Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1984-01-08 / 2. szám
Á készülünk a nagygyűlésre Bemutatjuk a világ evangélikus egyházait Európa OTTHONUNK EZ A KONTINENS, az otthon szó tágabb értelmében, hiszen itt terül el hazánk, itt élünk, és sorsunk ezer szállal kapcsolódik népeinek életével. A világ legtermészetesebb dolga, hogy így gondolkodunk. Különösnek érezzük, ha mások nehezen találják Európát a térképen vagy nem ismerik múltját és jelenét. De hát — Ausztrália után — a legkisebb területű kontinens (10,5 millió km2), s a világ más részéből tekintve valóban csak Ázsiából kinyúló nagyobbacska félszigetnek tűnik. Európai államok egymással folytatott vitái Afrikából nézve csak afféle törzsi villongásoknak látszanak. Kis területén azonban több mint 660 millió ember él — Ázsia után tehát a legnépesebb kontinens. Nem tagadható, hogy más kontinensek is nagyon régóta nagyon sokat adtak az emberiség kultúrájához, de — elsősorban politikai befolyása következtében ■ — Európa óriási hatást gyakorolt az egész mai világra a tudomány, technika, ipar, mezőgazdaság, művészet és nevelés terén. Nemcsak befolyásolt és terjeszkedett, hanem a múltból is táplálkozott és megőrizte az ókori Kelet számos .tudományos ég kulturális, értékét.' A MAI EUROPA úgy jelenik meg sokszor, a többi kontinens szemében, mint a gyarmatosító és kizsákmányoló — és van ebben igazság. Voltak azonban olyan európai országok, melyek sohasem -gyarmatosítottak, sőt Európában is voltak gyarmati helyzetű országok. A többi ' földrészen található sok. ember- pedig;— az egykori kivándorlók utódai'- 1— annak bizonyságai, hogy Európa nemcsak a gazdagoké volt, hanem a szegényeké, az elnyomottaké, a kizsákmányol- také is, akik számára sem jogot nem szolgáltatott, sem kenyeret nem termett ez a föld. SOKAT SZENVEDETT EURÓPÁRÓL beszélünk, s ezzel á költői kifejezéssel arra a tengernyi háborúra és sok tízmillió áldozatra gondolunk, amit az európai történelem jelent a huszadik század két világháborújától visszatekintve az , európai keresztyén királyságok egymással vívott háborúiig. Szívünkbe nyilall az a tudat, hogy a keresztyén hit kérdéseiről folytatott viták is alkalmat vagy ürügyet szolgáltattak háborúskodásra, és hogy milyen lelkesen és könnyen vettek részt ezekben és hasonlókban a keresztyének. A vén Európában azonban most új gondolatok lobbannak lángra: az erőszak, a fegyverek, a háború elleni lázadás hullámzik végig a népeken. Egy szelíd lázadás, mert kerülni igyekezik az erőszakos eszközöket. Ugyanakkor elszánt lázadás, mert minden áldozatra kész a cél érdekében. A békemozgalmak jelentős erejét képviselik., akik keresztyén hitük elkötelezettségéből vesznek részt bennük. Amikor ráhik gondolunk, nem elbi- zakodn*rsn<j fűt. hanem inkább pz p ké^rlo<! fesz’"*, miért tűrtünk anrvd háborút eddig? HISZEN EUROPA VOLT, és sokak szemében máig is az, a keresztyén kontinens. Az ide vándorolt néptörzsek és hordaszerű népek kulturális és gazdasági felemelkedését óriási mértékben segítette elő a keresztyénség. Együttélésüket is nagy mértékben békésebb mederbe terelte. Az európai élet és kultúra valósággal átitatódott a keresztyén- séggel annyira, hogy ezeknek a népeknek a múltját, de sokszor még a jelenét sem lehet teljesen megérteni a Keresztyénség nélkül. A keresztyénség lényegét mégse lehet azonban kiolvasni az európai népek életéből, és történetéből. Hiszen nemcsak a keresztyénség hatott Európára, hanem Európa is hatott a keresztyénség- re. Az európai népek között a keresztyénség sajátos vonásokat kapott: Isten igéjének nem minden üzenete és nem, teljes mértékben talált termő talajra. Forriialtá a .keresztyén hit Európát, de közben deformálódott maga is. Ez nemcsak a reformációig volt így, hanem azóta is tart,’ és állandó veszély, mint bárhol másutt a világon. EURÓPÁBAN JELENLEG — •1977-es. adatok — 264 millió ró- "máf \atqifkuj űflakoSsáa^i'Q sió-' zatékaj. 75 millió ^orthodox' (11.4 százalék)!;"’54.&'mWió yfókhgélikus (8.3 százalék), 27 millió anglikán (4.1 százalék), 16 millió református (2.4 százalék) és még számos más felekezetű ember él. 222 millió ember nem tartozik egyetlen keresztyén felekezetihez sem. Az európai; evangélikusok a világ evangélikusságának 77 százalékát alkotják. Még beszélnek ugyan népegyházakról, államegyházakról,, kisebbségi és szórványegyházakról minden felekezet vonatkozásában, de mindegyik helyzetben sok a névleges ‘keresztyén, és kisebbséget képviselnek a Krisztus-hitet döntés alapján tudatosan élő' keresztyének. AZ EURÓPAI KONTINENS TÖRTÉNETE beleivódott az itt élő népek sejtjeibe — a számok több-kevesebb pontossággal, de tényeket közölnek —, de az eu- rórvai keresztyénség sorsát mégsem ezek határozzák meg. A döntő kérdés, hogy az európai keresztyénség mennyire Krisztusi h,sr • <Kridugnak-; élő kérész-. t.véh?ág:, úáion ,JS.uróőa határöz- za meTímkáb'í>Éc‘VagV' az élő! Jézus K-isztus. Tud-e ma is. ma újra Krjszt->!S szavára figyelni? A váj asz döntő nemcsak a keresztvén séá, hanem Európa sorsára nézve is. Reuss András Múzeumi Híradó Legutóbbi híradónk közzététele óta . immár működésének ötödik esztendejét kezdte meg múzeumunk. A megnövekedett nyári idegenforgalom, valamint az idei Lut.her-év kölcsönösen hozzájárult ahhoz, hogy'á látogatók száma hónapról hónapra emelkedett, s így az ma már jóval meghaladja az ötvenezret. Á világtérképünkön megszaporodott színes gombostűk pedig minden újabb látogatónkkal azt érzékeltetik, mennyire „világszerte” híre van már értékes egyházi gyűjteményünknek. ' A sok külföldi és hazai látogató mellett jó néhány vidéki gyülekezetünk népes csoportja is segített abban, hogy itthon is mind ismertebbé váljék múzeumunk.., Az utolsó három hónapban a várpalotai és ösküi, majd a mohácsi, magyárbolyi és siklósi, azután a surdi-liszói és kaposvári meg az iharósberényi gyülekezetek képviselői épültek és gyönyörködtek kiállításunk láttán. A domonyiak 130 fős csoportja Valósággal el- özönlötte termeinket. Legutóbb a csurgói és porrogszentkirályi gyülekezetek tagjai látogattak el hozzánk csoportosan. A látottakban gyönyörködök és épülők közül az utóbbi Időben újra is többen felbuzdultak arra, hogy különféle tárgyak adományozásával gazdagítsák és Színesítsék kiállításunk anyagát. Dr. Jurányi István egy 1817-es Lü- ther-érmet, Kutis Anna egy 1848ból származó győri énekeskönyvet. Asbóth Gyuláné Detroitból egy 1798-as kiadású. Perlaki-féle Katechizmusti valamint 2 db matyó főkötőt ajándékozott. •Kiss Lajosné egy 1608-as Bibliával, Lórántffy László pedig egy Lu- ther-képpel kívánta gazdagítani anyagunkat. Legutóbb pedig Csapó Margit szép Luther-rözsás könyvjelzőket bocsátott múzeumunk rendelkezésére. Hálásan említjük meg végül azt is. hogy egy alföldi hittestvérünk 5000.— Ft-ot adományozott múzeumunk fejlesztési költségeinek fedezésére. Az új énekeskönyv bevezetésével kapcsolatos és a hazai evangélikus énekeskönyvek történetét bemutató időszaki kiállítás a közelmúltban befejezte szolgálatát. Előző híradónk közlése alapján ennek helyét egv Luther-kiállí- tásnak kellett volna elfoglalnia. Mivel azonban december közepén a budapesti Szépművészeti Múzeumban, jórészt egyházi anyagunk felhasználásával, egy 1 nagyobb szabású Luther-kiállítás nyílt, mi reformátorunkra emlékeztetőén csupán különféle Lu- ther-érmeket mutatunk be látogatóinknak. Ezen túl pedig az ajándékként kapott új szerzemények több válogatott darabját is kiállítjuk. Ezek között külön figyelemre méltó a pátróiak XVIII. s2. elejéről származó nemesi oklevele, Böhm Károly, neves tudósunk díszdoktori oklevele, vaTi vagytok! Mt 5,13—16 Ősi emberi tapasztalat, hogy képekkel, hasonlatokkal nagyon sok mindent lehet kifejezni. Sokszor elvontnak tűnő dolgok is égé* szén életközeibe hozhatók. Nem véletlen, hogy Jézus olyan gyakran használ képeket, hasonlatokat az Isten Országa titkainak, a keresztyén élet igazi realitásainak érzékeltetésére. „TI VAGYTOK” — MONDJA, s ezután a leghétköznapibb, legegyszerűbb, ugyanákkor a létszükségletet jelentő, az élet elengedhetetlen velejáróit kifejező®képek következnek. Nem dísznövény vagy díszcserje, melyet meg lehet csodálni, S azután továbbmenni! Nem fagyöngy, mely másokból és másokon élősködik, hanem só és világosság. Mindenekelőtt a föld sója. „Nil utilius sole et sale.” Semmi sem olyan hasznos, mint a nap és a só. mondja egy régi latin közmondás, s Jézus idejében a sóhoz három alapvető tulajdonság kapcsolódott: A SÖ TISZTA. Már a régi rómaiak sem győzték a sónak ezt a tulajdonságát hangsúlyozni, s hozzátették: azéft a legtisztább, mert „égi” tényezők ajándéka, nevezetesen a napfénynek és a tengernek. Jézus pedig azt mondja, ti vagytok ennek a tisztaságnak a hordozói: családban-munkahelyen, gyülekezetben-társadalomban. A tisztaság az, amely meghatározza gondolatainkat és szívünket, szavainkat és életvitelünket. A SÖ MEGTART. Nélküle bizonyos dolgok az életben megrom- lanak, elromlanák. Keresztyén emberek szolgálata a világban, hogy nemcsak önmagukra figyelve vigyáznak, hanem segítenek másokat is megtartani az elsodródástól, az elvek feladásától, a romlástól, az emberi élet, emberi kapcsolatok megromlásától. Végül. ami a sóval kapcsolatban a legfontosabb: A SO ADJA MEG MINDENNEK AZ IZÉT. Az asztalra kerülő ételek, legyenek azok bármilyen finom falatok is, só nélkül nem .érnek semmit. A keresztyén hitnek és életfolytatásnak ugyanazt a szerepet kell betöltenie, mint a sónak: bele kell vigye az életbe az igazi ízt, zamatot, azt, amitől a dolgok kedvessé, derűssé, mi több: élvezhetővé válnak az egész közösség számára. Elgondolkodtató, hogy sok ember éppen ezen a ponton van ellenkező véleményen, ti. azon a nézeten, hogy mi, keresztyének nem beleadjuk, belevisszük, beleéljük a kedvességet és derűt, ízt és zamatot a mindennapi életbe, hanem , éppen kivonjuk azt. A kérdés az, hogy miért látnak így bennünket és joggal látnak-e így? ELGONDOLKODTATÖ, hogy nem sokkal Nagy Konstantinusz után, aki a keresztyénséget államvallássá tette, Juliánusz császár vissza akarta forgatni a történelem kerekét és azt mondta: állítsuk vissza a régi istenségeket, mert a keresztyének kezén elsik- lott. a vitalitás, az íz. az. .ami a dolgokat élvezhetővé teszi. Vajon miért látott bennünket így? Jézus nem felételes módban beszél. Nem azt mondja: esetleg lehetnétek, hanem azt. hogy ..ti vagytok!” Ha önmagátok számára felfedeztétek az én jelenlétemet, ha életetekbe beleépültek az én ajándékaim, akkor „ti vagytok!” Nemcsak a föld sója. de a Világ világossága is. A VILÁG VILÁGOSSÁGA. A legnagyobb méltóság, a legkövetkezetesebb diakónia. hiszen miközben Jézus nekünk adja, önmagának is megtartja: „Amíg a világban vagyok, világossága vagyok á világnak.” (Jn 9.5.) . •.,» , a Világosság azjSbt ■ van^tiOgy lássák, A3 igazi .keresztyén ' 'életfolytatás nem. yalarpi,. amit szégyellni. keljen e,.-annak ott a helye, ahol a lámpásnak: a lámpatartóban. Ez azt is jelenti, hogy Krisztusért nincs szégyeilnivalónk ebben a világban-, de. azt is jelenti, hogy az egyházban nincs helye semmiféle rejtett, visz- szavonuló zugkeresztyénségnek. Bonhoeffer. korunk egyik jeles teológusa mondja: ..Nincs, nem’ létezik titkos Krisztus-követés! Mert vagy a titoktartás' veszélyezteti az igazi követést, vagy a követés teszi lehetetlenné és értelmetlenné a titokban tartást.” Az a keresztyénség, amely csak a templom kijáratáig ér el, haszontalan és értelmetlen. Jézus nem azt mondja, ti vagytok az isten- tisztelet, avagy a gyülekezet világossága, hanem azt, hogy „Ti vagytok a világ világossága”. A FÉNYFORRÁS IRÁNYT MUTAT, ELIGAZÍT! Nem véletlen, hogy a legfontosabb helyeken találjuk a legnagyobbakat: folyótorkolatoknál, kikötőknél repülőtereken. Segítenek benpünket, hogy eligazodjunk, hogy megtaláljuk a helyes utat. S az embereknek ma is szükségük van ilyen eligázodási pontokra. Vajon hányán kerülhetnének ki veszélyeket, akadályokat, buktatókat, ha a mi életünk valóban azt tükrözné, hogyan lehet Vele, Jézussal eligazodni a mindennapok valóságában? Mindezt nem önmagunk, hanem az Isten dicsőségére. Jó cselekedeteink az emberek figyelmét nem ránk, Istenre kell, hogy irányítsák. Egy ifjúsági konferencián fiatalok, akik próbálták komolyan venni a maguk kérésztyénségét, elhatározták, Rogy az egész éjszakát imádságban töltik el. Reggel tudósították vezetőjüket, és azt mondták: „Vajon nem látja azt, amit mi is látunk, hogy ti. mennyire ragyog a tekintetünk az imádságban eltöltött idő után?” A vezető bölcsen csak ennyit mondott: „Mózes semmit sem tudott arról, hogy ragyogott a tekintete, amikor visszajött népéhez!” Legyen az ízt adó só, a világosságot jelentő mécses az a szolgálat, amelyet mi magunk észre sem veszünk, csak végzünk az 0 kegyelméből, az Ö dicsőségére. -I Krámer György Imádkozzunk! Urunk, Üdvözítőnk! Ezen a vasárnapon is Téged keresünk, előtted borulunk le. Te szívünkbe látsz, Te tudod, mennyire elégedetlen, aggodalmaskodó és ingatag az. Láttasd meg velünk ma is, hogy csak a Te kegyelmedből lehetünk a föld sója és a világ világossága. Erősítsd szívünket, hogy mindennél jobban ragaszkodjunk Hozzád, növeld hitünket, hogy minden akaratunkkal embertársaink javát szolgálhassuk. Ámen. lamint Lux Elek szobrásznak, nemrég felállított Luther-szob- runk alkotójának több kisebb méretű műve, nem-különben solymári Walkó László szobrász- és festőművésznek egyházunk több neves személyiségét ábrázoló bronzérme. A Székács József püspök és Győri Vilmos Deák téri leikész hagyatékából származó féhyképalbumok ugyancsak megragadhatják látogatóink figyelmét. Garam Zoltán
