Evangélikus Élet, 1983 (48. évfolyam, 1-52. szám)

1983-06-12 / 24. szám

Jézus Krisztus a világ ölelő

Az élei koronája

Jel 2

„LÉGY H 0 MINDHALÁLIG . ..!” A feltámadott Jézusnak ez az üzenete nem egyszerűen hősies helytállásra hív. Nem is az önmagéiban rendíthetetlen hősies kitartásra biztat. Olyasmire, mint amit a legendássá vált pompei katona alakja példáz, aki akkor is őrhelyén maradt a Vezúv lá- vaözönében, amikor már az sem \olt amit őrizzen. Ezt a felszólítást akkor értjük jól, ha felfedezzük: Urunk itt tulajdonképppen választ vár tőlünk. Mert annak a Jézusnak szava ez, aki halálig hűséges szeretettel szerette övéit, s szeret bennünket is. Ö hív: „légy hű,..!” Nem önmagadhoz, nem egy életformához, nem egy eszméhez —, hanem Őhozzá! „...mindhalálig!” Ez a kifejezés a Krisztus iránti hűség mértékét kettős értelemben jelöli. Utolsó leheletig, meg nem torpanva a cél előtt. De még inkább: vállalva a Krisztus útját, szenvedések és próbák közepette is, akár a vértanúságig.

A FELTÁMADOTTNAK EZ AZ IGÉJE nem ringatja hamis illúziókban övéit. Félreérthetetlenné teszi, hogy Krisztus népének útja megpróbáltatásokon és küzdelmeken keresztül vezet. De megmutatja azt is, hogy a nyomorúság nagysága és ideje eltörpül a teljességhez és a végső célhoz képest. Erről a teljességről vagy végModern » teológusok

Az immár hagyományos nagyheti teológusnapi szolgálatokat teológusaink ebben az évben a Fejér-Komáromi Egyházmegye gyülekezeteiben végezték. Az idén is, mint korábban a passiói;,J Krisztus Urunk szenvedésének történetét adták elő a gyülekezetekben.

Az idei passió-előadásnak az volt a különlegessége, hogy nem énekkarszerűen, hanem dramatizálva, vagyis a szükséges mozgásokkal adták elő a történetet. Az énekkari korálbetétek helyett pedig gitár kísérettel előadott, az új énékeskönyvünk utolsó fejezetében is megtalálható modern énekekkel mélyítették el a szenvedéstörténet üzenetét. Az énekek több szólamra való feldolgozását Bencze Gábor zeneművészeti főiskolai hallgató, a hang- szerelést és az énekek betanítását pedig Koczor Tamás V. évf. teológiai hallgató végezte el.

A mély visszhangot keltő előadást a dr. Selmeczi János otthonigazgató által vezetett és 16 hallgatóból álló csoport a következő gyülekezetekben végezte el nagy lelkesedéssel: Bakonycser- nye, Sur, Bákonyszombathely, Hanta, Komárom, Tata, Tatabá,8—11

célról a Szentírás szinte mindig képekben beszél. Itt a mindvégig, sőt a vértanúfjági'g hűségesek számára készített ajándékot jelképezi „az élet koronája” kifejezés. Akár a sportversenyen győztes atlétának átnyújtott babérkoszorú, kegyesek glóriája van is e mögött a kép mögött,' az örökélet örömét, szépségét és dicsőségét akarja érzékeltetni. Semmiképpen sem erkölcsi teljesítménnyel kiérdemelt vagy emberi erőfeszítéssel kivívott díjról van itt szó. Az élet koronáját megszerezni nem, hanem csak kapni lehet az Élet Urától. Ö azonban ezt csak a mindhalálig hűségesnek adja ajándékul irgalmas szeretetéből.

„LÉGY HO MINDHALÁLIG...!” Ez a buzdítás az Újszövetség egyik legtöbbet idézett, legismertebb mondata. Konfirmációi igeként tartjuk számon, s így keresztyén életünknek egy bizonyos pontjához kötődik gondolatainkban. Pedig Urunknak egész földi életünkben érvényes intése, hívása hangzik belőle felénk. Hogy megmaradva a hitben

— („hivő” és „hűséges”: aZ Újszövetség eredeti nyelvén ezt a kettőt ugyanaz a szó fejezi ki!)

— és a Tőle kapott, s Róla tanúskodó szeretetben valóban mienk lehessen „az élet koronája”.

Ittzcs Gábor

passió — előadásában

nya, Szák, Szend, Bököd, Pusztavám és Nagyveleg.

A teológusnapi sorozat jó alkalom volt arra is, hogy a gyülekezetek figyelmét felhívja a lelkészképzés és lelkészutánpótlás szolgálatának fontosságára. Hogy at passió-előodsokon részt vevő testvéreink megértették ennek a szol-! gálatnak a fontosságát, ezt az is igazolja, hogy a tizenkét gyülekezetből összesen 87 349,— Ft adománnyal támogatták lelkészképzésünket. Köszönjük a példamutató áldozatkészséget és a mindenütt megtapasztalt vendégszeretetet.

S. J.

EGYHÁZZENEI ÁHÍTAT

lesz július 19-én, vacárnap este fél 8 órakor a keszthelyi templomban (Deák Ferenc utca 18.). Műsor:

Handel:

Orgonaversenyek

Orgonái

és á kamarazenekart vezényli: Nyirő Gábor

Igét hirdet:

IFJ. HAFEN SCHER KAROLY

Luther énekei a magyar proícsíanizntusban

„Luther Márton prófétai egyéniség, tehát elsőrehdeh igehirdető volt. Az énekben is a közvetett igehirdetés alkalmas formáját találta meg, és látva az alkalmas ének hiányát, szükségből vállalkozott arra, hogy énekeket írjon. A szükségből vállalt feladatot úgy betöltötte, hogy énekei nemcsak az egykorú igényeknek feleltek meg, hanem munkatársainak ösztönzésül és az utókornak a mai napig élő például szolgáltak. Belőlük gazdag, erőteljes költői egyéniség képe boiitakozódík ki, formai és tartalmi változatosságuk, igeszerűségük, tiszta teológiai tartalmuk és közvetlen személyiségük ma is olyan frissnek mulatja őket, mintha tegnap készültek volna.”

CSOMASZ TŰTH KÁLMÁN, a magyar egyházi zenetudomány nagy öregje jellemezte ezekkel a költői hevületű meggyőződésből fakadó szavakkal Luther Márton énekköltészetét „A református gyülekezeti cnekles” című könyvében (Bp. 1950.), mely mindmáig a magyar nyelvű himnoló- giai tudomány legjobb kézikönyve. Nincs módunk arra; hogy Csomasz Tóth további megállapításait idézzük, de könyvének idézett néhány sora is meggyőz arról, hogy a magyar protestáns gyülekezeti éneklésnek a reformáció óta szerves részei a Luther-énekek.

Debreceni Ember Pál már 1728- ban azt írta egyháztörteneti munkájában. hogy ..áz Európában elterjedő reformációnak első énekeit Luther írta”. Néhány példa igazolhatja - a lutheri énekek korai elterjedését és "szerepét la régi református énekeskönyvben. A 12. zsoltár szövegére ivt „óh"Istenünk; vesd ránk szemed" (Ach Gott, von Himmel Sich darein) kezdetű ének például Szegedi Gergely 1569-ben kiadott debreceni érié- keskönyétől 180ö-ig a legtöbb magyar református . énekeskönyvben megtalálható. A ISO. zsoltár áttöltésére írt „Bűnösök, hozzád kiáltunk’1 kezdetű — mely a mai református énekeskönyv 217. dicsérete —, valószínűleg Skari'-a Máté átköltése és 1566-ban került a Váradi Énekeskönyvbe. (Az új énekeskönyvben: „A mélységes mélyből kiáltunk Hozzád...”) Payr Sándor szerint ez az ének, „Luthernek1 egyik legtömörebb és legsikerültebb zsoltár fordítása”.

Ez az ének is 1806-ban maradt ki — egy időre — a református énekeskönyvből. Skaricáról — aki Szegedi Kiss Istvánnak buzgó tanítványa volt — tudjuk, hogy Luther nagy tisztelője volt és több lutheri ének fordítását is. elkészítette. Luther énekeinek közkedveltségét bizonyítja az is, hogy több olyan ének is van, aminek keletkezését már a régi hagyomány is kapcsolatba hozta a magyar történelem néhány jelesével. Az „Óh Úristen tekints hozzánk” kezdetűt János Zsigmond erdélyi fejedelem nevével kapcsolta ösz- szc a hagyomány.. A „Tarts meg Urunk” kezdetű éneket (mely a református énekeskönyvben 233. szám alatt található Csomasz Tóth szerint akkor írta Luther,

Felvét©!

n Teológiai Akadémiára

Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik.

Akik a Teológiai Akadémiára, felvételüket óhajtják felvételi kérvényüket az Akadémja Felvételi ‘Sizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (Budapest XIV., Lőcsei út 32 1147)

augusztus 15-ig, a katonakötelesek pedig július 15-ig küldjék meg.

Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: l. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét, szülei foglalkozását és keresetét, ill. szociális viszonyait feltünteti, 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és telkészi pályára alkalmas. 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány, 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérelmező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkész! szolgálatra jelentkezés okait, 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány.

— A felvételhez szükséges továbbá az illetékes lelkésznek és esetleg még a vallástanító lelkésznek részletes bizonyítvá’nya, mindenesetre annak ^"'TeTRAsznek a jelentkezőt részletesen jelleínzp bizonyítványa, á 'üféif£éS2i pályára való alkalmasságról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyé! egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban Is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész Is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő.

A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket.

Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes: ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek.

amikor Buda elestével létrejött a francia-török-pápai szövetség, ami megdöbbentette egész Európát. Ezt'tükrözi az ének felirata: „Gyermek-ének a Krisztusnak és az ő szent egyházának fő ellenségei a pápa és a török ellen való éneklésre.”

A 36 LUTHER-ÉNEKNEK CSAKNEM A FELE a XVI. századi református énekeskönyvben megtalálható. Ezeknek nagy része — a három legkedveltebb kivételével (Erős vár .. ., Mennyből jövök most hozzátok . . ., valamint Jövel Szentlélek Úristen ...), — az 1006-os radikális énekeskönyvi revíziókor maradt ki, amikor a régi énekek 6 hetedét kirostálták á szigorú utódok. Ezt az indokolatlan, a régi értékeket nem tisztelő reformot hozta helyre az 1848-as próbaénekeskönyv, mely újra közkinccsé kívánta tenni a reformátor! éneklés nemes hagyományait.

Mivel Szegedi Gergely énekes-, könyvét még a XVI. században románra is lefordították, így Luther énekei magyar közvetítéssel a románok közé is eljutottak. De a lutheri énekek hatása a magyar unitárius énkeskönyvben is kimutatható. A Kolozsvárott 1605- ben megjelent „Isteni dicséretek” című énekeskönyv egyes énekei is a lutheri is a lutheri mintákra vezethető vissza, sőt Thordai János 46. zsoltárfordításának dallama is az Erős várunk lutheri dal-, lámát idézi.

A SZABADEGYHÁZAK ENE- KESKÖNYVEIBEN különösen az 1950-es évek végétől kibontakozódó énekeskönyvi reformok nyomán kerültek be a lutheri énekek, bár az Erős várunk, a Mennyből jövök most hozzátok és a Jövel Szentlélek Úristen kezdetű ének mindig a közkedvelt énekek közé tartozott. A szabadegyházi énekeskönyvek megújításában döntő szempont volt a reformatori örökség tudatos vállalása. A használatban - levő baptista énekeskönyv- • ben 6, az adventista énekeskönyvben 8, yalarvtioi, a, metodista énekek között 3 Luther-éneket találunk.

Azt is érdemes talán megemlíteni, hogy nemcsak a protestantizmusban hatottak a lutheri énekek. Az „Erős várunk” népszerűségét az is igazolja, hogy az ellen- reformáció korában Kájoni János a „Cantionale Cathulici’’-bcn (1676.) „a reformáció himnuszát” is felvette az énekek közé.

„A Luther énekek a magyar evangéliumi keresztyénség közös. kincsei. Ma is frissek, kifejeződi és mintaszerűek. Termékenyítő hatásukat az újkori egyházi mű- /zene mellett a legjobban az bizonyítja, hogy a világ bármely nyelvű evangéliumi keresztyén énekeskönyvében megtalálhatóak, és minden gyűjteményben a legértékesebb darabok között foglalnak helyet.” (Csomasz Tóth Kálmán).

Szigeti Jenő

Töprengés olvasás közben

Rovatunk jellege és terjedelme egyaránt határok közé szorítja könyvolvasásunk élményanyagának közlését. Különben is: az 1930-ban megjelent „Szeretetben boldogan” című római katolikus kiadványt egyik szaklapunk már a maga idején ismertette. Most — túl az olvasó szükségképpen jelentkező szubjektív szempontjain —, azért szólunk róla, mivel olvasása ökumenikus töprengésre is késztethet.

MAGÁTÓL ÉRTETŐDŐNEK LÁTSZIK, hogy a Szent István kiadó gondozásában megjelent, hivatalos egyházi jóváhagyással rendelkező könyv elsősorban katolikus fiataloknak szól; egyáltalán: katolikus olvasótábort tételez fel. A könyv alcíme azonban — talán akaratlanul is —, kitágítja az olvasótábort. „Felkészülés a keresztény házasságra” — írja, s mivel jómagam is „keresztény házasságban” élőnek vallom magamat, családom felnövő tagjait, s mindazokat, akik szolgálatomat e téren is elfogadják, szintén „keresztény házasságban élésre” szeretném felkészíteni, ezért magamat és általában minket, evangélikusokat is bele kell vonnom a megszólítottak körébe. Következésképpen azoknak az engedélyeknek és tiltakozásoknak halmazát is vállalnom kellene, melyeket ,’,az Egyház” — és nelyenkent Jézus'— nevében közölnek a könyv szerzői, s melyek a katolikus tanítást hozzák közel az olvasóhoz. Ez pedig már távolról sem magától értetődő.

JELENTŐS TÁRGYI TÉVEDÉS húzódik meg az úgynevezett „kettős nevelés” közkeletű értelmezése mögött. A gyermek vallásos nevelésével kapcsolatban — helyesen — megállapítja azt, hogy fontos szerepe van a lelki harmóniának. Azonban — és ez már sajnos — így folytatja: „Az valóban kettős nevelés lenne, ha a gyermek éppen hit és erkölcsi kérdésekben mást hall és lát apjánál és mást anyjánál”. Életünkben sokszor számolhatat- lan sokféleségben érkeznek hozzánk — gyermekeinkhez is! — a különféle hatások. Vallom, hogy nem attól kell félnünk és féltenünk a ránkbízottakat, akinek van meggyőződése és aki aszerint is „él”, amit „tanít”, amit szavaiban képvisel. Családban, egyházban, társadalomban — felekezeti vagy világnézeti hovatarto- zandóságtól teljesen függetlenül —, az a „veszélyes”, hatásában az a „romboló", aki úgy. bíztat az istentiszteleti közösség ápolására, hogy évszám tájára sem megy

templomának; aki úgy kér számon hűséget, hogy közben keresztül gázol családi kapcsolatokon; úgy szónokol békéről és munkáról, hogy összevesz mindenkivel és a dolognak csupán ama bizonyos „könnyebbik végét” hajlandó megfogni; egyszóval, idézve a régi mondást: aki vizet prédikál és bort iszik. Vallom — mert szolgálatom több évtizedes gyakorlatában isniételten tapasztalhattam is —■„ hogy valóban hivő katolikus és válóban hiyő evangélikus házastársak közös istenhitben, közös Jézusba kapaszkodásban élhetnek és nevelhetik gyermekeiket. Vallom, mert tapasztalatom is, hogy azbkban a vegyesházasságokban, ahol a családtagok hite több puszta szóvirágnál, tradíciónál, valamiféle „Vallásos manirnál”, ott a különbözőségeket értőn számon tartják, meg is becsülik; ha" pedig a "„különböző anyanyelven beszélt hit” kommunikációs zavaraival kerülnek szembe, akkor tudnak elhordozhi és megbocsátani is. Általában tehát mindazt megteszik, ami élő. hitű keresztyén házasfeleknél, családtagoknál azonos vallásfelekezethez .fartozás esetén természetesnek tartható.

NEM AZ AKÁR „KÜLÖNBÖZŐ HIT” GYAKORLÁSÁBAN, hanem inkább a hitbeli közömbösségben, az érzelmi sivárságban látom azt a veszélyt, melynek érvényesülése esetén „lelkileg satnya gyermekek” kerülnek ki a családból. Általában szívszorító lelki helyzetet tükröz ez a gyakori vallomás: „Nálunk, kérem, soha nem volt vita a vallásról”, mert ez. — sajnos — nem a békességre törekvésnek a jele, hanem annak, hogy „a vallás nem téma”. És azt is hozzá kell tennünk az eddig elmondottakhoz — most már önkritikusan —, hogy azonos vallás esetén is bőven előfordul hűtlenség, házastárs méltatlan meggyanusítása, gyermekek. felelőtlen „kettős nevelése”, visszaélés a családon belüli „hatalmi monopóliummal”, önzés és szeretetlenség. Akkor, amikor ökumbenikus töprengéseinknek hangot adunk, nem titkoljuk: van söpör- nivalónk a magunk portája előtt is.

MINDAMELLETT ÜGY GONDOLJUK: Jézusnak azok az igéi, melyekben tanítványaival közli, hogy „más juhaim is vannak Nékem”, minden szűkkeblű sze- retetlenséget megítél és minden kizárólagosságra törő igényt megkérdőjelez. Szent nagyvonalúságra van szükség, tá- gabb látókörre. Enélkül igazi ökumeiié nem valósítható meg, még csak el sem képzelhető. id. Magassy Sádor