Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-08-21 / 34. szám

Orgonáink Mezőberény Fábri István akkori mezőberé­nyi lelkész 1962 decemberében hívott meg orgonaestre. Ez volt az első találkozásom ezzel a hang­szerrel. Akkor lejegyeztem friss benyomásaimat arról, hogy mek­kora hatással volt rám a mező- berényi orgona varázslatos tiszta­sága, hogy nyűgözött le néhány halk regiszter áhítatos hangja, vagy a Mixtura ezüstös fénye. Va­lami porbasújtó szentség árad eb­ből az orgonából, amit Mózes érezhetett az égő csipkebokor mellett: „Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az á hely, ahol állasz!” (2. Mózes, 3, 5). Régi orgonák gyak­ran éreztetik ezt velünk. AZ ORGONA ÜJ KORÁBAN még teljesebb fényt, erőt árasz­tott, hiszen a levéltári adatok sze­rint néhány regiszter hiányzik (köztük a Mixtura vagy Cornett is), valószínű háborús rekvirálás miatt. Remek anyagból készült, pompás hangú, külsejében is szép orgona. Sajnos,\ hogy eléggé el­felejtett hangszer. Hangja miatt már felmerült, a lemezre "játszás gondolata, de az országúti forga­lom zaja miatt a felvétel nehézsé­gekbe ütköznék. Hangversenyen ritkán szerepel, de éppen 120 éve végzi istentiszteleti szolgálatát, és hangja imádságra, Isten ma- gasztalására biztatja a gyülekeze­tét. Megemlíthetjük, hogy a né­hány éve forgatott „Bach Arns- tadtban” című filmben ez az or­gona szerepelt. Ez a körülmény kissé kiemelte a feledés homályá­ból. A HANGSZER ÉPÍTŐJE a 19. század legnevezetesebb szlovákiai mestere: Martin Sassko. Sassko tehetsége már gyermekkorában feltűnt. Brezován született és ott élte le egész életét. Az asztalossá­got kitanulva, az orgonaépítést Brünnben tanulta egy ismeretlen mestertől. 50 orgonája maradt rán. Sasskot jellemzi, hogy min­dig igen jó anyagot használt és nagyon precíz munkát végzett. A kor divatja ellenére egy darabig kitartott a Hátpozitív építése mel­lett. Mezőberényi orgonánkon is van Hátpozitív, ami nagyban emeli a műemlék orgona értékét. (A Hátpozitív, más szóval „Rück- positiv” — az orgonának egy kü­lön szekrényben elhelyezett része, amely a karzat elején helyezkedik el.) Sassko az egészséges hagyo­mányt követve magas fekvésű, „repetáié” Mixtúrákat épít. A Principál-kart teljesen kiépíti. Vo­nós regisztereket is épít ugyan, de azok menzúrája nem tűi szűk és ezért természetes hangon szól­nak. Prospektjei eleinte dombo- rúak, csak később tér át az akkor szokásos sima homlokzatra. Or­gonái áthatóan és nemesen hang­zanak. Már egy-két regiszter is kellő teltséget biztosit. Két fia Martin, és Jan, folytatta apja mesterségét. Jan fiatalon meghalt — az ifjabb Martin Sass- ke azonban apjával együtt építi fennmaradt legnagyobb orgonaju-' kát Mezőberény szomszédságá­ban, Békésben (ahogy erről soro­zatunk előbbi cikkében is olvas­hattunk — Szerk.). 1882-ben. Ez 32 regiszteres és lemezen is hall­ható. A MEZŐBERÉNYI EVANGÉ­LIKUS TEMPLOM ORGONÁJA magában egyesíti a Sassko-orgo- nák említett jótulajdonságait. Szerencsés körülmény, hogy 20 évvel régebbi a békési orgonánál, 1863-ban épült, és így stílusa még értékesebb régi elemeket tartal­maz. Sassko munkáját a-maga ko­rában is elismerték. Mooser Lajos, a korabeli híres orgonamester pl. nem akarta elhinni, hogy az „Isten háta mögötti” faluban lakó Sass­ko ilyen hangszereket tud készí­teni. Mezőberényi orgonánk 25 re­giszteres, csúszkaládás hangszer, két manuállal és pedállal. Ilyen nagyságrendű régi evangélikus orgona. ritka kincset jelent ha­zánkban. A sorozatunkban sze­replő orosházi orgonával egyjitt ez a legrégebbi nagyobb műemlék orgonánk. A 18—19. századból ránk maradt hangszerek nagy ré­sze egy manuálos és többnyire nem tartalmaz többet 8—10 re­giszternél. Az orgona 1963-ban volt 100 éves, felújítása ezt megelőzően történt 1961-ben. Egy ilyen hang­szer számontartása, megőrzése, karbantartása és a szélesebb kö­zönség előtti ismertetése mind egyházi, mind kulturális szem­pontból elsőrangú feladatunk. Gáncs Aladár A mi gondolataink, utaink, igazságaink és szabályaink föl­diek, amelyeket elűznek a meny- nyei gondolatok. (Luther) JeZUS a Szafeíttlltó A KERESZTÉNYSÉG LÉNYE­GÉT alapvetően félreértik sokan, amikor abból indulnak ki, hogy az bizonyos dolgokról való lemon­dásból és néhány szabálynak, pa­rancsnak a megtartásából áll. Is­merőseim summázták egyszer a vallásról való elképzelésüket a kö­vetkezőképpen: „a ti vallásotok lé­nyege is az, hogy a hívek elfo­gadják és megtartsák a törvényt.” Azt mondtam nekik, a mi vallá­sunk lényege az, hogy elfogadjuk Istent és azokat a javakat, ame­lyeket Isten ad. Rámcsodálkozott _ az egyik, és a maga módján so-' rolta a parancsolatokat: ne lopj, ne ölj, ne hazudj stb., ezeket mi is elfogadjuk. SOKAN FÉLREÉRTIK ISTENT és félreértik az Ö parancsolatait is. A tíz parancsolat lényege: ha az Ür lesz a ti Istenetek, nem fogtok ölni, paráználkodni, lopni vagy más bűnöket elkövetni. Nem ember, nem pénz, nem alkohol je­lent biztonságot, hanem Isten. Is­ten jelenlétében pozitív energiák­kal telik meg az ember. Ist*n be­tölt, megelégít s akkor nem marad égető hiányérzet, melyet minden­áron pótolni kell mámorral, fe­lejtéssel. Isten nem m^gszegényít, hanem megajándékoz. A teremtő Isten, a mi mennyei Atyánk meg-^ ajándékozta ezt a világot egyszü-^ lőtt fiával, Jézus Krisztussal. Azt a világot, mely meghibásodott, melyet a bűn elrontott. Jézus Krisztus pedig eljött, hogy sza- badítónk legyen, kimentsen a bűnből és annak minden követ­kezményéből. Jött, hogy megaján­dékozzon önmagával és adjon ne­künk mindent, ami a bűn miatt nem lehet a mienk. Négy pontban szeretném leírni a legfontosabbakat arról, mi az, amit Jézus ad. Mit ad? JÉZUS BÜNBOCSÄNATOT AD. Sokszor jut életünk kátyúba és erőlködünk, hogy kijöjjünk belőle, hogy felemelkedjünk és újat kezdjünk. Gyakran mélyebbre süllyedünk. A mélyre jutott em­bernek kevés a reménysége. Isten az egyetlen, aki nem mond le sen­kiről. Egyszülött Fia éppen azért jött, hogy .megkeresse és meg­mentse, ami elveszett. Jó dolog, ha az élet kínjaitól és a bűn ter­hétől meggyötört ember oda tud állni Jézus elé sírva, tehetetlenül, bűnbánattal, mert Jézus megáll mellette, csendes és határozott szóval mondja: megbocsáttattak a te bűneid. Aki el meri fogadni a bűnbocsátás ajándékát, az fel­szabadul örvendező, új életre. JÉZUS ÖNMAGÁT ADJA. Sok ember eljut a bűnbocsánat elfo­gadásáig, de terhektől megszaba­dult és megüresített életét maga akarja irányítani. Jézus azonban feloldozó szavai után nem megy el mellőlünk, mert még nem vég­zett el mindent. Életünk része kí­ván lenni és eledelül kínálja ön­magát. Azt mondja: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön. nem éhezik meg... ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké.” (Jn 6, 35.51). Egészen új életet indít el bennünk és az örök élet távlatát állítja elénk. JÉZUS BÉKESSÉGET AD. Az a békesség, amit Jézus ad, nem nevelő munka eredménye. Jézus azt mondja: „az én békességemet adom néktek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csöggedjen.” (Jn 14, 27). Krisz­tus békessége nyomán már nincs ok nyugtalanságra, hogy vajon valóban szabadok lettünk-e? Az Ezt is jó tudnunk! Haubner Máté, a dunántúli egy­házkerület szuperintendense, 1861. szeptember 22—28-ig Sopron vá­rosi evangélikus gyülekezetben tartott vizitációt. Hivatalos egy­házlátogatása során felmerült kérdésekre a kövekező adatokat kapta. Ezen jegyzet mindenben össz­hangzik az eredetivel. összhangzó eredeti párja meg­található a soproni evangélikus gyülekezet levéltárában. E szerint: az 1860 évi gyüleke­zeti pénztárban a következő be­vételek és kiadások szerepelnek többek között: a wittenbergi Me- lanchton-emlékmű felállítása 71 fi. 11 4/8 krajcár, Szabad meg­ajánlások útján előjegyzett hoz­zájárulások összege a wormsi Luther-szobor felállítására 117 fi. Jó lenne tudnunk, hogy foly­tak-e adományok a két emlékmű felállítására egyéb magyarorszá­gi gyülekezetből is. Ezt jó tudnunk különösen most, amikor evangélikus egyházunk népe Budapesten a Lőcsei úton szabadtéri Luther-szobor felállí­tására készül. Rusznyák Ferenc Ö békessége tölt be, melyről azt írja Pál apostol: „az Isten békes­sége, mely minden értelmet meg­halad, meg fogja őrizni szívetek két és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.” (Fii 4, 7). Nem ma­gunk őrizgetjük nyugalmunkat, hanem az Ö békessége őrzi szí­vünket és gondolatainkat. Ennek következménye az, hogy örvendező életünk lesz. Jóléti társadalomban élünk s még­is körül vagyunk véve megkese­redett és örömtelen emberekkel, gyermekekkel, fiatalokkal és fel­nőttekkel. Olyanokkal, akik már nem akarnak élni. Nyolc-tizen- négy éves kor között így iskolai év végén sok gyermek követ el öngyilkosságot (a kórházak már előre felkészülnek erre) rossz bi­zonyítvány, túlzott szülői elvárás miatt, félelemből, kilátástalan- ságból. De nagyon nagy a száma a 35—45 feletti férfiaknak és nők­nek is, kiknek csődbe jutott az életük, s úgy kívánnak megszaba­dulni tőle, hogy előbb az alkohol­ban keresnek menedéket, majd el­dobják maguktól az életet. Jézus a lejtőn lefelé elinduló és az egé­szen tönkrement életeket egyaránt meg tudja menteni. Aki elfogad­ja tőle, amit ad, a bűnböcsánatot, a békességet, aki elfogadja öt magát, az boldog, örvendező éle­tet nyer. Ez a keresztyén élet­öröm nem hangos hahotában, nem mások rovására történő élcelő­désben, nem kábult órák meg­szerzésében jelentkezik. Örülünk az életünknek, örülünk Isten sze- retetének, megbecsüljük a ma­gunk életét és felelősséget érzünk mások életéért. NE ENGEDJÜK BECSAPNI MAGUNKAT és ne higgyük azt, hogy Jézus meg akar szegényíteni. A cikk olvasásának végére érve csendesen hajtsuk le fejünket és kérjük az Urat: Uram, mindenkor add nekem a Te ajándékaidat: bűneim bocsánatát, az élet kenyerét, a Te békességedet, örvendező éíetet, 1 és kérlek ébressz bennem bi­zalmat irántad. Ámen. fíozorády Zoltán EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT lesz augusztus 28-án, vasárnap este fél 8 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc utca 18.). Műsor: Bach, Buxtehude, Pachelbel és Walther művei Orgonái: Győri Gábor Közreműködik: Kendth Gusztáv — fuvola Igét hirdet: IFJ. HAFENSCHER KAROLY Árpádkori legendák és intelmek (Szépirodalmi Kiadó, Budapest 1983) „Sajnos, nincs! — Nem kapható! — El­fogyott. — Már a könyvhéten elfogyott!” — ezek, az érdeklődésemre kapott vála­szok jelzik: olyan könyvről van szó, amire már régen és sokan vártak. Iga­zán „hézagpótló mű”! Nem csoda, hogy amikor megjelent, hamar szétkapkodták. Én is csak könyvtári példányból ismer­hettem meg. EZ A SZÉPKIÁLLITASŰ, GONDO­SAN SZERKESZTETT MUNKA ugyanis abban a korba vezet, amely ma sokszoro­san is az érdeklődés középpontjába került: az Árpádházi királyok világába. Szent András és Benedek remeték legendája mellett első királyunk, Szent István le­gendái, a fiához, Imre herceghez szóló intelmek, majd Gellért püspök, Szent László, Boldog lloná és Szent Margit le­gendái szerepelnek a gyűjteméynben. A bevezető tanulmány mellett egy család­fát is közöl a szerkesztő: az Árpádházi szentek leszármazásáról. A latinból ké­szült fordítások jól sikerültek. Viszony­lag könnyen olvasható és érthető egy­szerűséggel adták vissza szakavatott for­dítók az eredetileg sokszor nehézkes, vagy cikornyás régi szöveget. A KÖNYV ÉRTEKÉT EMELI az a pá­ratlan aprólékossággal és alapossággal készített jegyzetanyag, amely majdnem 50 oldalt tesz ki. A bibliás ember lépten- nyomon kihallja a régi legendák szöve­gét átszövő ó- és újszövetségi igéket. Nemcsak bibliai mondásokat idéznek az írók, hanem a bibliai szókincset használ­ják fel írásaikban. Ez akkor nagyon is természetes volt. A mai ember, különö­sen a biblia ismeretét nélkülöző fiatalok számára igen jó segítség a jegyzetek uta­lása. A szerkesztőt dicséri, hogy pontosan kimutatja a bibliából a forráshelyet, ahonnét a kifejezést, vagy a képet köl­csönözték a legendák írói. Meglepően sokszor találkozunk „Jézusnak, Sirak fiá­nak könyvével”, ezzel a protestánsok « számára alig ismert, apokrif irattal. A jegyzetek nagyszerű ismeretanyagot is közölnek, hiszen bevezetnek a közép­kori szokásokba, az egyházi szervezet, a liturgikus rend ismeretébe és mindenek­előtt tisztázzák a történelmi adatokat. De filológiai ismereteinket is gazdagítják, hiszen egyebek mellett megtudhatjuk, hogy „asszony — szavunkat az iráni nyelvből kölcsönöztük, s eredeti jelen­tése: királyné... De királynét jelent az „úrnő” szavunk is. És az úr szó eredeti­leg királyt jelent...” (195 lap) A LEGENDÁK ÉS INTELMEK meg­írásának értelmét Imre herceg legendá­jának bevezetőjében találhatjuk össze­foglalva: „Isten szabályát nemcsak szó­ban oktatja nekünk, hanem követésre a szent férfiak életét is elénk tárja.” Va­gyis nem elsősorban történelmi doku­mentumok ezek az írások, hanem tanító célzatúak! A keresztyénség korai szaka­szában — olvashatjuk a Bevezetőben — a szentek a vértanukból lettek. Azokból, akik a meg-meg újuló keresztyénüldözé­sek áldozataként vállalták a halált. Ami­kor azonban a keresztyénség államval­lássá vált, egyre inkább kezdték szent­ként tisztelni azokat is, akik a keresztyén hit és életforma vállalásában tűntek ki. A szentek tiszteletét később pápai jóvá­hagyáshoz kötötték. A sorsukról, tetteik­ről, s a velük kapcsolatos csodás tapasz­talatokról szóltak aztán a legendák, ezek a kegyes olvasmányok, amelyek a mi Ár­pádházi szentjeink emlékét is megőriz­ték. Habár nem történelemkönyvként íródtak. A HARTVIG-LEGENDA SZERINT István király maga írta Intelmeit a trón­örökösnek, Imrének — úgy, ahogy Bi­záncban és Nyugaton is ú. n. „király­tükör”-ben adott az uralkodó utódjának megszívlelendő jótanácsokat. Az István- féle Intelem azonban olyannyira magán viseli az egyházi-, papi, sőt főpapi jelle­get, (a főpapok megbecsülése a király éke, dísze: „úgy vigyázz a főpapokra, mint a szemed világára”), hogy bizo­nyosra vehetjük Gellért püspök szerző­ségét. Az uralkodó eszményképe: a bé­kés, igazságos, kegyes uralkodó. Kifejti a legfontosabb kormányzatpolitikai elveket, amelyek szem előtt tartása biztosítja az állam- és egyházszervezés töretlen to­vábbvitelét Feltűnő a jövevények, ven­dégek befogadásáról szakasz (Gellért is az volt!) „Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” állapítja meg. S ebben a különböző népek összefogá­sa, az egység — keresés, a nemzetiségi kérdés egyik első megoldási kísérletének nyomait találhatjuk. A KÖNYV „CSEMEGÉJÉT” AZON­BAN a Szent Margit-legenda jelenti. Ez a legenda ugyanis nem mai, modern for­dításban szerepel a gyűjteményben, ha­nem a latin legenda 14. század elején ké­szült és Ráskai Lea szigeti apáca 1510-os másolatában fönnmaradt régi ízes ma­gyar szövegével. Akik szeretik múltunkat, bizonyára örülnének, ha e nagyszerű kiadvány új­ra kapható lenne. Bencze Imre A WÜRTTEMBERGI TARTOMÁNYI EGYHÁZ JUBILEUMRA KÉSZÜL Evangélikus Egyház a maga ju­bileumára: 1984-ben lesz 450 éve annak, hogy a lutheri egyházkor­mányzati elvek alapján megala­kult. Az egész világra kiterjedő, Luther Márton 500 éves születés­napjára emlékező ünnepségek fényében készül a Württemberg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom