlolarenciát kell tanúsítaniuk egymás iránt a különböző világnézetű embereknek. Az egymás iránti előítélet és elfogultság csak nehezítené a közös munkát népünkért; hazánkért. Mi, vallásos emberek abban a bizonyosságban élünk, hogy munkánkért nemcsak népünk előtt vagyunk felelősek, hanem elsősorban Isten előtt. Az Isten előtti felelősségünk pedig arra lendít bennünket, hogy Istentől kapott erővel és áldozatosan éljük meg hazaszeretetünket minden területen. Ami a jövőt illeti, abban is reménykedünk, hogy külső és belső békében ékíthetjük tovább országunkat. na«yrilág” És ezzel elérkeztünk ahhoz, hogy szóljunk „a népek hazája, a nagyvilág” iránti felelősségünkről is. „A NAGYVILÁGBAN” — AMELYET ISTEN AZ EMBER OTTHONÁUL ADOTT — nagy feszültségek és súlyos, problémák vannak. Az otthon légköre helyett a félelem, az aggodalom uralkodik a „nagyvilágban!’. Veszélybe került maga a puszta élet. A történelem folyamán először lett képes az ember, aki eddig a rombolásnak csak korlátozott. eszközeivel rendelkezett, hogy eltörölje az elmúlt évezredek alatt ki virágzott kultúrát és felépült civilizációt. Az emberiség az élet és halál között végső választásra kényszerült. Az atomfegyverek gyártása és a velük való fenyegetőzés, az emberi faj kiirtására való képes(Folytatás a 3. oldalon) Kádár János az MSZMP első titkára március 30-án fogadta dr. Bartha Tibor református püspököt, az Országos Béketanács Egyházközi Békebizottságának elnökét és Bíró Imre kanonokot, az Országos Béketanács Katolikus Bizottsága főtitkárát. A beszélgetés során Kádár JáÁprilis 10—12. között hivatalos látogatást tett Genfben, az egyházi nemzetközi szervezetek központjában Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Sarkadi Nagy Barna elnökhelyettes és dr. Pozsonyi László főosztályvezető. Egyházi részről a genfi útra dr. Nagy Gyula evangélikus püspök kísérte el a magas állami delegációt. Genfi útjuk során az Állami Egyházügyi Hivatal elripke, munkatársai és dr. Nagy Gyula püspök megbeszéléseket folytattak az Egyházak Világtanácsa, a Lunos kifejezésre juttatta elismerését a két szervezet rendezésében március 29-én, a Parlamentben megtartott nagyjelentőségű, országos tanácskozás eredményes munkájáért, amely hasznosan hozzájárul a hazai vallásfelekezeteknek a békés jövő érdekében együttesen kifejtett fáradozásaihoz. theránus Világszövetség, a Református Világszövetség és az Európai Egyházak Konferenciája vezetőivel, április 11-én pedig — miután bemutatásra került a „Nyitott utak” című új, színes film a magyarországi egyházak életéről — az ökumenikus Központ, nagy üléstermében találkoztak a genfi nemzetközi egyházi szervezetek munkatársaival. Fontps témája volt a háromnapos tanácskozássorozatnak a Lutheránus Világszövetség nyári, VII. világgyűlése hazánk fővárosában, Budapesten. Állami és egyházi vezetők találkozója Szegeden A Csongrád megyében működő egyházak vezetőivel találkozott a megye társadalmi és politikai legfelsőbb vezetősége a Megyei Tanács VB termében március hó 22-én. Ezen a jelentős együttléten az egyházi vezetők meghallgatták Szabó Sándornak, a Megyei Tanács elnökének a megye életéről adott részletes beszámolóját, és a közeli jövőre irányuló tervek ismertetését. A beszámolót követően őszinte eszmecsere alakult ki. Világi és egyházi vezetők kölcsönösen keresték és egyúttal meg is jelölték azokat a feladatokat, melyek során különösen is • szükséges és lehetséges a konkrét együttmunkálkodás a megye, de az egész társadalom javára is. Az értekezleten jelen volt Szabó Sándor, Csongrád Megye Tanácsának elnöke, Molnár Sándor HNF megyei titkár, Szalva János ÁEH főosztályvezető-helyettes, Szabó G. László a Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Koncz János megyei PB-titkár, dr. Varga István megyei egyházügyi titkár. Az egyházi személyek között jelen volt egyházunk részéről dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és Fodor Ottmár Csongrád—Szolnoki esperes, Arató Ferenc püspökhelyettes, dr. Bánk József érsek, dr. Udvardy József püspök, dr. Timkó Imre gk. püspök, Nagy Elek főesperes, Rapcsák Péter és Janka György esperesek, valamint Szeles Sándor irodaigazgató. Vendéglátók és vendégek az értekezlet befejezésé után megtekintették a város és megye egyik büszkeségét, a „Pick” szalámigyárat, ahol 'szakszerű ismertetést hallgattak meg a gyártási eljárás folyamatáról, az üzem mintegy két és fél ezer dolgozójának munka- és életkörülményeiről. A gyár a megjelenteket termékeiből megvendégelte. Befejezésül dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök-elnöke mondott köszönetét a látottak és hallottak nyomán feltárult gyár és gyártási eljárás megismeréséért, nem különben a szíves fogadásért. A világhírű gyár munkájára, az ott dolgozók életére sok sikert, további jó eredmény kívánt. Nyitott utak címen készített filmet Kiss József a hazai egyházak életéről. A filmben megszólalnak az egyházak vezetői, képeket látunk az egyházak mindennapjairól, kiemelkedő ünnepeiről, szertartásaik gyakorlásáról. A film tükrözi a magyarországi egyházak kapcsolatát társadalmunkkal és államunkkal. A nagy érdeklődésre számottartó filmet április 19-én mutatták be a Honvéd moziban. A továbbiakban pedig folyamatosan vetítik Budapesten és vidéken. A film ismertetésére és értékelésére lapunk későbbi számában visszatérünk. A MECKLENBURGI EGYHÁZ A NYITOTT ÜRVACSORAI KÖZÖSSÉG MELLETT A Mecklenburgi Lutheránus Tartományi Egyház zsinata felszólította gyülekezeteit, hogy mérlegeljék annak lehetőségét, miképpen vállalhatnának úrvacsorái közösséget a naás hitvallású keresztyénekkel. „Senki se válik egyházunk tagjává azáltal, hogy elfogadja meghívásunkat az úrvacsorái közösségbe” — hángoztatja a mecklenburgi Zsinat, de végre szükséges lenne áthidalni a hitvaliásbeli szakadást az Űr asztalánál, (ept Ö) — M. — - ---Mi klós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke Genfi látogatása
