Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)
1983-08-21 / 34. szám
Isten kegyelme a folytonosság Lelkészavatás és iktatás Szilsárkányban SZILSÁRKÁNY — kevesen ismerik ezt a községet. Talán csak a dunántúiak, vagy csak a rábaköziek. Szilsárkány — ez a falu is sokak számára nyújt otthont, munkalehetőséget, baráti kört vagy éppen gyülekezetét. Csorna árnyékában és vonzásában mintegy háromszázhatvan evangélikus testvér alkot itt és Sopronnémeti- ben — a filiában — gyülekezeti közösséget. S ez a közösség készült június 18-án ünnepre. Közel négy évtized hűséges szolgálata után Ferenczy Vilmos lelkész 1981. januárjával lépett nyugdíjba. Ettől kezdve a lelkészi szolgálatokat Bencéné Szabó Márta látta el. S ez év tavaszán a gyülekezet presbitériuma és közgyűlése egyhangúlag megválasztotta lelkésszé az eddig megbízott segédlelkészt. DR. NAGY GYULA az Északi Egyházkerület püspöke 4 órára tűzte ki az avatás és iktatás időpontját. Rég volt ezen a parókián ilyen sürgés-forgás, s ilyen várakozás. Szorgos kezek szépítették a templomot, rakták rendbe a templomot körülvevő parkot, s persze a vendéglátáshoz is előkészületeket tettek. A koradélutáni órákban egyre több autó parkírozott le a templom utcájában, sorra érkeztek a vendégek Bokodról, Beledről, Budapestről, s szinte az egész ország területéről. A püspököt és feleségét, valamint Mihály Dezső egyházkerületi felügyelőt a konfirmandusok köszöntötték virággal. S négy órakor zúgó harangok kíséretével huszonöt lelkésztárs kísérte a templom oltáráig Bencéné Szabó Mártát. Nagy Gyula püspök a 25. Zsoltár 10. verse alapján hirdette az igét: „Az Ür minden ösvénye szeretet és hűség, azoknak, akis megtartják szövetségét és ir, (elmeit.” lsen elstőnek mindig ad, s ajándéka az élet, a gondviselés, a család, a munkatárs, a védelem, a bűnbocsánat és az örökkévalóság. Életünk útja Isten kezében van, s éppen ezért járhatunk az Ö szeretetében — örömünkben és bánatunkban, életünkben és halálunkban is. S most amikor fontos forduló van mind a lelkész, mind a gyülekezet életében, érdemes erre figyelni. De Isten nem engedi, hogy a tétlenség párnáira heverjünk, engedelmességet kíván tőlünk. Isten szövetségre lépett velünk, de ez nem azt jelenti, hogy semmit nem kell tenni. Isten igéje és szövetsége mozgósít. Egyrészt, hogy Isten szerete- tét keressük, másrészt pedig, hogy szolgáljunk a családunkban, gyülekezetünkben, munkahelyünkön, s az emberiség jövőjéért. Isten szeretete és hűsége azokat kíséri, akik maguk megtartják a szövetséget. Isten kegyelme és áldása legyen az új úton indulókkal, hogy ez az út átívelhessen majd az örökkévalóságba — emelte ki az igehirdetésében az egyházkerületünk püspöke. AZ IGEHIRDETÉS UTÁN az egyházkerület püspöke lelkésszé avatta Bencéné Szabó Mártát, majd Bárány Gyula esperes beiktatta a Szilsárkány-Sopronné- meti Gyülekezet lelkészi állásába. Az avató és iktató szertartás után úrvacsorára készült a gyülekezet, amelynek szolgálatát a püspök és az újonnan beiktatott lelkész végezte. A gyónásra felkészítő igehirdetésben a beiktatott lelkész a 40. Zsoltár 6. verse alapján arról beszélt, hogy egy ilyen ünnepen csak Isten csodás tetteire gondolhat, lelkész és gyülekezet egyaránt. Isten kegyelme a szolgálatba való hívás, s az is, hogy a szolgálat folytonossága nem szűnik meg. De minden csodás tett eltörpül amellett, amit Isten értünk a kereszten vitt véghez. A megbocsátás, az új élet lehetősége csak Jézus Krisztus keresztje révén vált számunkra valósággá. S ezt az óriási kegyelmet élhetjük át akkor, amikor Krisztus az asztalához hív bennünket — buzdított szavával mindenkit az Ür asztalához a gyülekezet új lelkésze. AZ ÚRVACSORA VÉTELT KŐVETŐEN rövid ünnepi közgyűlés volt, amelyen Bors Miklós, a szilsárkány! gyülekezet felügyelője köszöntötte a vendégeket, elsősorban köszönetét mondva az ige- hirdető püspök szolgálatáért. Majd az újonnan beiktatott lelkészt köszöntötték többen. Nagy Gyula maga és az egész egyház- kerület nevében kívánt áldást az új lelkész szolgálatéra. A püspöki köszöntés után Dernjénnc Poroz Márta tanácselnök, s Ferenczy Vilmos nyugállományban levő előd fejezte ki jókívánságait. Sümegiig József vadosfai lelkész az egyházmegye lelkészei nevében köszöntötte az új szomszédot. Si- monfay Ferenc bokodi lelkész a szülőfalu köszöntését tolmácsolta, s hálásan emlékezett meg arról az otthonról, amely két lelkészt adott az egyházunknak. Bálint- né Varsányi Vilma a lelkésznők nevében kívánt sok áldást a kettős gyülekezeti és édesanyai szolgálathoz, s Szalay Ferenc szilsárkányi római katolikus plébános pedig arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy a csengő szoprán hang is Isten igéjét hirdeti, útmutatását komolyan kell venni. Bors Miklós személyes szavait követően a gyerek bibliakörösök adták át virágukat az új lelkésznek, s a Himnusz eléneklésével ért véget az ünnepi istentisztelet. Terített asztalok fogadták az istentiszteletet követően a vendégeket, s a sokfelől érkezett vendégsereg örömmel ismerkedett meg a vendéglátókkal. Öröm szőtte át a szíveket, hisz ezen a napon is érezhettük: Isten kegyelme a folytonosság a lelkészi szolgálatban, s a gyülekezet életében is. Ez az öröm éljen a gyülekezet szívében a hétköznapok sodrásában is! Bence Imre Dietrich Mendt: Imádság Ámen Az élethez szükségünk van a kenyérre, Urunk. S van kenyerünk. Még vajunk, kolbászunk, csokoládénk is van. Évek óta nem látunk szükséget anélkül sem, hogy naponként hozzád fordulnánk. És mivel elfeledkeztünk rólad, keveselljük a mai kenyeret. Biztosak akarunk lenni abban, hogy holnap, holnapután és életünk minden esztendejében, mindig lesz elég kenyerünk. Akkor senkinek nem kell gondoskodnia rólunk, neked se, Urunk. De te itt akarsz lenni velünk, értünk, és azt akarod, hogy mi is egymásért éljünk, egymásról gondoskodjunk. Azért kérünk: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! Az élethez szükségünk van ruhára, Urunk. S van ruhánk. Vannak bútoraink, háztartási gépeink, van tévénk, rádiónk. Tudunk telefonálni, villanyt gyújtani. Gazdagon felszerelt az életünk anélkül is, hogy naponként hozzád fordulnánk. S mivel ilyen jó sorunkban, megfeledkezünk rólad. S mivel megfeledkeztünk rólad, elégedetlenek vagyunk. Többet kívánunk, mint amennyire szükségünk van. Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy életünk holnap, holnapután és minden évben normálisan, azaz ilyen bőségben telik. Akkor senkinek se kell gondoskodnia rólunk, neked se, Urunk. De te itt akarsz lenni velünk, értünk, és azt akarod, hogy mi is egymásért éljünk, egymásról gondoskodjunk. Azért kérünk: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! Szükségünk van egészségre, erőre. Urunk, hogy meglegyünk mások segítsége nélkül. Olyan függetlenek vagyunk, hogy egyedül elvégezzük minden munkánkat. Dolgozunk, főzünk, bevásárolunk, hét végén kirándulunk a hegyekbe. S mivel ilyen jó sorunk van, megfeledkezünk rólad. S mivel megfeledkeztünk rólad, aggodalmaskodunk. Holnap se szeretnénk függni senkitől, holnapután se. életünk egy évében se. Akkor senkinek sem kell gondoskodnia rólunk, neked sem, Urunk. De te itt akarsz lenni velünk, értünk, és azt akarod, hogy mi is egymásért éljünk, egymásról gondoskodjunk. Azért kérünk: A mi mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! Rád vetjük minden gondunkat, mert te gondot viselsz rólunk ma, holnap és mindenkor. Németből fordította: Turmezei Erzsébet LUTHER MARTON ÉS A ZSIDÓSÁG A Evangélikus Élet külföldi hírszerkesztője — ha tehetné, de erre nincsen helye — részletesen beszámolna erről a vitáról. Most azért csak maradjunk meg annál, hogy Luther sohasem volt mai értelemben antiszemita, mert tudta, hogy Jézus Krisztus zsidó volt, akit nem a „zsidók”, hanem az írástudók és a farizeusok öltek meg: a saját testvérei. Elárulták, megölték, hogy a saját hatalmukat és anyagi tekintélyüket mentsék, és amelyhez éppen Luther korában — a korai kapitalizmus időszakában — nem a hit, hanem az uzsorahaszon miatt megintcsak görcsösen ragaszkodott, nem a „zsidóság”, hanem a nagytőkés Fugger-család. Lutherből ezért nem lehet antiszemitát „faragni” — még akkor sem ha hitlerék megpróbálták ezt tenni —, hanem azt kell meglátni benne, aki küszködött a „Mammon” hatalma ellen, de ebben a küzdelemben alulmaradt, mert elhagyták azok, akik figyelmen kívül hagyták parancsolatot: Ne legyen neked más istened! Hogy ezt a mi időnkben érintettek — és itt sem a zsidóságról van szó — nem akarják tudomásul venni, az már nem a formátor dolga, (v) E ll VASA R N A! )| 61 ÉJ UJ A minket gyógyító Jézus Mk 7, 31—37. „MINDENT HELYESEN CSELEKEDETT.” Jézusról mondták ezt azok az emberek, akik látták a süketnéma meggyógyítását. Valójában senki másról nem lehet ezt elmondani. Valami jót hiszen mindnyájan teszünk, de mindent jól egyedül ő tett. Ezért marad számunkra elérhetetlen példakép. Borsos Miklós szobrászművész szerint: „ő a jóságnak egyszeri megtestesülése az emberiség történetében. Hozzá nincs hasonló.” Itt is álmélkodó emberek veszik körül, megérezve lényének számunkra elérhetetlen többletét. Pedig nem is tudtak még a keresztről. Ez a gyógyítás is jele volt Jézus embermentő szeretetének. De ez a szeretet a golgotái keresztben teljesedett ki igazán. Valahol a Tízváros határain, akkor régen egy ember gyógyult meg — a kereszten mindnyájunkon segített. És mi „az ő sebei árán gyógyultunk meg” (És. 53,5.). Ezért mi már sokkal inkább elmondhatjuk Jézusról, hogy mindent helyesen cselekedett. ITT EGY SÜKETNÉMÁN SEGÍT. Különös a gyógyítás módja, furcsa és Jézusnál nem megszokott. Talán, hogy a süketnéma is értse, mi fog vele történni, mint egy jelbeszédből? A fülbe dugott ujjat, a nyelv érintését, a köpést látva egy korabeli varázsló mesterkedéseinek is vélhette valaki. Megmagyarázni ma még kevésbé tudjuk mindezt. De Jézus tudta, mit miért esz, s erre is igaznak kell lennie, hogy ő helyesen cselekedett. A döntő azonban nem a segítés módja, hanem az eredménye. Megnyílt a füle, és a nyelve is megoldódott. Egyszerre hallani kezdett és hibátlanul beszélt. De ez a gyógyulás nem egyszerűen csak az egészség helyreállítása. Ennek az embernek helyreállt a világgal és az emberekkel való kapcsolata is. Addig világa önmagába zárt volt. Nem értette az embereket, azok sem őt. Élete az igazi emberi közösségből kirekesztett élet volt. Nem tudott igazi kapcsolatokat létrehozni. Most ez is megváltozott. Jézus szava tehát nemcsak testi gyógyulást hozott. Az egész ember nyomorúsága felé hangzott: Nyílj meg! Az addig önmaga szűk világába zárt embert nyitott emberré tette. NYITOTTÁ TESZ MINDNYÁJUNKAT. Hitünk nem elzárkózást jelent, hanem fokozott nyitottságot, nem kirekeszt, hanem egyesít — írja Pilinszky János költő egyik cikkében. Mi mégis sokszor vagyunk bezárt emberek. Élünk ,az én házam, az én váram” szemléletében, s egyéni világunkon túl más nem érdekel. Süketek vagyunk, amikor más panaszkodik, vagy segítséget kér. Némák, amikor vigasztalni kellene vagy örömöt szerezni. Némák közösségi ügyekben is, hiszen „ne szólj szám, nem fáj fejem”. Világunk gyakran szűk, bezárult világ, amelyikből — éppen mert süketek és némák vagyunk — hiányzik az igazi közösség. Jézus nekünk is mondja: Nyílj meg! — Visszaad a közösségnek. Ha meghallom őt (a süketnéma is először Jézus szavát hallotta), meghallom az embertársat is. Ha illeti nyelvemet, dicsérni tudom őt is, és vele gyógyul beszédem is. „A keresztyén másként hall és mást beszél” — mondja Luther is. Gyógyít Jézus minket is tehát. Zászkaliczky Péter Iniádkozziiiik! Uram, önzésemen is segíts! Mindig önmagam körül forognak gondolataim. Embertársaimat sokszor nem is akarom érteni. Hányszor végig sem hallgatom őket, szavukat félbeszakítva mondom a magamét. Szavaim sokszor nem kapcsolatokat teremtenek, hanem a meglevőket is rombolják. Gyógyítsd meg az én nyelvemet és fülemet is! Ámen. — Szentháromság ünnepe után a 12. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: 2 Kor 3, 4—9; az igehirdetés alapigéje: Mk 7, 31—37. — KERTA. Szabó Lajos presbiter 15.000 — Ft-ot adományozott a rossz állapotú templomtető felújításához. Adományából a gyülekezet palát vásárolt és elvégeztette a tetőzet felújítását Szabó Lajos adománya bőkezű adakozásra, valamint a teljes templomrevonálás elhatározására indította a gyülekezet tagjait. — DOMONY. A Hazafias Népfront domonyi bizottságának felkérésére a békehónap keretében Baranyai Tamás lelkész tartott beszámolót a békemozgalom időszerű kérdéseiről népfront gyűlés keretében. — HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ. Id. Pusztafai Pál, a tázlári gyülekezet felügyelője és felesége, sz. Fejes Erzsébet júniusban ünnepelték házasságkötésük 50. évfordulóját népes családi körben. — HALÁLOZÁS. Dobra Péter- né, a kiskunhalasi gyülekezet hűséges presbitere hosszan tartó betegség következtében 59 éves éves korában július 30-án elhunyt. Temetése augusztus 4-én volt Jeszenszky Tibor lelkész szolgálatával. „Erőt ad a megfáradott- nak.” Istentiszteletek a Balaton mellett Badacsonytomaj (protestáns ima- ház) : a hó első vasárnapján de. 9. Balatonakali: július 10., 24.. augusztus 7., 21. de. 9. Balatonalmádi (Bajcsy- Zsilinszky u. 25.): minden vasárnap du. 4 Balatonboglár (református templom) : a hó első vasárnapján de. 9; a nó harmadik vasárnapján du. 3. Balatonfenyves ( -cformátus templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. 6. Balatonfüred (református templom) : a hó első vasárnapja kivételével de. 8. Balatonftizfő (József A. u. református templom): a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 6. Balatonkenese (református templom: a hó utolsó vasárnapján du; 2. Balaton- lelle (református templom) : a hó első vasárnapján de. 11; a hó harmadik vasárnapján du. 4. Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő. Jókai u. 41.): minden vasárnap de. 10 és (református templom): a hó második és negyedik vasárnapján de. 8. Balatonsze- mes (Fő u. 32.): a hó második és harmadik vasárnapján du. 2. Balatonszepezd: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján du. 2. Balatonvilágos: a du. 4. Csopak (református templom): hó második és neeyedik vasárnapján a hó utolsó vasárnapján du. 5. Dör- gicse: július 10., 24., augusztus 7., 21. de. ll; július 3., 17., 31., augusztus 14., 28. du. 3. Fonyód (protestáns templom) : a hó első és negyedik vasárnapján du. 4; a hó narmadik vasárnapján de. 8. Gyenesdiás (Evangélikus Szeretetotthon, Béke u. 57.): minden vasárnap du. fél 3. Keszthely (Deák F u. 18.): minden vasárnap de. 11. Kisdörgicse: július 10., 24., augusztus 7.. 21. de. 12. Kőröshegy (református templom): a hó első vasárnapján du. 2. Kővágóörs: július 10., 24., augusztus 14., 28. du. 3; július 3., 17., 31., augusztus 7., 21. de. 11. Pécsely (református templom): a hó első. vasárnapján du. 5 Révfülöp: a hó első. harmadik, ötödik vasárnapján de. 10. Siófok (Fő u. 93.): minden vasárnap de. 11. Sümeg (protestáns templom, Lukonich u.): a hó első és harmadik vasárnapján de. 9. Tapolca (protestáns templom. Darányi u. 1.): a hó második és negyedik vasárnapján de. 9. Zamárdi (evangélikus imaház, Aradi u.): a hó első vasárnapján du. 5. Zánka: a hó első, harmadik és ötödik vasárnapján de. 11.
